Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1983-09-16 / 37. szám

Vasárnap 1983. szeptember 18. A NAP kel - Kelet-Szlová- kia: 6.15, nyugszik 18.43, Közép-Szlovákía: 6.23, nyugszik 18.51, Nyugat-Szlovákia: 6.31, nyugszik 18.59 órakor A HOLD kel - 17.50, nyug­szik 1.50 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük DIÁNA és EUGÉNIA nevű kedves olvasóinkat • 1783-ban halt meg Leon­hard EULER svájci matema­tikus és fizikus, a 18. század egyik legjelentősebb tudósa (szül.: 1707). AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL A SZOCIALISTA INTERNA­CIONALIZMUS- A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ÚJ TÍPUSA Konsztantyin Szavinov kandidátus írása KI VÉDI MEG A VÉDJEGYET? Hajdú András riportja TÚLLÁTNI AZ EZRED­FORDULÓN J. Mészáros Károly írása ÉRTIK A MÓDJÁT Jozef Stuka riportja AUTÓBÖRZE Zolczer János riportja EGY FIATAL TUDOMÁNY FELLEG­VÁRÁBAN Gály Iván írása LÁTOGATÓBAN A HETVENÖT ÉVES EUGEN SUCHONNÁL Vojtek Katalin írása A FEKETE KŐ Algirdas Pocius novellája Gyors ütemben folyik az automatizálás és gépesítés a Szlovák Magnezitmüvek lovinoba- nai üzemében. Ennek köszönhetően nemcsak a nehéz fizikai munka szűnik meg. hanem növekszik a munka termelékenysége, s fűtőanyag- és energiamegtakarításokat érnek el. Például a HSP 200 A automata gépsor segítségével az eddigi 1,14 helyett 2,7 tonna magnezit téglát állítanak elő óránként, s még a termékek minősége is javul. Ezenkívül eddig megtakarítottak 216 ezer kilowattóra elektromos energiát, 800 liter benzint az emelőtargoncák üzemeltetésénél és 10 dolgozó munkáját. A felső képen az említett automata gépsor, a háttérben Ivan Petko, az alsó képen Ján Baracka karbantartó az új automata egyes részeit állítja be (Peter Lenhart felvételei - CSTK) IDŐSZERŰ GONDOLATOK Az év hátralevő hónapjaiban reánk váró feladatokkal kapcsolatban pártunk Központi Bizottságának Elnöksége konkrét határoza­tokat fogadott el, amelyek alapvető követel­ménye a gyorsabb gazdasági fejlődés üte­mének megtartása. Az a cél, hogy 1983 má­sodik felében is gondoskodjunk a tervezett termelés és a saját termelési érték túlteljesí­téséről, miközben a produkciót a meghatáro­zott irányvonalaknak megfelelően használ­juk fel. Ez a feladat az elért eredményekből és azokból a tartalékokból indul ki, amelyek a gazdasági erőforrások és lehetőségek jobb felhasználására, az intenzifikálás elmélyítése és a hatékonyság növelése terén adottak. Ez teljesen reális cél, és tekintettel arra, hogy az ötéves tervidőszak hátralevő éveiben és a XVI. pártkongresszus irányelveinek meg­határozásában nagy jelentősége van, termé­szetesnek tartjuk, hogy minden szükségeset megtesznek feltétel nélküli eléréséért. A 7. ötéves tervidőszak eddigi részében vitathatatlanul előrehaladtunk e feladat meg­valósításában. Azonban nyíltan meg kell mondani, hogy a nemzetközi munkamegosz­tásba való bekapcsolódásunk dinamikája nem elegendő. Éppen ezen irányzat megváltoztatásában, a nemzetközi munkamegosztásba való gyor­sabb bekapcsolódásban látjuk egész gazda­ságunk hatékonysága növelésének egyik fontos tartalékát. A 7. ötéves tervidőszak alapfeltétele a ter­melés exportképességének szüntelen erősí­tése és annak elérése, hogy a kivitel növeke­désének üteme gyorsabb legyen a behozata­lénál. A 7. ötéves terv szerint 1985-ben az ex­portnak 43 százalékkal, az importnak pedig 19 százalékkal kell növekednie 1980-hoz vi­szonyítva. Elsősorban a nem szocialista or­szágokba irányuló exportfeladatok igénye­sek. A gépipari kivitelnek 78 százalékkal, a fafeldolgozóipari kivitelnek 67 százalékkal és a fogyasztási cikkek kivitelének csaknem 30 százalékkal kell emelkednie (nagykeres­kedelmi árakban). Az ötéves tervidőszak elmúlt két és fél éve azt mutatja, hogy megvannak a szocialista országokba irányuló exportfeladatok teljesí­tésének a feltételei, de nem sikerül teljesíteni a nem szocialista országokba irányuló ex­portot s ezzel összefüggésben a csehszlo­vák import feladatait sem. Ha a szocialista országokkal való külke­reskedelemben elért eredményeket egészé­ben véve pozitívan értékeljük, meg kell álla­pítanunk, hogy ezek az eredmények nem automatikusan születtek. Mögöttük a terme­lés és a külkeresedelem szorgalmas munká­ja húzódik meg. A hetvenes évekhez viszo­nyítva ezen a piacon sok minden megválto­zott. A szocialista piacon növekszik az igény a termékek minőségével, műszaki színvona­lával és a szállítások rendszerességével szemben. Számos ország a külső feltételek alakulása következtében korlátozta beruhá­zásait, és elsősorban a gépek és berendezé­sek iránti kereslet változott meg. (Lubomír Strougal elvtársnak a prágai országos aktívaértekezleten tartott be­számolójából) Az Érsekújvár (Nővé Zámky) mellett fekvő hatezres lélekszámú Tardoskeddnek (Tvrdosovce) ha viszonylag nem is túl nagy, de jól működő magyar tanítási nyelvű alapis­kolája van, melyet mintegy há­romszáz tanuló látogat. Amint azt már a két évvel ezelőtti népszámlálás is jelezte, a fia­talok elég nagy számban be­szivárognak Újvárba és Vág- sellyére (Sala). Ez a fogyatko­zás az óvodát és az alapiskolát is érinti, mégpedig olyképpen, hogy az iskolában fokozatosan fogynak az osztálylétszámok. Az egyes évfolyamokban na­gyobbrészt párhuzamos osztá­lyok nyílnak ugyan, ám az osz­tálylétszám 25-23-ra csap­pant. Az iskola egyik ilyen osz­tályában tanít Csomóné Bor­bély Magda. Tapasztalt peda­gógus, huszonkilencedik éve működik a pályán. Pedagógusi hitvallását így fogalmazta meg: - A gyerekhez őszintén kell közeledni. A gyerek jobb meg­figyelő a felnőttnél: hamar ész­revesz bármilyen hamissá­got ... Érzékenyen reagál a ne­velési módszerekre. A peda­gógus csak azt mondhatja a tanulónak, amit gondol, amit érez, ami a meggyőződése És aki ráadásul itt él a mai szülők. egykori tanítványai között, an­nak úgy kell dolgoznia és élnie, hogy meg ne rendüljön a belé­je helyezett bizalmuk. Ez úgy is mondható: a tanító kirakatban van.- Egy tanító igyekezete so­hasem hiábavaló.- Előfordul, hogy néha-néha csalódik az ember. De úgy vé­lem, többnyire megtérül a többlet-igyekezet, amit egy- egy gyerekbe „invesztálunk.“- Amióta megszerezte a szakérettségit és a pedagó­gusi pályára lépett, egyfolytá­ban itt, a szülőfalújában tanít, az alapiskola alsó tagozatán. Sohasem volt olyan ki sértése, hogy nagyobb gyerekeket jobb lenne tanítania?- Nem. Soha. Nagyon sze­retem a kicsiket, a kicsinyek a legöszintébbek. A múlt tanév végén adtam le a harmadiko­sokat. Most újra kis elsősöket tanítok.- A maguk iskolájában ezerkilencszázhetvenhatban kezdtek az új koncepció szerint tanítani. Milyen benyomásokat szerzett az új oktatási rend­szerről? rom-négy gyengébb tanuló. Nekik nem kedveznek az új oktatási formák. Ez persze vé­gül is a pedagógus számára plusz gond. Csomó Magda 1974-től párttag. Az iskolai kötelezett­ségein túl számos társadalmi tisztséget is ellát. A helyi nem­zeti bizottság képviselője, im­már a második választási idő­szakban. Az előző választási időszak folyamán az ifjúsági és testnevelési szakbizottság el­nöke volt. Több éve a nöszö- vetség helyi szervezetének tit­kára. Azonfelül jelenleg megbí­zott csoportvezetőként a peda­gógusok politikai továbbképzé­séért felel. Időnként előadást is tart a falusi pártszervezetben a tagság számára.- Mint képviselőnek jelenleg mi a legnagyobb gondja? — Miután körzetemben a gázvezeték építése befeje­ződött, az útburkolási munkák­nak is utána vagyunk, most legnagyobb gondunk az óvo­da, melyet társadalmi munká­ban építünk - mondta végül Csomóné, akit iskolai és isko­lán kívüli munkájáért Példás pedagógus címmel tüntettek ki. KÖVESDI JÁNOS ÚJ s 1983. i: A kicsinyek a legőszintébbek- Az idei nyolcadikosokat tanítottuk először az új kon­cepció szerint. Engem a har­madikban „ért utol“ az új okta­tó-nevelő rendszer. A gyere­kek már két éve aszerint tanul­tak, úgyhogy kezdetben inkább az én számomra jelentett prob­lémát. Bizonyos távlatból néz­ve az új rendszert, az a véle­ményem, hogy a tehetséges, az odafigyelő és rendszeresen dolgozó gyerekek számára jó lehetőségeket biztosít. Minden osztályban akad persze há-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom