Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1983-09-09 / 36. szám

{ Ww\ HP A felvétel nem egy világhírű tengerparti üdülőhelyen készült.. Az Észak-morvaországi Fafeldolgozó Vállalat éumperki üze­mének dolgozói építettek társadalmi munkában Loéticén gyönyörű szakszervezeti üdülőt. A parkot saját elképzelésük alapján készítették, s most szívesen pihennek a csodálatos környezetben. Miroslav Vodéra felvétele TAKARÉKOS EGÉSZSÉGÜGYIEK Akire mindig számíthatnak Tizenhét éves volt Micski Já­nos, amikor dolgozni kezdett a Jolsvai (JelSava) Állami Gazda­ságban. Azóta is hú maradt a gaz­dasághoz, de évek óta társadalmi munkában különböző feladatokat végzett becsülettel a nemzeti bi­zottságban, a szakszervezetben, a polgári ügyek testületében és a CSEMADOK helyi szervezeté­ben. 1953-ban lépett a pártszer­vezetbe, s ott is felelősségteljes munkát végzett. Évek óta képviseli választóit a hnb-ben. Szereti az embereket, nem hagyja cserben azokat, akik bizalommal fordulnak hozzá segitségért. Rá mindig szá­míthatnak a munkában is, ezért kapott többször elismerő okleve­let. A szocialista falu javára kifej­tett sokéves odaadó tevékenysé­géért az SZLKP rozsnyói (Rozna- va) járási bizottságától 50. szüle­tésnapján A járás fejlesztésében szerzett érdemekért kitüntetést kapta. Bányász Ida AZ EMLÉK MEGMARAD Vége a szünidőnek, megszólal az iskolacsengö, az arcokon is fakulni kezd az idei kánikulában szerzett „bronz“, csupán az em­lék marad meg sokáig Losoncon (Luöenec) is azokban a tanulók­ban, akik az építőtáborokban hasznosan töltötték a szünidő egy részét. A losonci gimnázium tanu­lói közül mintegy hatvanan, taná­raik vezetésével a lounyi testvérjá­rás területén lévő közel négy ezer hektáron gazdálkodó Libőevesi Ál­lami Gazdaságban végeztek ered­ményes munkát. A csehországi, bardejovi és NDK-beli társaikkal együtt gyümölcsöt - főleg ribizlit - szedtek, majd jutalmul a gazda­ságtól rendelkezésükre bocsájtott autóbusszal NDK-beli kirándulá­son vettek részt, melynek során Drezdába és a mosti barnaszén­medencébe is ellátogattak. Sok szép emlék maradt a tarso­lyában annak a Losonci Egész­ségügyi Szakközépiskolában ta­nuló 60 lánynak is, akik tanáraik felügyeletével a mojmírovcei Jövő Egységes Földművesszövetke­zetben a növénytermelésben se­gítettek szorgalmasan: szőlőt kö­töztek, kukoricát címereztek. Kanizsa István Komáromban (Komárno) az egészségügy dolgozói az első fél­évre 103 kollektív és 800 egyéni kötelezettségvállalást tettek, me­lyeket hiánytalanul teljesítettek. Vállalásaik elsősorban arra irá­nyulnak, hogy újabb és újabb gyógymódokat alkalmaznak és a kivizsgálások során újabb mód­szereket vezetnek be. Előadások­kal, felvilágosító újságcikkek írá­sával igyekeznek nevelni a lakos­ságot. Harcolnak a toxikománia, főleg az alkoholizmus ellen, foglal­koznak a sportolókkal és a fiata­lokkal. Helyes gyermeknevelésre oktatják a fiatal szülőket, sportsze- retetre és a betegségek megelő­zésére a dolgozókat. Érdekes ve­télkedőket, beszélgetéseket szer­veznek. Munkahelyükön széles korú víz, gáz és villanyárammal való taka­rékossági akciót kezdeményeztek. Az eredmény, hogy megtakarítot­tak 99 361 korona értékű gázt, 125 362 korona értékű vizet, 27 407 korona értékű áramot, 500 liter benzint, 110 liter gázolajat, 250 liter olajat és 475 liter rögzítőt, amit röntgenfilmek előhívásához használnak. Továbbá 4656 gramm amalgámot és 224,60 gramm palergént. A kórház dolgo­zói 25 liter retroplanectáris széru­mot gyártottak. Kétezer koronát takarítottak meg a Slovenská utcai gyógyszertár dolgozói, mert a fer­tőtlenítő folyadék készítéséhez új módszert alkalmaztak. Gyógynövényeket, ócskavasat, papír- és textilhulladékot gyűjtöt­tek. 239 449 koronát kaptak az összegyűjtött üvegekért. Nagy Géza A nyitrai Tekos gumiab- rocs-szervízben Oto Val- kovic irányításával negy­venkilenc tagú szocialis­ta munkabrigád végzi a gumiabroncsok felújítá­sát. Naponta 80-100 au­tón végzik el a gumiab­roncsok leszerelését, ra­gasztását, felszerelését és a kerekek kiegyen­súlyozását. Havonta 1 280 000 korona értékű munkát kell elvégezniük, de a javítóműhely fennál­lása óta, több mint húsz éve még nem fordult elő, hogy havi vagy évi tervü­ket túl ne teljesítették vol­na. Kiváló munkájukért többször kaptak kitünte­téseket, elismerő okleve­let. A felvételen Németh László leszereli az abron­csot. Pavol Matis felv. A hetedik ötéves tervidő­szak eltelt két évében a bratislavai Stavoindustria vállalat dolgozói figyelemre méltó eredményeket értek el a benyújtott és megvalósított újítások terén. Az újítási javas­latok mindenekelőtt a beruhá­zási költségek csökkentésére, az építkezési anyag, tüzelő­anyag és energia megtakarítá­sára, a munkafeltételek javítá­sára, a kimerítő, nehéz fizikai munka megkönnyítésére, a munkamenet meggyorsítá­sára, a termelékenység növe­lésére és az építkezések minő­ségének betartására irá­nyultak. A vállalat 1981-ben 21 te­matikus feladatot adott ki meg­oldásra, melyre 15 javaslatot nyújtottak be, ebből 10-et elfo­gadtak 5-öt pedig már be is vezettek a termelésbe. Az év folyamán 173 újítási javaslatot adtak be, ebből 111 -et fogad­tak el és 107-et alkalmaznak. Az újítási javaslatokkal elért megtakarítás évente 10 millió 633 ezer koronát eredményez. Az egyre jobb eredmények eléréséhez hozzájárul az is, hogy minden üzemben bizto­„Add be első újításodat!“ sítják a propagációt, amelyhez hozzájárulnak az újítók és a szocialista munkabrigádok tagjai. A mozgalommal kap­csolatos kérdéseket megvitat­ják a termelési értekezleteken és személyesen megbeszélik a munkahelyeken. Az elért eredményeket a faliújságokon és az üzemi lapban is közük. A mozgalom fejlődésében nagy szerepe van a konzultáci­ós központnak, mely a vállalati igazgatóságon és az üzemek­ben működik. Tavaly a vállalat­ban ezekkel az intézkedések­kel még jobb eredményeket, jelentős megtakarításokat ér­tek el. Az elért eredményekben legnagyobb érdeme a trnavai építkezési részlegnek van, az újítási javaslatok bevezetésé­vel 2,9 millió koronát takarítot­tak meg. Az év legsikeresebb újítását Ján Uhrík mérnök és Milan Baőa dolgozta ki. Az „Add be első újításodat“- felhívással márciusban moz­galmat indítottak. Az újítók számának növelésével 12 mil­lió 936 ezer korona hasznot akarnak elérni. Ezt az össze­get szétírták minden egyes üzemre azzal a szándékkal, hogy a illetékesek a társadalmi szervezetekkel közösen ez év folyamán sikeresen teljesítik feladatukat. Mikuláá MataSeje Régészeti kutatások a Sajó mentén Az idén tovább folytatódtak a rimaszombati (Rimavská Sobota) Gömöri Múzeum által tavaly elkezdett régészeti ásatások Méhi (Vcelince) határában. A Feketesár dűlőben a rézkori ún. bádeni kultúra (i. e. 3. évezred második fele) urnatemetójéböl az elmúlt évben egyedül­álló emlékek: emberformájú hamvvedrek és különböző kultikus edények kerültek elő. Az idén további négy sírt sikerült feltárni. Közülük különös figyelmet érdemel az a sír, amelynek a kőből faragott síremléke is napvilágra került. A rézkori emlékeken kívül egy újkori (i. e. évezred második fele) és egy kelta (i. e. első század) település részleteit is feltártak. A Lászlófala nevű határrészben egy a bronzkor középső szakában épült település erődítményének nyomaira bukkantak a régészek. Megtalálták a települést övező védőárak egy részét, továbbá néhány tapasztott falú döngölt ház maradványát és különböző gödröket, melyeket minden bizonnyal termények táro­lására használtak. Az ún. füzesabonyi kultúra képviselői gazdag hagyatékot juttattak korunknak. A leletanyag: a kerámia-, bronz-, kő- és csonttárgyak, valamint állatcsontok első ízben engednek bepillantást Gömör környékének,múltjába és azok alapján képet alkothatunk a kor műveltségéről. Az ásatások tószomszédságá­ban, az Égerfeli dűlőben vízvezeték lerakása közben egy ugyan­csak középső bronzkori település maradványaira bukkantak. Az első ásatás során jelentős mennyiségű cserép került elő a régi titkokat rejtő földréteg alól. A leletek tanúsága szerint a település a pilinyi kultúra kezdeti szakaszában (i. e. 15, század vége) létesült, de néhány lelet azt is bizonyítja, hogy ezen a településen a bronzkor késői szakaszában is éltek emberek. Az eddigi kutatási eredmények meggyőznek arról, hogy a Sajó völgyének jelentős szerepe volt a Tisza-vidéki, sőt az egész Kárpát-medence őskori történetében. A feltárt emlékek nem egy esetben indokolják a Sajtó mente őskori településtörténetéről korábban kialakított kép módosítását, s annak gyökeres újra értékelését. B. Kovács István Emberség és szeretet Szép környezetben áll Léva (Levice) mellett a nyugdíjasok ott­honának épülete, melyben 157 idős embert - köztük hetvenen fekvőbetegek - ápol odaadó sze­retettel Alzbeta Chovanová fónö- vér irányításával a huszonhat tagú szocialista munkabrigád. A főzést hatan, a mosást négyen végzik, de a környék több üzeméből is ellátogatnak jóérzésü emberek, együttesek a nyugdíjasokhoz. Vi­dámságot, szórakozást, kultúrát hoznak az otthon lakóinak. A nyár folyamán a szövőgyár, majd a tlmaői gépgyár dolgozói és a nő- szövetség járási bizottságának al­kalmazottai tettek emlékezetessé egy-egy estét. Birdács Gyula borbély (a ké­pen) már hatodik éve minden ked­den és pénteken szabad idejében néhány órát az otthonban tölt. „Szépíti“ az idős embereket. Kovács Árpád SZÁZHÚSZ ÉVES SZERVEZET Bensőséges ünnepségen értékelték a Vöröskereszt szervezeteinek munkáját Érsejúvárott (Nővé Zámky) abból az alkalomból, hogy száz­húsz évvel ezelőtt alakultak meg járásszerte az alapszervezetek. A Vöröskereszt járási bizottsága több mint ötven tagot hívott meg az ünnepségre. Az értékelések és beszámolók után köszöntötték a szerve­zet veteránjait, akik évek hosszú során aktívan tevékenykedtek. Jelenleg a járásban 18 900 tagja van a 93 alapszervezetnek. Ezekből 65 falun működik. Kétezer négyszáznál több tag előfizeti a Népegész­ség, illetve a Zdravie l'udu folyóiratot. 1963-tól fokozatosan sikerült egyre több önkéntes véradót toborozni. Hét évvel később már 308 véradóval többen adtak vért a tervezettnél. 1975-ben a járásban csak 108-an kapták meg a Jansky emlékérem bronz- és hárman az ezüstfo­kozatát. Ma 710 véradó már bronz-, 81 ezüst- és hárman aranyjelvényt kaptak. A szervezetek gondoskodnak az idős, beteg emberekről. A lakosság részére - külön a fiataloknak és tanulóifjúságnak - tanfolyamokat szerveznek. A tagság bekapcsolódik a városok és falvak szépítésébe, gyógynövényeket, felhasználható hulladékokat gyűjtenek, csúcsmunkák idején támogatják a mezőgazdasági üzemeket. Eredményes az önkén­tes betegápoló-szolgálat, 311 tag végez ilyen tevékenységet. Ezt tanúsítja, hogy a járásban 29-en megkapták a Csehszlovák Vöröske­reszt példás ápolója kitüntetés bronz-, 18-an az ezüst- és hárman az aranyfokozatát. Kiváló munkájáért a járási bizottság idén Vyskovban elismerő oklevelet kapott, amit Dominik Porubsky, a járási bizottság titkára vett át. Ulrich Gyuláné Hagyományápolók A nagykürtösi (Vefky Krtís) já­rás legnagyobb falujában, Ipoly- nyéken (Vinica) a CSEMADOK helyi szervezete évek óta megkü­lönböztetett figyelmet szentel a népi hagyományok feleleveníté­sének és megőrzésének. Különö­sen a szervezet táncegyüttese foglalkozik előszeretettel a népi táncelemek gyűjtésével, s azok alkalmazásával sok szép összeál­lítást készít. A Nyéki fonó című összeállítás bemutatását a Lako­dalmi menyasszonytánc bemuta­tója követte. A több mint negyven tagú folklórcsoport a menyasz- szonytánccal nagy sikert aratott idén a detvai folkórfesztiválon, ahol az Új vendégek jöttek műsor- részben mutatkoztak be. Bodzsár Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom