Új Szó, 1984. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1984-01-21 / 18. szám, szombat
SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA SZOMBAT 1984. január 21. XXXVII. évfolyam 18. szám Ára 50 fillér íí A béke hamis védelmezőinek „leleplezése A világ közvéleményének figyelme a héten Stockholmra irányult, ahol megnyílt az európai biztonság és bizalom megszilárdításáról, valamint a leszerelésről tárgyaló értekezlet. Európa nemzetei ettől a jelentős fórumtól olyan döntéseket remélnek, amelyek a jelenlegi nemzetközi helyzetben fordulat kiindulópontjául szolgálhatnának, elősegíthetnék az országok közötti bizalom, illetve a politikai és katonai téren egyaránt tapasztalható feszültség enyhülését. A Varsói Szerződés tagállamainak képviselői a konferencián rámutattak arra, hogy a szocialista országok által céltudatosan, kitartóan és állandóan előterjesztett javaslatokban foglaltak sok lehetőséget kínálnak a bizalom iégkörének a megteremtésére és a bizonság megszilárdítására. „Mennyire megerősödhetne a bizalom, ha a nukleáris fegyverrel rendelkező országok köteleznék magukat arra, hogy elsőként nem vetnek be ilyen fegyvereket“ - mondotta Andrej Gromiko elvtárs a konferencián elhangzott beszédében és rámutatott, hogy a Szovjetunió már tett ilyen irányú egyoldalú kötelezettségvállalást. A jelenlegi helyzetben továbbra is időszerű a Varsói Szerződés tagállamainak 1983 januári prágai nyilatkozatában foglalt javaslat, miszerint kössenek megállapodást a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról. Hazánk álláspontját a konferencián Bohuslav Chňoupek külügyminiszter tolmácsolta, leszögezve, hogy Csehszlovákia a többi szocialista országhoz hasonlóan hangsúlyozza: nem nézheti közömbösen a nyugati határainak közvetlen közelségében fokozódó nukleáris fenyegetést. Rámutatott arra, hogy a Nyugat-Európába telepített új amerikai rakéták alapvetően veszélyeztetik az európai biztonságot. Telepítésük miatt a nemzetközi helyzet a háború utáni időszakban jelenleg a legkiélezet- tebbnek tekinthető. A Varsói Szerződés tagállamai külügyminisztereinek beszédei azt igazolták, hogy a szocialista országok őszintén érdekeltek a konferencia sikerében. Kellőképpen értékelik a helsinki Záróokmánnyal összhangban folyamatban levő bizalomerősítő intézkedések megvalósítását. A szocialista országok készek új, a bizalom fokozását célzó még szélesebb körű intézkedések kidolgozására. Elsősorban abból indulnak ki, hogy a konferencia első szakaszának napirendjét képező bizalom- és biztonság- erősítő intézkedésekre nem lehet csupán katonai-műszaki szempontból tekinteni. Ez kevés lenne. Éppen ezért a szocialista országok a stockholmi konferenciát szélesebb összefüggésekben szemlélik, szem előtt tartják azt, hogy mi történik Európában és a világban, és nem utolsósorban összekapcsolják a hetvenes évek derekán épp az ő kezdeményezésükre kibontakozott európai enyhülési folyamattal. A tapasztalat azt igazolja, hogy reálisan nem várható részleges katonai és műszaki intézkedések elfogadásától és érvényesítésétől a bizalom és a biztonság erősítése, ha a részt vevő országok között nincs meg a legalapvetőbb politikai bizalom. Azonban hogyan bontakozhatna ki a bizalom légköre, ha az Egyesült Államok jelenlegi kormányzata „háborús kategóriákban gondolkodik és tárgyal“ - amint arra Andrej Gromiko figyelmeztetett. A tárgyalások és a megállapodás keresése helyett ugyanis Washington a meglevő stratégiai egyensúly megbontását tűzte ki célul. Mindent elkövet annak érdekében, hogy a nukleáris fegyverkezés soha nem látott ütemü fokozásával az Egyesült Államok katonai fölényre tegyen szert a Szovjetunióval és szövetségeseivel szemben. Az amerikai stratégák szerint ez állítólag biztosíthatná az Egyesült Államok győzelmét egy atomháborúban. Valóban nehéz komoly partnernek tekinteni azt, aki - mint a mostani amerikai vezetés - lépten-nyomon durván megszegi a nemzetközi megállapodásokat. Shultz amerikai külügyminiszter stockholmi beszédével azt a benyomást próbálta kelteni, hogy Washington a nemzetközi biztonság terén „gyakorlati előrelépésre“ törekszik. Újfent azt igazolta, hogy a Fehér Ház által az utóbbi időben használt „enyhébb hangvétel“ ellenére az amerikai politika alapvető célja továbbra is a stratégiai fölény megszerzése, hogy ezzel megteremtse a szocializmus ellen meghirdetett keresztes hadjárat „sikerének“ feltételeit. A stockholmi konferencia előestéjén maga Ronald Reagan elnök próbálta megtéveszteni a közvéleményt, kinyilvánítva, hogy kész a párbeszédre a Szovjetunióval, szerinte olyanra, amely erőre és „megfelelő megfélemlítésre“ támaszkodik. Andrej Gromiko elvtárs Stockholmban a napnál is világosabb tényekkel támasztotta alá, mi rejlik Washington „békét hirdető hangneme“ mögött. Enyhén szólva az USA mindig válasz nélkül hagyta a Szovjetunió és a többi szocialista ország számtalan leszerelési javaslatát. Az Egyesült Államok a genfi tárgyalásokon is minden lehetséges manőver és matematikai mutatványok bevetésével tért ki az egyenlő biztonság elvére épülő reális javaslatok elől. Ô maga viszont olyan „változatokat“ terjesztett elő, amelyekről előre tudta, elfogadhatatlanok. Az Egyesült Államok mégis miért próbál a „békevédő“ szerepében tetszelegni, ha szándékosan meghiúsít minden leszerelési megállapodást? Andrej Gromiko leleplezte ezeket a „béke- védőket“, amikor kijelentette: „A nemzetközi kapcsolatokban a militarista irányvonal azon országok politikájának a terméke, amelyekben a lázas fegyverkezés a legjobb üzlet.“ Az Egyesült Államok militarista politikája valóban nehéz helyzet elé állította a stockholmi konferenciát. A Varsói Szerződés tagállamainak küldöttségei a vitában világosan, egyértelműen ismertették álláspontjukat, készek minden olyan reális intézkedés és lépés támogatására, amelyek a bizalom és a biztonság megerősítéséhez, a katonai szembenállás szintjének a csökkentéséhez és az atomháborús veszély elhárításához vezetnek. (Rp) Hatvan évvel ezelőtt hunyt el Vlagyimir lljics Lenin Áttekintették a kétoldalú kapcsolatokat (ČSTK) - Gustáv Husák köz- társasági elnök tegnap a prágai várban Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök jelenlétében fogadta Dominic Mintoffot, a Máltai Köztársaság miniszterelnökét, aki látogatáson tartózkodik hazánkban. A baráti légkörű találkozón áttekintették a kétoldalú kapcsolatokat, valamint további bővítésük és elmélyítésük lehetőségeit a mindkét fél érdeklődésére kölcsönösen számot tartó területeken. A jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetet értékelve megállapították, hogy Csehszlovákia és Málta álláspontja azonos vagy közeli a fő nemzetközi problémák megoldásával kapcsolatban. Részletesen áttekintették a Földközi-tenger és a Közel-Kelet térségének problémáit, a leszerelésnek és a világbéke erősítésének kérdéseit. A köztársasági elnök jókívánságai (ČSTK) - Gustáv Husák.köz- társasági elnök táviratban fejezte ki jókívánságait Paul Biyaó- nak, Kamerun elnökének újraválasztása alkalmából. Harminc évvel ezelőtt nyílt meg a bratislavai Lenin Múzeum Jelentősen hozzájárul a szocialista hazafiság és az internacionalizmus erősítéséhez , Az ünnepi gyűlésen részt vett az SZLKP KB küldöttsége (ČSTK) - Ünnepi gyűlést tartottak tegnap a bratislavai Lenin Múzeumban az intézmény megnyitásának 30. évfordulója alkalmából. Jelen volt az SZLKP KB küldöttsége Ľudovít Pezlárnak, az SZLKP KB Elnöksége tagjának, a KB titkárának vezetésével. A küldöttség további tagjai voltak: Ján Škoda, az SZLKP KB osztályvezetője és Július Purgat, az SZLKP KB osztályvezetőhelyettese. Ott volt Viktor Gyevjatov, a moszkvai Központi Lenin Múzeum igazgatóhelyettese és Vagyim Sztyepanov, a Szovjetunió bratislavai főkonzulja is. Ünnepi beszédet Ľudovít Pez- lár elvtárs mondott, majd a múzeum dolgozóinak átadta az SZLKP KB Titkárságának üdvözlő levelét. A levél egyebek között megállapítja: Harmincéves fennállása során a Lenin Múzeum a párt által a dolgozók tömegeire, főként az ifjúságra gyakorolt ráhatás fontos és pótolhatatlan eszmei-politikai intézményévé vált. Sokoldalú tevékenységével érdemeket szerzett a marxizmus-leninizmus forradalmi tanításának és azon gazdag tapasztalatoknak terjesztésében, amelyeket a Szovjetunió Kommunista Pártja a szocializmus és a kommunizmus építése során szerzett. A múzeum jelentősen hozzájárult a szocialista hazafiság és internacionalizmus elmélyítéséhez, a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való barátságunk szilárdításához. E sokéves eszmei-politikai tevékenységéért a köztársasági elnök a múzeumnak megalapításának 25. évfordulója alkalmából a Munka Érdemrendet adományozta. A bratislavai Lenin Múzeum jubileumáról olyan időszakban emlékezünk meg, amikor pártunk hosszú távú stratégiánk következetes megvalósítására, a társa(Folytatás a 2. oldalon) Ľudovít Pezlár elvtárs beszéde Pezlár elvtárs beszéde bevezető részében leszögezte, a bratislavai Lenin Múzeum megnyitásának 30. évfordulója jó alkalom, hogy megemlékezzünk a nagy gondolkodó és forradalmár munkásságáról. Személyisége, munkája és hagyatéka döntő módon befolyásolta az évszázadunkat jellemző sorsdöntő eseményeket. Csehszlovákia Kommunista Pártja ugyanúgy, mint a többi marBefejeződött a stockholmi konferencia nyitószakasza A 35 ország képviselői munkabizottságokban folytatják a tárgyalásokat (ČSTK) - A svéd fővárosban pénteken befejeződött a stockholmi konferencia nyitószakasza, amely - noha már csütörtökön több külügyminiszter elutazott - még változatlanul külügyminiszteri szinten folytatta a munkát. A pénteki ülésen Nagy-Britannia, Finnország, Románia, a Vatikán és San Marino képviselői szólaltak fel. Geoffrey Howe brit külügyminiszter folytatta a NATO-országok korábbi szónokainak taktikáját, amelyre az a szándék jellemző, hogy a Nyugat igyekszik kitérni az alapvető katonapolitikai kötelezettségekre vonatkozó megállapodások elől, és a konferencia munkáját csak részleges katonaitechnikai és szervezési szempontokra korlátozni. Felszólított ugyan a bizalom erősítésére Európában, de ugyanakkor elutasította, hogy a résztvevők Stockholmban tár- (Folytatás a 2. oldalon) xista-leninista párt is büszkén magáénak vallja Lenin forradalmi tanítását, tanulságokat merít belőle, és ebből ered eltökéltsége az imperializmus ellen, a szocializmusért és a békéért folytatott harcban. Pártunk széles körben alkalmazza a szovjet kommunisták tapasztalatait, amelyek a marxizmus-leninizmus alkotó érvényesítését példázzák. A Szovjetunió Kommunista Pártja a Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta dicső úttörő tevékenysége során következetesen érvényesítette és az új történelmi feltételek között tovább gazdagítja és fejleszti a le- ninizmust. Az SZKP, pártunk, a többi marxista-leninista párt, az egész forradalmi világmozgalom forradalmi gyakorlata teljes mértékben igazolta a leninizmus egyetemes érvényességét, internacionalista jellegét és jelentőségét a mai világ legfontosabb kérdéseinek megoldásában. A leninizmus egyik legfontosabb jegye, amely a mai viszonyok között rendkívül időszerű, az alkotó jelleg. Lenin számára ide(Folytatás a t3. oldalon) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!
