Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1983-07-22 / 29. szám

HEINRICH SEIDELBAST A szőnyegkereskedő végrendelete Ali, az igénytelen, öreg sző­nyegkereskedő elköltözött az élők sorából. Nem volt meglepő, hogy hagyatékában szép pénzösszeget találtak. Gyermekei nem voltak, Így a négy unokaöccse mindjárt a halála utáni napon ahhoz az ügyvédhez sietett, akire Ali rábízta végakaratának végrehajtását. Az ügyvéd felnyitotta az elhunyt vég­rendeletét, és hangosan olvasni kezdte:- Úgy rendelkezem, hogy Sze- lim, Juszuf, Ibrahim és Ahmed unokaöcséim egyenként kapjanak ezer piasztert azzal a feltétellel, hogy nem vesznek részt a temeté­semen. Nem vagyok híve a gyász­nak, nem akarom, hogy egy ag­gastyán elhunyt teste fölött köny- nyet hullassanak. Ha kívánságom ellenére valamelyikük mégis részt venne a temetésen, elveszti az ezer piasztert, illetve a testvérei között kell szétosztania! Négy nappal később, miután Ali testét átadták a földnek, Szelim, Juszuf, Ibrahim és Ahmed újból összejöttek az ügyvédnél.- Kérdelek, Szelim, távolmarad- tál-e bácsikád temetéséről?- Természetesen - válaszolta Szelim habozás nélkül.- Kész vagy arra, hogy esküt tégy a próféta szakállára? - kér­dezte az ügyvéd. MARTTI HAAVIO- Esküszöm!- És te, Juszuf?- Esküszöm?- Hát te, Ibrahim?- Én is esküszöm!- Végül te, Ahmed? Ahmed lesütötte a szemét.- Nagybátyám lelke bocsásson meg nekem - mondotta -, a gyász erőt vett rajtam. Részt vettem a te­metésén, így az elhunyt kívánsá­ga szerint részemet osszák szét bátyáim között.- Ó, Allah! - kiáltották a testvé­rei. - Ennek így kell lennie. Ahmed semmibe vette nagybátyánk kí­vánságát, menjen hát üres kézzel!- Ahmed, te bizony elvesztetted az ezer piasztert - mondotta az ügyvéd. De aztán így folytatta:- Most pedig felolvasom a vég­rendelet másik részét, amelyet bá- csikátok kérésére a halála után negyedik napon kell kihirdetni. Az ügyvéd olvasni kezdett:- Ha ezekután mégis részt ven­ne valamelyik unokaöcsém a te­metésen és a gyász érzései fonto­sabbak lennének számára az ezer piaszternél, így ő legyen egyedüli örököse vagyonomnak. Haladék­talanul ki kell fizetni a vagyont, hiszen ő a legkedvesebb unokaö­csém. Urban Gabriella fordítása A holló és a fájd Történt, hogy az egyik mocsár szélén lakó Kormoscsőr holló a névnapját ünnepelte. Eljött hoz­zá a fájd, hogy szerencsét kí­vánjon. Kormoscsőr havas dombra ké­szített ínyenc falatokat: fagyasztott bogyót, magokat, rügyeket, s ezt mind egy kőlapra tálalta föl. Lak- mároztak, forrásból ittak vizet. Közben elbeszélgettek az erdő­ben történtekről, madártojásokról, nagy vadakról. Egyszer csak odaröppent a ma­darak híradósa: a náthás varjú, s ijedten rikácsolta:- Jaj, barátaim, egy ember jár az erdőben kezében íj puska!- Ettől félnünk kell — szólt ijed­ten a holló.- He-he - nevetett a fájd. - Mit kell attól félni? Én más vadaktól se félek - és tovább fogyasztotta az ínyencségeket, mivelhogy télen azokból úgyis kevés van. Hirtelen reccsenés hallatszott az erdőből: ember közeledett a mocsárhoz.- Meneküljünk - szólt a holló, s egy fa mögé röppent. A fájd rá se hederített a veszedelemre, hanem még szembe is nézett a nyilas emberrel. A kilőtt nyíl eltalálta és halálosan megsebezte. Holtan te­rült el a havon.- Kár, kár — szólt a holló -, és megsiratta a vakmerő fajdot. A háziállatok erdei lakja Akkor, amikor te még nem éltél, én is csak egész kicsi lehettem, a mai háziállatok az erdőben lak­tak egy házban. Egyszer aztán történt, hogy a házból a farkas ellopott egy malacot. Futott vele árkon-bokron át, a malac meg tor- kaszakadtából visította:- Hol vagytok, emberek, hol vagytok, emberek? Épp akkor ébredt fel a bika meg a bakkecske, utánuk iramodtak, és harapták, döfték, rúgták a far­kast, mire az elengedte a malacot, aki mindjárt vissza is futott a házba. A farkas mérgében összecsődí- tette az erdei vadakat: medvét, rókát, mókust, szarvast, bosszút akartak állni a háziállatokon. Oda­jöttek a lakhoz, böködték, rúgták harapták az oldalát, de nem tudtak bemenni. Erre a róka így szólt az Északi Szélnek:- Úzd ki a háziállatokat a házból! Az meg elkezdett fújni, dúlni. Egyre hidegebb lett, az erdő tele lett hóval; a bentiek nagyon fáztak. Ekkor a bika megcsóválta a farkát és nagy szarvával öklelni kezdte a falakat. Riccs-reccs, szétdőlt a ház, s ők a puszta ég alatt maradtak. Nem maradt más hátra, mint­hogy szétfussanak, és az embe­rek házához meneküljenek. Azóta is ott élnek. Szabó Zoltán fordításai KIS ÁLLATLEXIKON írta: Milena Lukesová és Bohumil Ríha; fordította: Kulcsár Ferenc; rajz: Varga Lajos SZARVAS- Mért nem köszöntöttél? - rivall rá a rókára a szarvas.- Mert agancsok nélkül még nem volt semmi szarvasformád - mentegetőzik a róka.- Ősszel már dús agancsom lesz — dicsekszik a szarvas.- No, akkor majd biztos köszöntelek • válaszol a róka ravaszul, de látni lehet rajta, hogy ősszel sem köszönti majd a szarvast. A csallóközi pionírok Prágában Szép hagyomány, hogy a tanév végén az ország kü­lönböző vidékeiről alap- és kö­zépiskolások ezrei látogatnak el fővárosunkba, Prágába. Ez el­sősorban azok számára nagy élmény, akik először járnak a műemlékekben, érdekessé­gekben és látványosságokban páratlanul gazdag Moldva parti metropolisban. A Várkonyi (Vrakúh) Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola Vili. A és B osztályának tanulói, akik valamennyien a Lenin Pio- nírcsapat tagjai, már régóta készülődtek a prágai útra. Nemcsak a történelem és hon­ismereti órákon, hanem a pio­nírfoglalkozásokon is gyarapít- gatták az uticéljukkal kapcso­latos ismereteiket. Amikor a te- televízió prágai eseményekről tudósított, vagy az újságokban Prágáról olvastak, arra gondol­tak, hogy rövidesen személye­sen is megláthatják a prágai várat, a csodálatos Károly hidat. Aztán elérkezett a várva várt utazás napja. Autóbuszba ül­tek, s tanítóik - Cséfalvay Éva, Cséfalvay Sándor és Pálinkás Gábor - kíséretében elindul­tak. Megálltak Dvúr Králové- ban, ahol megnézték a szafá- rit, ellátogattak a teplice- -andrspachi sziklavárosba, körülnéztek Náchodban, onnan délnyugati irányban, Hradec Královén keresztül a 11 -es fő­útvonalon érkeztek Prágába. Útjuk zökkenőmentes volt, Bó- dis bácsi - így szólították a gyerekek a busz vezetőjét - tapasztalt gépkocsivezető, nemegyszer bíztak már rá is­kolás kirándulókat. A Prágába vezető út fára­dalmait a gyerekek szálláshe­lyükön, a letnái Belveder Szál­lóban pihenték ki. Ez a régi, patinás épület arról is neveze­tes, hogy 1912 januárjában itt lakott az Oroszországi Szociál­demokrata Munkáspárt nagy jelentőségű prágai konferenci­ájára érkezett küldöttek egy része, és ide jött körükbe Lenin. Ebben a szállodában talál­koztam a csallóközi pionírok­kal. Pedagógus vezetőik el­mondták, hogy mindkét osztály voltak a prágai várban, végig­sétáltak a Károly hídon, beba­rangolták a romantikus Malá strana utcáit, megcsodálták az Óváros világhírű látványossá­gait, az Orlojt. Látták itt azt az épületet, amelynek erkélyéről 1948. február 25-én Klement Gottwald bejelentette a mun­kásosztály győzelmét. Végig­sétáltak a forgalmas Vencel té­ren, megfordultak a Május nagy­tevékenyen kiveszi részét az iskolán kívüli munkából. Töb­ben ott voltak a különböző szintű matematikai olimpiákon, énekkaruk is sok örömet, elis­merést szerzett az iskolának. A közúti közlekedés szabályait és a tűzvédelmi alapismerete­ket vetélkedők, versenyek for­májában sajátították el. Ha szükség volt rá, segítettek a Bösi (Gabcikovo) Állami Gazdaság, a Várkonyi Efsz szőlészetében, illetve kerté­szetében. Másfél napot töltöttek Prá­gában. Ez nem sok idő, de így is sok mindent láttak a tanulók: áruházban, s természetesen megkóstolták a prágai fagylal­tot is. A várkonyi alapiskola tanulói feledhetetlen élményekkel, új ismeretekkel és tapasztalatok­kal gazdagodva szálltak be az autóbuszba. Hazafelé a Prágát Bratislavával összekötő 314 km-es autópályán utaztak, s az esti órákban érkeztek meg ott­honukba. Azóta már bizonyára beszámoltak élményeikről, s talán arra gondolnak, hogy alkalomadtán ismét ellátogat­nak Arany Prágába. SOMOGYI MÁTYÁS GONDOLKODOM. TEHAT... BŰVÖS HÁROMSZÖG TARKA LEPKE Írd be az 1 -tói 9-ig terjedő számo­kat az üres körökbe, de úgy, hogy a háromszög minden oldalán 20 le­gyen a számok összege. A tarka lepke szereti a nektárt. Segíts neki, hogy eljusson a virágokhoz! Szerinted melyik kapun induljon el, hogy vágya teljesüljön? MEGFEJTÉS A július 8-i számunkban közölt feladat megfejtése: 9 - a jobb oldal számait sorban osztjuk eggyel, ket­tővel, hárommal, néggyel. Az eredmények a szemben levő szeletekben láthatók. Nyertesek: Dudáé Attila, Jólész (Jovice);, 2iduliak Andrea, Ipolyság (Sahy); Szöcs Gabriella, Királyhel- mec ÍKráir. Chlmec); Csiz- már Éva, Dobruszka (Rus- ká); Juhász Andrea, Pinc (Pinciná). ÚJ SZÚ 18 1983. VII. 22. (A szerző felvétele) A Károly hídon SZARVASA nagyobb erdők lakója. Szeptemberben a szarvasok harcot vívnak egymással. A győztes elvezeti a szarvastehén-csordát. A tehén tavasszal általában egy borját szül. Nyáron a tehenek és borjak kis csapatát egy idősebb szarvastehén vezetgeti

Next

/
Oldalképek
Tartalom