Új Szó, 1984. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1984-01-24 / 20. szám, kedd
ÚJ szú 5 1984. I. 24. Indokolt felelősségérzettel Az értékelő taggyűlés tapasztalatai a Talajtani és Növényi Tápanyagellátási Kutatóintézetben működő pártalapszervezetben Gazdaságunk és társadalmunk új fejlődési feltételeivel összefüggésben gyors ütemben növekszik a tudományos-kutatási munkahelyek jelentősége. Ez teljes mértékben visszatükröződik a bratislavai Talajtani és Növényi Tápanyagellátási Kutatóintézet munkájában is, ahol a kommunisták mély felelősségérzettel értékelték a feladatok teljesítését és a pártmunka hatékonyságát év eleji taggyűlésükön. Nem kevés okuk van arra, hogy kellő felelősségtudattal viszonyuljanak a kutatóintézetre háruló feladatokhoz. Ezek között szerepel ugyanis a földalap védelmének a kérdése, amely egyre nagyobb figyelmet igényel, hiszen az SZLKP KB kongresszusi beszámolója szerint a mezőgazdasági földterület az utóbbi tíz év alatt több mint 150 000 hektárral lett kevesebb, a szántóterület pedig egy lakosra számítva 0,37 hektárról 0,30 hektárra csökkent. Emellett nemcsak területi csökkenésről van szó, hanem minőségi romlásról is az ipari eredetű szennyezések és a növekvő mértékű gépkocsiforgalom következtében, sőt gyakran maguk a mezőgazdasági dolgozók is „elősegítik“ pótolhatatlan termelőeszközük leromlását a helyes agrotechnika és a kemi- zálás alapelveinek önkényes megsértésével. A kutatóknak aztán körülményesen kell javítgatniuk azt, amit mások felelőtlen és lelkiismeretlen magatartásukkal előidéztek. Ha ehhez még hozzászámítjuk az önellátás növelésének stratégiai feladatát, főleg a növénytermesztés kiemelt fejlesztését olyan feltételek között, amikor a potenciális tartalékok súlypontja a genetika, a növénynemesítés és a kemizálás szakaszáról egyre inkább a talajjal való gazdálkodás, a talaj természetes termőképességének a növelésére helyezkedik át, mindebből a halaszthatatlan feladatok növekvő számára tehet következtetni. A kutatás szélesedő területei A pártbizottság jelentése, amit Emil 'Fulajtár elvtárs, az alapszervezet elnöke terjesztett elő, részletesen elemezte az intézet tevékenységének valamennyi területét, a tudományos-műszaki fejlesztés, valamint az alapkutatás feladataitól kezdve egészen az előrejelző, a propagációs, a szakvéleményezési és a szervezési tevékenységig. Az elmúlt évi munka legfontosabb eredményei közé tartozik például a Kelet-szlovákiai Alföldön elvégzett területrendezés 70 000 hektáron, az Állami Meliorációs Igazgatóságnak nyújtott tájékoztatás a pedológiai szondákból és a talajtérképekből vízgazdálkodási építkezések tervezéséhez 170 km2 területen, a talaj termőképességének a fokozására kidolgozott rendszer 10 500 hektárnyi területen, gazdálkodási tervezet kidolgozása a csallóközi ivó- vízkészlet védelme szempontjából, javaslat a növénytermesztés szerkezetére a talaj termőképessége alapján a lévai (Levice), a prešovi és a losonci (Lučenec) járásban, a mezőgazdaság fejlesztési modelljének a kidolgozása a nyitrai (Nitra) járásban, valamint a trágyázási rendszer ésszerűsítése 1600 hektáron az Oslanyi Efsz-ben a prievidzai járásban. A múlt évben az intézet munkatársai 33 kutatási zárójelentést dolgoztak ki, s a jövő évi ten/ további harminc kidolgozását irányozza elő. Jelentős az intézet propagációs tevékenysége is. Az Agrokomplex mezőgazdasági kiállítás keretében talajmüveléssel foglalkozó brossúrákat, valamint gyűjteményes tudományos értekezéseket adnak ki. Aránytalanságok is keletkeznek A különböző jellegű feladatok növekvő mennyiségének a teljesítése természetesen problémákkal is jár. A vitában ezért tárgyilagos, bíráló megjegyzések is elhangzottak mind az irányító szerv irányában, mind pedig a belső munkára vonatkozólag. A problémák lényege abból származik, hogy az intézettel szembeni követelmények sokkal gyorsabban növekednek, mint annak anyagi-műszaki, pénzügyi és káderalapja. Nem kevés gondot jelent például a rendkívüli feladatok elvégzése a felsőbb központi és ágazati szervek, a tudományos intézmények, valamint közvetlenül a mezőgazdasági gyakorlat számára, amelyek társadalmi szempontból igen jelentősek. Az intézet dolgozói örülnek az irántuk megnyilvánuló bizalomnak, de ugyanakkor e tevékenységek miatt gyakran háttérbe szorul a tervezett kutatási feladatok teljesítése. Valamilyen formában meg kellene találni a kivezető utat ebből a helyzetből. Bizonyára nagy segítséget jelentene a pénzügyi keretek objektivizálása is, a beruházásokat is beleértve, s főleg a progresszívabb szemlélet érvényesítése a felső irányító szerv, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma részéről az eszközök elosztásánál. Az a helyzet ugyanis, hogy a kutató- intézet négy munkahelyből áll Bratislavában, Prešovban, Banská Bystricában és Sninában, azonban mindegyik ideiglenes, alkalmatlan helyiségekben van elhelyezve, a bratislavait is beleértve. A munkafeltételek javítását a hazai gyártmányú, SM 4-20 típusú kisszámítógép is elősegíthetné, melynek beszerzése főleg azért ütközik akadályba, mert a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Irányításésszerűsítő Vállalatnak szabad kapacitásai vannak a nagyszámítógépeken, s a kutatóintézet dolgozóit ide utalják a számítások elvégeztetésére. Az intézet vezetősége hiába érvel a kutatási számítások sajátos jellegével, a kockázati tényezőkkel és más körülményekkel, a kisszámítógép továbbra is csak a fiatal mérnökök, a tudományos-műszaki kutatás úttörőinek a képzeletében marad. Ilyen körülmények között előfordul - amint arra a jelentés is rámutatott - hogy egyes kutatási zárójelentések aránylag kevés új ismeretet tartalmaznak. Az érdekeltség kérdései A kutatások gyakorlati alkalmazásában való érdekeltség kérdése szintén a megoldatlan problémák közé tartozik. A kutatók maguk is rámutatnak az illetékes irányelvek és rendeletek elavultságára. Ezzel a kérdéssel szorosan összefügg az is, hogy nincs biztosítva a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazásából származó tényleges haszon felmérése és kimutatása. Az ilyen jellegű értékelések érezhetően hiányoznak mind az egész intézet, mind pedig az egyes dolgozók munkájának objektív értékeléséhez, s a szocialista javadalmazás alapelveinek alkotó érvényesítéséhez. Sokkal rugalma- sabben kellene megoldani a gazdálkodás egyéb kérdéseit is, például az önálló elszámolási rendszer elemeinek céltudatos bevezetését, beleértve a kiegészítő pénzügyi források szerzését az intézet gyorsabb ütemű fejlesztéséhez. Ehhez természetesen arra van szükség, hogy megváltozzon az illetékes dolgozók gondolkozása és hozzáállása az irányítási szférában. Az a kérdés is vitatható, hogy kik legyenek a kutatási eredmények közvetlen hasznosítói és alkalmazói. Gyakori az a nézet, hogy a kutatási eredményeket elsősorban a lemaradozó, gyengén gazdálkodó vállalatoknál kell hasznosítani, hogy azok magasabb szintre kerüljenek. Első pillantásra ez szép gondolat, a valóság azonban az, hogy ezeknél a vállalatoknál elsősorban a káder- és az anyagi-műszaki ellátás, valamint a szervezés alapvető kérdéseit kell megoldani, amelyek nem a kutatóintézetek, hanem az irányítási szféra hatáskörébe tartoznak. Ugyanakkor a magas színvonalon gazdálkodó szövetkezetekben és állami gazdaságokban növekszik az érdeklődés a kutatási eredmények iránt. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a kutatók nem lennének hajlandók különféle javaslatok és útbaigazítások kidolgozására a gazdálkodás színvonalának emeléséhez, azt azonban nem lehet elvárni tőlük, ami másokra tartozik. Ezeket a sürgős feladatokat megfelelő formákban és módon kell megoldani, például a kooperációs körzetekben megvalósuló együttműködés és segítségnyújtás formájában. Az intézet mindennapi munkájában további sajátos problémák is előfordulnak, amelyeknek az értékelő taggyűlés kellő figyelmet szentelt. Az időszerű és a távlati feladatok sokasága korlátlan lehetőségeket biztosít az önrealizáláshoz minden kutatási dolgozó, mind a fiatalok, mind pedig az idősebbek számára. így jó alkotó légkör alakul ki az egyes munkahelyeken, az elvtársi kapcsolatok fejlesztéséhez, a tapasztalatok átadásához és a fiatalabb munkatársak fejlődéséhez, valamint az újítók és a feltalálók mozgalmának fejlesztéséhez. Ezt döntő mértékben segíti elő a tömegszervezetek, főleg a szakszervezet, a SZISZ és a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaság tevékenysége. Gyümölcsözően fejlődik az intézet nemzetközi együttműködése is a KGST keretében. A kutatók a sokoldalú együttműködés keletében 8 téma megoldásában vesznek részt, két téma megoldására pedig közvetlen kétoldalú megállapodást kötöttek. Az intézet a sokoldalú együttműködés keretében három témában a nemzeti koordinátor szerepét is betölti. Külön felelősség hárul az intézetre abból eredően, hogy Juraj Hraško elvtárs, az intézet igazgatója a CSSZSZK megbízotti tisztségét látja el a KGST környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozó bizottságában. Különösen jó kapcsolataik vannak a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Talajtani és Növényélettani Intézetével Puscsinó- ban, valamint a szófiai Puskarev Talajtani és Hozamprogramozási1 Intézettel. A nemzetközi együttműködésben az intézet legjobb szakemberei, főleg párttagok vesznek rész, miközben az intézet minden alkotó dolgozója legalább egy téma megoldását segíti elő. MAKRAI MIKLÓS A bösi szállodák egy része Hajrá - háttérgondokkal Ml ÚJSÁG A DUNAI VÍZMŰ KOMPLEX ELSZÁLLÁSOLÁSI LÉTESÍTMÉNYEINEK ÉPÍTÉSÉN A komplex elszállásolási létesítmények építése a dunai vízmű különálló beruházása. Jelentősége a szociális ellátásban viszont szinte pótolhatatlan. Marián Šere- da, az építkezést irányító bizottság elnöke ezzel kapcsolatban röviden summáz:- Év közben szemléletbeli fordulat állt be e létesítmények építésében. Csak ez már későn „érkezett“. Olyan nagy volt a lemaradás, hogy azt már sehogy sem lehetett az év végéig behozni. Szabó Károly: ,,Ezentúl nem mondhatjuk, hogy ráérünk... (Gyökeres György felvételei) Szálláshely így is van elég, további létesítmények közvetlenül a befejezés előtt állnak. Ismét felolvastam e sorokat Szabó Károlynak, a kivitelezéssel megbízott Nyitrai Magasépítő Vállalat fő építésvezetőjének, aki a következőképpen reagált.- Mi tagadás, az elmúlt időszakban vállalatvezetésünk a bratislavai építkezéseket részesítette előnyben. így a kelleténél kisebb kapacitással dolgoztunk, az anyagellátásban azonban különösebb gondjaink nem voltak. A szakmunkások közül főleg kőművesekből volt és lesz kevesebb. Visszatartott bennünket az is, hogy üzemünk nincs felkészülve az atipikus építémények kivitelezésére, a szállókon kívül ugyanis sok az ilyen felépítendő objektum. Bősön, Felbáron és Somor- ján is. És felsorolja, mi minden tartozik e három helyen a komplex elszállásolási létesítmények közé, mintegy annak bizonyítására, hogy leggyakrabban a befejezési szakipari munkák elvégzésével csüsznak.- Az év második felében megerősítettük itteni kapacitásainkat- folytatja. - Ennek kézenfekvő oka volt: az év végére az építkezés első részét át kellett adnunk. Hogy ez mégsem sikerült, az nemcsak a hosszú ideig tartó kapacitáshiány rovására írható. Érezzük-látjuk, hogy a felépült szállodáknak nincsen igazi gazdája, pontosabban üzemeltetője. S olyanok is vannak köztük, amelyeket ennél az oknál fogva nem is használnak. Ez kedvezőtlen visszahatással van ránk, furcsa érzéseket ébreszt az emberben. A kivitelezésben Bősön és Somorján nincsenek nagyobb gondjaink, néhány épület befejezés előtt áll. Felbáron a szabadidő-központ építésében viszont mintegy négymillió korona értékben fejezhető ki a lemaradásunk. Főként a belső munkákon és a berendezések felszerelésében vannak adósságaink, március végére azonban ezt is elvégezzük. Az építkezés második részét- egy sportlétesítmény kivételével- az év végéig kell befejeznünk. Ezt csak egész évi hajrával teljesíthetjük. És sok kőművessel, akikre ezalatt például 120 ezer négyzet- méter vakolat bedolgozása vár. Ezentúl nem mondhatjuk, hogy ráérünk, mindvégig fokozott ütemben kell dolgoznunk. Idén a keményebb télre is felkészültünk. Eddig azonban kedvez az időjárás, ezért kint is dolgozhatunk, összesen kétszázan, de az év folyamán az ütemterv szerint létszámunk negyvennel gyarapodhat. Befejezésül tapasztalatainkról is szólnék. Számunkra bonyolult itt dolgozni, hiszen alvállalkozók vagyunk, s így mindent csak a főkivitelezőn keresztül intézhetünk el. Még akkor is kénytelenek vagyunk e számunkra fölösleges láncszem beiktatására, amikor a felmerült gondokat közvetlen kapcsolatfelvétel útján egyszerűbben is megoldhatnánk. így a bürokrácia eléggé felemészti az irányításban dolgozók idejét, kevesebb jut belőle az igazi munkára. Több mint húsz éve járom az építkezéseket, de ennyi akadállyal még sehol sem találkoztam ... Csak kiegészítésképpen teszem hozzá: ilyen nagy méretű építkezésre napjainkban amúgy sincs hazánkban még egy példa. És a múltban sem volt. J. MÉSZÁROS KÁROLY A tavaly befejezett lakások száma: 38 389 Decemberben szlovákiai viszonylatban 7745 új lakást adtak át az arra váróknak - ebből 2261 készült magánerős formában -, s ezzel az egész évben elkészült lakások száma 38 389-re emelkedett. A lakásállomány korszerűsítése keretében pedig további 184 lakáshoz jutottunk. Míg a kivitelezői formában felépült 26 873 lakással az építőipari szervezetek 473 lakással túlteljesítették múlt évi feladataikat, a magánerős formában épülő lakásokból csaknem 1500-zal kevesebb készült el a tervezettnél. A legtöbb lakás a közép-szlovákiai kerületben épült fel - összesen 11 932 de 323- mal kevesebb a tervezettnél. Ugyanakkor a nyugat-szlovákiai kerületben a tervezettnél 360 lakással többet adtak át - összesen 11 355-öt a kelet-szlovákiai kerületben 10 352-t, 776-tal kevesebbet a tervezettnél. Noha ez utóbbi kerületben decemberben magasan túlteljesítették feladataikat a 2770 lakás befejezésével, adósságaikat nem tudták törleszteni. Bratislavában a lakásállomány összesen 4750 lakással gyarapodott, 334-gyel több ez, mint az 1982-ben átadott lakások száma. Az építőipari szervezetek tavaly 19 540 szövetkezeti formában épült lakást adtak át, 360-nal többet a tervezettnél. A kommunális formában 7239 lakást építettek fel, ez 139-cel több a tervezettnél. A felsorolt eredmények elérésében a legnagyobb érdeme a Bratislavai Magasépítő Vállalatnak van, 4468 lakást adott át, a Žilinai Magasépítő Vállalat pedig 3830-at. A harmadik helyen a Trnavai Magasépítő Vállalat áll, mely 3181 lakást fejezett be tavaly, s ezt követi a Banská Bystrica-i Magasépítő Vállalat a 3146 befejezett lakással, s az ugyancsak a háromezret meghaladó befejezett lakással a Nyitrai Magasépítő Vállalat áll az ötödik helyen. A kelet-szlovákiai vállalatok közül a legtöbb lakást a Kassai (Košice) Magasépítő Vállalat építette fel - 2436-ot, a Prešovi Magasépítő Vállalat pedig 1800- at, ebből 164-et Malackyban. A teljesség kedvéért el kell mondani, hogy a prešovi építők 144, a kassaiak 113 lakással többet adtak át a tervezettnél, a nyitraiak pedig 76- tal. A magánerős formában épített lakások száma megközelítette a 10 500-at, s ez, mint már említettük, kevesebb a tervezettnél, s ezerrel kevesebb, mint az egy esztendővel ezelőtt ebben a formában elkészült lakások száma. A legtöbbet a nyugat-szlovákiai kerületben építették fel ebben a formában. IVAN ŠCHWARZ
