Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1983-12-09 / 49. szám
TAGFELVÉTEL - TERVSZERŰEN A pártépítés gazdag forrásai az alapszervezetben A Holici Len- és Kendergyárak Nemzeti Vállalat üzemeinek sorában a diószegi részleg (Sládkovicovo) 380 dolgozójával és közel hatvan millió korona évi árutermelésével jelentős helyet foglal el. Az üzemben folyó munká értékét és jelentőségét csak növeli, hogy termékeiket további gyárakban hasznosítják. A kenderszálat és -kócot a vállalat fonóüzemeiben dolgozzák fel, s pozdorjából készült préselt lemezek pedig a bútoriparban nélkülözhetetlenek. A hatékony termelés és a folyamatos tervteljesítés tehát más üzemekben is sok-sok dolgozó munkáját meghatározza, amit Diószegen maximális mértékben tudatosítanak. Mindent megtesznek azért, hogy mint szállítók ne nehezítsék, hanem éppen fordítva, könnyítsék a tőlük függő üzemek helyzetét. A diószegi len- és kenderfeldolgozó üzemben nem bíznak semmit a véletlenre. Ezt bizonyítja, hogy a tervszerű és rugalmas gazdasági irányítás mellett például az alapszervezet pártépítö tevékenységét is, mint ' fontos tényezőt tartják számon. A példa természetesen nem véletlen, ugyanis Csandal Józseffel, a kenderfeldolgozó részleg vezetőjével és párt- alapszervezet elnökével épp a tervteljesítés szemszögéből elemeztük a tervszerű és következetes pártmunka jelentőségét.-Annak, aki járatos a len- és kenderfeldolgozásban nem kell különösképpen hangsúlyozni, hogy ez nem könnyű munka. Az alapanyag előkészítése a feldolgozásra, például az áztatás, szárítás és kötözés kinti munka, s bár gépek segítik az embert, jelentős fizikai erőkifejtésre is szükség van. A szál és a kóc ugyan már gépeken és benn készül, de e munkánál viszont a zajt és a port lehetetlen teljes egészében kiküszöbölni, így van ez a poz- dorjalemezek gyártásánál is. Ennek ellenére hosszú évek óta teljesítjük a kitűzött feladatokat, és az idén is hiány nélkül zárjuk az évet. Ebben a tervszerű és rugalmas gazdasági vezetés mellett a pártalapszervezet termelést segítő tevékenységének is része van. Megfelelően érvényesül a párt vezető szerepe, mert minden üzemrészlegen és munkahelyen vannak kommunisták, akik személyes példájukkal és meggyőző szavukkal pártonkívüli kollégáikat arra ösztönzik, hogy teljesítsék a vállalt fetadatokat. A statisztika, mint mindig, ezúttal is bizonyít, igazolva a pártelnök szavait. A diószegi üzemben majd minden hetedik dolgozó kommunista, annak ellenére, hogy az alkalmazottak fele nő. Jelenleg öt tagjelöltjük van, ez kettővel több a tervezettnél. Az ötből négy fizikai dolgozó. Már foglalkoznak azokkal a fiatalokkal is, akiket a jövő évben szeretnének tagjelöltnek felvenni. Tanulságul talán nem felesleges részletezni, hogy pártépítő munkájukban miként érik el ezeket az eredményeket, milyen háttér segíti a tagfelvételt. Amint a pártelnök szavaiból is kitűnik, több forrásból merítik az utánpótlást, s ezek közül valamennyit egyformán fontosnak tartanak.- A párt összetételének javítása nem gondok nélküli feladat, nagyon összetett munka és számtalan tényező befolyásolja. Sikeres tehát csak azokban az alapszervezetekben lehet, ahol a háttér valamennyi részletére odafigyelnek. Kevesen gondolnák például, hogy a dolgozókról való sokoldalú szociális gondoskodás is sokat segít az alapszervezeteknek e munkájában. Nálunk biztosított az üzemen belüli étkezés, a tisztálkodás a dolgozók részére folyamatosan épülnek az üzemi lakások, sőt óvodát is építettünk. A szociális gondoskodásnak is köszönhetően a dolgozók ragaszkodnak az üzemhez, szívesen dolgoznak itt. S az csak természetes,hogy a hosszabb ideje egy helyen dolgozók eszmei-politikai nevelése is hatékonyabb. Feltéve persze, ha azokról a tényezőkről sem feledkeznek meg, amelyek segítségével egyáltalán érvényesülhet az eszmei-politikai hatás. A pártelnök ilyen értelemben említette és részletezte a pártoktatást, amely magas színvonalú. A pártoktatásba természetesen az élenjáró pártonkívüli dolgozókat is bevonják, így ez a tagfelvételt is segíti. A fiatalok párttagjelöltté nevelésének ugyancsak jelentős bázisa a tizenhárom szocialista munkabrigád, illetve a címért versenyző kollektíva, összesen 313 taggal. A kollektív és az egyéni vállalásokat is mindig teljesítik. Tehát sok tényező formálja az emberek öntudatát és járul hozzá a kommunista jellemvonások kialakításához. A közösségért, az üzemért vállalni és tenni akaró emberek Varga László: Az ifjúsági alapszervezetek keretében megfelelő gyakorlatot és ismereteket szereztem a pártfeladatok teljesítéséhez (A szerző felvételei) Csandal József: A pártépítö munka csak azokban az alapszervezetekben sikeres, ahol a háttér valamennyi részletére odafigyelnek közül a párttagjelöltek kiválasztása is könnyebb. Hasonlóan a párttaggá nevelést szolgálja a szocialista munkaiskola, vagyis a szakszervezetről sem feledkeznek meg, mint az utánpótlás egyik hátteréről.- A sor végére hagytam a SZISZ-üzemi alapszervezetét. A SZISZ-ben rendszeres a politikai oktatás, a különböző vetélkedők, brigádok szervezése, az egyes tömegszervezetek akcióiban való részvétel, a dolgozók gyerekeivel rendezett kirándulások, hogy csak a legfontosabbakat említsem. S miközben előadásokat hallgatnak, különböző akciókat szerveznek és irányítanak, önmagukat is nevelik és formálják. Olyan egyénekké válnak, akik képesek a politikailag elkötelezett öntevékenységre, teljesíteni tudják a rájuk bízott feladatokat. Nem véletlen tehát, hogy a jelenlegi öt tagjelöltünk mindegyikénél ajánló a SZISZ is, s az ifjúsági alapszervezet tagjaként lettek párttagjelöltek. Varga László, a pozdorjalemez-gyártó részleg karbantartója, az öt tagjelölt egyike - aki természetesen nem hallotta a fentieket -, megerősítette a pártelnök szavait.- Ez év májusában, huszonnyolc évesen lettem párttagjelölt. Életem legszebb születésnapi ajándéka volt ez. Természetesen a SZISZ is ajánlóm, melynek jelenleg is tagja vagyok. A SZISZ-ben folyó politikai előadások nagyban hozzájárultak világnézetem formálásához, ahhoz az elhatározáshoz, hogy kérjem a pártba való felvételemet. Másfelől, az ifjúsági alapszervezetben megfelelő gyakorlatot is szereztem a feladatok teljesítéséhez. Pártfeladatom egyrészt munkakörömmel, másrészt az ifjúsági alapszervezettel kapcsolatos. Például munkatársaimmal vállaltuk és el is végeztük a nyugati importgépek préslemezeinek cseréjét. Erre a munkára eddig külföldi szakembereket hívott az üzem, tehát kezdeményezésünkkel devizát takarítottunk meg. Mivel szeretek fényképezni, az ifjúsági alapszervezetben már korábban is segítettem a szemléltető agitáció elkészítésében. E feladatom megmaradt, sőt szélesedett, hiszen most már pártfeladatként az egész üzem szemléltető agitádójának kivitelezésébe is bekapcsolódom. Ugyanakkor részt veszek különböző tanfolyamokon, és természetesen önszorgalomból is igyekszem bővíteni ismereteimet, tudásomat. EGRI FERENC Alkotmányok - az államok legfontosabb jogszabályai A budapesti Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó a közelmúltban beindított egy érdekes sorozatot „Alaptörvények és alkotmányok“ címmel, amelynek keretében bemutatják az egyes szocialista országok alkotmányait, mint legalapvetőbb jogszabályokat, amelyek az egyes államok társadalmi berendezkedésének, államszervezetének, valamint az állampolgárokat megillető jogok és kötelezettségek fejlődésének fő kifejezői. A szocialista alkotmányok jelentőségét külön aláhúzza az a tény, hogy a szocialista állam a társadalmi viszonyok alakításának az eszköze, s így az alkotmányok meghatározzák az adott fejlődési időszak fő politikai feladatait. Nemrég jelent meg e sorozat első kötete „A Szovjetunió szövetségi alkotmányai“ (Alaptörvények és alkotmányok) címmel, dr. Kovács István akadémikus szerkesztésében és bevezető tanulmányával. A kötet tartalmazza a Szovjetunió 1924-ben, 1936-ban és 1977-ben elfogadott alkotmányát, valamint azokat az államjogi normákat, amelyek az alkotmányok végrehajtását szolgálják. A bevezető alkotmány a Szovjetunió kialakulása és szövetségi rendszerének fejlődése kapcsán foglalkozik azokkal az államjogi intézményekkel, amelyek a Szovjetunió szövetségi rendszerében és e szövetségi rendszerhez kapcsolódó szocialista államiság különböző szintjein működnek. Az összetett államok különböző formáit tárgyalva a föderációval kapcsolatban megállapítja, hogy ezt az összetett államok más típusaitól (perszo- nálunió, reálunió, konföderáció) az határolja el, hogy ebben az alkotórészek közötti kapcsolatot egészében a belső államjog rendezi, bár az összállam és a tagállamok közötti kapcsolatot nemzetközi szerződés is szabályozhatja. A szocialista föderáció két formáját különbözteti meg, az önálló államokra és a nemzeti autonómiákra épülő föderációt, amely a nemzetiségi kérdés megoldásának egyik eszköze. Érdekesek a szerzőnek az államközi kapcsolatok különböző típusaival összefüggő megállapításai, különös tekintettel arra, hogy az utóbbi időben nemzetközi méretekben erősödőben vannak azok a mozgalmak, amelyek az unitárius államokon belül etnikai és nemzetiségi szempontú indoklással igénylik az egyes népcsoportok kollektív jogainak elismerését és védelmét. Felveti a föderatív államok szerkezeti vizsgálatának szükségét, mivel gyakran előforduló vélemény, miszerint az államok belső életében a modern államiság megújulását, a társadalom és az állam, az állam és az egyén közötti kapcsolatok elmélyülését az autonómiákra épülő föderatív megoldástól várják. A szerző a cári Oroszország nemzetiségi politikáját taglalva, a dekabristák, majd Herzen, Bakunyin, Kovalevszkij és a politikai pártok nézetein keresztül meggyőzően bizonyítja, hogy a bolsevikok programján kívül más reális politikai koncepció nem volt a cárizmus erőszakos nemzetiségi politikájával szemben. A továbbiakban áttekinti, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után hogyan jutottak el fokozatosan a nemzetiségi kérdés problematikája kapcsán a nemzeti egyenjogúság biztosításától a nemzetek és nemzetiségek önrendelkezési jogán keresztül a szocialista föderáció elfogadásáig. A Szovjetek I. kongresszusa 1922. december 30-án elfogadta a Szovjetunió megalakulásáról szóló deklarációt és szerződést. A több mint hatvanéves fejlődés igazolta a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége akkor megfogalmazott alaptételeit, sőt egyre nagyobb mértékben gazdagítja az egyes szövetségi köztársaságok és autonómiák jogait. A tanulmány tükrözi azokat az államjogi normákat, amelyek a szovjet társadalom fejlődésének főbb szakaszait jelentik. így pl. az 1924. január 31-én véglegesen jóváhagyott alkotmány tartalmazza az államszervezetet kialakító jogszabályokat, amelyek az alkotmány 1923. júlis 6-i eredeti elfogadását követően születtek. Az 1936. december 5-én elfogadott alkotmány a szocializmus felépítésének tényét rögzíti. A terjedelemben legnagyobb rész az 1977. december 12-én elfogadott alkotmány. A szerző az új alkotmányt taglalva kiemeli a szocialista demokrácia intézményrendszerének fejlesztését, az alapvető állampolgári jogok szélesítését és biztosítékaik erősítését, valamint az alkotmányosság és törvényesség garanciáinak bővítését. A Szovjetunióban több mint 100 nemzet és nemzetiség él. 15 szövetségi köztársaság 20 autonóm köztársaság, 8 autonóm terület és 10 nemzetiségi körzet alkotja. A szovjet alkotmányban nagy jelentőséget kapnak az egyes nemzetek és a nemzetiségek közötti szocialista viszonyok kérdései. A nemzetiségi politika gyakorlatában azt a lenini elvet alkalmazzák, hogy a többségi nemzetnek nemcsak a nemzetiségek deklaratív egyenjogúságát kell tiszteletben tartani, hanem ellensúlyozni kell azokat az esetleges egyenlőtlenségekét, amelyek a mindennapi életben kialakulhatnak. A szocialista nemzetiségi politikát a Szovjetunióban olyan elvi kérdésnek tekintik, amely nem lehet függvénye a nemzetiségi lakosság létszámának. A Dagesztáni Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságban például, ahol 1 millió 700 ezer, nyelvileg és etnikailag igen különböző nép él, az iskolákban 11 nyelven folyik az oktatás és ugyanennyi nyelven jelennek meg sajtótermékek. A soknemzetiségű Szovjetunióban a nemzetiségi kérdés marxista-leninista megoldása eredményeként felszámolták a nemzetek és nemzetiségek gazdasági, politikai és kulturális elmaradottságát. A kölcsönös segítség és együttműködés talaján a szocialista internacionalizmus elvein nyugvó viszonyok jöttek létre. Ez tükröződik az 1977-ben elfogadott alkotmányban is. Az alkotmány 36. cikkelye kimondja, hogy a különböző nemzetiségű és fajú szovjet állampolgároknak azonos jogaik vannak. S egyben leszögezi, hogy a törvény bünteti az állampolgárok jogainak bármilyen közvetlen vagy közvetett korlátozását vagy előnyben részesítésüket faji vagy nemzeti hovatartozásuk alapján, ill. a faji vagy nemzeti felsőbbrendűség, gyűlölet és fennhéjazás bármilyen hirdetését. E röviden ismertetett publikáció hasznos irodalomként szolgálhat mindazok számára, akik érdeklődnek a szocialista államjogi kérdések és alkotmányok iránt. DR. GYÖRGY ISTVÁN újsa
