Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1983-10-28 / 43. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1983. október 28. XVI. évfolyam Ára 1 korona C sehszlovákia Kommunista Pártja a lenini nemzetiségi politika szellemében rendszeres figyelmet fordított és fordít nemzeteink és nemzetiségeink sokoldalú fejlődésére, együttműködésük, kölcsönös megismerésük és közeledésük elmélyítésére. A több nemzetiségű állam körülményei között mint egységes internacionalista párt az osztály-, szociális és nemzeti harcokban a dolgozó nép jobb jövőjéért, a nemze­tek és nemzetiségek viszonyában az egyenlőség és egyenjogúság lenini elveinek érvényesítéséért szállt síkra. Szorgalmazta Szlovákia iparosítá­sát és mezőgazdasága fejlesztését, az egyenjogúságot a közoktatásban és a kultúra területén, valamint a nemzetiségek érdekeinek fokozottabb figyelembe vételét. A szlovák kommunisták szembefordultak a hazai klérofasiszta rendszerrel, ugyanakkor azonban elutasították a csehszlo­vákizmust is és felvetették az államszövetség gondolatát, mely akkor bonyolult viták és tárgyalások után végül is nem került elfogadásra. így a felszabadulás után a cseh-szlovák viszonyban az ún aszimetrikus államjogi modell érvényesült. A dolgozó nép 1948-as februári győzelme megfosztotta politikai hatalmától a burzsoáziát, s betetőzte a csehszlovák társadalom szociális és nemzetiségi viszonyai igazságos rendezéséért folytatott harcot. A nemzeti-demokratikus forradalom végső győzelme a nemzetek és nemzetiségek számára mind az osztályelnyomás, mind a nemzetiségi elnyomás megszüntetését jelentette. Tudjuk azonban, hogy a lenini nemzetiségi politika kialakítása, hosszú folyamat és hogy ennek a politi­kának az érvényesítése is a különböző nacionalista és kozmopolita nézetek elleni harcban ment végbe. Az aszimetrikus modell 1948 februárja után is érvényben maradt, sőt bekerült az 1948. évi májusi alkotmányba, amely egyébként rögzítette a februári győzelem vívmá­nyait. Ez az államjogi forma a későbbiekben további ellentétek forrásává vált, táplálva a nacionalizmust, s gyengítve a köztársaság erejét és egységét. A nemzetiségi kérdést gyakran helytelenül Szlovákia iparosí­tásának kérdéskörére szűkítették le. Olyan helytelen és leegyszerűsítő nézetek is érvényesültek, miszerint a szocialista rendszer automatikusan megoldja a nemzeti-nemzetiségi kérdést is. A szocialista építés tapasztalatai bizonyítják, hogy az aszimetrikus államjogi modell hátrál­tatta a két nemzet viszonyának igazságos rendezését. Bonyolult politikai körülmények között érlelődött meg a szövetségi államjogi rendezés szükségessége és került 1968. október 28-án - Csehszlovákia megala­(Folytatás a 3. oldalon) Ez év szeptemberében volt huszonöt éve, hogy lerakták a vágsellyei (Sala) Duslo vállalat alapjait. E negyed évszázad alatt a vállalat épí­tésére, fejlesztésére 5,5 mil­liárd koronát fordítottak, és a termelési alapok értéke már meghaladja az 5 milliárd koronát. Ezzel a vállalat a szlovákiai vegyipari válla­latok sorában a három leg­nagyobb közé került. A Dus­lo dolgozói ebben az idő­szakban több mint 25 millió tonna végterméket gyártot­tak, összesen 30 milliárd ko­rona értékben. A vállalat a nitrogénműtrágyák legna­gyobb hazai gyártója, és a kombinált műtrágyák gyár­tásában is a legnagyobb ha­zai termelők között kap he­lyet. 1. A legkorszerűbb terme­lőrészlegek egyike - a 3-as számű ammóniákgyártó részleg 2. Imrich Vencel a 3-as számú karbamidgyártó rész­leg dolgozója (Drahotín Sulla felvételei - ŐSTK)

Next

/
Oldalképek
Tartalom