Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1983-10-28 / 43. szám
A _ utóbbi évtizedek folyamán MZ a második világháborúban csaknem teljesen lerombolt Voronyezs hatalmas ipari potenciállal rendelkező, milliós nagyvárossá fejlődött. A hagyományos gépipari ágazatok mellett új petrolkémiai-vegyipari kombinátokat, korszerű elektronikai gyárakat, könnyű- és élelmiszeripari üzemeket létesítettek, s a környékbeli kolhozok és szovhozok is gyors ütemben fejlesztik a mezőgazda- sági termelést, hogy képesek legyenek ellátni a városi lakosság növekvő szükségleteit. Ehhez aránylag kedvezőek itt a feltételek, hiszen Voronyezs környéke a nevezetes csernozjom központi részében fekszik. A helybéliek büszkén emlegetik, hogy egy köbméternyi földmintát Párizsba is vittek, ahol azt a világ legjobb termőtalajaként őrzik. Érthető tehát, hogy a vidék mezőgazdasági üzemeitől sokat vár nemcsak a területi székhely, hanem az egész ország is, mert bármennyire gyakori itt a szárazság, s a telek is dermesztő hidegek, mégiscsak itt van a Szovjetunió egyik legjelentősebb éléskamrája. Ezért ma már öntözőberendezések hálózzák be a legjobb fekvésű területeket, mert víz van elég, bőven meríthetnek a tengernek nevezett, hatalmas kiterjedésű voronyezsi víztározóból, vagy a közeli Don medréből. Elsősorban cukorrépát, burgonyát, silókukoricát és évelő takarmánynövényeket termesztenek az öntözött területeNyikolaj Pavlovics Kljucsnyikov, a szovhoz főállatorvosa ló minőségű tenyészanyaggal. Évente csaknem harmincezer fiatal belga óriást értékesítenek továbbtenyésztésre. De térjünk vissza a „vadakhoz“, hiszen a nyúltenyésztés csak amolyan kiegészítő ágazata a szovhoznak, főleg a kistenyésztők támogatására. Nyikolaj Valentyina Ivanovna Novickaja, a rókafarm üzemvezetője olyan brigád is van a rókatelepen, melynek tagjai 5,25 darabot érnek el. Egy rókaprémért 118 rubelt fizet a felvásárló, miközben az önköltségi ár 87 rubel. Hasonló az arány a másik két ágazatban, a cobolyprém önköltségi ára 145, a nyércé pedig 37 rubel. így jön össze az a bizonyos 7 millió rubeles bevétel, valamint a másfél milliós nyereség. Az idén például több mint 96 ezer nyérc-, 8887 ezüstróka-, valamint mm mmm Látogatás a Szomovói Zveroszovhoz prémesál lat-tenyésztő gazdaságban i „28. ken, mert ezek hálálják meg a legjobban, s azért is, mert intenzíven fejlődik az állattenyésztés a környék kolhozaiban és szovhozaiban. Ezzel függ össze, hogy egy speciális prémesállat-tenyésztő szovhoz is van Voronyezs közelében, amit csak ott lehet gazdaságosan üzemeltetni, ahol elegendő és olcsó húsipari melléktermék áll rendelkezésre. Voronyezsi tartózkodásunk alkalmával örömmel vettük tudomásul, hogy alkalmunk lesz megismerkedni a város közelében fekvő Szomovói Zveroszovhoz dolgozóinak hasznos és érdekes munkájával. Hasznos ez a munka, mert az orosz prémnek az éles szemű szibériai vadászok, valamint az itteni gazdag vadállomány jóvoltából évszázadok óta jó neve van a világpiacon. Ma is aranyat ér, jóllehet számos országban foglalkoznak már prémes állatok tenyésztésével, s jelentősen megnövekedett a kínálat. Az orosz szőrme azonban minőségi szempontból szilárdan állja a versenyt. A kiváló minőségről személyesen is meggyőződhettünk, amikor a szovhoz irodájában elénk terítették a kidolgozott, bársonyos tapintású és csillogó fényű ezüstróka-, nyérc- és cobolyprémek vaskos kötegeit. Vendéglátóink különösen a cobolyprémekre büszkék, amelyből nyolc színárnyalatot állítanak elő, s ezt mind feketében. Nem kérdeztük, hogy mennyit ér az elénk terített, szemet gyönyörködtető, testet melegítő választék, de nem is kellett, mert vendéglátóink, Nyikolaj Pavlovics Kljucsnyikov föállator- vos, aki egyben a távollevő igazgatót is helyettesíti, továbbá Valentyina Ivanovna Novickaja üzemvezető, valamint Valen- tyin Andrejevics Trofimov, a fiatal párttitkár a legapróbb részletekig ismertették a szakosított szovhoz termelési és gazdasági viszonyait, beleértve a prémek értékesítési feltételeit. Mint mondották, a szovhoz évi bevétele 7 millió rubel, ebből másfél millió a tiszta nyereség. Ezt a termelési értéket összesen 580 dolgozó állítja elő, közülük 250 foglalkozik közvetlenül az állatok tenyésztésével, a többiek a segédágazatokban, az építési és a gépjavító részlegen, valamint a növénytermesztésben tevékenykednek. Mindössze 300 hektáron gazdálkodnak, ebből mintegy 70 hektárt foglalnak el a farmok épületei és berendezései, a maradék területen főleg zöldtakarmányt termelnek a nyulak számára. Mert a 2040 ezüstrókán, 22 000 nyércen és 1017 cobolyon kívül 1625 tenyésznyulat is tartanak, ahol nem a prém a fő tenyésztési cél, hanem a széles környék mezőgazdasági üzemeit és háztáji gazdaságait látják el kiváPavlovicstól megtudtuk, hogy a szovhozt 1930-ban alapították. Jelenleg már 112 prémesállat-tenyésztő szakosított szovhoz működik az országban, s a szomovói a tíz legnagyobb közé tartozik. A cobolyok tenyésztésével 1973-ban kezdtek foglalkozni, az indulásnál 470 darabot tartottak, azóta az állományt jócskán megduplázták. Egyetlen cobolyprémért 180 rubelt kapnak, ami soknak tűnik ugyan, de figyelembe kell venni, hogy egy anyától legfeljebb csak két fiatalt nevelnek fel évente. Emellett a coboly tenyésztése nagyon körülményes, mint mondják, a természetben is a legvérengzőbb ragadozók közé tartozik, apró termete ellenére a nagyvadakat is elejti, mégpedig úgy, hogy átharapja a torkukat. A gondozókra is veszélyes lehet, ezért nagyon elővigyázatosan kell vele bánni, mert könnyen az ember arcának, szemének ugrik. A gyakorlott gondozók azonban értik a módját, ezért baleset vagy sérülés nemigen fordul elő. Némileg barátságosabbak a nyércek, ezekből még szelídíteni is szoktak az etetők, csak úgy, saját kedvtelésükre. Ezek szaporábbak is, egy anyától 4—5 fiatalt tudnak elválasztani évente, s egy prém felvásárlási ára ennek megfelelően körülbelül 50 rubel. Ezüstrókából a szovhoz terve szerint átlagosan 4,37 darabot kellene egy anyától felnevelni évente, de 1974 cobolyprém eladását irányozták elő. Emellett tenyészállatokat is nevelnek eladásra más farmoknak, sőt külföldre is, valamint ók is vásárolnak tenyészanya- got a felettes szakágazati szerv, a Zve- roprom tröszt törzstenyésztő telepéről és más partnergazdaságoktól. Édekes még megemlíteni, hogy a rókákat általában 6-10, a nyérceket 3-4, a cobolyokat pedig 10-15 évig tartják tenyészetben. A legnagyobb gondot természetesen a takarmányalap biztosítása jelenti, hiszen ezek az állandóan éhes ragadozók összesen 46 tonna húsmasszát fogyasztanak naponta! Ráadásul nem is mindegy, hogy milyen minőségű ez a takarmány, hiszen ettől függ a prém fénye és minősége. Vendéglátóink arra is büszkék, hogy kizárólag csak első osztályú árut termelnek. Náluk ez már presztízs- kérdés, de egyúttal a stabil jövedelmet is garantálja. A takarmányalap, vagyis a húsmassza alapvető részét fehérjedús halipari melléktermékek képezik, ezt főleg a távolkeleti halüzemektől kapják. A szállítás hűtövagonokban történik, amelyek így Valentyin Andrejevics Trofimov, a pártalapszervezet elnöke mindkét irányban ki vannak használva. Ezeket egészítik ki a környéken felvásárolt húsipari melléktermékek, valamint a levágott és megnyúzott állatok is visz- szakerülnek a „biológiai körforgásba“, elvégre azért ragadozók, hogy egymást is felfalják. Az előbbiekhez még hozzátehetjük, hogy a termelési önköltség 70 százalékát a takarmány képezi. BRIGÁDRENDSZERÜ MUNKASZERVEZÉSSEL Valentyina Ivanovna, a rókafarm vezetője a munkaszervezés és a javadalmazás feltételeit ismertette. Mint mondotta, teljes mértékben érvényesítik a vállalaton belüli önelszámolási rendszert, az egész állatállomány 8-11 tagú brigádok között van elosztva. Az ezüstrókáknál például 3, a nyérceknél pedig 9 brigád dolgozik, A brigádtagok keresete közvetlenül függ az elért termelési eredményektől, beleértve az önköltségek alakulását. Ez lehetővé teszi, az egészséges versenyszellem fejlesztését is az egyes brigádok között, ami egyáltalán nem formális, hiszen az erkölcsi elismerés mellett anyagi érdekeltség is van a hátterében. Maga a szovhoz is versenyez a Zveroprom keretébe tartozó partnergazdaságokkal, mutatják is azt a színes tévékészülékek, amelyet legutóbb az előkelő 3. hely eléréséért kaptak. Amint arról Valentyin Andrejevics, a pártszervezet elnöke beszámolt, az alapszervezetnek 89 tagja van, a kom- szomoltagok száma pedig 26. Habár az alig 10 kilpméternyire fekvő Voronyezs iparának nagy a vonzása, a munkaerő- utánpótlás mégsem okoz gondot, mert mindig akad elegendő fiatal, aki szeret az állatokkal foglalkozni, s ugyanakkor anyagiakban is megtalálja a számítását. A jelentkezőket először speciális szaktanintézetbe küldik, ahonnan jól képzett szakmunkásként térnek vissza. A termelés szakmai színvonaláról és az állomány egészségéről egyébként 23 főiskolai végzettségű szakember, főleg állatorvos gondoskodik, a technikusok száma pedig 20. A színvonalas szakmai irányítás és ellenőrzés nélkülözhetetlen feltétele annak, hogy a szovhoz dolgozói eredményesen teljesítsék a kezdeményező tervezés keretében megfogalmazott vállalásaikat, amelyek néhány százalékkal magasabbak az állami tervben előirányzott feladatoknál. MAKRAI MIKLÓS A rókafarm egyik részlete, előtérben a hímek ketreceivel (A szerző felvételei)
