Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1983-12-02 / 48. szám

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA VASÁRNAPI KIADÁS 1983. december 2. XVI. évfolyam 48. szám Ára 1 korona A szaratovi körzetben sóval és kenyérrel fogadják a testvéri nyugat-szlovákiai kerületből érkező vendégeket. GONDOLATOK A BARÁTSÁGI #■ (APN-felvétel) HÓNAPBAN Évről évre ismétlődő rendezvénysorozat nálunk a cseh­szlovák-szovjet barátság hónapja. Hagyományosan az Októberi Forradalom évfordulója nyitja meg és a csehszlo­vák-szovjet barátsági, kölcsönös együttműködési és háború utáni együttműködési szerződés 1943. évi megkö­tésének napja, december 12-e zárja. Jelentőségét ez idén növeli, hogy ez a szerződés, amely az egész háború utáni időszakra meghatározta hazánk új külpolitikai irányvételét, negyven esztendővel ezelőtt lépett hatályba. Nemkülön- bez az is, hogy olyan időket élünk, amelyekben a korábbi­nál is jobban tudatosítjuk: kis országunk számára ez a barátság nemcsak a szabadság és a függetlenség záloga, hanem egyben létünk meghatározó tényezője is. Aki az országot járja, az tanúbizonyságát adhatja an­nak, hogy a barátság hónapjának számtalan változatos formája ezúttal is erősiti azokat a szálakat, amelyek a szov­jetek országához fűznek bennünket, és népeinket még közelebb hozzák egymáshoz. Ez nem új dolog. Az viszont igen, hogy rendezvényeiről kevesebb szó esik, a hangsúly inkább a tetteken van. Az idei barátsági hónap valahogy szervesebben illeszkedik a gyorsan múló idő széles med­rébe. S így van ez rendjén, hiszen népeink barátsága és szövetségünk a Szovjetunióval nem egy hónapra leszű­külő valamiféle kampány, hanem szoros tartozéka a többi hónap, az elmúlt évek és évtizedek láncolatának. Ez a kapcsolat nem egyoldalú. Sem anyagi, sem szellemi vonatkozásban. Nemcsak kapunk, hanem adunk is. A Szovjetunióban megbecsült gyártmányokat, főleg gépirari termékeket, tudományos, technikai, termelési és szociálpolitikai tapasztalatainkat, hogy csak néhány olyan területet említsünk, amelyről szovjet barátaink szívesen veszik, átveszik azt, amit dolgos népünk munkájának, tudásának, képességeinek köszönhetően cserébe bátran felkínálhatunk. Mi pedig nemcsak kőolajat, vasércet, sok más értékes nyers- és alapanyagot, energiát, különféle terméket veszünk át keleti határunkéin, aminek híján nálunk egysze­rűen megállna az élet, hanem például értékes szovjet munkamódszereket is. Valahogy e tekintetben is éssze­rűbben tesszük ezt, mint mondjuk az ötvenes években, amikor a túlzások a gyakorlatban nemegyszer a szándé­kolttal ellentétes hatást értek el. Most ezekről a jól megvá­lasztott és kipróbált szovjet munkamódszerekről ugyan kevesebb szó esik, de eredményesebben alkalmazzuk őket. Egyaránt vonatkozik ez például az építőiparban a brigádrendszerú munkaszervezés csírájára, a Zlobin módszerre, a gép- és a textiliparban a minőség önellenőr­zésének szaratovi módszerére, amely nagyon bevált a komáromi (Komárno) Steiner Gábor Hajógyárban is, vagy az építőiparban gyökeret vert Baszov módszerre stb. Egyszóval józan mérlegelés után, kerülve a nagy hűhót, átvesszük azt, ami megfelel feltételeinknek és ami hasz­nunkra válhat. S ugyanezt teszik szovjet barátaink is. Gondos figyelemmel kísérik a többi szocialista országban mindazt, amiben kimagasló eredményeket érnek el s ami hazai körülményeik figyelembe vételével gyümölcsöztet- hetó. Lett légyen szó a mezőgazdasági termelés belterjes módszereiről, a gazdasági mechanizmus új, általában alkalmazható elemeiről, szociál- vagy kultúrpolitikai ered­ményekről. S vannak egyéb felfigyeltető és gondolatserkentő jelen­ségek ebben a nagy baráti országban, mégpedig felépít­ményi területen is. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa például ez év júniusában törvényt fogadott el a dolgozók kollektíváiról. Lényegét a Novoje Vremja című lap így foglalja össze: ,,Az irányítás mindig kézzelfogható formá­kat ölt. Mindegyik kollektívában vannak adminisztratív és választható szervek. Üzemvezetőség, pártbizottság, szak- szervezeti és Komszomol-bizottság, valamint egyéb szer­vek. Ez így volt, és így is marad, ezentúl azonban sokkal szélesebb lesz a feladatkörük. Sok kérdésben ezentúl ók fognak dönteni.“ Mi másról tanúskodik ez, mint arról, hogy a Szovjetunió­ban az eddiginél is nagyobb mértékben vonják be a töme­geket a vállalatok, az intézmények, a szervezetek irányítá­sába, vagyis fejlesztik az össznépi demokráciát. Ezáltal magától értetődően elmélyül a szocialista rendszer humá­nus jellege, ami további változásokat idéz elő a szovjet emberek életmódjában is. De a legfontosabb az, amit Jurij Andropov elvtárs úgy fogalmazott meg, hogy ez a lépés újólag bizonyítja, miszerint a szocialista társadalmi rend­szer ,,a dolgozók kollektív jogainak és kötelezettségeinek érvényesítését teszi a társadalmi haladás fő hajtóerejévé.“ A munka- és az állami fegyelem szilárdításának és elmélyítésének, általában az erkölcsi értékek helyreállítá-' sának erőteljes törekvését is tapasztalhatja mindenki, aki felkeresi a szovjetek országát vagy legalább a sajtóját kíséri figyelemmel. A kommunista erkölcs követelményei­nek kívánnak érvényt szerezni, mégpedig „lent“ és „fent“ egyaránt, a munkástól, az alkalmazottól a miniszterig. A nyilvánosság előtt kemény szóval bírálnak és ha kell, szigorúan büntetnek is. A szocialista demokrácia bővítése, a jogok kiterjesztése az egyik oldalon, a kötelességek következetes igénylése és teljesítésük ellenőrzése a másik oldalon - így össze­gezhető ez a törekvés. S mindez kiéleződött nemzetközi helyzetben. A szovjet állam és párt vezetői azonban nyilatkozataikban pillanatnyi kétséget sem hagynak afelől - nem tartanak attól, hogy akár ez, akár az a mind agresszívabb ellenség malmára hajtaná a vizet. Éppen ellenkezőleg, úgy vélik, hogy hibáink elhallgatása gyöngí­tene a szocializmust, viszont a szocialista demokrácia fejlődésének támogatása és a nyilvánvaló fonákságok őszinte feltárása és gyomlálása - erősíti. Mi is bizonyíthatná jobban, hogy bátran bízhatunk nagy szövetségesünknek nemcsak az anyagi, hanem az erköl­csi erejében is, amely zaklatott világunkban egyben ereje bolygónk békeszerető, a békéért küzdő tömegeinek is. GÁLY IVÁN ★☆★☆★☆★☆★☆★☆★☆★☆★☆★☆★☆★☆★☆★☆★☆★☆★☆★☆★☆★☆★☆★☆★☆★☆★☆★☆Áriír

Next

/
Oldalképek
Tartalom