Új Szó, 1984. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1984-01-17 / 14. szám, kedd
A bányagépek karbantartásával foglalkozó Pcheryi javító üzemben 18 munkás és technikus komplex racionalizációs brigádot alakított, amely hegesztőautomatát fejlesztett ki. Ez a berendezés lényegesen csökkentette a munkaigényességet és a termelési költségeket. A képen: Jaroslav Petrlík, a konstrukciós osztály vezetője (jobbról) és Josef Soukup az új berendezést szereli. (Libor Hajský felvétele - ČSTK) Év eleji taggyűlés a Bratislavai Vegyészeti Intézet vegyi kutatóközpont és a Žilinai Járási Nemzeti Bizottság pártalapszervezetében Nagyobb figyelmet a hatékonyság fokozására A tanácskozáson Jozef Lenárt és Miloslav Hruškovič is felszólalt SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bizalom - biztonság Az idei nemzetközi politikai naptár első, és kétségkívül igen fontos eseménye kezdődik ma Stockholmban. A tavaly szeptember 9-én befejeződött madridi találkozó határozott arról, hogy „európai konferenciát kell tartani a bizalom- és biztonság- erősítő intézkedésekről és a leszerelésről“. Ez a döntés tekinthető a hároméves erőfeszítések legjelentősebb eredményének, amelyet elsősorban a szocialista országoknak köszönhetően sikerült elérni a madridi tanácskozáson. A 33 európai és a két észak-amerikai ország külügyminisztere által aláírt záródokumentum így jelöli meg a stockholmi konferencia feladatait: „A helsinki Záróokmány valamennyi aláíró állama részvételével elindított sokoldalú folyamat lényegi és szerves részét képező konferencia célja, hogy több szakaszban új, hatékony és konkrét lépéseket vállaljon, amelyek célja a további haladás a bizalom és biztonság erősítésében és a leszerelés megvalósításában, hogy ezáltal kifejezést és nyo- matékot adjanak az államok ama kötelességének, hogy az egymás közti kapcsolataikban tartózkodnak az erőszak alkalmazásától vagy az azzal való fenyegetéstől. Ily módon a konferencia folyamatot indít el, amelynek első szakaszát annak szenteli, hogy egymást kölcsönösen kiegészítő bizalom- és biztonság- erősítő intézkedések sorozatát tárgyalják meg.“ Figyelmesen végigolvasva a kissé talán bonyolultan megfogalmazott, ám egyértelmű mondatokat, egy dolog mindjárt szembetűnő. Nevezetesen, hogy Stockholmban több tárgyalási szakasszal számolnak, ami önmagában is jelzi: szó sincs köny- nyú tárgyalásokról. Ellenkezőleg, a korábbi tapasztalatok (pl. Madrid) azt mutatják, hogy nehéz és bonyolult üt vezet a megállapodásig, s hogy egyáltalán valamilyen eredmény szülessen, ahhoz valamennyi résztvevő akarása szükséges. Megengedhe- tetlenek az olyan obstrukciós törekvések, amelyek mellékvágányra terelik, s a kölcsönös vádaskodások fórumává változtatják a tanácskozást. A stockholmi konferencia tehát egy folyamat első szakasza, s várhatóan nehéz és hosszú lesz a folytatás is. Hogy miért? Azért, mert a Kelet és a Nyugat közötti bizalom helyett jelenleg sokkal inkább bizalmatlanságról beszélhetünk, s ez az egyik legfőbb akadálya a lényegbevágó leszerelési intézkedéseknek, a biztonság megszilárdításának. De hogyan juthatott el erre a pontra a kelet-nyugati viszony? - szólhatna a következő kérdés. A választ minden józanul mérlegelő, objektiven gondolkodó ember megadhatja: az utóbbi évek amerikai politikája az, amely mérhetetlen károkat okozott e viszonynak. Reagan elnök hivatalba lépése után azonnal meghirdette antikommunista keresztes hadjáratát, s a szocialista országok ellen uszító kampány nagyban hozzájárult a nemzetközi feszültség fokozódásához. Ami pedig a leginkább aláásta az európai bizalom légkörét, az a Pershingek és a robotrepülögépek telepítésének megkezdése volt. Az Egyesült Államok számára nem volt elég jó a Szovjetunió és a Varsói Szerződés indítványainak egész sorozata, mert ezek mindegyike elsődlegesen a rakétale- pítés megakadályozását célozta. A leszerelési tárgyalásokat Washington csupán a fegyverkezés leleplezésére használta ki, s így törvényszerű volt Genf és Bécs kudarca. Figyelemre méltó körülmény, hogy Nyugaton a vezető államférfiak - köztük az amerikaiak - az utóbbi időben mennyire hangsúlyozzák a tárgyalások fontosságát. „Optimista“ nyilatkozataikban a stockholmi konferenciában látják a „megmentöt“, ami azért is furcsa, mivel két-három éve, a madridi találkozó elején még hallani sem akartak egy ilyen konferenciáról. Most nyilván azt a benyomást akarják kelteni a közvéleményben, hogy a rakétatelepítés megkezdése tulajdonképpen semmit sem jelent. Amint azt azonban szovjet részről határozottan leszögeztek, Stockholm nem léphet a genfi és a bécsi tárgyalások helyébe, vagyis a konkrét leszerelési lépéseket erre külön meghatározott fórumokon kell megvitatni. A szocialista országok sokat várnak a ma kezdődő tanácskozástól, ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy a konferencia csupán a biztonságot és a leszerelést elősegítő körülményeket teremtheti meg. Az igazság az, hogy ha a Nyugat kihasználta volna az eddigi tárgyalási alkalmakat, Stockholmra talán nem is lenne szükség. A szocialista országok javaslatai elég széles alapot teremtettek a bizalom, a biztonság megszilárdításához, a leszerelés előmozdításához. A nyugatnémet kormány - s hozzá hasonlóan más nyugati országok - most egy olyan szerződés megkötését tartja a stockholmi értekezlet végső céljának, amelyben a 35 résztvevő állam lemondana az erőszak alkalmazásáról. Köztudomású viszont, hogy egy ilyen szerződés kidolgozását a szocialista országok már évekkel ezelőtt s azóta nem egyszer újból meg újból javasolták. A Szovjetunió továbbá arra vállalt kötelezettséget, hogy elsőként nem alkalmaz atomfegyvert, a Varsói Szerződés békés kapcsolatokat ajánlott fel a NATO-nak, s ugyancsak több indítvány alapeleme az atommentes övezetek létrehozása vagy a hadgyakorlatok korlátozása - hogy csak a stockholmi konferencián napirenden szereplő néhány témát említsünk meg. Nos, mindezekre a javaslatokra a nyugati fél elutasítóan - vagy egyáltalán nem - válaszolt, s igy jogos a kérdés, mi a garancia arra, hogy most más lesz a helyzet. Stockholm mindenesetre a lehetőségek tanácskozása lesz, s jelentősége abban van, hogy bizonyítja: a mégoly kiélezett nemzetközi helyzetben is marad alkalom a párbeszédre, s a Helsinkiben kinyilatkoztatott elvek'mély gyökeret eresztettek az európai népek tudatában. A konferencia elsődleges feladata tovább vinni az enyhülési folyamatot, kiterjeszteni azt a katonai területre is. így beteljesedhet a helsinki Záróokmány alapgondolata, miszerint az enyhülés politikai és katonai szempontjai kölcsönösen kiegészítik egymást. PAPUCSEK GERGELY KEDD 1984. január 17. XXXVII. évfolyam 14. szám Ara 50 fillér (ČSTK) - Taggyűlést tartottak tegnap a Szlovák Tudományos Akadémia Bratislavai Vegyészeti Intézete vegyi kutatóközpontja pártalapszervezetének tagjai. Értékelték eddigi tevékenységük eredményeit, és áttekintették a következő időszak feladatait. A tanácskozáson részt vett Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára. A központban dolgozó kommunisták és más dolgozók példásan törekednek a kutatás hatékonyságának növelésére és eredményeinek a gazdasági gyakorlatban való teljes felhasználására. Ennek egyik példája a lucfenyő törzséből frakciós kivonással nyert holocel- lulóz előállításának módszere. Az intézet pártszervezetének és vezetőségének további tevékenysége is ezen és a további eredményeken alapul, s arra irányul, hogy a kutatás eredményeit fel lehessen használni a műszaki fejlesztésben, vagy közvetlenül a termelésben. A tanácskozás vitájában javaslatok és észrevételek hangzottak el a tudományos kutatómunka javításával kapcsolatban. Jozef Lenárt elvtárs is felszólalt. Nagyra értékelte a kommunistáknak és az egész intézetnek a munkáját, amely az utóbbi években az alap- kutatási kérdések megoldását egybekapcsolja a realizálással. Kiemelte, hogy a kommunistáknak mindenütt rendszeresen nagy gondot kell fordítaniuk a kutatómunka javítására. Az alapkutatás területén intenzívebbé kell tenni a nemzetközi együttműködést, és a tudósok részvételét a szakvélemények a prognózisok kidolgozásában. (Folytatás a 2. oldalon) Köszönet a jókívánságokért (ČSTK) - Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök 71. születésnapja alkalmából számos üdvözlő táviratot és levelet kapott pártszer- vektöl és -szervezetektől, a Nemzeti Front szerveitől és szervezeteitől, nemzeti bizottságoktól, iskoláktól, kulturális és tudományos intézményektől, munkakollektíváktól és magánszemélyektől. A jókívánságok nagy száma miatt nem tud kü- lön-külön mindegyikre válaszolni. Husák elvtárs ezért felkérte a Csehszlovák Sajtóirodát, hogy tolmácsolja őszinte köszönetét mindazoknak, akik jubileuma alkalmából jókívánságaikat fejezték ki. Mikuláš Beňo az észak-morvaországi kerületben (ČSTK) - Mikuláš Beňo, a CSKP KB titkára tegnap kétnapos munkalátogatásra az észak- morvaországi kerületbe utazott. A kerületi pártbizottság székházában a vezető dolgozókkal a kerület pártszervezeteinek munkájáról beszélgetett, és részt vett a járási pártbizottság vezető titkárainak ülésén. A kerületi pártbizottság dolgozói pártalapszervezetének taggyűlésén felszólalt a vitában, s a párt politikai szervező munkájának néhány kérdésével foglalkozott. Részletesebben szólt az alapszervezetek irányítása terén végzett munka hatékonyságáról, a választott szervek, az apparátus és a pártaktíva által a párthatározatok végrehajtása és teljesítésük ellenőrzése terén kifejtett tevékenység módszeréről és stílusáról. Ma kezdődik a stockholmi konferencia A külügyminiszterek megérkeztek a svéd fővárosba (ČSTK) - Olof Palme svéd miniszterelnök megnyitó beszédével ma kezdi meg munkáját a bizalom- és biztonságerősító intézkedésekről, a leszerelésről szóló európai konferencia. A megnyitón 33 európai és a két észak-amerikai ország külügyminiszterei vesznek részt, s a hét folyamán fejtik ki országuk álláspontját a katonai szembenállás csökkentését elősegítő lépésekről. Tegnap megérkeztek a svéd fővárosba a konferencián részt vevő államok külügyminiszterei. Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának első alelnö- ke, külügyminiszter a délutáni órákban érkezett meg Stockholmba. A repülőtéren Lennart Bodst- röm svéd külügyminiszter és más hivatalos személyiségek fogadták. (Folytatás a 2. oldalon) JÓ MUNKÁVAL Közép-Szlovákiában sokasodnak a jubileumokat kötelezettség vá I la lások (Tudósítónktól) - Az idén ismét több fontos piros betűs ünnepet jelez a naptár. A két legjelentősebb közülük a Szlovák Nemzeti Felkelés, valamint a duklai harcok 40. évfordulója. Az évfordulók tiszteletére újabb országos méretű szocialista munkaversenyt kezdeményeztek a középszlovákiai kerületben. A Szlovák Nemzeti Felkelésről elnevezett ipari vállalatok, mezőgazdasági üzemek, intézmények, községek és városok kollektíváinak, valamint a kerület kitüntetett dolgozóinak 1983. december 5-i közös felhívására ezekben a napokban egyre többen válaszolnak értékes kötelezettségvállalásokkal. Többet a tervezettnél A Dubnica nad Váhom-i Nehézgépipari Müvek dolgozói az elmúlt években gyártási feladataik teljesítése mellett mindig kimagasló eredményeket értek el a szocialista munkaversenyben is. Tavaly például többek között az energiatakarékosságra és a fémeket tartalmazó nyersanyagok gazdaságosabb felhasználására összpontosult az igyekezetük. Sikereik alapján felhívással fordultak a közép-szlovákiai kerület ipari és mezőgazdasági vállalataihoz, valamint a nemzeti bizottságok által irányított üzemekhez, hogy ott is tegyenek meg mindent az energiahordozók három százalékának és a fémtartalmú nyersanyagok hat százalékának megtakarításáköszöntö szocialista ért. Közép-Szlovákiában így összesen 151 gyárban és üzemben születtek külön felajánlások. Ezek teljesítése több mint 22 millió kilowattóra villanyáram, 4761 terajou- le hőenergia, 31 900 tonna fém és több mint 136 ezer liter üzemanyag megtakarítását eredményezte. Az idei év első munkanapja óta még nagyobb értékekért fáradoznak a Nehézgépipari Müvekben. A Szlovák Nemzeti Felkelés és a duklai harcok jubileuma tiszteletére mindenekelőtt arra tettek ígéretet a dolgozók, hogy tovább kamatoztatják a tavaly bevált takarékossági módszereket. Jobb munkájukkal az év végéig előirányzott gyártási feladatok teljesítéséhez (Folytatás a 2. oldalon) VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!
