Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1983-12-09 / 49. szám

TAGFELVÉTEL - TERVSZERŰEN A pártépítés gazdag forrásai az alapszervezetben A Holici Len- és Kendergyárak Nemzeti Vállalat üzemei­nek sorában a diószegi részleg (Sládkovicovo) 380 dolgo­zójával és közel hatvan millió korona évi árutermelésével jelentős helyet foglal el. Az üzemben folyó munká értékét és jelentőségét csak növeli, hogy termékeiket további gyárakban hasznosítják. A kenderszálat és -kócot a válla­lat fonóüzemeiben dolgozzák fel, s pozdorjából készült préselt lemezek pedig a bútoriparban nélkülözhetetlenek. A hatékony termelés és a folyamatos tervteljesítés tehát más üzemekben is sok-sok dolgozó munkáját meghatá­rozza, amit Diószegen maximális mértékben tudatosítanak. Mindent megtesznek azért, hogy mint szállítók ne nehezít­sék, hanem éppen fordítva, könnyítsék a tőlük függő üzemek helyzetét. A diószegi len- és kenderfeldolgozó üzemben nem bíznak semmit a véletlenre. Ezt bizonyítja, hogy a tervszerű és rugalmas gazdasági irányítás mellett például az alapszervezet pártépítö tevékenységét is, mint ' fontos tényezőt tartják számon. A példa természetesen nem véletlen, ugyanis Csandal Józseffel, a kenderfeldolgozó részleg vezetőjével és párt- alapszervezet elnökével épp a tervteljesítés szemszögéből elemeztük a tervszerű és következetes pártmunka jelentő­ségét.-Annak, aki járatos a len- és kenderfeldolgozásban nem kell különösképpen hangsúlyozni, hogy ez nem könnyű munka. Az alapanyag előkészítése a feldolgo­zásra, például az áztatás, szárítás és kötözés kinti munka, s bár gépek segítik az embert, jelentős fizikai erőkifejtésre is szükség van. A szál és a kóc ugyan már gépeken és benn készül, de e munkánál viszont a zajt és a port lehetetlen teljes egészében kiküszöbölni, így van ez a poz- dorjalemezek gyártásánál is. Ennek ellenére hosszú évek óta teljesítjük a kitűzött feladatokat, és az idén is hiány nélkül zárjuk az évet. Ebben a tervszerű és rugalmas gazdasági vezetés mellett a pártalapszervezet termelést segítő tevékenységének is része van. Megfelelően érvé­nyesül a párt vezető szerepe, mert minden üzemrészlegen és munkahelyen vannak kommunisták, akik személyes példájukkal és meggyőző szavukkal pártonkívüli kollégái­kat arra ösztönzik, hogy teljesítsék a vállalt fetadatokat. A statisztika, mint mindig, ezúttal is bizonyít, igazolva a pártelnök szavait. A diószegi üzemben majd minden hetedik dolgozó kommunista, annak ellenére, hogy az alkalmazottak fele nő. Jelenleg öt tagjelöltjük van, ez kettővel több a tervezettnél. Az ötből négy fizikai dolgozó. Már foglalkoznak azokkal a fiatalokkal is, akiket a jövő évben szeretnének tagjelöltnek felvenni. Tanulságul talán nem felesleges részletezni, hogy párt­építő munkájukban miként érik el ezeket az eredményeket, milyen háttér segíti a tagfelvételt. Amint a pártelnök szavaiból is kitűnik, több forrásból merítik az utánpótlást, s ezek közül valamennyit egyformán fontosnak tartanak.- A párt összetételének javítása nem gondok nélküli feladat, nagyon összetett munka és számtalan tényező befolyásolja. Sikeres tehát csak azokban az alapszerveze­tekben lehet, ahol a háttér valamennyi részletére odafi­gyelnek. Kevesen gondolnák például, hogy a dolgozókról való sokoldalú szociális gondoskodás is sokat segít az alapszervezeteknek e munkájában. Nálunk biztosított az üzemen belüli étkezés, a tisztálkodás a dolgozók részére folyamatosan épülnek az üzemi lakások, sőt óvodát is építettünk. A szociális gondoskodásnak is köszönhetően a dolgozók ragaszkodnak az üzemhez, szívesen dolgoz­nak itt. S az csak természetes,hogy a hosszabb ideje egy helyen dolgozók eszmei-politikai nevelése is hatékonyabb. Feltéve persze, ha azokról a tényezőkről sem feledkez­nek meg, amelyek segítségével egyáltalán érvényesülhet az eszmei-politikai hatás. A pártelnök ilyen értelemben említette és részletezte a pártoktatást, amely magas színvonalú. A pártoktatásba természetesen az élenjáró pártonkívüli dolgozókat is bevonják, így ez a tagfelvételt is segíti. A fiatalok párttagjelöltté nevelésének ugyancsak jelentős bázisa a tizenhárom szocialista munkabrigád, illetve a címért versenyző kollektíva, összesen 313 taggal. A kollektív és az egyéni vállalásokat is mindig teljesítik. Tehát sok tényező formálja az emberek öntudatát és járul hozzá a kommunista jellemvonások kialakításához. A közösségért, az üzemért vállalni és tenni akaró emberek Varga László: Az ifjúsági alapszervezetek keretében megfelelő gyakorlatot és ismereteket szereztem a párt­feladatok teljesítéséhez (A szerző felvételei) Csandal József: A pártépítö munka csak azokban az alapszervezetekben sikeres, ahol a háttér valamennyi részletére odafigyelnek közül a párttagjelöltek kiválasztása is könnyebb. Hason­lóan a párttaggá nevelést szolgálja a szocialista munkais­kola, vagyis a szakszervezetről sem feledkeznek meg, mint az utánpótlás egyik hátteréről.- A sor végére hagytam a SZISZ-üzemi alapszerveze­tét. A SZISZ-ben rendszeres a politikai oktatás, a külön­böző vetélkedők, brigádok szervezése, az egyes tömeg­szervezetek akcióiban való részvétel, a dolgozók gyerekei­vel rendezett kirándulások, hogy csak a legfontosabbakat említsem. S miközben előadásokat hallgatnak, különböző akciókat szerveznek és irányítanak, önmagukat is nevelik és formálják. Olyan egyénekké válnak, akik képesek a politikailag elkötelezett öntevékenységre, teljesíteni tud­ják a rájuk bízott feladatokat. Nem véletlen tehát, hogy a jelenlegi öt tagjelöltünk mindegyikénél ajánló a SZISZ is, s az ifjúsági alapszervezet tagjaként lettek párttagjelöltek. Varga László, a pozdorjalemez-gyártó részleg karban­tartója, az öt tagjelölt egyike - aki természetesen nem hallotta a fentieket -, megerősítette a pártelnök szavait.- Ez év májusában, huszonnyolc évesen lettem párttag­jelölt. Életem legszebb születésnapi ajándéka volt ez. Természetesen a SZISZ is ajánlóm, melynek jelenleg is tagja vagyok. A SZISZ-ben folyó politikai előadások nagy­ban hozzájárultak világnézetem formálásához, ahhoz az elhatározáshoz, hogy kérjem a pártba való felvételemet. Másfelől, az ifjúsági alapszervezetben megfelelő gyakorla­tot is szereztem a feladatok teljesítéséhez. Pártfeladatom egyrészt munkakörömmel, másrészt az ifjúsági alapszer­vezettel kapcsolatos. Például munkatársaimmal vállaltuk és el is végeztük a nyugati importgépek préslemezeinek cseréjét. Erre a munkára eddig külföldi szakembereket hívott az üzem, tehát kezdeményezésünkkel devizát taka­rítottunk meg. Mivel szeretek fényképezni, az ifjúsági alapszervezetben már korábban is segítettem a szemlél­tető agitáció elkészítésében. E feladatom megmaradt, sőt szélesedett, hiszen most már pártfeladatként az egész üzem szemléltető agitádójának kivitelezésébe is bekap­csolódom. Ugyanakkor részt veszek különböző tanfolya­mokon, és természetesen önszorgalomból is igyekszem bővíteni ismereteimet, tudásomat. EGRI FERENC Alkotmányok - az államok legfontosabb jogszabályai A budapesti Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó a közelmúltban beindított egy érdekes sorozatot „Alaptörvények és alkotmányok“ címmel, amelynek kereté­ben bemutatják az egyes szocialista or­szágok alkotmányait, mint legalapvetőbb jogszabályokat, amelyek az egyes álla­mok társadalmi berendezkedésének, ál­lamszervezetének, valamint az állampol­gárokat megillető jogok és kötelezettsé­gek fejlődésének fő kifejezői. A szocialis­ta alkotmányok jelentőségét külön alá­húzza az a tény, hogy a szocialista állam a társadalmi viszonyok alakításának az eszköze, s így az alkotmányok meghatá­rozzák az adott fejlődési időszak fő politi­kai feladatait. Nemrég jelent meg e sorozat első kötete „A Szovjetunió szövetségi alkot­mányai“ (Alaptörvények és alkotmányok) címmel, dr. Kovács István akadémikus szerkesztésében és bevezető tanulmá­nyával. A kötet tartalmazza a Szovjetunió 1924-ben, 1936-ban és 1977-ben elfo­gadott alkotmányát, valamint azokat az államjogi normákat, amelyek az alkotmá­nyok végrehajtását szolgálják. A bevezető alkotmány a Szovjetunió kialakulása és szövetségi rendszerének fejlődése kapcsán foglalkozik azokkal az államjogi intézményekkel, amelyek a Szovjetunió szövetségi rendszerében és e szövetségi rendszerhez kapcsolódó szocialista államiság különböző szintjein működnek. Az összetett államok külön­böző formáit tárgyalva a föderációval kapcsolatban megállapítja, hogy ezt az összetett államok más típusaitól (perszo- nálunió, reálunió, konföderáció) az hatá­rolja el, hogy ebben az alkotórészek közötti kapcsolatot egészében a belső államjog rendezi, bár az összállam és a tagállamok közötti kapcsolatot nemzet­közi szerződés is szabályozhatja. A szo­cialista föderáció két formáját különböz­teti meg, az önálló államokra és a nem­zeti autonómiákra épülő föderációt, amely a nemzetiségi kérdés megoldásá­nak egyik eszköze. Érdekesek a szerző­nek az államközi kapcsolatok különböző típusaival összefüggő megállapításai, kü­lönös tekintettel arra, hogy az utóbbi időben nemzetközi méretekben erősödő­ben vannak azok a mozgalmak, amelyek az unitárius államokon belül etnikai és nemzetiségi szempontú indoklással igénylik az egyes népcsoportok kollektív jogainak elismerését és védelmét. Felveti a föderatív államok szerkezeti vizsgálatá­nak szükségét, mivel gyakran előforduló vélemény, miszerint az államok belső életében a modern államiság megújulá­sát, a társadalom és az állam, az állam és az egyén közötti kapcsolatok elmélyü­lését az autonómiákra épülő föderatív megoldástól várják. A szerző a cári Oroszország nemzeti­ségi politikáját taglalva, a dekabristák, majd Herzen, Bakunyin, Kovalevszkij és a politikai pártok nézetein keresztül meg­győzően bizonyítja, hogy a bolsevikok programján kívül más reális politikai kon­cepció nem volt a cárizmus erőszakos nemzetiségi politikájával szemben. A to­vábbiakban áttekinti, hogy a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom után hogyan jutottak el fokozatosan a nemzetiségi kérdés problematikája kapcsán a nemze­ti egyenjogúság biztosításától a nemze­tek és nemzetiségek önrendelkezési jo­gán keresztül a szocialista föderáció elfo­gadásáig. A Szovjetek I. kongresszusa 1922. december 30-án elfogadta a Szov­jetunió megalakulásáról szóló deklarációt és szerződést. A több mint hatvanéves fejlődés igazolta a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége akkor megfogal­mazott alaptételeit, sőt egyre nagyobb mértékben gazdagítja az egyes szövet­ségi köztársaságok és autonómiák jogait. A tanulmány tükrözi azokat az államjogi normákat, amelyek a szovjet társadalom fejlődésének főbb szakaszait jelentik. így pl. az 1924. január 31-én véglegesen jóváhagyott alkotmány tartalmazza az ál­lamszervezetet kialakító jogszabályokat, amelyek az alkotmány 1923. júlis 6-i eredeti elfogadását követően születtek. Az 1936. december 5-én elfogadott al­kotmány a szocializmus felépítésének té­nyét rögzíti. A terjedelemben legnagyobb rész az 1977. december 12-én elfogadott alkotmány. A szerző az új alkotmányt taglalva kiemeli a szocialista demokrácia intézményrendszerének fejlesztését, az alapvető állampolgári jogok szélesítését és biztosítékaik erősítését, valamint az alkotmányosság és törvényesség garan­ciáinak bővítését. A Szovjetunióban több mint 100 nem­zet és nemzetiség él. 15 szövetségi köz­társaság 20 autonóm köztársaság, 8 au­tonóm terület és 10 nemzetiségi körzet alkotja. A szovjet alkotmányban nagy jelentőséget kapnak az egyes nemzetek és a nemzetiségek közötti szocialista vi­szonyok kérdései. A nemzetiségi politika gyakorlatában azt a lenini elvet alkalmaz­zák, hogy a többségi nemzetnek nem­csak a nemzetiségek deklaratív egyenjo­gúságát kell tiszteletben tartani, hanem ellensúlyozni kell azokat az esetleges egyenlőtlenségekét, amelyek a minden­napi életben kialakulhatnak. A szocialista nemzetiségi politikát a Szovjetunióban olyan elvi kérdésnek tekintik, amely nem lehet függvénye a nemzetiségi lakosság létszámának. A Dagesztáni Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságban pél­dául, ahol 1 millió 700 ezer, nyelvileg és etnikailag igen különböző nép él, az isko­lákban 11 nyelven folyik az oktatás és ugyanennyi nyelven jelennek meg sajtó­termékek. A soknemzetiségű Szovjetunióban a nemzetiségi kérdés marxista-leninista megoldása eredményeként felszámolták a nemzetek és nemzetiségek gazdasági, politikai és kulturális elmaradottságát. A kölcsönös segítség és együttműködés talaján a szocialista internacionalizmus elvein nyugvó viszonyok jöttek létre. Ez tükröződik az 1977-ben elfogadott alkot­mányban is. Az alkotmány 36. cikkelye kimondja, hogy a különböző nemzetiségű és fajú szovjet állampolgároknak azonos jogaik vannak. S egyben leszögezi, hogy a törvény bünteti az állampolgárok jogai­nak bármilyen közvetlen vagy közvetett korlátozását vagy előnyben részesítésü­ket faji vagy nemzeti hovatartozásuk alapján, ill. a faji vagy nemzeti felsőbb­rendűség, gyűlölet és fennhéjazás bármi­lyen hirdetését. E röviden ismertetett publikáció hasz­nos irodalomként szolgálhat mindazok számára, akik érdeklődnek a szocialista államjogi kérdések és alkotmányok iránt. DR. GYÖRGY ISTVÁN újsa

Next

/
Oldalképek
Tartalom