Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1983-12-02 / 48. szám

A cukorrépa a legjelentősebb ipari növények közé tartozik a mező­gazdaságban. Cukrot gyártunk belőle, mely nélkül étlapunk összeállítását el sem lehetne képzelni, s népgazdaságunk egyik devizaforrását is képezi, mert a csehszlovák cukornak mindig jó neve volt a külföldi piacokon. Ezért a cukorré­pa termesztését nagy érdeklődés kíséri nemcsak a termelők, hanem az élelmi­szeripar, a fogyasztók és a külkereskede­lem részéről is. Ezért az idén mindnyájan nagy aggodalommal figyeltük az időjárás alakulását, amely nemcsak a cukorrépa hozamát, hanem az egész növényter­mesztés eredményességét is veszélyez­tette. A heteken át tartó trópusi hőség és a csapadékhiány alaposan megvámolta az idei hozamokat. A mezőgazdasági dolgozók ezért mindent elkövettek annak érdekében, hogy minimálisra csökkent­sék a betakarítási veszteségeket, s maxi­mális mennyiségű gyökér kerüljön a cu­korgyárakba. Erről a Nővé Mesto nad Váhom-i Állami Gazdaságban tett látoga­tásunk alkalmával is meggyőződhettünk, ahol a legtöbb cukorrépát termesztik a trenőíni járásban. A trenőíni járás nem tartozik a legna­gyobb cukorrépa termesztők közé a nyu­gat-szlovákiai kerületben, de határozot­tan a legjobbak közé sorolható. Tavaly például az itt gazdálkodó Horkai Efsz a hozamok és a minőség szempontjából országos viszonylatban is a legjobb cu­korrépa-termesztő vállalatok között sze­repelt. Azonban a járás más mezőgazda- sági vállalatai is mesteri színvonalat értek el e fontos ipari növény termesztésében. Ami a Horkai Efsz-t illeti, itt az idei kedvezőtlen feltételek ellenére 110 hek­tárnyi területen 40 tonnás átlagos hektár­hozamot értek el. A Cachticei Efsz-ben viszont ugyanilyen termést 180 hektárról takarítottak be, ami egyébként 10 tonná­val jobb a járási viszonylatban elért idei átlagnál. Emellett a répa cukortartalma 15,5 százalék körül alakult, sőt inkább meghaladta ézt a szintet. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az idén a járás mező- gazdasági üzemeiben kiválóan szervez­ték meg a betakarítási és a szállítási munkákat, valamint a répa átmeneti rak­tározását, s így zavartalanul folyhatott a felvásárlási szerződések teljesítése. El­sősorban arra törekedtek, hogy minél kevesebb répát kelljen a felvásárló helye­ken raktározni, mert ez csak rontja a mi­nőségét. Amikor a járásban jártunk, a cukorrépa termesztésével foglalkozó mezőgazda- sági vállalatok többségében - összesen 16 ilyen vállalat van a járásban - már betakarították a mezőkről a répát, s el is szállították a cukorgyárakba. Csak a na­gyobb termelők birkóztak még a befeje­zéssel, közöttük a Nővé Mesto nad Vá­hom-i Állami Gazdaság dolgozói is. Itt minden évben, így az idén is összesen 350 hektáron termesztettek cukorrépát. Ennek a területnek körülbelül a felét, 170 hektárt Povazany község határába össz­pontosították. A Dőlné pole nevű 120 hektáros répatáblában még javában folyt a betekaritás, ide vezérelték át a gépeket a gazdaság többi részlegéről is, ahol már befejezték ezt a munkát. A gépek és a szállítóeszközök sokasága mögött nem is marad el az eredmény - folyamatosan fogy a mezőről a répa, a répafejet és a gyökeret szállító traktorok és tehergép­kocsik sűrű egymásutánban hagyják el a táblát. Amint arról Ladislav Krivy mérnök, az állami gazdaság fóagronómusa tájékoz­tatott, a cukorrépa betakarítását szep­tember 29-én kezdték el, pontosan a jó­váhagyott betakarítási és szállítási ütem­terv szerint, ugyanezen a részlegen, de a Zamlaőie nevű 50 hektáros táblán. A kiszántott cukorrépát a Trencianske Bohuslavice-i és a brunovcei lerakatra szállították. Ugyancsak ide szállították a répát a Moravské Lieskové-i és a ko- őovcei üzemegységből. A répafejet rész­ben a táblák szélén, részben pedig a gazdaság belterületén szalmával ke­verve silózták. Ejzt a keveréket itt szla- mázsnak nevezték el. A Dőlné pole tábláról a répaszeletet Karol Breznicky és Pavol Svancarik trak­torosok, valamint Stefan Centár és Jozef Kohót gépkocsivezetők a betakarító gé­pektől szintén a mező szélére hordták, ahol Ján Filáőek és Pavol Lucky rakodó­gépekkel rendezte azt egy kazalszerű halomba. A silózásra Vojtech Gála cso­portvezető felügyelt, aki gondosan irányí­totta a silódombot egyengető nők munká­ját. Ez a munka bizony nagy figyelmet érdemel, mert ettől függ a siló minősége, amire most különösen nagy szükség lesz az állatok takarmányalapjában. A répának körülbelül a felét már ki- szántották és el is szállítoták a tábláról. Nagy volt itt a sürgés-forgás. Ján Madil mérnöknek, az állami gazdaság igazga­tójának, valamint Karol Durdík főmérnök­nek a jelenléte egyértelműen azt bizonyí­totta, hogy a gazdaság vezetősége fon­tos feladatnak tartja a cukorrépa lehető legjobb minőségben való betakarítását. De itt voltak az üzemegység agronómu- sai is, Antónia Chromá mérnök és Milan Karol Durdík gépkezelő Rudolf Ulióny és Jozef Kabát gépjavítók segítségé­vel pillanatok alatt kijavítja a répafeje­ző vágószerkezetében előforduló hi­bákat ◄----------------------------------------------­Kubica, valamint Ladislav Bellovic mér­nök, az üzemegység gépesítője. Stefan Garec, az üzemegység segédágazatá­nak a vezetője szigorúan ellenőrizte a gépkocsivezetők, a traktorosok, vala­mint a répafejezőn és a répakiszántón dolgozó gépkezelők munkáját, akiket azonban nem kellett biztatni, hiszen szemmel láthatóan igyekeztek maximális teljesítményt nyújtani. Ebben a gyakor­lottságnak is nagy szerepe van, hiszen a répafejezőt kezelő Michal Kubovic és Jozef Miöo, valamint a kiszántógépek munkáját irányító Karol Durdík és Jozef Mlcoch sok répakampányban vett már részt ezekkel a gépekkel. Ezt Vendelín Podstavek, Kazimir Satina és Jozef Ré- vay gépkocsivezetők is bizonyíthatják, akik alig győzik elhordani a kiszántott répát a lerakatba. Arra a kérdésre, hogy zavartalanul megy-e a munka, vannak-e problémák a gépekkel vagy a répa felvásárlásával, Ladislav Bellovió mérnök a következőket válaszolta:- A munka jól halad, hiszen ideálisabb időjárást el sem tudnánk képzelni a répa betakarításához. Ezért is maximális fi­gyelmet szentelünk ennek a munkának, minden kedvező napot kihasználunk, hogy mielőbb a cukorgyári átvevóhelyek- re szállíthassuk az egész termést. Hang­súlyozni szeretném, hogy valóban az egész termést, mert az idei hektárhoza­mok nem engedik meg, hogy akár csak egyetlen gyökeret is a répatáblán hagy­junk. Tulajdonképpen csak ekkor figyeltünk fel rá, hogy a répatarlón mintegy két tucatnyi nő vödrökbe gyűjtögeti a gépek után elhullott répát. Amint azt Antónia Chromá mérnöktől megtudtuk, többsé­gük nem is tartozik az állandó növényter­mesztési munkacsoportba, csak alkalmi­lag, társadalmi munkában vállalkoztak erre a feladatra. Az agronómus azt is elmondta, hogy az elhullott gyökerek összeszedésével hektáronként mintegy négy tonna értékes cukorgyári nyers­anyagot mentenek meg. Ezért is ellenőrzi olyan lelkiismeretesen Milan Karas mér­nök, az üzemegység vezetője Bellovic mérnökkel, a gépesítővei együtt a kiszán­tógépek munkáját. Ott, ahol az egyenlőt­len talajfelszín vagy a pontatlan vetés miatt a gépek nem emelték ki az összes gyökeret, oda egy traktoros kiszántógé­pet küldenek, amely hiánytalanul kifor­gatja a talajban maradt gyökereket. Eze­ket is az asszonyok szedik össze.- Semmit sem hagyunk a mezőn, még a törött répadarabokat is össze­szedjük, hiszen ez is kiváló takarmány - hangsúlyozza az utószedés jelentősé­gét Ladislav Krivy mérnök. Elégedetten távoztunk tehát a répa- mezőről, de amikor még egyszer körül­néztünk, észrevettük, hogy a munka me­nete az egyik répafejezó gépnél mega­kadt. Egy perc sem telt bele, s máris odagördült a gazdaság mozgó javítómű­helye. Talán valamilyen üzemzavar tör­tént?- Semmi baj, - magyarázza Ladislav Bellovic mérnök - csak a répafejező kései tompultak meg. Ezeket időnként ki kell cserélni. A szerelők ezt pillanatok alatt elvégzik, s máris folytathatják a munkát. JOZEF SLUKA Arró1, h°9V egyetlen répadarab sem vesszen kárba, töb­bek között Gizela Uhercíková, Mária Iglárová, Anna Nagyová és Ludmila Ondraáiková is gondoskodik A répafej silózási munkálatait Vojtech Gála csoportvezető irányítja (A szerző felvételei) Agrotechnikai határidőben Naponta ellenőrizték az ütemterv teljesítését A Nyékvárkonyi (Vrakun) Efsz vezetői rendszeresen ellenőrizték az őszi mun­kák ütemtervének teljesítését, s naponta értékelték az eredményeket. Csiba Má­tyás, a szövetkezet elnöke elmondta, hogy a helyes munkaszervezésnek, vala­mint a gépek maximális kihasználásának köszönhetően mindvégig biztosították a munka folyamatosságát, sehol sem történt lemaradás, mindent agrotechnikai határidőben sikerült elvégezni. A járás­ban elsők között végeztek az ősziek vetésével és a betakarítási munkákkal. A növénytermesztési - gépesítési cso­port tagjai ezúttal is nagy gondot fordítot­tak a magágy előkészítésére. A száraz­ság miatt azonban nem lehetnek elége­dettek az őszi vetések állapotával. A 350 hektáron vetett búza hiányosan kelt, gyenge a növényzet fejlődése. Jó kiadós csapadékra, enyhe időjárásra lenne szüksége a zsenge, ritka növényzetnek, hogy a kemény fagyok beállta előtt elbok- rosodjon. Főleg az Isztra, a Jubilejnaja 50 búzafajtákat és az SO-1589-es fajtajelöl­tet vetették, mivel ezekből az idén átlago­san 72 mázsán felüli hektárhozamokat takarítottak be. A szövetkezet elnöke elégedetten be­szélt a terménybetakarításról. Már régen nem végeztek olyan korán a munkával, mint az idén, így bőven jutott idő istálló­trágyázásra és műtrágyázásra. Ami a legfontosabb, á terméseredményekkel sem kell szégyenkezniük. A 340 hektáron termesztett kukorica 60,1 mázsás átlag­gal fizetett, de az OSZSZK-47-es hibrid­ből 70 mázsás hektárhozamot értek el, ami az aszályos időjárásban igen jó ered­ménynek számít. A tervezettnél kissé alacsonyabb volt a cukorrépa hozama, de a jobb minőség kiegyenlítette a hiányt. A 110 hektáros területnek mindössze 25 százalékát tud­ták öntözni, azonban még így is elége­dettek a 350 mázsás terméseredmény­nyel, mivel a cukortartalom is elérte a 14,5 százalékot a tavalyi 12 százalék­kal szemben. Ez részben annak köszön­hető, hogy nagy figyelemmel végezték el az istállótrágya őszi beszántását, vala­mint a műtrágyázást. A talaj tápanyag- elemzése alapján óvatosan bántak a nitro­géntartalmú műtrágyákkal, nehogy a ré­pa cukortartalma lássa a túladagolás kárát. Csiba elvtárs kiemelte a minimális veszteséggel történő betakarítás jelentő­ségét. A szövetkezet vezetősége igénybe vette a társadalmi szervezetek, diákok, nyugdíjasok segítségét. Idejében meg­szervezték a betakarítógépek utáni bön­gészést. Megérte. Kukoricából 5 vagon­nal szedtek össze, de cukorrépából leg­alább ennek a kétszeresét mentették meg. A szövetkezet elnöke azt is elmondta, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére jól megalapozták az állatállomány téli és tavaszi takarmányozását. Szálasokból van elegendő, a silótakarmányból sincs hiány. Az utóbbinál jó a minőség, a szá­razanyag-tartalom eléri a 30-33 százalé­kot. Takarmányozás szempontjából adot­tak a feltételek az állatállomány termelé­kenységének további növeléséhez. A há­romnegyedéves értékelés alapján biztos­ra vehető, hogy tehenenként túllépik az évi 4000 literes fejési átlagot. Jó ütemben végzik az őszi mélyszán­tást. Hétszáznegyvenegy hektáron for­gatják meg a talajt, s a terület 25 százalé­kán istállótrágyázást végeztek. Ügyelnek a munka minőségére, az előirányzott mélység megtartására. November hato­dikéig 450 hektáron végezték el a munkát és hat erőgépet 3 műszakban üzemeltet­tek, hogy húszadika körül komplettan végezhessenek az őszi munkákkal. Cu­korrépa alá az őszi mélyszántást simító- val zárják le, hogy a tavaszi kombi nátoro- zás, talajlazítás után idejében hozzáfog­hassanak a vetéshez. KRASCSENICS GÉZA

Next

/
Oldalképek
Tartalom