Új Szó, 1984. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-17 / 14. szám, kedd

ÚJ szú 5 ^984. I. 17. A fejlesztők felelősségével Évzáró taggyűlésekre készülnek a dunaszerdahelyi agrokémiai vállalat kommunistái A Chomutovi Hengerde és Vasmű dolgozói ebben az évben 4,4 milliárd korona értékben termelnek. Nagy gondot fordítanak az 530 és a 720 milliméter átmérőjű acélcsövek gyártására, amelyekből 195 000 tonnát állítanak elő, ebből 165 000 tonnát szovjet kivitelre. A képen: Ondrej Cicko az 530 milliméter átmérőjű acélcsöveiket a kívánt hosszúságúra szabja. (Libor Zavoral felvétele - CTK) Bővítik az öntözött területeket Vannak kollektívák, amelyek­nek munkája más üzemek, válla­latok eredményeit is lényegesen befolyásolják. A mezőgazdaság­ban például az agrokémiai vállalat dolgozói az ilyen kollektívákhoz tartoznak, hiszen feladatkörük nem más, mint az egységes föld­művesszövetkezetekben és állami gazdaságokban folyó növényter­mesztés és állattenyésztés segí­tése. Törvényszerű tehát, hogy a du­naszerdahelyi (Dunajská Streda) járás mezőgazdasági és élel­miszeripari dolgozóinak leg­utóbbi gazdaságpolitikai aktíva- értekezletének a résztvevők nagy figyelemmel kísérték Miklós Ti­bornak, a járási agrokémiai vál­lalat igazgatójának beszámolóját. A jelenlévők megnyugvással vet­ték tudomásul, hogy a vállalat száztizenegy dolgozója az elmúlt évben eleget tett vállalásainak. Idejében elvégezték az igényelt tápanyagutánpótlást és növény- védelmet, a pontos talaj- és levél­elemzéseket, ugyanakkor értékes útmutatásokat adtak a szerves és szervetlen anyagok, valamint az úgynevezett nyomelemek pótlásá­hoz, illetve a növényegészségügyi munkához. Az állattenyésztés gazdaságosabbá tételéhez jelen­tős mértékben hozzájárult a szar­vasmarhák takarmányozását ész- szerüsítő részleg, ahol nemcsak a takarmányokat minősítik, hanem az optimális takarmányozási prog­ramot is elkészítik. Sőt, az állatál­lomány igényeivel összhangban, takarmánybázis kialakításában is segítenek. A jövőben ez még ha­tékonyabb lesz, hiszen tovább bő­vül a vállalat gépparkja és egyéb anyagi bázisa. Az igazgató elmondta azt is, hogy a huszonhattagú pártalap- szervezet a munkafeladatok telje­sítését hatékonyan segíti, s a ja­nuár végén sorra kerülő, értékelő taggyűlésükön kiemelt feladat lesz a még sokoldalúbb szolgáltatások lehetőségeinek megvitatása. Erre a gondolatra kapcsolódva kérdeztük Katona Ferenctől, a pártalapszervezet elnökétől, hogy a kommunisták legközelebbi Építőiparunkban nem mind­egyik vállalat büszkélkedhet azzal, hogy tervfeladatait az év végéig hiánytalanul teljesítette. A sikeresek közé .tartozik a bratislavai Termo- stav, amely immár évek óta meg­bízható és eredményes tevékeny­séggel hívja fel magára a figyel­met. Tavaly is Szlovákia-szerte - összesen 1235 helyen - dolgoz­tak szakembereik a különféle épít­kezéseken és javításokon És is­mét figyelemre méltó eredmények­kel zárták az évet. Erről beszél az újságíróknak Emil Kraushuber, az idén negyedik évtizedébe lépő vállalat igazgatója helyetteseivel együtt. Tavalyi feladataikat már az esz­tendő letelte előtt teljesítették. Né­hány fontosabb adat a sok közül: a kulcsrakész beruházásokon el­végzett munkájuk értéke 7,7 szá­zalékkal lépte túl a tervezett szin­tet; az építőipari vállalatoknak nyújtott alvállalkozásban 118 szá­zalékos tervteljesítést értek el; egészében véve tavalyi tervfel­adataikon túl 16 millió korona érté­kű munkát végeztek el Az erő­műblokkok generáljavításain és a kohóüzemi berendezések nagy­javításain 44 millió koronát érő munkájukkal feladataikat 113,4 százalékra teljesítették. Kedvező, hogy a saját termelési érték alap­ján kiszámított munkatermelé­kenység 3,1 százalékkal nagyobb a tervezettnél. Arról, hogy a minő­ség terén sem állnak rosszul, két szám is tanúskodik; az elvégzett munkát három százalék híján kol- laudációs hibák nélkül adták át, és az egész mennyiség 85 százaléka kiváló vagy nagyon jó minőségben készült el. tanácskozásán milyen alapelvek érvényesülnek.- Szolgáltató vállalat vagyunk, s így két lényeges dologról egy pillanatra sem szabad megfeled­keznünk. Az egyik, hogy csak ak­kor igénylik segítségünket, ha jó munkát végzünk. Vagyis a táp­anyagutánpótlást és a növényvé­delmet is kifogástalan minőség­ben, energiatakarékosan és a kör­nyezetet védő formában végez­zük. A másik, talán még fontosabb igény, hogy szolgáltatásaink való­ban értékesek legyenek és a leg­újabb tudományos ismeretekre tá­maszkodjanak.- Ez utóbbival kapcsolatosan az év eleji pártgyülésen elsösor­' ban milyen témák kerülnek napi­rendre?- December elején harminchat taggal megalakult a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaság üzemi szervezete, de ez csak az első lépés. A feladatok arányában szükséges a létszám növelése, s ugyanakkor azt is tudatosítani kell, hogy a jobb eredményekhez a legújabb tudományos ismerete­ket nemcsak nekünk kell ismer­nünk, hanem azoknak is, akik azo­kat közvetlenül hasznosítják. Pél­daként említhetem a nitrogénmű­trágya használatát. Elterjedt gya­korlat volt télen hóra szórni, még egyenetlen földterületeken is. És mi történt? Hirtelen olvadáskor a laposabb helyekre összefolyt a víz, és nem minden növény kapta meg egyformán a szüksé­ges mennyiségű tápanyagot. Vagy például mi cseppfolyós mű­trágyákkal dolgozunk, s ennek elő­nyeit is el kell fogadtatni. Ugyanígy a gazdaságosság mérlegelését. A vegyszer a növényre is károsan hat, ezért a növényvédelem nem alapulhat az egyén szubjektív el­határozásán, hanem csakis tudo­mányos felmérésen. E néhány példa már sejteti, hogy a kommu­nisták meggyőző, agitációs mun­kájára milyen nagy szükség van, s nem véletlen, hogy a januári tanácskozásunkon mindenekelőtt a tudományos ismeretek gyakor­latba való átültetésének lehetősé­geiről beszélgetünk majd. Új szol­A Termostav szakemberei ta­valy olyan jelentős beruházásokon dolgoztak, mint a Kelet-szlovákiai Vasmű 3-as számú nagykapacitá­sú kokszolóüzeme, a Jaslovské Bohunice-i V-2-es Atomerőmű el­ső reaktorblokkja, a strážskei Chemko Cyklohexan üzemrészle­ge, a vágsellyei (Šaľa) antioxidáns CD beruházása, a bratislavai gáltatásunk keretében például la­boratóriumi talajelemzéseket vég­zünk a kistermelők számára, de kellő nevelő és meggyőző munka nélkül ez aligha hozná meg a kí­vánt eredményt. Antal István üzemgazdász, a pártbizottság tagja még a továb- ■ biakkal egészítette ki a januári taggyűlés napirendjén szereplő feladatok sorát.- Arról már szó esett: ahhoz, hogy bízzanak bennünk és a se­gítségünket kérjék, valóban jól kell dolgoznunk, s ez a gazdaságpoli­tikai pártmunka jellegét is megha­tározza. Ennek keretében - ami természetesen az évzárón is ki­emelt kérdésként szerepel majd,- feladat a még jobb munka felté­teleinek megteremtése. Tovább akarjuk mélyíteni az anyagi érde­keltséget, s ezt a kommunistáknak támogatniuk kell. Ugyanakkor az erkölcsi elismerésről sem feled­kezhetünk meg. Például, ha egy dolgozónkat megdicsérnek, akkor a mezőgazdasági üzem elismerő levelét a pártgyűlésen is ismertet­jük, de úgy vélem, hogy az agitáci- ós- és propagandamunkánkban ilyen szempontból még van bőven tartalékunk. Például egyetlen rossz tényt sem tanácsos elhall­gatni. Ugyanakkor arra is ösztö­nözzük az üzemekben dolgozó embereinket, hogy felkérés nélkül is mondják el tapasztalataikat és javaslataikat. Ezzel is összefügg, hogy a párttagok tevékenységét félévenként értékeljük, s ilyenkor azt is megnézzük, hogy hányszor szólaltak fel a taggyűléseken. A dolgozók véleményeiből és ja­vaslataiból ugyanis rengeteget meríthetünk. Olyan ismereteket, amelyek alapján tovább javíthatjuk eredményeinket. A pártmunkában és a szolgáltatásokban egyaránt. Mindez nem kevés, sőt éppen fordítva, sok és igényes feladat, de - amint hangsúlyozták- ugyanakkor teljesíthető is. Mert aki a párt tagja lett, annak plusz munkát is vállalnia kell. Ez minden kommunista kötelessége. Ez nö­veli a párttagok és a pártalapszer­vezetek tekintélyét is. Slovnaft ökológiai építkezései és még sorolhatnánk. Külföldön ta­valy 70 millió korona értékű mun­kát végeztek el. Idei tervfeladataik az eddigi irányvonal folytatásával számol­nak. Vagyis kulcskérdés marad továbbra is az építőipari termelés intenzifikálása, a hatékonyság nö­velése és a minőség. Az építőipari Az elmúlt két esztendőben a dél-szlovákiai mezőgazdasági vállalatok többségében az aszá­lyos időjárás okozta a legtöbb gondot a mezőgazdasági szakem­bereknek. Az aszály még jobban sújtotta azokat az üzemeket, ame­lyek homokos szántóterületeken gazdálkodnak. Az ilyen üzemek közé sorolhatjuk a komáromi (Ko­márno) járásban gazdálkodó Alsó- péteri (Dolný Peter) Efsz-t. Brá- nyik Károly mérnökkel, a szövet­kezet elnökével az aszály okozta gondokról és ezek enyhítésének lehetőségeiről beszélgettem ott- jártamkor.- Sajnos, nagyon sok gondot okozott a csapadékhiány, hiszen az utóbbi 2 év alatt együttvéve annyi csapadékot kaptak szántó- területeink, mint máskor egy nor­mális évben - mondotta az elnök. - Mivel szántóterületeink nagy ré­szén homokos a talaj, így nagyon kedvezőtlenül befolyásolta a nö­termelés terén 750 millió korona értékű munka elvégzése vár rájuk. Minden tevékenységben a terv fő tengelyévé a műszaki fejlesztés lép elő. Termelési programjukban olyan jelentős feladatok szerepel­nek, mint a Jaslovské Bohunice-i V-2-es Atomerőmű második reak- torblokk|ának szigetelési munká­latai; 16 gyárkémény felépítése, közülük a legfontosabb a myjavai Szlovák Szerelvénygyárban és a tőketerebesi (Trebišov) cukor­gyárban épül; ugyancsak szigete­lési munka vár rájuk a poprádi vagongyár alvázgyártó üzemegy­ségében; 2-2 vajáni (Vojany) és novákyi erőműblokkon pedig a ge­neráljavítást végzik el. Szó esett arról is, hogy a Ter­mostav szakemberei oldották meg először hazánkban az atomerő­müvek és az ökológiai építkezé­sek szigetelésével kapcsolatos problémákat, hogy a vállalat terve­zőinek aránya viszonylag maga­sabb, mint más építőipari vállalat­nál, de a részleg vezetője szerint ennek megvannak a maga elő­nyei; hogy az építkezéseken a dolgozók szociális ellátásában még vannak adósságaik. Általá­ban mindenhova az utolsók között érkeznek, ezért ott szállásolják el őket, ahol éppen akad hely. A köz­lekedés és az étkeztetés sem za­varmentes. A mostani ötéves terv­időszakban a vállalat alkalma­zottjai között mindössze tíz (!) la­kást oszthat szét. Pedig sok a fia­tal szakmunkás, az igénylők szá­ma ennél hat-hétszer nagyobb. A bratislavai Termostavban te­hát tiszta lappal kezdték az évet. Január elejétől pedig idei feladata­ik teljesítésén fáradoznak, hogy az esztendő végén se szakadjon meg eddigi sikeres sorozatuk. J. MÉSZÁROS KÁROLY vénytermelésünk eredményeit. Homokos talajon víz nélkül na­gyon nehéz a termelés. Egyetlen kiutat az öntözés jelenthetné. Az elnök feltételes módban be­szélt az öntözésről. Nem véletle­nül. A 2600 hektár szántóterületen gazdálkodó egységes földmü- vesszövetkezet 1983-ban 600 hektárnyi területet volt képes ön­tözni. A meglevő öntözőberende­zéseket főleg az évelő takarmány­félék öntözésére használták fel, hogy az állattenyésztés számára kellő mennyiségű tömegtakar­mányt biztosíthassanak. Ez az el­képzelésük meg is valósult. Hála a rendszeres öntözésnek, a lucer­nát az év folyamán 5-6-szor is megkaszálták. A 600 hektár öntö­zését nem tartják elegendőnek a szövetkezet vezetői, s már javá­ban folynak az előkészületek az öntözőberendezések bővítésére. Reálisak a feltételek arra, hogy a 8. ötéves tervidőszakban már újabb hatszáz hektáron válik lehe­tővé az öntözés, ami így a szövet­kezet szántóterületeinek felére terjed majd ki. Ily módon jóval nagyobb lesz a biztosíték a jó termés elérésére. Az öntözőberendezések bővíté­sével még nem lesz zavartalan a termelés. Mint azt Brányik Ká­roly mérnök elmondotta, az öntö­zőberendezések kezelésénél - nemcsak Alsópéteren, hanem a többi mezőgazdasági üzemben is - nagyon sok a fogyatékosság. A drága berendezéseket hozzá nem értő emberekre bízzák, akik között sok esetben a munkához való hozzáállással is baj van. így bizony nagyon sok kár is keletke­zik. Húsz-harminc évvel ezelőtt, amikor csak a kertészeti növénye­ket öntözték, megfelelt az ilyen megoldás, de ma, amikor egy-egy berendezés 60-70 hektárnyi terü­letet öntöz egy időben, a berene- zések kezelése szakképzettséget igényel. Sajnálatos tény viszont, hogy az ilyen tevékenységre sehol az országban nem képeznek ki szakmunkásokat. A mezőgazda- sági szaktanintézetek sokféle javí­tói szakra képeznek ki szakmun­kásokat, de az öntözőberendezé­sek javítására nem. Sőt, szakiro­daimat sem lehet egykönnyen be­szerezni. Képzeljük el, ha egy Fre­gatt öntözőberendezésnél nem fo­rog egy kerék. A hozzá nem értő ember ezzel mitsem törődik, s a hatalmas nyomás hatására eltörik a szerkezet - aminek meg­javítása több napot vesz igénybe. Egy hozzáértő szakmunkás vi­szont a hiba megállapítása után 1-2 óra alatt megjavíthatná a szerkezetet, és folytathatná a te­rület öntözését. Az Alsópéteri Efsz-ben az öntö­zéses gazdálkodásban látják a biztonságos termelés jövőjét. A megvalósításhoz azonban a szakmunkásképzésben tapasz­talható fogyatékosságokat is orvo­solni kellene. KOLOZSI ERNŐ (Gyökeres György felvétele) EGRI FERENC Tiszta lappal kezdték az évet

Next

/
Oldalképek
Tartalom