Új Szó, 1984. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1984-01-03 / 2. szám, kedd
Levelezőink írják TÖMEGSZERVEZETEK ÉVZÁRÓ TAGGYŰLÉSEI Számadás a jó célokért végzett munkáról Utánpótlást nevelnek • Százhárom új tag • Tevékeny klubok • Tartalmas vitafelszólalások, ésszerű Javaslatok A községek, városok életében egyre fontosabb szerepet töltenek be a tömegszervezetek, melyeknek munkájáról számolnak be levelezőink az évzáró gyűlések kapcsán. Sikeres évet zárt a nöszövetség várkonyi (Vrakúň) alapszervezete. Az évzáró gyűlésen megjelentek a községben működő tömegszervezetek elnökei és képviselői is. Koczó Katalin, a szervezet elnöke értékelte az 1983-as évben végzett munkájukat. A szervezet a legaktívabbak közé tartozik a községben, a falu lányai és asz- szonyai részt vettek az új iskolai étkezde átadása előtti takarításon, az efsz-ben paradicsomot szedtek, az állami gazdaságban pedig almát. Két csapattal képviseltették magukat a honvédelmi versenyen, ahol jó helyezést értek el. Nagyon jó a kapcsolatuk a többi tömegszervezettel. A Vöröskereszt szervezetével orvosi előadásokat rendeztek a lakosság részére, az ifjúsági szervezettel karöltve pedig megrendezték a Kis családi iskola előadássorozatot, ahol a fiatalok szakemberekkel beszélgethettek a család szerepéről, megismerkedhettek a családjoggal és más hasonló témákkal. A CSEMADOK szervezetével közösen kézimunka-tanfolyamot indítottak a falu ügyes kezű asszonyainak és lányainak. író-olvasó találkozót szerveztek. A tagság színházlátogatással egybekötött kirándulásokon vett részt Budapesten és Győrött. A vitában felszólalt Hordósi György hnb-elnök, majd felolvasták a Béke-világtanácshoz intézett felhívást, melyben a várkonyiak gyermekeik és az egész emberiség nyugodt, békés élete érdekében tiltakoztak a lázas fegyverkezés ellen és síkraszálltak a teljes leszerelés mellett. Soóky Anna A nőszövetség bősi (Gabčíko- vo) szervezetének - melynek 270 tagja van - évzáró gyűlésén a tagság egész évi munkájáról Demián Margit elnök számolt be. Nagyon sokat tesznek a falu fejlesztéséért és szépítéséért. Társadalmi munkát szerveznek, minden évben rendben tartják az elhagyatott sírokat a temetőben, rendszeresen látogatják az idős, egyedül élő embereket és segítenek nekik a ház körüli munkákban. Felkeresik a helyi nyugdíjasotthon lakóit és beszélgetnek velük, kulturális előadásokkal szórakoztatják őket. A lányok és asszonyok gyakran ellátogatnak a medvei (Medveďov) gyermekotthonba és ajándékokkal kedveskednek az otthon lakóinak. Közös színházi látogatásokat is szerveznek. Csúcsmunkák idején segítenek az állami gazdaságnak továbbá kézimunka-kiállítást, szabó-varró és sütőfőző tanfolyamokat rendeznek. Legutóbb sikeres akciójuk volt a nyugdíjasok találkozója, amelyen külön köszöntötték a 80 évesnél idősebbeket, ajándékcsomagokat nyújtottak át nekik szerete- tük és tiszteletük jeléül. Gróf Ibolya A Vöröskereszt Zlaté Klasy-i szervezetének évzáró gyűlésén Méry Andrásnét, az 525 tagot számláló szervezet fiatal elnökét a tagság egyhangúlag újra választotta. Nem véletlen ez a bizalom iránta, hiszen a 17 tagú vezetőség élén már korábban is bizonyította szervezőképességét és rátermettségét. A szervezet szorgalmas munkájáért Bratislavában átvette a Példás Vöröskereszt-szervezet kitüntetést. Sokrétű tevékenységük közé tartozik a lakosság egészségügyi felvilágosítása, a helyes táplálkozásra való nevelés, a taglétszám emelése, egészségügyi és ismeretterjesztő előadások szervezése, a higiéniai ellenőrzések végzése és az idős, beteg emberekről való gondoskodás. Szép eredményt értek el a vértoborzása terén is. Idén a faluból 56-an adtak vért. Az alapszervezetnek jó az együttműködése a magyar és a szlovák tanítási nyelvű alapiskolákkal, ahol Dudás Mária és Dávid László, illetve Mária Adamčiková és Terézia Belaio- vá pedagógusok foglalkoznak a gyerekek egészségügyi felkészítésével. A gyerekek minden évben sikeresen szerepelnek az egészségügyi csapatok járási versenyén. Az alapszervezet aktivistái 162 esetben nyújtottak segítséget az arra rászorulóknak, de megtaláljuk őket a különböző kör- nyezetszépítési akcióknál is, melyek során ötezer órát dolgoztak társadalmi munkában. Méri István számú szervezetekben végeznek jó munkát a művelődési klubok. Az idén először rendezték meg a színjátszó együttesek önálló járási seregszemléjét. Sikeres volt a Melódia táncdalverseny és a járási dal- és táncünnepély is. A járás alpaszervezetei képviseltették magukat a CSEMADOK kerületi bizottsága által rendezett valamennyi szemináriumon, s az ott szerzett ismereteket kamatoztatják munkájukban. A járásban működő CSEMADOK helyi szervezeteinek munkáját pozitívan értékelte a jnb kulturális osztálya is. Ábel Gábor A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Május 1 téri Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium SZISZ- szervezete tevékeny munkát véA napokban tartotta meg üzemi évzáró gyűlését a komáromi (Komárno) Jednota fogyasztási szövetkezet szakszervezete, melyre a fiókszervezetek a járás minden részéből elküldték képviselőiket. Árgyusi Imre, a szakszervezet elnöke beszámolója első részében részletesen elemezte a részlegmegbízottak munkájának fontosságát és egyúttal javaslatokat tett e munka hatékonyságának növelésére. A továbbiakban ismertette az 1984-es évre szóló cselekvési tervet, melyet a X. szakszervezeti kongresszus határozatainak figyelembevételével állítottak össze. A konferencián a vitafelszólalások elhangzása után kitüntették a legjobb dolgozókat (a felvételen). Sztrecskó Rudolf A szímői (Zemné) önkéntes tűzoltószervezet is értékelte munkáját. Morvái István elmondta, hogy a kitűzött feladatokat teljesítették. Májusban részt vettek egy tűzoltógyakorlaton, melyet Fürön (Rúbaň) rendeztek. Júliusban a járási mezőgazdasági igazgatóság és a tűzoltószervezet járási bizottságával közösen rendezték meg a tűzvédelmi sportversenyt Bars- füssön (Trávnica). A tűzoltók a szertár és környékének rendben tartásánál, valamint a felszerelés karbantartásánál 350 órát dolgoztak, továbbá 16-an segítettek a helyi mezőgazdasági üzemnek a szalmabetakarításban. Az aratás alatt éjjeli szolgálatot tartottak az efsz traktorállomásán. Mészáros Gyula irányításával nagy figyelmet szentelnek az utánpótlás nevelésének is, célunk, hogy a fiatalok minél tökéletesebben elsajátítsák a tűzoltás alapismereteit. Juhász Milan * * * Megkezdődtek az évzáró taggyűlések a CSEMADOK lévai (Levice) járási helyi szervezeteiben. Az első ülésekre Kiskéren (Malý Kiar), Egegen (Hokovce) és Ga- ramsallón (Šálov) került sor. A 46 alapszervezet 7766 tagjának van mit értékelni, hiszen a járásban 20 színjátszó csoport, 4 kisszínpad, 4 gyermekszínpad, 4 énekkar, 16 menyecskekórus, 10 tánccsoport, 3 citerazenekar és egy bábcsoport tevékenykedik. Főleg a nagy létgez, a tanulók aktívan kiveszik részüket a szervezet munkájából. Ezt bizonyítja a közelmúltban megtartott tagsági gyűlés is, melyen értékelték a legutóbbi ülés óta végzett munkát, szóltak az elkövetkező időszak feladatairól és felolvasták a szervezet tiltakozó levelét az atomháború veszélye ellen. A tagsági gyűlésnek az új SZISZ-tagok avatása adott ünnepélyes hangulatot. Az idén 103 elsős vehette át Bartalos Líviától, a szervezet leköszönő elnökétől a tagsági könyveket. A gyűlésen- melyen részt vett Horváth Tibor, az iskola igazgatója és Ozsvald Kornélia, a SZISZ jb-nek küldöttje- a negyedikes diákoknak megköszönték eddigi munkájukat a vezetőségben és helyükre újakat választottak. Szabó László Régi fegyverek kiállítása A nyitrai múzeum legutóbbi kiállítását az első napokban a szokásosnál többen tekintették meg. A fegyverek fejlődését - a kőkorszaktól a XIX. századig - bemutató kiállítás anyagát a Kassai (Košice) Kelet-szlovákiai Múzeum bocsátotta a nyitrai múzeum rendelkezésére. A látogató megismerkedhetett az ősember kezdetleges fegyverével - a kőbaltával és az íjjal - a kökorszak, majd a bronzkorszak fegyvereivel. Az érdeklődők a különféle fegyvernemeken és -különlegességeken, látványosságokon kívül feudális korbeli páncélöltözetet is láthattak. Mártonvölgyi László Honvédelmi verseny Már hagyománya van annak, hogy Muzslán (Mužla) a Honvédelmi Szövetség helyi szervezete az alapiskola testnevelés szakos tanítóival és pionír- vezetőivel közösen évente kétszer megrendezi a honvédelmi versenyt. Az idén az időjárás is kedvezett a gyerekeknek, sikeresen szerepeltek mind a csapat mind az egyéni versenyekben. A legnagyobb izgalmat, verseny- lázt a pegyedik osztályosok élték át, számukra ez volt az első ilyen vetélkedő. Ulrich Gyuláné A személyiségi Jogok védelme L. B.: 69 éves vagyok. A feleségem négy éve halt meg. Egy közeli községben megismerkedtem egy özvegyasszonnyal. Úgy képzeltem, hogy egymás mellett, élettársi viszonyban könnyebb lenne az életünk. Akadt viszont egy nagyon rosszindulatú öregasszony, aki szörnyű vádaskodással elidegenítette tőlem az özvegyet. Azzal vádolt, hogy tönkretettem, megöltem a feleségemet, holott a feleségem hosszú ideig betegeskedett, négyszer volt kórházban (még külföldön is) és a kórházban halt meg. Most már - úgy érzem - hiába is keresnék más élettársat, minden megismétlődne. Mit tehetek? Tudom, én nem bíráskodhatok. Van az ilyen esetekre törvény? Igen, sőt nem is egy. A Polgári Törvénykönyv 11. és következő paragrafusai a személyiség (pl. a becsület, a jó hírnév) védelméről szólnak. Az említett rendelkezések alapján az illetékes járásbíróság nyújthat védelmet személyiségi jogainak; megtilthatja jogai további megsértését és elégtétel- adásra (bocsánatkérésre stb.) kötelezheti az alperest. A pereskedést azonban nem tudjuk őszintén ajánlani. Ezek a perek ugyanis nem annyira a rosszindulatú, másoknak ártani szerető embereket sújtják, hanem az igazságukat kereső, becsületes emberek számára járnak aránytalanul nagy lelki megterheléssel, hiszen nekik kell bizonyítaniok a rágalmazás tényét, s azt, hogy az nem felel meg a valóságnak. A személyiségi jogok védelméről rendelkezik továbbá a Büntető törvénykönyv (206. §), a vétségekről szóló 1969. évi 150. számú törvény (9. §) és a szabálysértésekről szóló törvény (19. §). Ilyen jellegű bűntett vagy vétség miatt azonban az ügyészség rendkívül ritkán indít eljárást (magánszemély pedig egyáltalán nem indíthat), ezért azt ajánljuk, forduljon az illetékes nemzeti bizottsághoz és szabálysértés miatt tegyen feljelentést. L. J.: A lányom 16 éves. Július 1-én lépett munkába. Azt szeretném tudni, jár-e neki három hét fizetett szabadság és ebbe beszámítható-e az az 1 hét fizetetten szabadság, amelyet még a nyáron kért? Azt mondták neki ugyanis, hogy csak 7 és fél napra van joga és ha nagyon követelődzik, a fizetetten szabadságot is beszámítják a fizetett szabadságába. A Munka Törvénykönyve 101. §-ának 2.bek. b) pontja szerint a 18. életévét be nem töltött dolgozóknak valóban évente 3 heti szabadságra van jogigényük, de nem minden esetben. Kivételnek számít pl. ha a dolgozó a naptári év folyamán lép munkaviszonyba. Ilyenkor a szabadság arányos részére keletkezik csupán jogigénye; ez pedig minden munkaviszonyban töltött hónapért a szabadság egy-tizenketted része. Az ön lánya hat hónapja van munka- viszonyban, tehát évi szabadsága hat-tizenketted részére (az üdülési szabadság 15 munkanapjának felére) tarthat igényt. Áthelyezés M. B.: A fiam egy közép-szlovákiai vállalat helyi részlegének dolgozója. Nemrég egy munkatársának eltörött a lába és ezért a központból küldtek ki egy embert a helyettesítésére. O viszont összejátszik a főnökkel és nem akar visszamenni a központba. A fiamat akarják erre kényszeríteni. Ajánljuk tanulmányozzák át a fia munkaszerződését. Ebben fel kell lennie tüntetve a munkavégzés helyének. Ezt csak a törvényben meghatározott feltételek alapján változtathatja meg a vállalat vezetősége (ha az áthelyezést a vállalat rendes üzemeltetése indokolja - lásd a Munka Törvény- könyve 38. § 2. bek.), s ha a dolgozó nem ért egyet az áthelyezéséül, legfeljebb évi 90 naptári nap idejére. Ugyanakkor az egy hónapot meghaladó áthelyezéshez szükséges a szakszervezet üzemi bizottságának beleegyezése is (az áthelyezés a szakszervezet beleegyezése nélkül érvénytelen- lásd a Munka Törvénykönyve 41. §). A dolgozónak jogában áll az áthelyezés ellen a szakszervezet mellett működő munkaügyi döntőbizottságnál tiltakoznia, s ha ez 30 napon belül nem hozna döntést, az illetékes járásbíróságon kérni az áthelyezés érvénytelennek való minősítését. Per a gyermekért D. I.: Elvált, háromgyermekes asszony vagyok. A legkisebbik gyermekem házasságon kívül született (most 4 éves). Az apja nem ismerte el a magáénak, míg az apaságot megállapító jogerős bírósági ítélet meg nem született. Azóta viszont azt követeli, hogy a bíróság adja a gyereket az ó gondozásába (nős, de nem lehet gyermekük). Azt is kérte, hogy a bíróság szabja meg a látogatás idejét, ezzel viszont visszaélt- a gyermeket arra tanítgatják, hogy a feleségét anyának hívja. Ezután természetesen megtiltottam, hogy a gyermeket elvigye. Erre ismét a bírósághoz fordult. Kötelezhet engem a bíróság olyanra, amit nem akarok? Természetesen. Ez adja meg a bíróság létjogosultságát, hiszen ha mindenki önként elismerné a másik fél jogait, hajlana a felmerült jogvita békés megoldására, nem lenne szükség bírósági döntésekre (lásd az apasági pert- a gyermek apja sem akarta vállalni az apaságot). A jogerős bírósági döntéseknek tehát köteles eleget tenni. A családjogi törvény 27. §- ának, 3. bek. szerint a bíróság korlátozhatja vagy megtilthatja a láthatást (látogatást), ha ezt a gyermek egészsége megkívánja. Ilyen döntést a bíróság rendszerint csak az orvosszakértő meghallgatása után hozhat Ami a gyermekelhelyezési pert illeti, nem tartjuk valószínűnek, hogy a gyermek apja sikerrel járna. Alapelvként érvényesül, hogy a testvéreket általában nem szabad egymástól elszakítani. A bírósági gyakorlat figyelembe veszi azt is, melyik szülő hogyan viszonyul a gyermekhez és a pert megelőző időben hogyan gondoskodott róla. Mindettől függetlenül nem szabad elfelejteni, hogy az apaság nem csak kötelességekkel, de jogokkal is jár, bár ritkán fordul elő, hogy az apasági perben meghatározott apa élni is akar szülői jogaival. Az ítélet végrehajtása H. Zs.: A férjem 1981-ben vált el előző feleségétől. A házasság fennállása alatt hétezer korona kölcsönt vettek fel a szövetkezeti tagrész kifizetésére. A bíróság a válás után úgy döntött, hogy a férjemnek 1981. májusáig 3500 koronát kell kapnia a feleségétől. Mindeddig nem követelte ezt a pénzt, mivel a volt felesége gyermekgondozási szabadságon volt - 1983 októberétől azonban ismét dolgozik. Azt szeretném tudni, hogy ha pert indít volt felesége ellen, megnyeri-e? Továbbá, ki viseli a per költségeit? Nem vagyunk olyan helyzetben, hogy módunkban állna hiteles jóslatokat adni egy per kimeneteléről. A férje a jogerős bírósági ítélet alapján, az ítéletben megállapított teljesítési határidő (1981 májusa) lejártától számított 10 évig kérheti, hogy a bíróság rendelje el követelése kielégítését, például az adós munkabéréből. A bíróság bizonyos feltételek mellett felfüggesztheti a végrehajtást (pl. a kötelezett szociális körülményei miatt) vagy megállíthatja. A végrehajtás költségeit a Polgári perrendtartás 270. §-a alapján elvben a kötelezett (az adós) viseli. Ajánljuk, mielőtt a bíróságra fordulnának, az adóst írásban szólítsák fel tartozása megfizetésére. (-n) ÚJ SZÚ 6 1984. I. 3. ia iwíimbi
