Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1983-11-25 / 47. szám

ÍJ szú 21 J3.XI.25. A szocialista országok ÉLETÉBŐL Műemlékvédelem Dubrovnikban Dubrovnik nemcsak a ju­goszláv tengerpart legfestőibb, zavartalan épségben megma­radt műemlékegyüttese, leg­vonzóbb idegenforgalmi látvá­nyossága, de egyben a közis­mert Dubrovniki Nyári Játékok színhelye, az Adria keleti partja művészeti életének központja is. A XV. és a XVI. század a város fénykora. A XVII. szá­zad végén egy szörnyű föld­rengés romba döntötte a tele­pülést és négyezer ember pusztulását okozta. A kataszt­rófa után az egykori Raguza újjáépült, s néhány barokk templommal is gazdagodott. Földrengés azóta is többször sújtotta a várost, legutóbb 1979-ben. Emberéletet ekkor nem követelt a földmozgás, de a műemlékek súlyosan káro­sodtak, főleg a Pile tér és a Ploce tér közötti városfalak­kal körülvett óvárosban. Az 1376 műemlékké nyilvánított épület közül 1071-en, vagyis az értékes épületek négyötö­dén állapítottak meg károso­dást. A város hangulatos óvárosa ma is veszélyben van. A szeiz- mológusok a város területét- talajösszetételénél fogva- földrengésveszélyes terület­té nyilvánították. Ezért az ál­lagmegóvó múemlémkvédelmi tevékenység arra törekszik, hogy az épületek stílustiszta­ságának megőrzése mellett olyan legyen a műemlékek ál­lapota, hogy a Marcalli-skála szerinti 8-as erősségű földren­gést is kiállja. Az 1979-es földrengést kö­vetően megkezdődött a dub­rovniki műemlékek - köztük 106 templom és kolostor - helyreállítása. Először felújí­tási tervet készítettek, és már folyik a hercegi palotának, a székesegyháznak, a várfalak egy részének, a községházá­nak, a zeneiskolának, a Rózát kolostornak és két más köz­épületnek a felújítása. A helyreállítási munkákat nehezíti a nagy idegenforga­lom, s az, hogy az óváros szűk utcáiban tilos - de szinte lehe­tetlen is - a gépjárműforgalom, s így az építőanyagot kis pót­kocsis traktorokkal vagy kézi erővel szállítják a helyszínre. Az óváros rekonstrukcióját köztársasági bizottság irányít­ja, amely öt- és tízéves felújítá­si tervet készített. A tízéves felújítási terv munkálatainak a fedezésére majdnem 5 mil­liárd dinárt biztosítottak, de en­nek a többszörösére lenne szükség. A felújítással egyide­jűleg a régi. óvárosi lakóháza­kat turistalétesítményekké, szálodákká kívánják átalakíta­ni, s ez természetesen további költséggel jár. Dubrovnik megóvása, szé­pítése egész Jugoszlávia ér­deke, nemcsak azért, mert a város nemzeti büszkeségnek számít, hanem azért is, mert az ország turizmusból szárma­zó devizabevételének 12 szá­zalékát az Adria gyöngyszeme adja. A város teljes felújítási költségeit csak az összes ju­goszláviai köztársaság és tar­tomány szolidaritásával lehet fedezni. Sjauljaj litván város fafeldolgozó üzemében a sakkjáték kedvelői hatalmas méretű sakktáblát készítettek. Területe 50 négyzetmé­ter, a figurák egy-másfél méter magasak. Alkotójuk Vacisz Onajcisz, akit megihlettek a litván népmesék és mondák alakjai. A sjauljaji sakk-klub vezetője, Anicetasz Uojgale a levelezés formájában játszott sakk volt Európa bajnoka. FORRÁSOK: ŐSTK, BUDAPRESS, SOFIAPRESS, INTER- PRESS, TANJUG ! A Tadzsik Tudo­mányos Akadé­mia Asztrofizikai Intézetében üs­tökösök kutatá­sával foglalkoz­nak. 50 éve folyik itt a csillagászati kutatás, s eddig tetemes mennyi­ségű anyagot gyűjtöttek né­hány tucat üstö­kösről. A képen: egy üstökös, ahogy azt a te­leszkóppal látni. Mihajlovgrad, az iparosodó megye Az ezred fiai A háborúban nőttek fel, amely elvette gyermekkorukat. Hacoltak a frontokon, részt vettek az ellen­állási mozgalomban, küzdöttek szovjet, jugoszláv, szlovák, fran­cia, olasz partizáncsoportokban, katonáskodtak a Lengyel Néphad­sereg és a Vörös Hadsereg köte­lékében. Sokuk a varsói felkelés­ben vesztette életét. Mindössze tízegynéhány évesek voltak... Akik visszatértek közülük a há­borúból, újra beültek az iskolapad­ba. Manapság csak egy stilizált sast ábrázoló díszjelvény külön­bözteti meg őket, az ezred fiait a kortársaktól és az utca embe­rétől. „Az ezred fiai“ érmet a II. világ­háború legfiatalabb, tizenhetedik életévüket addig be nem töltött lengyel katonáinak adományozza a Nemzetvédelmi Minisztérium. Eddig két és fél ezren kapták meg az érmet. Ennyien voltak a túl­élők, akikről tudnak. Varsóban ma 600 férfi és nő viseli a díszjelvényt, 75 százalé­kuk közép- és felsőfokú végzett­séggel rendelkezik, 50 százalékuk párttag. Vannak soraikban vezető beosztású állami tisztviselők, él­munkások, orvosok, mérnökök, új­ságírók, jogászok, tudományos dolgozók, hivatásos katonák, a belügyminisztérium dolgozói. Többségük társadalmi aktivista. Az ezred fiai fontos feladatuk­nak tartják az ifjúság nevelését. A mai fiatal korosztályok részére rendezett találkozókon 400 ezer diák, úttörő, ifjúmunkás és katona vett részt. A díszjelvény tulajdono­sai 1969 óta patronálnak gyermek­otthonokat. Gondot fordítanak a háborús emlékek megőrzésére is. Doku­mentumokat gyűjtenek azokról az akkor ifjú lengyelekről, akik részt vettek a fasizmus elleni harcban, majd az újjáépítésben. Eddig mintegy 2300 társuk életútját vá­zolták fel kérdőívek, visszaemlé­kezések, eredeti fényképfelvéte­lek segítségével. A történeti anya­got egy monográfia megírásához használják fel. Mihajlovgrad megye volt a központja a világ első antifa­siszta felkelésének, az 1923- as Szeptemberi Felkelésnek. Ma fehér kőből faragott emlék­oszlop és a megyeszékhely múzeuma emlékeztet a múltra. Ez a bolgár megye ma sem­miben sem különbözik a többi­től. Új épületek, forgalmas üz­letközpontok és közutak, kor­szerű ipari és mezógazdasÉgi üzemek jellemzik a vidéket, akárcsak az ország más me­gyéit. A rohamosabb fejlődés a hatvanas években kezdődött meg. Addig csak a Zlatija bő- termő vidéke, a varseci üdülő­telep gyógyvizei, Csiprovci népművészete, különlegesen szép szőnyegei, a berkovicai gesztenye és a mihajlovgré di nagy jószágvásárok híre te te ismertté e táját. Mihajlovgrad jelenleg fejlett ipari-agrár körzet. Összterme­lésének 79,6 százalékát az ipar, 20,4 százalékát a mező- gazdaság adja. Az ipari terme­lésből 34,6 százalékban az élelmiszeripar, 31,8 százalék­ban pedig a gépgyártás része­sedik. A jelentős üzemek közé tartozik a megye szerelvény­gyára, csiszolószerszámgyára és padlóburkoló anyagokat ter­melő vállalata. A Mezőgazda- sági Gépalkatrész Kombinát gyártmányainak 50 százaléka Marhi-szerkezet, amelyből 900-1800 négyzetméter vari­álható alapterületű raktárak, vásárcsarnokok, üzletek épít­hetők fel igen gyorsan. Nagy az érdeklődés iránta a fejlődő országokban. Megrendelőik közé tartozik Nigéria, Mozam- bik, Angola. Rusze után a mihajlovgradi Lom Bulgária második legna­gyobb dunai kikötője. Rajta ke­resztül vezet a legrövidebb út Nyugat-Európából Szófiába. A kikötő évi áruforgalma 3 millió tonna. Az áruforgalom 70 szá­zaléka a Szovjetunióba, a többi Közép- és Nyugat-Európába irányul. Ebben a városban léte­sítették az elektromos targon­cákat gyártó Duna Kombinátot is. Innen kerül ki a bolgár elekt­romos targoncák egyharmada. A megyeszékhely, Mihaj­lovgrad, modern város. Nagy­üzeme, a Montana évente 2800 tonna fésűsgyapjú fona­lat szállít az ország 47 kötött­árugyárának. Keresztrejtvény VÍZSZINTES: 1. Babits Mihály verseskötete. 14. Csőrös fuvola. 15. Kihalt nomád török nép. 16. L. R. 17. Antilopfajta. 18. János. 19. Gyom. 20. Rag. 21. Határozói rag. 23. Név - latinul. 25. Tűzföldi in­dián törzs. 26. Az ég kékje. 27. ^Hangszeren játszik. 28. Kritika ré­sze. 29. Szárnyasok nyelvén tá­madt kóros keményedés. 30. Né­ma tusa. 31. Területegység. 32. A zenében erősen (ék. f.). 33. Lat szélei. 34. Elrekesztő szerkezet, névelővel. 36. Érzékszerv. 37. Tyúklakás. 38. Babits Mihály re­génye. 40. Képző. 42. Parlagi kö­zepe. 43. Bizonyos számú tromf. 44. Arzén. 45. Kinyomoz - latinul. 47. Azonos betűk. 48. Fasiszta rohamosztag. 49. Akvarell része. 51. Lejegyez. 52. Fejedelem. 54. Bizonyos számú óráig tartó. 55. Fiúnév. 56. Kanna - szlovákul. 58. A. N. R 59. Kicsinyítő képző. 60. Lengyelországi város. 61. Ászát közepe. 63. C. G. 64. Olaszor­szággal kapcsolatos. 67. Magyar politikus volt. FÜGGŐLEGES: 1. Nagyvára­di antológia, melynek Babits Mi­hály is a tagja volt. 2. Robbanó­anyag. 3. Rádium. 4. C. R. G. 5. ... Leino, finn költő. 6. Állat. 7. Kötőszó. 8. A terbium jele. 9. Né­met filozófus. 10. Német művész­család. 11. Dressz. 12. Rag. 13. Sejtő. 18. Babits verses remek­műve, amely nyílt szembefordu­lás volt a fasizmussal. 22. Mérta­ni test. 23. Tiltószó. 24. Mázsái. 25. Híres kanadai jégkorongozó. 27. Növény. 28. Görögországhoz tartozó sziget. 30. Rejtvényújság az NDK-ban. 32. Női név. 33. A költő verseskötete. 34. Mező­gazdasági. 35. Kalcium. 36. Euró­pai nép. 38. Névelő. 39. Asztá- cium. 41. Igazi. 44. Edény, nevelő­vel. 46. Udine azonos hangzói. 47. Azonos betűk. 49. Menyasszory. 50. A költő regénye (Tímár .. fia). 52. A tyúkfélék hímje. 53. Ádám, Antal. 56. A történetírás múzsája az ókori görög mitológiá­ban. 57. ... és körömfájás. 60. Lengyelországi város. 61. Kárté­kony bogár. 62. Névutó. 65. Kép­ző. 66. Viza közepe. 67. Stron- cium. 68. Latin elöljáró. A november 11 -én közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: A pénz nem boldogít, elszomorítja és gondokkal terheli az embert. Könyvjutalomban részesülnek: Kajan Júlia, Ógyalla (Hurbanovo), Csanádi Szilvia, Érsekújvár (Nővé Zámky), Zsoldos Szabina, Vásárút (Trhové Myto), Gérecz Erzsébet, Rychnovek, Győrög István, Vyékov na Moravé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom