Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1983-07-22 / 29. szám

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 0 Ez a felvétel még az aratás napjaiban készült. A kombájnos gépével azóta már hetedhét határban jár, hogy az északabbra aratóknak segítsen 0A gabonabetakarítás második fázisához szükséges berendezések: acél gabonasiló, szárítók és tisztítók a felsőszeli átvevőhely udvarán (Gyökeres György felvételei) A sűrű nyári zápor szürke fátylat borít a tájra. Ej, de örülnek az esőnek a galántai járás földművesei! Jobbkor nem is jöhetett volna; az aratás­sal gyakorlatilag végeztek, a többi nö­vényben pedig még nem tett helyrehoz­hatatlan kárt a kéthetes aszály. A kukori­ca-, a cukorrépa-, a lucernaföldek isszák a vizet, de áznak a még kazalba nem rakott szalmabálák, az össze nem hárított szalmarendek is. Azokban ugyan nem tesz kárt az eső, s ha kisüt a nap, egy­kettőre megszáradnak. Egyébként a sok­sok szalmakazal látványa sokatmondóan bizonyítja, hogy az értékes szalma zöme már átesett a rangját megillető kezelé­sen, szalmaszecska-,,kalap“ védi az idő­járás viszontagságaitól. A gépesítő részlegeken álldogáló kombájnokat olajozzák, a hosszú útra készítik elő. Zelinka János, a járási me­zőgazdasági igazgatóság dolgozója mondja, hogy mindenfelől sürgetik őket: „gyertek már“. - Más években ilyenkor még itthon is sok volt az aratnivaló, most meg már északabbra is kasza alá érett a gabona. A gabonabetakarítás második fázisát, az elraktározást azonban nem akadá­lyozza az eső. Jóllehet a gabonaátvétel az aratással egyidöben megkezdődött, de szinte egyetlen raktár sem győzött annyi búzát, árpát átvenni, mint amennyit a kombájnok naponta kicsépeltek. Ezért a Galántai Felvásárló és Anyag- elláttó Vállalat felsőszeli (Horné Saliby) raktárának hídmérlegére az aratás vé­gezte után is egymást követően állnak rá a ponyvával letakart teherautók. A pony­vák alatt értékes teher: búza, árpa. A mázsaházban Szabados Nándor pil­lanatok alatt leméri a rakományt, Kis Gabriella vagy Boros Erzsébet, Csősz Erzsébet laboránsnő két segítőtársa is hamar végez a mintavétellel, és az autót az új raktár felé irányítja. A kékszínű acéltartályokat és a nagy árparaktárt körülvevő kerítésen kívül épült fel az új 500 vagon befogadóképes­ségű tároló. Annyira új, hogy építői a kül­sején még most végzik az utolsó simítá­sokat. De akkora szükség volt rá, hogy szinte sürgették mielőbbi átadását. Papp Zoltán, a Slovenské Pole-i Állami Gazdaság sofőrje az egyik halom tövé­hez tolat, egy gombnyomásra a teherau­tó tartályának az eleje emelkedni kezd, hátuljáról pedig szóródik ki a búza. A rak­tárban immár 7,8 tonnával több a búza, és jön már a következő teherautó, a ga­lántai efsz-ból. Ondrejkovics Károly, a hidraulikus ra­kodó kezelője máris a halom tetejére tolja a két kupacot, s a már-már mennyezetig érő búzahegy egyre nő. A raktárból kifelé menet Danajka La­jos, az átvevő központ vezetője egy el­munkált terület felé mutat. Ott egy új raktár építkezéséhez készülődnek. Arra is nagy szükség lesz.- A mezőgazdasági üzemek valóban mindent megtesznek a termés mielőbbi betakarításáért - magyarázza -, s ehhez megvannak az embereik, az eszközeik. De mivel mi nem győzzük olyan gyorsan az átvételt, ahogy ók az aratást, a gabo­na egy részét ideig-óráig otthon tárolják. Zokszó nélkül teszik ezt is, mert ismerik a helyzetünket. Mi néha mégis doho­gunk, mert amikor már otthoni raktárban van a búza, egészségtelen megnyugvás lesz rajtuk úrrá, s a fedél alatt levő gabonát már nem féltik úgy, mint kellene, pedig a helytelen tárolás következtében befülledhet, mint ahogy elő is fordul. Ezért jobb lesz, ha minél előbb hozzánk kerül a termény, elvégre mi vagyunk arra hivatottak, hogy betakarítás után kezel­jük, tároljuk. Ehhez képzett embereink és megfelelő berendezéseink vannak. Az átvevőközpont vezetője a silómes­ter „birodalmába“ vezet, ahol Szócs Ti­bor nagy szakértelemmel látja el igényes feladatát. A bejárattal szemközti műszer­falon zölden, pirosán világító és „behunyt szemű“ gombok sokasága. A gombok között a raktárak tervrajza. A pirosán világító gomb jelzi, hogy a 40 vagonos siló megtelt, a zöld azt, hogy az imént a garatba szórt gabona átjut az előtisztító berendezésen, amely kiválasztja belőle a szemetet, a gyommagvakat,a töreket, a pelyvát, a törött szemeket - a betárolás tehát zavartalan. így telik meg sorra mint a tizennégy acélsiló. Ezek, továbbá az árparaktár és az új raktár befogadóképessége összesen 1500 vagon. Eddig mintegy 800 vagon megtisztított gabonát „szállásoltak“ el bennük, természetesen a megengedett nedvességtartalommal. Ha az összes ga­bona idekerül a körzetükből, akkor is marad még üres hely. Erre szükség lesz a kukoricaátvételnél. Mire azonban a ku­korica megérkezik, a most betárolt gabo­na egy része új állomáshelyére, a feldol­gozó üzemekbe kerül.- A diószegi malomba már szállítot­tunk is étkezési búzát - mondotta Danaj­ka Lajos. Az árparaktár környéke is népes. Mik­lós Ferenc és Czödör Tamás tanuló a ga­rat mellé szóródott árpát söpri össze. Ahhoz a hét külső munkaerőhöz tartoz­nak, akik a tizenkét állandó alkalmazottat segítik a munkában. Jánoska Sándor raktáros a garatot figyeli, ahogy az autóról szóródó árpát. Felmegyünk a harmadik emeletre, ahol magas farekeszekből árpahegyek csúcsai látszanak.- Még pár nap - mondja - és vendé­geink érkeznek az ógyallai, rimaszomba­ti, a michalovcei és a Vel'ky Sariá-i sör­gyárból, hogy megnézzék, milyen nyers­anyagra számíthatnak. Az idén bizony a szitán, amelyen a két és fél milliméteres lyukak vannak, az árpa egyharmada át­szóródik. S ez nem jó. Az lenne örvende­tes, ha mind fennmaradna, vagy legalább annyi mint tavaly: a termés 95 százaléka. Mert sört csak kövér magvakból lehet csinálni, azoknak magas a fehérjetar­talma.- Amiből nem lesz sör, abból hús lesz- tréfálkozik. - A kisebb szemek takar­mányozásra kitűnően alkalmasak. Késő délután van már, az eső még mindig kitartóan esik, s ha a határ fölött nincs is, az átvevöhelyek felett van tető, tehát nincs akadálya a munkának.- Reggeltől estik sok a dolgunk- mondja Danajka Lajos, miközben a ko­csi felé kísér. - A nehezén azonban már túl vagyunk. Megnyugvás számunkra, hogy ahogy megérkezik az autó, ürítheti is a pótkocsiját, míg az aratás napjaiban bizony sok-sok jármű összefutott, s tize­nöt-húsz percet várakozniok is kellett. Ennek pedig sem a szállító, sem az átvevő nem örült. Ha majd a még a termelőknél levő, utolsó szem gabona is illetékes helyén lesz, egészen áprilisig lesz tennivaló -a kitárolással. KOVÁCS ELVIRA NAH IŰL VANNAK • Szőcs Tibor silómester

Next

/
Oldalképek
Tartalom