Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1983-10-14 / 41. szám
IJ szú 15 983. X. 14. A Szovjetunióban felhasznált villamosenergia több mint felét az Elektroszila márkájú gépek termelik KREATÍV EMBEREK Nyolcvan évvel ezelőtt a Szentpétervárott (ma Leningrád) létrehozott Shuckert és Co. részvénytársaság azzal büszkélkedett, hogy villamosipari gépei termelték azt az elektromos áramot, amellyel az orosz uralkodók Néva-parti Téli Palotáját megvilágították. A Shuckert és Co. részvénytársaság utóda és hírnevének öregbítője az Elektroszila lett. Ez a gyár készítette a Volhovon, a Volgán és a Dnyepperen felépült első vízi erőművek villamosenergia-termelő berendezéseit. S ezzel kezdetét vette Szovjet-Oroszor- szág villamosítása, modern műszaki bázisának megteremtése. VEZETŐ SZEREP Miklós cár trónfosztása, a Téli Palota ostroma és a szovjetek hatalomátvétele után, az oroszországi érdekeltségekkel rendelkező német, angol belga, francia cégek többsége elzárkózott a további együttműködés elöl. Csak némelyik, többek között a svéd ASEA volt elég előrelátó, és nem szakította meg a kölcsönösen előnyös kapcsolatokat, a technika területét függetlenítette a politika érzelemvilágától. A húszas évek elején az ASEA cég szállította Szovjet-Oroszországba a Volhov folyón felépült vízi erőmű villamosenergia-termelő berendezéseinek mintegy a felét. Ez a vízi erőmű egyike volt az elsőknek, melyeket a szovjethatalom épített. A svéd gyártmányú generátorokon kívül üzembe helyeztek olyanokat is, amelyeket az Elektroszila készített. Közel öt évig békésen megfértek egymás mellett a különböző márkajelzésű gépek. 1929-ben egy szakbizottság melyben svéd szakemberek is részt vettek, megvizsgálta a volhovi vízi erőmű generátorainak műszaki állapotát. A vizsgálatok során kiderült, hogy a Leningrádban gyártott generátorok kifogástalanul üzemelnek, ugyanakkor az ASEA berendezései még a garanciális időben meghibásodtak. Az Elektroszila vezető szerepre tett szert az energetikai gépgyártásban. Néhány év múlva, 1937-ben ebben a gyárban készítettek a világon először 100 ezer kW teljesítményű turbogenerátort, melynek percenkénti fordulatszáma 3000 volt. AZ UNESCO ARANYDIPLOMÁJA Az Elektroszila termékskálája nagyon széles. Az 500 és 800 ezer kW teljesítményű generátorokat már sorozatban gyártják, ugyanakkor megtalálhatók a kis sorozatban gyártott termékek, sőt egyedi darabokat is készíthetnek. Az utóbbi években már egymillió 200 ezer kW teljesítményű generátorok is kikerülnek a gyárból. A gyáróriás évente 2000 szerződést köt különféle berendezések gyártására. Megrendelőik közé tartoznak többek között az energiatermelő ipar, a kitermelőipari ágazatok, a vegyipar, a hajógyárak, a járműipar, a mezőgazdaság és azok a tudományos kutatóközpontok, amelyek az irányított magfúzió berendezéseinek kifejlesztésével foglalkoznak. Az Elektroszila műszakilag jó minőségű gépeket gyárt, termékei Európa, Ázsia, Afrika, Észak- és Dél-Amerika nyolcvan országában biztos piacokat találnak. Az állandó vevői közé tartozik Argentína, Brazília, Kanada, Görögország, India, az NDK, Norvégia és Finnország. Gisel Rutman (az UNESCO keretein belül működő) a Nemzetközi Fejlesztési és Együttműködési Intézet elnöke a közelmúltban adta át az Elektroszila kollektívájának az intézet aranyplakettjét, valamint a ,,Műszaki haladás hagyományainak ápolásáért“ járó díszoklevelet. Az Elektroszilában sok ezren személyesen ismerik Borisz Fomint. S nemcsak azért mert ő a vezérigazgató. A legutóbbi harminc év alatt a vezérigazgató élete és eredményei szorosan összefonódtak az üzem sorsával és sikereivel. Bizonyos értelemben Fomin az Elektroszila megtestesítője. A harkovi műszaki egyetem elvégzése után 1952-ben került az üzembe, mint művezető. Később termelési osztályvezető-helyettes, majd üzemvezető, aztán a főtechnológus helyettese, majd főmérnök. Tíz évvel • Borisz Fő- min, az Elektroszila egyesülés vezérigazgatója (jobbról a második) francia küldöttséget fogad. Illlllllllllllllllll • A gépkocsikban használatos generátor játékszernek tűnhet nagyobb testvére mellett; csakhogy ezúttal a szerelő nem a pádon szereli össze a generátort, ő megy a generátor belsejébe. ezelőtt, negyvenhárom évesen Borisz Fomin lett a gyáróriás vezérigazgatója. Az orvosok és pszichológusok szerint ez az ideális életkor abból a szempontból, hogy valakit egy nagyobb vállalkozás élére állítsanak: ilyenkor a legfogékonyabb az ember értelme, érző a lelke, megvan a kellő ereje és elég sok már az élet- és szakmai tapasztalata. Fomin, mint szakember a vakmerőségig bátor volt, amit az Elektroszilánál nagyra értékelnek. Alig foglalta el Fomin a vezérigazgatói posztot, nemsokára megkezdődött a jövő generátorának tervezése, melynek teljesítménye egymillió kW. Fomin nagyon sok energiát fektetett a kutatásokba. Előre tekintett, ami mérnöki tehetségét és képességeit dicséri. Igazgatóként meg tudta győzni az illetékes minisztériumot arról, hogy az időt és a pénzt nem fölöslegesen pazarolják el. Az újonnan kifejlesztett turbógenetárorok méretei kisebbek a szokásosnál, ugyanakkor hatékonysági koefficiensük egy százalékkal jobb az előző típusokénál. Nagy mennyiségű fémat és fűtőanyagot lehet velük megtakarítani. Az Elektroszila ismét bebizonyította, hogy joggal jár az élen az energetikai gépgyártásban. Közeledik az ipari reaktorok gyártásának ideje, amelyek a magfúzió elve alapján működnek. A reaktorok a folyékony hélium hőmérsékletén (-267 Celsius-fok) működnek, tekercsei szupravezető anyagból készülnek. Többek között ezért is foglalkozik az Elektroszila a szupermélyhűtés technikájával, enélkül ugyanis a „holnap“ és a „holnapután“ gépeit nem lehet elkészíteni, illetve működtetni. ÚJÍTÁS ÉS VEZETÉS Az Elektroszila gyáraiban kutató és gyártó teamek működnek együtt. Az ilyen termelésszervezés lehetővé teszi a tudomány legújabb vívmányainak alkalmazását és az új ötletek mielőbbi megvalósítását. „A szakemberek, üzemrészvezetők sokkal jobban ismerik a konkrét ügyeket, mint én - mondja Fomin. - Ők állítják össze az új döntésekhez szükséges anyagokat és érveket. Nekem, mint vezérigazgatónak már csak értékelnem kell az anyagot és vállalnom érte a felelősséget.“ Egy nagyszerű próbapad megtervezése és elkészítése dicséri az Elektroszila teamjeinek eredményes közös munkáját. A gyáróriásban készülő generálotokat szállítás előtt ezen a próbapádon ellenőrzik, mégpedig lehetőleg olyan működési feltételek között, mint aminök között a generátorok dolgozni fognak. Az amerikai General Electric szakemberei „nagyszerű műszaki eredménynek“ ismerték el a leningrádiak próbapadját. Az Elektro- szilát felkereső csoport vezetője úgy nyilatkozott, hogy szívesen látna valami hasonlót odahaza, az amerika gyárban is. Egy ízben a finn üzletemberek lapjának, a „Kauppalehti“-nek tudósítója megkérdezte Fomin vezérigazgatót: milyen viszonyban van kezdeményező beosztottjaival?“ Igyekszem olyan beosztásba helyezni őket, ahol legjobban tudják kamatoztatni tehetségüket, és a fizetésüket is felemelem.“ Az Elektroszilánál meggyőződéssel állítják, hogy az igazán tevékeny ember nem hagyatkozhat csak a lelkesedésre. Jól és megbízhatóan kell dolgoznia. A vezetésnek pedig az a dolga, hogy ehhez a lehető legjobb feltételeket biztosítsa. A merész műszaki ötleteket csak a lehető legnagyobb technológiai fegyelemmel, gondos és pontos munkával lehet megvalósítani. A vezetőségre hárul a feladat, hogy az elképzelések megvalósításának semmi ne álljon az útjában. A rendszeresség garantálja az alkalmazását. A gyorsaságnak különös jelentősége van az olyan vállalatoknál, mint az Elektroszila. Événte mintegy 30-40 elavult termék gyártását szüntetik meg, és helyettük vadonatújakat gyártanak, már a jövő berendezései. Az emberek ma már tudják szervezni és irányítani az alkotó tevékenységet. Felhasználják az új vezetési módszereket, köztük a célprogramos irányítást. Az újítások bevezetésének komplex tervezésével foglalkozó, bécsi székhelyű, Nemzetközi Alkalmazott Kutatási Rendszerek Intézetében 1980 óta az Elektroszila képviseli a Szovjetuniót. (Szputnyik) Éllovas az energetik A Föld leghidegebb és legmelegebb pontjai A Föld éghajlati viszonyai igen változatosak. Az Antarktisz belsejében egész évben kemény fagyok uralkodnak. Még nyáron sem olvad. Ugyanakkor az egyenlítő közelében, például acsendes-óce- áni szigeteken és Indonézia számos pontján olyannyira meleg van, hogy a hőmérséklet soha nem esik plusz húsz Celsius-fok alá. Mégis, a szakemberek arról vitatkoznak, hogy bolygónk melyik pontja a leghidegebb, s melyik a legforróbb, nem a hőmérsékleti minimumot, illetve a maximumot, hanem az évi középhőmérsékletet tekintve. Ismeretes, hogy minél magasabbra megyünk annál hidegebb van. A levegő hőmérséklete kilométerenként átlagosan 6,5 Celsi- us-fokkal, helyenként több mint 10 Celsius-fokkal csökken. Éppen ezért a hideg szempontjából külön kell vizsgálni a hegy- és a sík vidékeket. A Föld hegyvidékei közül az Antarktisz középső része a leghidegebb. A szovjet Vosztok állomáson az évi középhömórséklet mínusz 55,6 Celsius-fok, a tőle nem messze fekvő Platon állomáson ivedig még alacsonyabb: mínusz 56,4 Celsius-fok. Ez a hideg igazi birodalma. A földi meteorológiai megfigyelések története során a legalacsonyabb hőmérséklet: mínusz 86,3 Celsius-fokot, 1960. augusztus 24-én a Vosztok állomáson mérték. Bolygónk leghidegebb sík vidéki területe ugyancsak az Antarkti- szon található. A Weddel-tenger partjainál fekvő General-Belgrano meteorológiai állomáson az évi középhőmérséklet mínusz 22,3 Celsius-fok. A Föld leghidegebb pontjai között különleges helyet foglalnak el egyes völgyek Szibéria észak-keleti felében. Éghajlatuk a legszélsőségesebb a Földön (az abszolút hómérsékleti maximum és minimum közötti különbség meghaladja a 100 Celsius-fokot). A nagy kilengést a domborzat sajátosságai okozzák. Verhojanszkot, az ősi jakut várost nevezik az északi félteke „hidegpólusának“. Erre hívja fel a figyelmet a főterén álló emlékmű is. A város 60 kilométeres körzetében a januári középhőmérséklet eléri a mínusz 50 Celsius-fokot. Ez majdnem 10 Celsius- fokkal alacsonyabb, mint Grönland jégpáncéljának centrumában. A városban feljegyzett legkeményebb fagy elérte a mínusz 67,8 Celsius-fokot. Viszont ugyanezeken a vidékeken a nyár forró, a hőmérő higanyszála időnként plusz 35 Celsius-fokig is felszökik. A Szovjetunió éghajlata egészében véve kontinentális. Az ország területére, mely a sarkvidéktől a szubtrópusokig terjed, az a jellemző, hogy a meleg és a hideg évszakok között óriási a kontraszt: nyáron a hőmérséklet elérheti a plusz 30 Celsius-fokot, sőt ennél magasabbat is, télen pedig mínusz 30 Celsius-fokos, és még ennél is keményebb fagyok uralkodnak. Kivételt csupán a határvidéki körzetek képeznek: északon a sarkvidéki Tajmír-félsziget és az arktikus szigetek, délen pedig a Krím és a Kaukázus feketetengeri partvidéke. Üzbegisztán és Türkménia déli vidékein a legnagyobb forróság: az évi középhőmérséklet itt plusz 17, plusz 18 Celsius-fok. Az abszolút hőmérsékleti maximumok nagyon magasak. Például az üz- begisztáni Termez városban a hőség eléri a plusz 50 Celsius-fokot. Bolygónk ,,melegpólusa“-ként a líbiai El-Aziziát tartják számon, ahol a levegő hőmérséklete árnyékban eléri a plusz 57,8 Celsius- fokot. Ugyanakkor a tél hűvös: januárban a hőmérséklet 4 Celsius-fokig süllyedhet. -Sz.-
