Új Szó, 1984. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1984-01-23 / 19. szám, hétfő
A Rudé právo és a Pravda beszélgetése a CSSZSZK munkaügyi és szociális miniszterével ÚJ SZÚ 3 1984.1.23. Csak az érdemnek megfelelő kereset A tudományos-műszaki fejlődés nem szűkíthető le csupán technikai és termelési problémákra. Közvetlenül megnyilvánul a társadalom szociális fejlődésében is és visszahat rá. A CSKP KB 8. ülése, amely a tudomány és a technika vívmányainak gyors gyakorlati alkalmazásának kérdésével foglalkozott, dokumentumaiban kiemelte a munka és a bérezés területét érintő feladatokat is. A jóváhagyott határozatok teljesítéséről Miloslav Bod’a elvtárssal, szövetségi munkaügyi és szociális miniszterrel Václav Marek, a Rudé právo és František Zdobina, a Pravda szerkesztője beszélgetett. • Tárcája milyen területeken járulhat hozzá a tudomány és a technika eredményeinek gyors alkalmazásához?- A tudományos-műszaki haladás sokoldalú befolyást gyakorol a szociális szerkezet alakulására, társadalmunk osztályainak és rétegeinek viszonyára. A lényeg itt a munka feltételeinek és jellegének megváltozása, éppen a tudomány és a technika érvényesítésével. Elsősorban a fizikai és a szellemi munka közötti különbségek fokozatos felszámolására, közeledésére és átfonódására gondolok. Ezeknek a változásoknak részét képezik a munkaerő ágazati, szakágazati és területi szerkezetének alapvető változásai. Nem vitás, hogy a tudományosműszaki haladás feltétlenül megkívánja egyrészt az igényes munkáshivatásokban, másrészt a szaktevékenységben a szakképesítés sokoldalú növekedését. A vezető gazdasági dolgozók esetében a szaktudás, az irányítókészség és a társadalmi elkötelezettség mellett előtérbe kerülnek a kifogástalan erkölcsi tulajdonságok és a személyi helytállás. Mindez növekvő igényeket támaszt nemcsak a szakképesítés általános igényeivel, hanem a hivatásszerkezettel szemben is. Végső soron a tudományos- műszaki fejlődés sikere döntő mértékben függ a dolgozók kezdeményezésétől, cselekvő beilleszkedésüktől a tudományosműszaki haladás áramlatába. Ugyanakkor ez a kezdeményezés függvénye az anyagi és az erkölcsi ösztönzés széles skálájának. A tudományos-műszaki fejlődés folyamatának valamennyi említett társadalompolitikai és gazdasági vetülete közvetlenül összefügg tárcánk tevékenységével. • Minisztériuma tehát milyen változásokkal számol?- A CSKP KB 8. üléséből következő feladatok teljesítésére konkrét tárgyszerű és szervezési lépéseket teszünk. Ezeknek célja hatásosan támogatni a munkaerők széthelyezésében és szakképesítési szerkezetében a tudomá- n yos-műszaki fejlődés által előidézett változásokat. A további feladatok összefüggnek azzal, hogy megteremtsük az előfeltételeit a tudományos-mú- szaki fejlődés eredményei fel- használásának a társadalmi munkatermelékenység növelése érdekében. Egyebek között támogatjuk a termelési kapacitás ésszerűbb kihasználását, beleértve a műszakszám célszerű növelését, továbbá az élő és a tárgyiasult munka megtakarítását. Fontos feladat a normabázis tökéletesítése is. Ezért a szakszervezetekkel szoros együttműködésben hatásos mozgósító intézkedéseket téttünk, amelyek fokozatosan lépnek hatályba tavaly szeptember elsejétől. Ehhez hasonlóan közösen javaslatokat dolgozunk ki a kezdeményezés és a nem formális munkaverseny elmélyítésére is, hogy támogassuk a tudományos-műszaki fejlődést. • Mostanában igen gyakran beszélünk az ésszerűsítésről. Néha úgy tűnik, hogy a tárcák és a vállalatok figyelmének homlokterében csak az energia, a nyers- és alapanyag megtakarítása áll, de már kevesebbet gondolnak az emberi munkával való jó gazdálkodásra.-Teljesen egyértelműen nem állítható, hogy az ésszerűsítés üteme a tüzelőanyag, a nyersanyag, a villamos energia, a fémek felhasználásában felgyorsult, míg ezzel szemben megfeledkezünk az élő munkáról. Tartósan csökken nemcsak a termelés anyagigényessége, hanem a termékegységre jutó élő munka-fogyasztás is. Egész társadalmunk igyekezete már hosszabb ideje joggal összpontosul az alap-, a nyersanyag és az energia fogyasztásának csökkentésére. Egyebektől eltekintve ugyanis ezeknek beszerzése mind nehezebb és költségesebb. Ugyanakkor azonban célunk a munkával való ésszerűbb gazdálkodás. Még teljesen nem vetettünk véget a dolgozók száma gyarapításáért szüntelenül folyó harcnak. Ez nagy rövidlátásról tanúskodik, mivel ilyeténképpen jelentősen nem fejleszthető a termelés és főleg a munka termelékenysége. A munkatermelékenység növelésének ezzel szemben fontos és bevált, de nem minden esetben alkalmazott módja a munkaerővel való célszerű gazdálkodás. Vagyis a munkaszervezés tartalékainak feltárása, az ütemes, harmonikus munkavégzés kedvező előfeltételeinek megteremtése, a normaidő és a munkaidő alap felesleges veszteségeinek elkerülése, a munkakörülmények és a munkakörnyezet tökéletesítése. Újra figyelmeztetünk arra, hogy az iparban egyetlen eltékozolt perc több mint ötmillió korona értékű termelési kiesést jelent. A szocialista ésszerűsítés tehát a munkatermelékenység növelésének olyan fontos kútforrása, amely többnyire nem követel új beruházásokat. Céltudatos munkával, éppen ennek segítségével, viszonylag rövid időn belül javítható a társadalmi hatékonyság. • Akkor ez a tevékenység miért nem alakul elképzeléseinknek megfelelően?- Ennek több az oka. Egyikük az a tény, hogy a termelés és a munkatermelékenység tervezett növekménye gyakran elérhető könnyebb, viszont a társadalom szempontjából kevésbé hatékony módon. Ezzel szemben az ésszerűsítés általában és nemcsak a munka ésszerűsítése, többnyire a vállalatok és az üzemek gazdasági dolgozóinak, valamint szak- szervezeti tisztségviselőinek a fel- készültségétől, kezdeményezésüktől és együttműködésüktől függ. Ezen túlmenően a pártszervezetek munkaigényességének szüntelen növekedésétől, a munkahelyeken e kérdések hozzáértő és eredményes megoldásától, az objektív normák alkalmazása politikai előfeltételeinek a megteremtésétől és a javadalmazásban az érdemek elvének következetes érvényesítésétől. Egyelőre még sok a hiányosság és az akadály az ahhoz nélkülözhetetlen feltételek megteremtésében, hogy a dolgozókat nagyobb számban vonják be a sokoldalú ésszerűsítő tevékenységbe. Sok helyütt csekély figyelmet szentelnek annak, hogy hasznosítsák a termelés és a munka ésszerűsítésében huzamos ideje jó eredményeket elérő vállalatok tapasztalatait. Elégtelenül használják fel a többi szocialista ország, elsősorban a Szovjetunió és az NDK tapasztalatait is. A munka késedelmes racionalizálásának oka a tapasztalt szakemberek hiánya is, a gyakran előforduló meg nem értés, és az, hogy ez a munka nem örvend népszerűségnek. A tudományos ismeretek sem érvényesülnek eléggé. • Az okok között említette a normák alacsony színvonalát. Milyen intézkedéseket tesznek a helyzet megváltoztatására?- A szövetségi kormány 1980- ban a munkafogyasztási normák bázisának tökéletesítésére és bővítésére intézkedéseket léptetett érvénybe. Ezek minden szakágazati szervet utasították, hogy az 1981-1983-as években vizsgálják felül ezeket a normákat, hozzák őket összhangba a munka valós műszaki és szervezési körülményeivel és a továbbiakban évről évre ellenőrizzék a normáknak legalább a húsz százalékát. További feladat volt úgy bővíteni a munka normabázisát, hogy az 1981-1983-as években legalább 15 százalékkal, a 7. ötéves tervidőszak hátralevő éveiben pedig évente tíz százalékkal csökkenjen az olyan dolgozók száma, akiknek munkáját nem normázzák. Az elemzések egyelőre arról tanúskodnak, hogy a normák objek- tivizálása nagyjából megfelel a jóváhagyott programnak. Viszont lemaradt az új normák gyakorlati alkalmazása. Ennek fő oka, hogy a vállalatok egyrészt nem éltek eléggé azokkal a különféle formákkal, amelyek a normaidő megtakarításánál lehetővé teszik a bérkiegészítést, másrészt az új normák bevezetését elhalasztották a bértarifák rendezéséig. • A tudományos-műszaki fejlődés meggyorsításával kapcsolatban hangsúlyozta a személyi anyagi érdekeltség jelentőségét is. Ezzel összefüggésben milyen változásokra kerül sor?- A termelést megelőző szakaszok dolgozói fokozott anyagi ösztönzése növelését célzó intézkedéseket magába foglalják minisztériumunk 1982 júliusában jóváhagyott és fokozatosan megvalósításra kerülő irányelvei. Ezek olyan szervezetekre vonatkoznak, amelyek komplex módon érvényesítik a kormány által elfogadott szabályokat. Ezek a tudományos-műszaki haladást meggyorsító intézkedések kísérleti kipróbálásáról szólnak. Elsősorban a bér ösztönző hatásának a növelése a cél. Ezért a jövőben az alkotó kollektívák és egyének jutalmat kapnak a tudomány és a technika fejlesztési terve kiemelt feladatainak sikeres megoldásáért és megvalósításáért. Ezek a jutalmak helyettesítik majd az eddigi rendszeres negyedévi jutalmakat. Szintjük a munka végeredményétől, vagyis az egyes feladatok megoldásában és megvalósításában a kitűzött műszaki-gazdasági paraméterek elérésétől függ és nem a termelési terv teljesítésétől. Rendkívüli jutalmakkal nyugtázzuk a csúcsszínvonalat, valamint a tudomány és a technika fejlesztési terve fontos feladatainak gyors megoldását. Az egyes tárcák miniszterei feladatonként és személyenként 5-50 ezer korona rendkívüli jutalmat adhatnak a különösképpen sikeres megoldásokért, gyakorlati alkalmazásukért vagy a bizonyít: hatóan jelentős gazdasági hozamért. A javadalmazásban a káros egyenlősdi felszámolására a jutalmakat eleve úgy határozzák meg, hogy a feladatok idejében történő, színvonalas teljesítése, valamint a meghatározott gazdasági hozam esetében a termelést megelőző szakaszokon dolgozók kereseti szintje rendszerint magasabb legyen, mint a többi vállalati alakulat azonos bérosztályba sorolt dolgozóinak kereseti szintje. A termelést megelőző szakaszok dolgozóinak alapfizetése tíz százalékkal meghaladhatja a vonatkozó bérskála felső határát. Az olyan kiváló szakemberek, akik kiemelkedően hozzájárultak egyes termelési területek és gyártmányok műszaki színvonalának az emeléséhez, kiemelt személyi fizetést kaphatnak, esetleg rendkívüli anyagi elismerésben részesülhetnek havi 7500 koronáig. Ezek az intézkedések lehetővé teszik elsősorban az alkotó dolgozók anyagi érdekeltségének növelését a tudomány és az új technika tervfeladatainak megoldásában és gyors megvalósításában. Ezen túlmenően jelenleg további intézkedések kidolgozása is folyamatban van. Az új szakképesítési katalógus kidolgozásánál felülvizsgáljuk a termelést megelőző szakaszok dolgozóinak besorolását, hogy jobban jutalmazhassuk az alkotó és eredményes műszaki tevékenységet. • Számos vállalat szembekerül azzal a problémával, hogy honnét vegye a béreszközöket a jóváhagyott intézkedések megvalósítására.- Természetesen a kifizetésre kerülő bértömeg nem haladhatja meg a valóban előteremtett erőforrások szintjét. Nem számolhatnak semmiféle pótlólagos juttatással. Ez a termelést megelőző szakaszok dolgozóinak bérére is vonatkozik. Jelenleg feltétlenül szükséges a béreszközök lehető leggazdaságosabb és leghatékonyabb felhasználása úgy, hogy volumenjük valóban megfeleljen a társadalomfejlesztési hozamnak. Nem kétséges, hogy a termelést megelőző szakaszok dolgozóinak javadalmazására vonatkozó intézkedések megvalósítása nem egyszerű feladat. Ezért ezeket az intézkedéseket fokozatosan valósítjuk meg A tudományos-műszaki fejlődés vívmányainak hozzáértő és következetes gyakorlati alkalmazása, a hatékonyabb, színvonalasabb munka és annak főleg a társadalmi munkatermelékenység növekedésében kifejezésre jutó eredményei megteremtik a bértömeg növelésének lehetőségeit. A műszaki fejlesztés igényessége és főleg gazdasági hozama alapján indokolt ezeket az eszközöket elsősorban ezen a területen felhasználni. A további erőforrás azoknak az eszközöknek a felhasználása, amelyeket egyelőre gyakran szétforgácsoltán és célszerűtlenül fizetnek ki különféle prémiumokra és jutalmakra. Arról van szó, hogy e tekintetben szigorúbb rendet teremtsünk és ezeket az eszközöket felhasználjuk a tudományos, az új technikával és technológiával kapcsolatos feladatok teljesítésének jutalmazására. Nyíltan ki kell mondani, hogy anyagi előnyöket nem nyújtunk ott, ahol nem érik el a feltételezett hozamot. Egyszóval meg kell keresnünk a magasabb bért. Ez nem könnyű út és nyilván konfliktusok is adódnak egyesekkel, akik megszokták, hogy a jó teljesítményeket nyújtó dolgozók számlájára éljenek. • A legfontosabb és egyben a legnehezebb követelmények egyike szilárdítani a jutalmak kötődését a munka végső eredményéhez. Ez elméletileg sem teljesen megoldott.- A szorosabb kötődés megteremtésében az okozza a gondot, hogy nem egységes a nézet a kiindulási alapot illetően. Abban, hogy vajon a saját teljesítményértékből, a nyereségből, a műszaki- gazdasági paraméterekből stb., avagy más, kifejezőbb mutatóból induljanak-e ki. Továbbá, a hozam milyen szervezési egységhez kötődjék - a vállalathoz vagy a vállalaton belüli egységekhez. Nálunk és más szocialista országokban is a vitának és a kísérleteknek tárgya a javadalmazás intenzitása, illetve kapcsolata a ráfordított munka eredményeivel. A munka javadalmazásában felmerül más probléma is. Nevezetesen az, hogy nincs összhang a tudomány és a technika tervfeladatainak teljesítése, a megoldások alkalmazása és a végső eredmények megszületése között. Az időbeli eltérés rendszerint jelentős. A prémiumok és a jutalmak kötődése a jelentős késedelemmel megállapított eredményekhez számos problémát idéz elő. A tudományos-műszaki fejlődés területén a bérezés ösztönző hatásának növelésére hozott intézkedések az első lépést jelentik azon az úton, amelynek célja a prémiumok és a jutalmak szorosabb igazodása az eredményekhez. A tudomány és a technika tervei feladatainak teljesítése során a jutalmak kötődni fognak az egyes feladatok teljesítésében elért műszaki-gazdasági paraméterekhez csakúgy, mint a megvalósítás egyes szakaszaihoz és a végső kivitelezéshez. A szervezetek vezető dolgozói éves jutalmazásának egyik mércéje a tudományos-műszaki fejlődés feladatai teljesítésének globális műszaki és gazdasági hozama lesz. A vállalat, a szakágazat és az ágazat eredményei jelentős, hatékony gyarapítása jutalmazható lesz a vállalat, a termelési ágazat és a minisztérium központi forrásaiból. A javadalmazás és az eredmények kötődése a gazdasági elmélet és gyakorlat figyelmének homlokterében áll. Ez a 8. ötéves tervidőszakban az egyik alapvető kérdése a népgazdaság tervszerű irányítási rendszere tökéletesítésének. • A tudományos-műszaki fejlődés eredményei minden ágazatban tükröződnek. Kikényszerítik a gyorsabb szerkezeti változtatásokat és a perspektív ágazatok előnyben részesítését. Minisztériumuk miként fogja támogatni a munkaerők újraelosztásának és részleges áthelyezésének folyamatát?- A CSKP KB 8. üléséből következő feladatok egyike intézkedéseket kidolgozni a munkaerő célszerű újraelosztására a perspektív ágazatok javára, illetve az olyan ágazatok háttérbe szorítására, amelyekben alacsony a munka termelékenysége és a képesítési követelmények. Tisztában vagyunk azzal, hogy ez a folyamat, amelyet a tervező és az ágazati szerveknek együttműködésben kell előkészíteniük és biztosítaniuk. Az elemzések mellett, amelyekből részt vállal a mi tárcánk is, pontosítani kell az egyes gyártási folyamatok nép- gazdasági hatékonyságának alapvető mércéit is, meg kell határozni azokat az objektív műszaki-gaz- dasági paramétereket, amelyekhez igazodva eldönthetőkké válnak ezek a fontos változások. Sok minden megvalósítható ebből felesleges habozás és halogatás nélkül. így például számos vállalat termel mindmáig olyan gyártmányt, amely nem értékesíthető. Ez nemcsak a nemzeti jövedelem alakulására van kedvezőtlen hatással, hanem munkaerőt is leköt, lazítja a munkafegyelmet és szűkíti annak lehetőségét, hogy a munkaerőket hatékonyan felhasználják ott, ahol egyértelműen a népgazdaság javát szolgálnák. Ezzel a helyzettel tisztában kell lenniük a nemzeti bizottságoknak is, amelyeknek e tekintetben befolyást kell gyakorolniuk a munkaerő célszerű áthelyezésére. A tárcáknak számolniuk kell sok dolgozó átképzésével, szakismereteik bővítésével és posztjukon helyettesítésük lehetőségével. El kell ismerni, hogy az eddig megvalósított szerkezetmódosítás nem követelt rendkívüli intézkedéseket és a hatályos intézkedések megváltoztatását. Nyilvánvaló azonban, hogy ennek a folyamatnak gyorsabbá kell válnia. Ezért intézkedéseket dolgozunk ki a munkaerők foglalkoztatottságának és széthelyezésének egységes szabályozására, a szakképzett dolgozók szükségletének tervezésében, a vállalati és a személyi anyagi érdekeltség, a munkaerő toborzása viszonylatában, valamint a kollektíva káder-, személyzeti és szociális fejlődése egész rendszerében.