Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1983-11-11 / 45. szám

- A földgáz környezetvédelmi szem­pontból is kifogástalan - mondja - Lau- rencik mérnök Új bekötő utat építenek az egyik hatal­mas beruházásra A műszak elején fölvo­nult két földgyalu, hogy elsimítsa a tere­pet, melyre később majd a bitumenkeve­rék kerül. Alig másfél óra múlva, még mielőtt az erőgépek befejezték a talaj előkészítését, színre lépett a burkolócso­port. Jöttek a hatalmas terítőgéppel, be­gördültek az úthengerek, s nem hiányoz­tak az anyagszállitó tehergépkocsik sem. Perceken belül fölsorakozott a jól össze­hangolódott gárda, s megkezdte az út­építést. A sima, fekete, gőzölgő, szalag­szert! bekötőút egyre hosszabbra nyúlt, s még mielőtt a nap leköszönt az égről, célba értek. Amíg az útépítők munkájukat végezték, körülöttük néhány férfi járt stopperórával a kézben, s egyéb műsze­rekkel felszerelve. Mindnyájan tudták, az egyik kutatóintézet szakemberei végzik e művelet pontos elemzését. A terepen adatokat gyűjtenek, hogy az intézetben számítógép, és egyéb elmés szerkezetek segítségével kiértékeljék azokat. Később a kutatócsoport vezetője e tapasztalatok, s más lényeges információk nyomán ta­nulmányt készített, aminek lényegét ma már a szakosodó vállalatoknál útmutató anyagként tartják számon.- Az egykori értekezésből kiderül, lé­nyegében minden a folyamatos anyagel­látáson múlott. Hiszen az aszfalton kívül, amit a helyszíntől több kilométerre fekvő keveröközpontból szállítottak, minden kéznél volt. Tehát bonyodalmak is épp a szállításnál keletkeztek volna - elevení­ti fel régi emlékeit az ipari kutatóintézet egyik kiváló szakembere. A bitumenkeverékek készítésének mi­kéntje kutató körökben még mindig terí­téken van. Igaz, időközben e tárgyban is megváltozott a szemlélet, mert ma már nemcsak a gyorsaság fokozására és jobb minőségére törekednek, hanem hasonló lendülettel fáradoznak a költségek csök­kentésén is.- Ezeken a gépsorokon a szigetelések tökéletesítése jelenti a további előreha­ladást - mondja Pálmai mérnök- Mindenekelőtt e művelet magas energetikai igényessége okoz számunk­ra gondot - mondja Karol Pálmai mérnök, az SZSZK Állami Energetikai Felügyelő­ségének szakembere. - Vegyük például a Közmű- és Mélyépítési Építőipari Trösztöt, amely az építésügyi minisztéri­um keretéből csaknem négy százaléknyi tüzelőt és energiát fogyaszt, ami az itteni munkához viszonyítva elég sok, s java- - részt éppen a bitumenkeverő-központok igénylik. Nos ezért e fokozott figyelem, s még egy valamiről nem szabad megfe­ledkezni. Annak idején e berendezéseket könnyű fűtőolaj-tüzelésűre tervezték. Csakhogy időközben megváltoztak a kö­rülmények. A kihívásra úgy reagáltunk, hogy igyekeztünk átállni a nehéz fűtő­olajra, vagyis olyan égőfejeket ajánlottunk i az érintett vállalatoknak, amejyek segít­ségével hasznosítani lehet a pakurát is.- Nagyon erős ellenállásba ütköztünk, amikor szóba hoztuk, hogy átállunk pa­kurára - mondja Gustáv Laurenőík mér­nök, a tröszt energetikai osztályának ve­zetője. - Sokan eleve elvetették ezt a gondolatot, mondván, az építőiparban nincsenek meg a kellő tapasztalatok az alkalmazásával, ezért túl kockázatos a vállalkozás. Mi viszont, akik rá szavaz­tunk, abból indultunk ki, hogy ha a nehéz fűtőolaj az energetikában már bevált, miért ne lehetne jó nálunk is. Az első átalakított keveróközpontnál már voltak némi kétségeink nekünk is a dolog sikere felöl, de a kezdeti nehézségeken szeren­csére még 1980-ban túljutottunk. Abban az évben a kassai üzemünkben sikerült elégetni 36 tonna pakurát. S ez aztán átszakította az ellenállás gátjait is. Nézzük tehát, hol tartunk ma pakura­ügyben. A tröszt múlt évi kimutatásaiból kiderül, tavaly Szlovákiában több mint 6700 tonna nehéz fűtőolajat használtak fel aszfaltkeverékek készítésére. Bár ezt a fajta tüzelőt még a 8. ötéves tervidő­szakban is használni fogják, ismét érez­teti hatását egy fölöttébb időszerű rende­let. Ennek értelmében, ahol lehet, át kell állni a földgáz égetésére.- Véleményem szerint ennél a techno­lógiánál még a földgáz sem az utolsó állomás - mondja Pálmai mérnök. - A jö­vőben sokat ígér például a szén alkalma­zása. Első hallásra ez így talán meglepő, de miután befejezzük a fluidizáló reakto­rok fejlesztését, semmi akadálya, hogy a keveróközpontoknál is bevessük őket. Ezek nagy előnye lesz, hogy a gyönge minőségű szenet is magas hatékonyság­gal égetik. Arra viszont, hogy a tröszt gyorsan is reagálni tudott az irányító szervek követelményeire, nagyon jó pél­da az itteni keverőközpont. A felbári egyik az elsők közül, ahol már a földgáz hőjével szárítanak és kevernek. Időközben az átalakított egységek száma háromra nőtt, s a negyedik, amely az előzőekhez hasonlóan a bratislavai Doprastavhoz tartozik, a Podunajské Bis- kupice-i éppen befejezés előtt áll. Külön érdekessége, hogy itt ún. kombinált égő­fejeket használnak, ami azt jelenti, hogy ha az egyik tüzelővel való ellátásban zavarok keletkeznének, azonnal átállhat­nak a másik égetésére.- A Podunajské Biskupice-i eset is azt bizonyítja, hogy a fogyasztók nem bíznak a folyamatos gázellátásban - mondja Pálmai mérnök. - Valóban fennáll az ellátás zavarainak lehetősége, de ta­pasztalatból tudom, a veszély sokkal cse­kélyebb, mint például a fűtőolaj beszer­zésénél. Viszont szögezzük le azonnal, a gázégófejek beszerelése nem minde­nütt kifizetődő.- Szó volt a vállalati pénztárcáról. Nos, ha egy keverőközpont évi átlagteljesít­ményét 80 ezer tonna mesterséges asz­falt elkészítésére becsüljük, akkor ez ne­künk ugyanenyi idő alatt úgy egymillió korona megtakarítást jelent. Vagyis, a földgázra való átállás nem egészen egy év alatt megtérül - mondja Laurenőík mérnök.- Ezek szerint elképzelhető, hogy gya­rapodik még a gáztüzelésű bitumenkeve- rők száma a trösztön belül?- Ehhez nem fér kétség. Ez azért is biztos, mert van egy sor további előnye, is. Vegyük például a környezetvédelmi szempontot. A Csallóköz ivóvízforrásként is gyakran szóba kerül. Amíg viszont olajjal fűtöttünk, minden igyekezet ellené­re megtörtént, hogy elszivárgó« belőle a talajba is. Ilyesmi a gáznál nem fordulhat elő. A gáz ként sem tartalmaz, míg a fűtő­olaj égetésénél ebből is kerül a levegőbe. A gázfűtés beszerelése során viszont szereztek a trösztnél egy keserű tapasz­talatot. Az átalakításhoz égőfejre van szükség, amit idehaza a Brnói Első Gép­gyár készít és szállít, sajnos rendszerint több éves várakozás után. Megoldást az import-égőfejek is csak ott jelentenek, ahol elő tudják teremteni beszerzésükre a szükséges devizakeretet.- Az átalakított berendezéseken pilla­natnyilag méréseket végzünk - mondja Pálmái mérnök. - Igyekszünk feltérké­pezni minden olyan pontét, ahol elillanhat a hő. Teltomat-5 jelzésű gépsorokon elég sok ilyen gyenge szakaszt találtunk. A következő lépés tehát a szigetelések tökéletesítése lesz. Közben előhúz egy speciális elektroni­kus vezérlésű hőmérőt, aminek előnye, hogy vele bizonyos távolságról is lemér­hető a vizsgált tárgy felületének hőmér­séklete. A szárító hatalmas forgó acéltes­te mellett állunk, s elvégezzük a mérést. A program szerint az érzékelő feljegyezte a mozgó test több ponton mért hőmér­sékletét, s most, hogy a memóriaegység visszajelzi az adatokat, semmi kétség; a szigetelés sürgős és elodázhatatlan, így most már az is világos, az SZSZK Állami Energetikai Felügyelősége miért szorgalmazza e berendezések gyors fe­lülvizsgálását és a szükséges karbantar­tás elvégzését. Ma még szívesen nyújta­nak szakmai segítséget is ehhez a mun­kához, ahol viszont elodázzák ezt a mű­veletet, később már a törvény biztosította szigorú eljárással is számolniuk kell.' KESZEU BÉLA Karol Vrübel a Bratislavai Doprastav szakembere az osztályozott zúzott követ adagolja (A szerző felvételei)­Szlovákia, s különösen Kelet-Szlovákia iparosítása a felszabadulás óta kormányfeladat. Ezt a feladatot folyamatosan hajtjuk végre, nagyberuházásokkal, fel­használva a technika legújabb vívmányait, újabb és újabb munkalehetőségeket biztosítva a lakosságnak. A hetvenes években a Kassa-vidéki (Koáice vidiek) járásban is több üzem nyitotta meg kapuit, régebbi üzemeket korszerűsítettek, bővítettek - különösen a gépipar, a fafeldolgozó és bútoripar területén. Az új üzemek közé tartozik a Szepsi (Moldava nad Bodvou) Tesla elektrotechnikai gyár is, mely 1974-ben kezdte meg a folyamatos termelést. Izzólámpákat és fénycsö­veket gyártanak a legmodernebb gyártási eljárásokkal. Fiatal üzemről lévén szó, a dolgozók is fiatalok, s mind­ez bizonyára sok szempontból előnyt jelent.- Valóban előny - mondja Juraj Holeéek, az üzemi pártszervezet elnöke -, ugyanakkor azonban nehézsé­geket is rejt magában. Az izzógyártásnak környékün­kön semmilyen hagyományai nem voltak. Mindent a legelején kellett kezdenünk, megtanulnunk és megta­nítanunk a szakma ábécéjét. A technika is új, még azoknak is, akik eredetileg az elektro- vagy üvegipar­ban dolgoztak. Speciális üzem vagyunk, nemcsak a gyártmányainkat és annak technológiáját tekintve, hanem a dolgozók összetételében is. Üzemünk dolgo­zóinak hetvenkét százaléka nő. Ez örömteli, mert a környék asszonyainak, lányainak munkalehetőséget tudunk nyújtani, ugyanakkor azt i§ figyelembe kell vennünk, hogy az asszonyaink háziasszonyok és csa­ládanyák is. Ezért az üzem vezetősége, a szakszerve­zet, s pártszervezetünk is mindent megtesz, hogy gondoskodjon az üzem zavartalan munkájáról, s a le­hetőségekhez képest a dolgozók minél jobb szociális ellátásáról. Üzemi bölcsődénk működik, minden igényt Fiatalok üzeme ki tudunk elégíteni, s a városban egy óvodát patroná­lunk, ahová dolgozóink gyermekeit helyezzük el. A termelési részlegeket ölvecky Péter mérnök, az igazgató termelési helyettese és Balázs László mester mutatja be. Tisztaság, meleg, s monoton zaj fogad a hatalmas csarnokban. Mindenütt gázlángok égnek, a gépek körbe forognak, s automatikus karok teszik új helyre a félkész darabokat. Fehérkesztyús ügyes kezek helyezik a gépre az alig öt centis üvegcsöveket, melyek gépről gépre, kézről kézre vándorolva rövidesen a pró­bagépre kerülnek. Fények villannak, s a kész izzólám­pa indul a csomagolóba. .- Tervünket - mondja Olvecky mérnök - három éve hiánytalanul teljesítjük. Az idén eddig 103 százalékot értünk el. Izzólámpából a napi teljesítményünk 45-50 ezer darab, fénycsőből 4500. A tavaszi brnói vásáron termékeinkkel aranyérmet nyertünk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincsenek gondjaink. Új gépsorokat helyeztünk üzembe, s ezeknek hosszabbra nyúlt a „befutási“ idejük, mint terveztük. Üzemünk nagyon energiaigényes, s ezért minden lehetőséget megraga­dunk, hogy csökkentsük az energiafogyasztást, minél több energiát takarítsunk meg. Ügyelünk, hogy a gépek ne járjanak üresen, csökkenjen a selejt, fokozzuk az anyagtakarékosságot, s felkaroljuk az újítómozgalmat. Egyik megoldás, hogy a fénycsövekhez, a csatlakozók­hoz szükséges alumíniumot - amit importáltunk - hazai műanyaggal pótoljuk. Ez bevált ugyan, de nehezebb a szerelése, jobban töri a vékony, érzékeny üveget. A gyakorlat azonban meghozza a várt eredményt, csökken a veszteség, s nő üzemünk bevétele is. Az üzem termelése két műszakban folyik, öt szocia­lista munkabrigádjuk élen jár a termelésben és az energiatakarékosságban egyaránt. Gondjaink ellenére minden feltételünk megvan rá, hogy az eddigi fejlődés a jövőben is töretlen lesz. FECSÓ PÁL

Next

/
Oldalképek
Tartalom