Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1983-12-09 / 49. szám

m \ 2 1 AUTÓSOKÉI MOTOROSOK A lebegő terepjáró Nem torpan meg az akadály előtt a Szavr-2 önjáró légpárnás szerkezet. A terepen tartott próbák azt bizonyítják, hogy az új kétéltű terepjárónak igen jó a manővere­ző képessége és a megbízhatósá­ga. Teljesítménye kétszer akkora, mint elődjéé volt. Óránként 70 ki­lométeres sebességgel haladva a legrövidebb úton két tonna rako­mányt és két utast tud szállítani. Ez a terepjáró nemcsak hó- és vízi akadályokat tud leküzdeni, hanem jégrepedéseket és jégtorlaszokat is. Ez pótolhatatlanná teszi a távoli északon. A Szavr-2-nek az a feladata, hogy a kifogott halmennyiséget a feldolgozó bázisra szállítsa ta­vasszal és ősszel, amikor semmi­féle más szállító eszköz nem ké­pes közlekedni az északi viszo­nyok között. Jól használható se­kély vizű folyókon is, továbbá a geológiai expedíciókban. APN A világhírű olasz formatervező, Bert one és alkotógárdája új kocsit készített A Delfino nevű jármű - egyelőre - még prototípus. A remek vonalvezetésű autónak különösen a belső kiképzése feltűnő. A szerelvényfala pedig egyedül­álló. A kocsi, mint már említettük, még csak egyedi példány. A gyártása ma még a kereslet függvénye. Illírek! ■ A gyengélkedő vegyiparnak kapóra jön, hogy az autógyártók a járművek könnyítése céljából mind több műanyagot használnak. Tavaly Angliában már mintegy 50 ezer tonna műanyag alkatrész kelt el, amelyet az autóipar használt fel (gépkocsiként mintegy 60 kilo­gramm). Az ICI vegyikonszem sze­rint 1990-re ez 100 kilogrammra nő. Az ICI tavaly 120 millió fontért szállított közvetlenül az autóipar­nak. Ha jóslata beválik, a kocsik súlyának 10,5 százaléka lesz mű­anyag, szemben a mostani 5,5 százalékkal. ■ A Steyr-Daimier-Puch hat­évi próbálkozás után betört a kínai piacra: első ízben sikerült teherau­tók eladásáról szerződést kötnie. Egyelőre 52 darab Steyr teherautó kerül Kínába, 50-et a kínai kőolaji­pari minisztérium az olajfúrások­nál fog felhasználni, kettőt pedig az erdőgazdaság kapott. A meg­rendelés értéke 40 millió schilling, a szállítás novemberben kezdő­dik. Az osztrák cég szóvivője sze­li mi iiiiiiiiii min ii min in / rint szerény üzletről van ugyan szó, de a Steyrnek sikerült meg­vetnie lábát v Kínában, és most Linzben remélik, hogy az első üz­letet újabbak fogják követni. ■ Mexikó autóipara az utóbbi kétévi pangó keresletből okulva, csökkenti a modellek számát. A hat autógyár az eddigi típusok 70 százalékát elhagyja, köztük va­lamennyi nyolchengeres és luxus­kivitelű kocsi gyártását. Ezentúl a belföldön eladott késztermékek esetében az alkatrészek 65 szá­zaléka a tervek szerint saját gyár­tású lesz. ■ Egy angol cég miniatűr köd- fénylámpát hozott forgalomba: 5,75 milliméter átmérőjű, egy 25x25 milliméter nagyságú négy­zeten 16 darab helyezhető el belő­le. Krómbevonatú foglalatba he­lyezték, préselt, üveglencséje van, így a kis lámpa aránylag erős fényt ad. Erős környezeti világítás ese­tére a gyár árnyékoló gallért is készít hozzá. A ködfénylámpa 110 és 220 voltos váltóárammal műkö­dik, s élettartama 25 ezer óra. A belsőégésű motor a gépjármű üzemelteté­sekor a tüzelőanyag kémiai energiáját alakítja át mechani­kai munkává a helyzetváltozta­tással kapcsolatos menetelle­nállások legyőzésére. A gép­kocsi tüzelőanyag-fogyasztá­sának 40 százaléka a gépjár­művezetés módjától függ. Ezért a gépjármű tökéletes is­merete elengedhetetlen! A tü­zelőanyagban az energia ere­detileg kémiai energia formájá­ban van jelen. Az égés folya­mán ez alakul át hőenergiává. Ha összehasonlítjuk a beveze­tett hőenergiát (amely a tüzelő­anyagban van jelen) a dugaty- tyúnak leadott mechanikai munkával, megállapíthatjuk, hogy a mechanikai munka és a hőenergia aránya jóval ki­során felhasználható több­letenergia. Ezt a veszteséget a gépjár­művezető a vezetés techniká­jával nem tudja befolyásolni, de sok függ a kocsi karbantar­tásától. Ugyanis az erőátvitel összes szerkezetének (sebes- ségváltómú, kiegészítő váltó­mű, kardáncsukló, törlőmű, ki- egyenlítőmú stb.) rendben kell lennie, mert a gyártás során is szem előtt tartják a különböző nagyságú toleranciát, és eh­hez megfelelő minőségű kenő­anyagot írnak elő. De működés közben létrejön bizonyos fokú elhasználódás, kopás, csök­ken az áttétek hatásfoka, és növekszenek a teljesítménnyel kapcsolatos veszteségek. Ez azt is jelenti, hogy e vesztesé­TAKARÉKOSSÁG sebb, mint 1, mert a motor működése közben vesztesé­gek vannak. Milyen a motorok energiaelosztása? Leegyszerűsítve a követke­zőképpen fejezhetjük ki a mo­tor energiaelosztását (1. ábra): 1 2 3 4 5 6 7 8 1. ábra: A motor energia­elosztása 1. a tüzelőanyag hőenergiája, ami a kocsi meghajtására szolgál; 2. légellenállás következtében elvesztett energia; 3. passzív ellenállások az erő­átvitelkor; 4. gördülési ellenállás követ­keztében elvesztett energia; 5. effektiv mechanikai munká­vá átalakított energia; 6. égéstermékekkel távozó energia (a kipufogón ke­resztül); 7. a hűtőfolyadékkal elvesztett hőenergia; 8. a motorsúrlódás munkája, tehát a mechanikai veszte­ség, amely hőenergia for­májában távozik. Itt érdemes megjegyezni, hogy a dízelmotorok a gyakor­latban kb. 25-30 százalékkal gazdaságosabbak, mint a ben­zinmotorok, de ez a gyártás során kiegyenlítődik (pl. a gyártás során egy dízelmotor előállítási költsége kétszer annyi, mint egy benzinmotoré). A dízelmotorokat elsősor­ban ott használjuk, ahol kisebb megterhelésnél dolgoznak (te­herautók), mert a fajlagos tü­zelőanyagfogyasztás kisebb. Amint látjuk, a hőenergia egy része mechanikai munkává alakul át, de, sajnos, ezt a munkát teljes egészében nem tudjuk felhasználni a jár­mű haladásához, mert külön­böző akadályok legyőzésére van szükség. A motor által el­fogyasztható energiát két cso­portra osztjuk: a/ a gépkocsi sík úton, egyen­letes sebességgel való ha­ladásához szükséges energia; b/ gyorsításkor, emelkedésen, ellenszélben és vontatás gek áthidalására nagyobb tel­jesítmény szükséges, amit úgy érünk el, hogy növeljük az ada­golt üzemanyag mennyiségét. A gördülési ellenállás leküzdése A gördülési ellenállás a gu- miabroncsok és az úttest de­formációjával keletkezik, összetevői: súrlódási ellenál­lás a gumiabroncs falában az úttesten való gördülés folya­mán, csúszóellenállás az út­testtel való érintkező futófelü­letén, az úttesthez való tapa­dási ellenállás. Nagysága el­sősorban függ a terheléstől (a gépkocsi tömegétől), a gumi­abroncsok tulajdonságától, a gumiabroncsok nyomásától, az úttest és a gépkocsi rugózá­sának minőségétől. Ha kicsi a nyomás a gumiabroncsban, akkor a gumiabroncs felületé­nek a közepe (amellyel az út­testtel érintkezik) befelé göm- bölyödik, s nem érintkezik az úttesttel. így a terhelést csak a szélső részek veszik át, ezért gyorsan elvékonyodik a profil­mélység. A kis nyomás negatí­van hat a gépkocsira is, mert az nem éri el a maximális se­bességet, nehezebb a gépko­csi vezetése, és 10 százalék­kal növeli az üzemanyag-fo­gyasztást (növeli a gördülő el­lenállást). Ha a nyomás nagyobb, mint az előírt gyári nyomás, akkor ugyan csökken a gördülő el­lenállás nagysága, de csökken a gumiabroncsok élettartama is. A nyomást legjobb akkor mérni, amikor a gumi be van melegedve, mert menet köz­ben a gumiabroncs hőmérsék­lete növekszik, s így a levegő nyomása is nő a gumiban. Ha a nyomás meghaladja a meg­engedett értéket, akkor meg kell állni és várni kell, míg lehűl a gumi, vagy csökkenteni kell a sebességet. Kiengedni a le­vegőt nem szabad! E o o in ••a fi w (0 > 8> A levegőellenállás leküzdése A menetellenállások közül a légellenállás teszi ki a legna­gyobb részt. Tehát a légel­lenállás legyűréséhez egyre több tüzelőanyagra van szük­ség, főleg 100 km/ó fölött. Ha a gépkocsink tetején hagyjuk az üres csomagtartót, akkor a tüzelőanyag-fogyasztás akár 5 százalékkal is növekedhet. A második csoportba tartozó többletenergia a különböző előre látható (időjárás) akadá­lyok leküzdésére szükséges. Mindezekből tapasztalható, hogy egyenletes sebességű haladásnál meg tudjuk válasz­tani a nekünk megfelelő „gaz­daságos" sebességet, s a tempót kis gázpedálnyo­mással tudjuk tartani. Mindig a legnagyobb sebességfoko­zatban haladjunk! Bármilyen sebességnél az egyre alacso­nyabb sebességfokozatokban a tüzelőanyag-fogyasztás egy­re magasabb, ami jól látható a 2. ábrán. Néhány tanács: hideg indí­táskor ne melegítsük a motort álló helyzetben, amikor már a motor hajlandó egyenletesen járni, akkor induljunk el a ko­csival (a szívatógombot foko­zatosan toljuk vissza menet közben).- Az I. sebességfokozat főleg a kocsi helyből való elindu­lásához szolgál, rövid és egyenletes menet után kap­csoljuk a II. sebességfoko­zatot;- időben váltsunk és ne pör­gessük túl a motort, soha­se használjuk a gyors kapcsolást;- jelzőlámpa előtt - ha már látni, hogy piros következik, hagyjuk üresben gurulni a kocsit, kihasználva ennek tehetetlenségi energiáját;- legyen jól beállítva az üres­járat;- a motort hosszabb várako­zás esetén kapcsoljuk ki pl. a sorompó előtt (kereszte­ződésnél a zöldre való vára­kozáskor fölösleges kikap­csolni, mert egyrészt semmit sem spórolunk meg, más­részt sok kellemetlenséget okozhatunk);- sohase „csapjuk be" a mo­tort alacsonyabb oktánszá­mú benzinnel, mert a hen­gerbe beszívott tüzelőa- nyag-levegőkerék égése közben két káros jelenséget figyelhetünk meg: öngyulla­dást és a motor kopogását. A tüzelőanyag-keverék helytelen égése közben csökken a motor teljesítmé­nye, és növekszik a tüzelőa­nyag-fogyasztás. E takarékossági tanácsok egy-két kivétellel csak a veze­tési módot érintették. De a ta­karékos üzemeltetés egyik alapszabályához tartozik, hogy a gépkocsi mindig műszakilag kifogástalan állapotban legyen. Ugyanis egy rosszul beállított, elhanyagolt gépkocsit nem le­het gazdaságosan üzemeltet­ni. Fordítva: a legjobban beállí­tott és karbantartott gépkocsira is sokat kell költeni, ha helyte­lenül, sportosan vezetünk! JUHÁSZ FERENC, mérnök 2. ábra: sebesség (km/ó) Tüzelőanyag-fogyasztás függősége a sebességtől a II. III. IV. sebességfokozatban ÚJ E 1980 >•

Next

/
Oldalképek
Tartalom