Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1983-09-16 / 37. szám
Az erdei szellem IVAN FJODOROV Petrozavodszk állomásán megállt a vonat. Ivanovhoz, a vonat vezetőjéhez odament egy katonatiszt, aki megkérte őt, hogy vigyen magával egy kisfiút.- Kórházból jött - mondta a parancsnok - műtét után van. - Vigyék el a Medvehegyig, ott várni fogják. Vaszja tízéves volt. Amikor a harcosok beültették a vonatba és elindultak, vidám arcokat látott maga körül. Elmosolyodott.- Honnan vagy? - kérdezte Szavcsenko.- A Medvehegy alatt élünk. Hozzánk, kertjeinkbe a medve is be szokott tévedni. A katonák elnevették magukat.- Nem hiszitek? Nálunk annyi erdei szellem van, amennyit csak akartok. Ha beesteledik megjelennek és az embereket is megtámadják. Másnapra a szerelvény megérkezett a célállomásra. Vaszját édesapja várta, aki megölelte öt, megköszönte a vezetőnek a fáradtságot és azt javasolta, hogy töltsék náluk az éjszakát. - Vászja elkíséri önöket. Én is hamar megjövök - mondta -, Ivanov és Szavcsenko követték a fiút. Sokáig mentek, az erdőn keresztül. Aztán Vaszja intett a kesztyűjével:- Itt a házunk! Az ablakon át tűz pislákolása látszott. Vaszja hirtelen megtorpant.- Álljatok meg! Nem lehet odamenni. Ott van az erdei szellem!-Mit találsz ki? - mondta Ivanov, de abban a pillanatban a házikóból zaj hallatszott, majd mély, rekedt morgás. Az ablakban hatalmas árnyék jelent meg. A házban sötét lett, majd az ajtó nagy reccsenéssel kitárult és a bejáratban megjelent a szörnyeteg.-Az erdei szellem! Meneküljetek - kiabálta eltorzult hangon Vaszja. Az állat egyenesen az emberek felé tartott. Vaszja megragadott egy nagy botot és Szavcsenko mögé bújt. A kisfiú reszketve súgta:- Nem hitted! íme, itt van a szellem... Az óriás felüvöltött és négylábra állt. De abban a pillanatban lövés dördült. A szörnyeteg megingott, majd a hóba zuhant.- Ó, te szellem! - hangzott fel valahonnan egy női hang. - Csak egy órára mentem el itthonról és már itt van!- Anya! - örült meg Vaszja és futott is mindjárt hozzá.- Vaszenyka! megjöttél? - Az anya megcsókolta fiát, aki magyarázni kezdte:- Az erdei szellem..., ránk támadt..., Ivanov bácsi rálőtt! A tisztáson feküdt a döglött medve, csupa tészta volt a pofája. Reggel, amikor Vaszja felébredt, sült medvehús illatát érezte. Szavcsenko lépett a szobába:- Parancsnok elvtárs, engedje meg, hogy jelentést tegyek. A hús elkészült, sót, el is osztottuk a katonák között. Vaszja hol Ivanovra, hol Szavcsenkóra nézett.- Lám, már meg is ették a te erdei szellemedet - mondta a parancsnok. Urbán Gabriella fordítása A három bölcs fej (BOLGÁR NÉPMESE) Volt egyszer egy öreg fűzfa. Már majdnem egészen a földön feküdt, oly görnyedt volt, s egyes ágai tehetetlenül csüngtek a mély vizű, örvényes folyó fölött. Arra ment három vándor - három bölcs fej. Megálltak a fűzfa mellett, és elgondolkoztak.- Vajon mit gondol a megroggyant fűzfa az alatta folyó sebes vízről?- Biztosan szomjas szegény, menjünk, itassuk meg.- Nincs vödrünk. Hogyan itatjuk meg? Azt mondja a legbölcsebbik:- Én belekapaszkodom egy gallyba, egyikötök megragadja a lábamat, a harmadik pedig ráakaszkodik az ö lábára. Lehúzza a fűzfa ágát a vízbe, hadd igyék. Míg él, biztosan nem felejti el jótettünket Úgy is cselekedtek. A legbölcsebbik rácsimpaszkodott egy ágra, és úgy csüngött alá. A második az ő lábát kapta el, a harmadik meg a másodikét. A fűzfa ága lassan-lassan meghajolt a teher alatt. És az első bölcs keze csúszni kezdett.-Kapaszkodjatok jó erősen, barátaim - kiáltotta -, beleköpök a tenyerembe, hogy ne csússzon. A második meg a harmadik jó erősen megkapaszkodott, az első pedig elengedte az ágat, hogy beleköpjön a tenyerébe. És loccs.! A három bölcs fej belepottyant a vízbe. Kövesdi János fordítása KIS ÁLLATLEXIKON irta: Milena Lukesová és Bohumil Ríha; fordította: Kulcsár Ferenc; rajz: Varga Lajos VÍZILÓ A földön hurcolja hasát, horkant, ásít, mily feladat: vonszolni egy vízilovat! Na de a víz úgy úsztatja, mint a pinty, a víziló vígan hempereg, csak orrlyukai nem felejtenek levegőt szívni néha. És feje búbján a két szeme csodálkozva kukkant ki a vízből: milyen kicsi minden a vízilóhoz mérten. VÍZILÓ Súlya a három tonnát is meghaladja. A vízben való élethez alkalmazkodott, lábujjai között rövid úszóhártya van. Estefelé a vízilócsordák kimásznak az afrikai vizek partjára, és füvet legelnek. A nőstény a víz alatt hozza a világra az utódot, amely azonnal a felszínre úszik, hogy levegőt szívjon. A játékok királynője Egy játéküzletben sok minden hiányozhat; meglehet, hogy hiába keressük a szomszédfiúnál megcsodált kisautót vagy űrhajót, a legújabb kirakójátékot, esetleg a strandon nemrég látott felfújható gumiállatot. Mindez, persze, lehetsétnm insm ges, de olyan játéküzlet a világon sehol sem létezik, ahol ne lehetne babákat kapni. Az ötletesnél ötletesebb modern játékcsodák és csodajátékok világában még. ma is a baba vezet. De igy volt ez régen is, hisz a baba a földkerekség legrégibb játéka. Története egészen az ősidőkig nyúlik vissza; az őskori településeket feltáró régészek a megmondhatói, hányszor bukkantak ásatás közben réges-régí, többezer éves babákra. Ezeket agyagból, kőből vagy csontból készítették, s még nagyon kezdetlegesek voltak, nem olyan élethűen, szépen kidolgozottak, mint a mai babák. A régi Egyiptomban már fából faragott, színes babákkal játszottak a gyerekek. Sokat közülük mozgatható végtagokkal láttak el készítőik, sőt gyakran hajat is ragasztottak a fejükre. A görög és a római lányok jelképesen úgy búcsúztak gyermekkoruktól, hogy babáikat ajándékáldozatként Aphrodité vagy Venus (a görög, illetve római mitológiában a szépség és a szerelem istennője) templomában hagyták. Meglepően élethűek voltak a mexikói és perui sírkamrák feltárása során előkerült babák is. Az eszkimók rozmárfogból faragták és bundákba öltöztették, az afrikai népek pálmarostokból csavarták, a kínaiak, japánok porcelánból és papírból, az indiaiak csontból készítették babáikat. A legcifrább, legpompásabb babák a 16. és 17. században készültek. A királyi családok és a gazdag nemesek gyermekei az akkori legújabb divat szerint felöltöztetett babákkal játszottak. Ezeknek egész ruhatáruk volt, sót házikójuk is, amelyben a faragott bútor, a finom porcelánkészlet a felnőttek álta' használt tárgyak élethűen utánzott, kicsinyített mása volt. Persze, egész vagyonba kerültek, s épp ezért sok nevelő ellenezte ezt a divatot. Egyikük igy írt: ,,Az ilyen gyönyörű baba csak arra jó, hogy tulajdonosa büszkélkedjen vele, társai pedig irigykedjenek.“ A mai babák némelyike valóságos technikai csoda. Beszélnek, sírnak és nevetnek, járnak és táncolnak, tejet isznak, fésülködnek, énekelnek, és ki tudja még, mi mindent tudnak ezek a modern játékok ... De azért ne dobjuk el a régi rongybabákat. A gyermeki fantázia ezeket is széppé varázsolja. Babusgatni, ringatni, szeretni is épp úgy lehet őket, mint a mindentudó csodababákat, csak egy kis képzelőerő kell hozzá. Ebben pedig a gyerekeknél sosincs hiány. Ladislav Svihran (Szlovák népi szám rejtvények) Hat nyúl egy zsákban — az mennyi? (3 pár) December 29-én született. Skalicán egy kisgyerek, akinek annyi szeme volt, ahány nap abban az évben. Hány szeme volt? (Kettő - az esztendő végéhez még két nap hiányzott) Mi az, ami megfordítva épp a felével nagyobb? (6-9) Mikor van különbség a „kettő meg három“ és a „három meg kettő“ között? (Ha leírjuk: 23 és 32) Volt egy apának négy fia, s ezek mindegyikének volt egy lánytestvére? Hány gyermeke volt ennek az apának? (5) Megkérdezték egy fiatal lányiéi, hány éves. A lány azonban nem akarta elárulni, és így válaszolt: „Annyi - amennyi; az anyám kétszer idősebb, mint én, az apám öt évvel idősebb az anyámnál, s együtt százévesek vagyunk.“ Hány éves volt külön- külön a lány, az anya és az apa? (A lány 19, az anya 38, az apa 43) Aniőkát megkérdezték egyszer, hány bátyja és hány nővére van? Ö így válaszolt: „Ha egy nővéremmel több volna, éppen annyi nővérem lenne, mint amennyi bátyám van; ha egy bátyámmal több volna, kétszer annyi bátyám lenne, mint amennyi nővérem van.“ Hány bátyja és hány nővére volt Anickának? (3 bátyja és 2 nővére) Hét kevés, öt sok, de egy éppen elég. (Hét kerék két szekérhez kevés, öt egyhez sok, de a taligához egy kerék is elég) Tizenhét diák a szünidőben kirándulni ment. Amikor útközben megéheztek, betértek egy vendéglőbe. Pénzük nem volt, és így megállapodtak abban, hogy túljárnak a vendéglős eszén. Hívatták is öt nyomban, és megegyeztek vele, hogy az fogja fizetni a vacsorájukat, aki az utolsónak marad ülve, miután mindegyikük felállt, akire számolás közben a 7-es szám jutott. Hányadik helyre ültették a vendéglőst, hogy neki kelljen megfizetnie a vacsorájukat? (a g heiyre) Valaki megkérdezte Gyurkát, hány éves. „Négy év múlva leszek kétszer annyi, amennyi két évvel ezelőtt voltam“ — válaszolta Gyurka. Hány éves volt? (8) Tóth László fordítása GONDOLKODOM. TEHA1 I 51 N^ 2 /\ / 6 \ \ 38/ \/27 11 J 18Ny/ Számlogika A logikai szabályoknak megfelelően írd be a hiányzó számot az üres körszeletbe. Nos, melyik ez a szám? MEGFEJTÉS A szeptember 2-i számunkban közölt feladat megfejtése: 1-es. Nyertesek: Kosztyu Ibolya, Szomotor (Somorot); Kom- lós Anikó, Fülek (Fifakovo); Borisz Noémi, Felsölánc (Vyány Lanec); Őszi János, Negyed (Neded); Szafrics Imre, Hegyéte (Kutníky). ÚJ! 18 1983. IX -
