Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1983-07-15 / 28. szám
A szocialista országok ÉLETÉBŐL HETVENÖT ÉVES A VARSÓI VILLAMOS Varsóban 1853 és 1862 között épült meg az első vízvezeték és az első vasszerkezetű Visztula-híd, a következő évtizedekben pedig nagyfokú polgáriasodás és gyors ütemű iparosodás jellemezte a várost. A századfordulón a lengyel fővárosnak már 690 ezer lakosa volt. így óhatatlanul szükségessé vált a tömegközlekedés megszervezése. Eleinte bérfogatok - fiákerek, hintók- álltak a városi közlekedés szolgálatában, később pedig megjelentek a lóvontatású társaskocsik, a közkedvelt omnibuszok, amelyek oly hangulatossá tették az európai nagyvárosokat. Még a XX. század első évtizedében is lovak patái csattogtak a varsói utcák kövezetén. A villamos csak 1908-ban jelent meg. De Bydgoszczban már 1893-ban közlekedett villamos. Röviddel ezután Poznan, majd Lódz lakossága is használhatta már a korabeli tömegközlekedés e modern eszközét. A varsói villamoshálózat épétését 1905-ben kezdték meg, s 1912-re 18 vonalat adtak át a forgalomnak, a két világháború közötti időszakban pedig 31 -re emelkedett a fővárosi villamosvonalak száma. A második világháború után még jóidéig a villamos maradt a főváros legfontosabb tömegközlekedési jármüve. A háborút túlélt, éltesebb varsóiak még ma is meghatottan emlékeznek vissza azokra az időkre, amikor - nagy erőfeszítések és áldozatos munka árán - helyreállították az első vonalakat és a romváros utcáin megindultak az első villamosok. Később, bár a kocsiparkot korszerűsítették, a villamost egyre inkább háttérbe szorította az autóbusz. Több határozat született a belvárosi villamosok megszüntetéséről, autóbuszokkal történő pótlásáról. Ez az állapot azonban csak a 70-es évekig tartott. Az ,.olajválság" meghozta a villamos reneszánszát. A villamosnak egyre több előnyére mutattak rá a közlekedési mérnökök, akik szerint élettartama kétszer, sőt háromszor magasabb, mint az autóbuszé, a környezetvédők pedig azt állapították meg, hogy ökológiai szempontból is a legmegfelelőbb felszíni tömegközlekedési eszköz. A villamos ugyanais - bár zajos - nem szennyezi a levegőt. Éppen ezért a nyolcvanas évek közlekedés-fejlesztési terveiben - az autóbusz mellett - fontos szerepet kap a villamos is. A varsói közlekedési vállalat 934 szerelvénye 32 vonalon közlekedik, ezek együttes hossza: 120 kilométer. A leghosszabb vonal- a 2-es villamosé - 21,5 kilométer. Naponta 750 kocsi fut ki a remízekből a főváros utcáira. Tavaly a varsói villamosok 600 millió utast szállítottak. 1982-ben egyenként összesen 1 milliárd 630 millió utasa volt a varsói közlekedési vállalatoknak. A jövőben több új villamosvonalat építenek a lengyel fővárosban. Jelenleg egy olyan 5 kilométeres vonal épül, amely a Jelonki negyedet kapcsolja be a forgalomba, s hozzá két remizt is korszerűsítenek. 1985-ben kezdik meg a főváros új, ötödik remízének építését. Ugyanebben az évben még egy újabb villamosvonallal bővül a hálózat, s a következő esztendőkben villamost kap Goclawek és Julianów is. így a vonalak együttes hossza 150 kilométerre emelkedik. A knezsai (Bulgária) kukoricakutató intézet a legalkalmasabb fajtákat válogatja ki a termelők számára. Jelentős mértékben tevékenységének köszönhető, hogy Bulgáriában a kukorica hektárhozama az 1945. évi 3,2 tonnáról 18 tonnára emelkedett. Az intézet sikeres együttműködést fejt ki a többi szocialista ország, köztük hazánk hasonló szervezeteivel. Dolgozói 700 hektáron termesztenek kukoricát. Jugoszláv árucsere-forgalom a fejlődő országokkal Jugoszlávia jelenleg mintegy 100 fejlődő országgal áll kereskedelmi kapcsolatban. A fejlődő államokba irányuló export értéke 1981-ben 2 milliárd, 1982-ben 2,13 milliárd dollár volt. Az előzetes számítások szerint az idén a kivitel értéke eléri a 2,72 milliárd dollárt. Ugyanakkor ezek az államok Í981 -ben 2 milliárd 408 millió, 1982-ben pedig - a kőolajimport csökkenése miatt — 1 milliárd 880 millió dollár értékben szállítottak árut Jugoszláviába. A fejlődő országokból várható behozatal értéke 1983-ban előreláthatóan 2 milliárd 454 millió dollár lesz. A fejlődő államok közül ma Jugoszlávia legjelentősebb partnerei az olajexportáló arab országok. A lehetőségekhez képest kisebb az árucsere-forgalom Jugoszlávia és néhány ázsiai ország, valamint a Szaharától délre fekvő afrikai államok között. Jugoszlávia a jövőben szorosabb gazdasági kapcsolatokat kíván kiépíteni a latin-amerikai és a karib-tengeri államokkal is. 1983-ban 78 százalékkal növelik az ide irányuló jugoszláv exportot Ez értékben nem nagy összeg, mindössze 125 millió dollár, de emelkedést mutat. Az importot csekély mértékben, 10 százalékkal emelik. A fejlődő országokba irányított kivitel széles skálát ölel föl. Az exportlistán főleg villamos berendezések és -alkatrészek, fémek, textil- és konfekciótermékek, cipók, élelmiszerek, italok, dohányáruk, fa- és papíráru, bútor, jármüvek és alkatrészeik, játék- és sportszerek szerepelnek. Az importlista rövidebb. Elsősorban nyersanyagokból áll. Az első helyet a kőolaj foglalja el. Ezt követik az ércek, a nyers foszfát, a fém- koncentrátumok, a gumi, a nyersbőr és bizonyos élelmiszerek. A gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok szélesítésének hasznos eszköze a közös társaságok megalapítása. Működésük révén növekszik a jugoszláv beruházások száma a fejlődő országokban, s e társaságok segítik elő a velük kapcsolatban álló országok szakembereinek kiképzését is. »83. VII. 15. A szovjet mezőgazdaság a jelenlegi ötéves tervidőszakban további több mint 1 millió 250 ezer traktort kap, ezek zöme új, nagyobb teljesítményű, gazdaságosabb típus. A kép a Lipec- kij Traktorgyárban készült, amely termékeit a világ 60 országába szállítja, köztük az Egyesült Államokba, Kanadába, Norvégiába, Svédországba és Spanyolországba. A legújabb típusok generáljavítás nélkül 6 ezer órán át üzemelnek. FORRÁSOK: ŐSTK, BUDAPRESS, INTERPRESS, TANJUG Keresztrejtvény VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünkben Fjodor Tyutcsev: DÉL című verséből idézünk; az idézet első sora. 14. A Burját-mongol ASZSZK fővárosa. 15. Borozó helyiség, névelővel. 16. Száz - szlovákul. 17. Alku középre. 18. Azonos betűk. 19. Albániai város (ék. f.). 20. Személyes névmás. 21. Lantán. 22. A földrengés erősségének mértékegysége. 24. Felezett közepe. 25. Morzehang. 26. Tömérdek. 27. Tova. 29. A gyorsulás mértékegysége. 33. Azonos betűk. 34. Lenget. 35. Város Ausztriában. 36. Indulatszó. 38. Szemeddel észlelsz. 40. Kazán fűtését végző szakmunkás, névelővel. 42. Az arany vegyjele. 43. Hangnem. 45. Új-zélandi atléta. 46. Néma séta. 50. Azonos mássalhangzók. 52. Magyar vezér. 54. Argon. 55. Rag. 56. Energiafajta. 57. Kánkán közepe. 59. Parányi részecske. 61. Tág. 62. Baja azonos hangzói. 63. Nyelvével végig- símított valamit. 65. Kertben van! 66. Kötőszó. 67. Az ábécé eleje. 68. Halogat. 70. Konyhaszék. FÜGGŐLEGES: 1. Az idézet harmadik sora. 2. Kártyajáték. 3.... Paulo. 4. Etna közepre. 5. Díszterem (ék. f.). 6. Európai állam. 7. Pele fele. 8. Előcsarnok. 9. Kutya. 10. Vissza: csomó. 11. Az idézet negyedik sorának első része. 12. Hull. 13. Ismeretrendszer. 18. Bűnhődik. 21. Az idézet negyedik sorának a befejezése. 22. Nyakprém. 23. Bolgár pénznem. 25. írásra használják. 26. Némán süvít. 28. Bála fele. 30. R. I. Á. 31. Gyom. 32. Nyaraló. 37. Hideg vérű gerinces állat. 38. Az idézet második sora. 39. Bantu néger törzs. 40. Idegen női név. 41. Némán tálal. 43. Mutatószó. 44. Tibor. 45. Folyó Lengyelországban 47. Gazdasági településem (ék. h.). 48. Ad acta. 49. Magyar szabadsághős. 51. Mellényem. 53. Indiánok barbár diadalmi jelvénye. 58. Á. L. A. ö. 60. Fedél. 61. Hóhér (ék. h.). 62. Göngyöleg. 64. Némán tusol. 66. Udvar - németül. 67. Magyar költő. 69. Z. Y. 70. Területegység. 71. Tova. A július 1-én közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Hajladozva ring a szélben, fürdik a nagy fényességben. Függőleges: 32. Búzakalász. Könyvjutalomban részesülnek: Nagy Richard, Alistál (Hrobonovo), Bors Piroska, Nyárasd (Topol'níky), Muszka Mária, Kisgéres (Maiy Hores), Péter Erzsiké, Alsópxakorágy (Nizná Pokoradz) Nemesek Tivadar, Trnava.
