Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1983-10-21 / 42. szám
v_ A gyorshajtókat „lefülelő“ radar (Gyökeres György felvétele) IKARUS - KORSZERŰ MOTORRAL A Csepel Autógyárban új motor prototípusa készül: az amerikai Cummins cég L 10-es motorjából a magyar szakemberek terveztek egy autóbuszba építhető változatot. Az első darabokat a kipróbálás után Ikarus buszokba építik be az ősszel. Az amerikai partner a Mogürt Külkereskedelmi Vállalat közvetítésével bízta meg az Autóipari Kutató és Fejlesztő Vállalatot, az Ikarust és a Csepel Autógyárat az új, fekvő elrendezésű motor kifejlesztésével. A távlati tervek szerint a szükséges üzemelési ellenőrzéseket követően a tengerentúlról szállítják a félkész motorokat Szigetszentmiklósra - a Csepel Autógyárban ott kiegészítik, összeszerelik, kipróbálják és átadják az Ikarusznak, amely a nemzetközi együttműködés révén egy újabb, korsze-ú motorral felszerelt autóbusszal léphet piacra külföldön. Intelligens robot A színpompás környezet, a sugárzó reflektorok, a különleges tévékamerák itt nem a színpadi hatást, hanem alapvetően a közlekedésbiztonságot szolgálják. A manchesteri egyetem laboratóriumában kikísérletezett Magiscan-2 elnevezésű komputerizált múszerúj- donság és vizsgálati módszer alkalmas arra, hogy a vörös, zöld és kék fénydárdákat kibocsátó reflektorok s a különleges szűrőkkel ellátott kamerák kereszttüzébe kerülő gépjármüalaktrészeket a gyártósorokról lekerülésük után osztályozzák, az alkatrészeket azonosítsák, s az összeszerelés pontosságát a legérzékenyebb tűréshatáron belül megvizsgálják. Az úgynevezett Magiscan-2 program tovább fejlesztett, különleges optikai műszereket, elektronmikroszkópot és speciális fotóeljárást is magában foglaló szuperintelligens robotjával pedig már a gyártás folyamatában is lehet majd ugyanilyen mélyreható, s a különféle érzékeny alkatrészek anyagi összetételét is feltáró vizsálatokat elvégezni. Lehelet-teszt A Simens cég által kidolgozott Alcomat elnevezésű mérőműszer segítségével néhány másodperc alatt megállapítható, hogy a gépjárművezető (vagy bárki, bármilyen körülmények között) ivott-e alkoholt, s ezrelékben mennyi a véralkoholszint. A mérési eredmény vizuálisan leolvasható, dokumentálható. A hordozható műszer akár egy 12 voltos autóakkumulátorral, vagy 220 voltos hálózatú árammal működik. A kocsiba is könnyen beszerelhető mérőeszköz néhány másodpercen belül digitálisan kimutatja az elemzés eredményét és „kézbe is adja“ a mért értékeket. Külön előnyös tulajdonsága ennek a műszernek, hogy a hibás méréseket, - amelyek gyors légzéskor, vagy szájüregben maradt alkoholnyomok révén lépnek fel - azonnal törli. A mérési módszer alapján a légzés és a véralkoholkoncent- ráció közti szoros kapcsolat, s mérési elvül az infravörösabszorbciós módszer szolgáltat támpontot. Az etilalkoholnak - mint ismeretes - az a tulajdonsága, hogy az infravörös sugárzást 3,4 mikrométer hullámhossznál (ami ebben az esetben tipikus) különösen erősen abszorbeálja, elnyeli. Ebből levezetnek egy olyan elektromos jelzést, amely megfelelő az alkoholkoncentrációnak. A műszerbe egy mikroprocesz- szor van beépítve, amely ellenőrzi az eredményhez fontos valamennyi műszerfunkciót. Így például a lehelet-tesztnél (vagyis a befuvatásos lélegeztetésnél) az úgynevezett hagyományos hibákat eleve kizárja. Folyamatosan ellenőrzi a légzéspróbák „korrektségét", tehát azt is, hogy valóban a tüdőből mélyen kilélegzett levegő jut-e elemzésre a műszerbe. Ugyanakkor az eredményt közvetlenül a lehelet-teszt befejezése után digitálisan kijelzi, majd dátummal és pontos idővel megjelölve „kézbe adhatóan is“ kinyomtatja a műszer. További előnye az Alcomatnak, hogy a vizsgálatokat mind a helyszínen, a forgalomellenőrző rendőrautóban, mind pedig az örszobán azonos mérésminöséggel lehet elvégezni. Az Alcomat „bevezetése“ kétségtelenül javítja a rendőr-autóvezető bizalom kibontakozását minthogy adott esetben és éppen a közlekedésbiztonság szilárdítása érdekében olyan új eszközt állítottak az ittas vezetés visszaszorításáért sorompóba, amely „megvesztegethetetlen“, vagyis mindenkor mértékadóan valós értékeket mutat. Minden bizonnyal ennek is köszönhető lesz a régi óhaj teljesítése, hogy a „szórásba“ valamilyen okból véletlenül bekerülők vétlensége (ha tényleg nem ittak előtte egy cseppet sem) azonnal bizonyítható legyen, és mentesüljenek a vérvételi próbák minden szempontból kedvezőtlen megpróbáltatásaitól, de legfőképpen azok következményeitől. És persze nem elhanyagolható szempont az sem, hogy az ilyen „alkoholszondás“ szúrópróbaszerű ellenőrzések költsége, s az alkoholos befolyás alatt vezetők köre is számottevően lecsökken. Közismert, hogy a vezetés előtti és közbeni alkoholfogyasztást a törvényeink minden gépjárművezető számára tiltják. Tények bizonyítják, hogy az ittas vezető (még az egészen enyhén ittas is!) tévesen, elferdítve látja a körülötte levő tárgyakat. Ez a jelenség már fél ezrelék véralkoholszintnél kezdődik és ha a vezető vérében csupán egy ezreléknyi alkohol van, már képtelen felbecsülni a távolságokat, és minden tárgyat a valóságosnál jóval messzebb esőnek képzel. Az ittas vezető számára a legnagyobb veszélyt a kanyarok jelentik. Mivel látási zavarokkal Ifiüzd, az az érzése, mintha a kanyar távolabb lenne, mint valójában van. Az ilyen vezető tehát tévesen méri fel a helyzetet, rendszerint nagy sebességgel száguld bele a kanyarba, és mivel reflexei is lassúbbak, később reagál a veszélyre. Még az egyébként kiváló felkészültségű vezetőket is rabul ejtheti az ilyen érzékcsalódás, ha alkoholt fogyasztanak. Az ittas vezető könnyen kerülhet „ollóba is“, hiszen nem érzi, hogy előzés közben milyen távolságra van a feléje száguldó jármű. (am) ELEKTRONIKUS ÚTVÁM-SZÁMLÁZÓ $ Rövidesen Hongkong lesz a világ első városa, ^ ahol elektronikus rendszert próbálnak ki a város krónikusan túlzsúfolt útvonalainak tehermentesíté- ^ sére. ^ A koronagyarmat kormánya által nemrég elfoga- ^ dott terv szerint a magánautókra fölszerelnek majd ^ egy hozzáférhetetlen, magnó nagyságú, elektroni- ^ kus rendszámnak nevezett eszközt, a város legfor- ^ galmasabb útvonalain pedig a földbe rejtenek érzé- ^ kelőket. Valahányszor a jármű egy közismerten ^ nagy forgalmú övezetbe lép be, az elektonikus ^ rendszámtábla bekapcsolja a földbe rejtett érzékelő $ elektronikus sugarát, az autósnak pedig díjat szá- ^ mítanak fel. Minden hónap végén számítógép ^ összegezi az elektronikus útvámot és automatiku- ^ san kiszámlázza a tulajdonosnak, akárcsak a köz- ^ múvállalatok a gázt és a villanyt. § Azzal, hogy útvámot számítanak föl a forgalmas ^ útvonalakért és a csúcsforgalomért, a hongkongi hatóságok remélik, hogy így elriasztják a magánautósokat a nagy forgalmú utak igénybevételétől, ^ a közforgalmi és kereskedelmi járműveknek pedig ^ gyorsabb utat tudnak biztosítani. ^ A rendszer áprilisban kapta meg 21 hónapos ^ kipróbáláshoz a jóváhagyást, amely Hongkongban ^ mintegy 5000 autóra és 20-30 útvonalra fog kitér- 5> jedni. Ha a tömegközelkedési tisztségviselők sikeresnek minősítik á próbát, 1985-re be tudják vonni mint a 350 ezer magánautót és a 300 ellenőrzőpontot. A zsúfoltság enyhítése mellett ez a rendszer egyéb előnyökkel is kecsegtet. Peren?pontos információt fog nyújtani a központi forgalomirányítóknak a dugókról, a rendőrséget pedig segíteni fogja a lopott kocsik megtalálásában, valamint azokéban, amelyeknek a tulajdonosai nem fizették be a jogosítványért járó illetéket és az adót. < S okan indulnak el gépkocsival ködös, esős, síkos, hófúvásos időben, és - nem érnek célba. Nem gondolnak arra, hogy már kis távolságon belül, esetleg néhány kilométerre egészen más időjárási viszonyok közé kerülhetnek. (Ezért is helyes a rádió tájékoztatásait az időjárási és az útviszonyokról mindig figyelembe venni.) Különösen a fagypont körüli hőmérsékletek esetében érheti a gépkocsivezetőt meglepetés. A balesetek tekintélyes hányada éppen a jeges utak következménye. Általában minden harmadik balesetet a jeges, síkos utak okozzák. Azt sem szabad elfelejteni, hogy októbertől áprilisig az időjárás nemcsak a baleseti kockázatot fokozza, hanem a közúti közlekedést jelentős mértékben lassítja, akadályozza, esetleg teljesen megbénítja. Ezért nem érdektelen néhány olyan időjárási jelenségre felhívni a figyelmet, amelyre gyakran nem is gondolnak a közúti közlekedésben résztvevők. Az időjárási frontok okozta hatást kell az első helyen említeni. Ennek két jellegzetes fajtája van: a hideg és a meleg front. Ezek mindegyike rendkívül nagy hatást gyakorol az emberi szervezetre, egyénenként ugyan más-más mértékben, de ezek alól teljesen senki sem vonhatja ki magát. A melegfront-átvonulás előtt például már egy-két órával mutatkoznak az előjelek. Ez gyakran az egészséges egyén idegrendszerét - az akaratunktól függetlenül működő úgynevezett negatív ideg- rendszert - is megviseli. Ingerlékennyé válnak az emberek, a zajt, a fényt erősebben érzik. Csökken a koncentrálóképesség, a szívműködés szaporábbá válik, a vérnyomás emelkedik, az anyagcsere fokozódik. A hidegfront ezekkel ellentétes hatású: az ideg- rendszer ingerlékenysége csökken, a reflex ideje megnyúlik, gyérebbé válik a szívműködés, csökken a vérnyomás. Az időjárási frontok átvonulási ideje és a közlekedési balesetek bekövetkezése között - mindenekelőtt a kettős hatás, a veszélyes útviszonyok s a szervezetre gyakorolt hatás miatt - igen szoros összefüggés mutatható ki. A közúti közlekedést komolyan akadályozó tényező magának a levegőnek az ellenállása is. Mivel a levegő láthatatlan, általában hajlamosak vagyunk semmibe venni, és ez szintén hiba. Minden mozgást gátol a levegő ellenállása - nagysága függ a hőmérséklettől is amely rohamosan nő, ha a gépkocsi mozgássebességét fokozzuk. A motorteljesítmény növelésével, a sebesség megkétszerezésével a légellenállás négyszeresére emelkedik. Szélben az ellenállás még fokozottabban jelentkezik, és a szélsebesség növekedése IDŐJÁRÁS ÉS KÖZLEKEDÉS- irányára való tekintet nélkül - veszélyeztetheti a közúti közelekedés biztonságát. Az erős oldalszél - főként ahol az úgynevezett csatornahatás is erősíti - súlyos nehézségeket okozhat, és minél hidegebb a levegő, annál veszélyesebb. Ezenkívül, mivel a levegőnek súlya van, és így nyomást gyakorol a testekre, a légnyomás befolyásolja a keverék sűrűségét, amely a hómérsékleti s nedvességi hatásokra is változik. A nyomásemelkedés növeli, a nyomáscsökkenés pedig rontja a motor teljesítőképességét. Hasonlóan fontos a közlekedésben a súrlódás következtében fellépő tapadási erő, amelyet érzékenyen befolyásol a csapadék. Harmat, dér, eső, hó, jég és zúzmara jelentősen csökkentheti a tapadást, sót esetenként teljesen lehetetlenné is teszi. Az esőnek kettős a hatása, és ezek ellentétesek. A kevés eső sokkal veszélyesebb, mint a sok. A szemerkélő eső vagy szitálás erősen csökkenti a gumiabroncsok tapadását. Különösen nagyobb - az ideihez hasonló - szárazság után vagy éppen poros útszakaszokon okoz igen síkos bevonatot. A por megába szívja a nedvességet, kitölti a súrlódó felület érdességeit, és így veszélyt idéz elő. A kiadós eső viszont az utat lemossa, megtisztítja a síkos bevonattól. A jeges út teljesen megszünteti a tapadást. A sebességei tehát nem egyenes arányban, hanem annál nagyobb mértékben nő a fékút hossza. Nedves úton a tükröző napfény is zavart okozhat, különösen tavaszi és őszi időben, amikor alacsony a napállás. Rendkívül veszélyessé válik e természeti jelenség ónos eső után, amikor üveggel bontottnak látszik az út a jégbevonat miatt, és a kisütő Nap vakít, elkápráztat. Ha viszont a túlhült esőcseppek közé hókristályok is keverednek, már nem olyan sima az útfelület. Az ónos eső - a mi éghajlati viszonyaink között - leggyakrabban rossz látási viszonyokkal, köddel párosul. A köd legtöbb esetben a levegő lehűlésének eredménye, ezért este és a hajnali órákban a leggyakoribb. Olykor pillanatok alatt keletkezhet, gyengülhet vagy erősödhet. A köd - amikor a látástávolság egy kilométerre csökken - gyakran csak helyenként, kisebb szakaszokon jelentkezik és ez a veszélyesebb, mert a gépkocsivezetők kevésbé veszik figyelembe. A köd a városokban, ipartelepek környékén erősen szennyezett, az egészségre is ártalmas. Ezenkívül rontja a látási viszonyokat, nedvessé teszi az utat. A sok veszélyt okozó légköri jelenség közül említésre méltó még a dér, a zúzmara és a téli havazás. A dér- nem megfagyott harmat! - napszakos, néha még nyári időszakban is előforduló veszélyes jelenség, mert nemcsak vakító fehérségével int óvatosságra, hanem rendkívül síkosságot is okozhat. Ugyanúgy a zúzmara- ez főként téli jelenség ha az érkező enyhülést jelezve, a fákról és huzalokról az egyes útszakaszokra hull. A téli évszakban a havazástól is síkossá válnak az utak. Az igen sokformájú havazás, széllel járó hófúvás az útviszonyokat rendkívül nehézzé - jegessé, csúszóssá - és a domborzattól függően különösen veszélyessé teszi. Hófúvásos időben -, ha az utazás nem feltétlen szükséges - legjobb otthon maradni, mert így esetleg balesetet kerülhetünk el. KANIZSA ISTVÁN ÚJ! 16 1 1983. X. 2
