Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1983-09-09 / 36. szám

summ Szlovákiában a komlótermesztésnek nincs nagy hagyománya, bár sok-sok évvel, sőt évszázadokkal ezelőtt - elha­nyagolható mennyiségben ugyan de foglalkoztak a „zöldarany“ termelésével. A sörgyártás nélkülözhetetlen alapanya­gát ugyanakkor Csehországban legkeve­sebb ezer esztendeje termesztik. A Zatec és Ústí nad Labem környékén termelt komló kiváló ízbeli tulajdonságainak kö­szönhetően ma az egész világon ismert. A dokumentumok szerint később, mintegy két évszázaddal ezelőtt kezdték meg ennek az érdekes növénynek a tele­pítését Morvaország területén is. Szlová­kiában a napjainkban is ismert komlóül­tetvények telepítését csupán századunk ötvenes éveiben kezdték el. Pontosan: 1958-ban a Nővé Mesto nad Váhom-i Állami Gazdaság cástkovcei üzemének dolgozói ültettek komlót két hektáron. A hozzáférhető dokumentumok szerint időszámításunk előtt 4000 évvel már is­merték és termesztették a komlót. Hiszen a múltban sok nemzet már korábban ismerte a sört, mint a bort. És komló nélkül, aranyoszöld tobozai nélkül sör nem főzhető, bár a sörfőzésben csupán ízesítőként használatos. Olyan anyago­kat tartalmaz viszont, melyek megfelelő ízt adnak a sörnek. A sör íze pedig - mint köztudott - egyike azoknak a tényezők­nek, melyek meghatározzák ennek a közkedvelt italnak a minőségét. A kom­ló minősége is több tényező függvénye: a talajadottságokon és az agrotechnikán kívül elsősorban az határozza meg, hogy az adott esztendőben milyen az időjárás. Az időjárásnak döntő szerepe van a kom­ló hozamának alakulásában. Vladimír Potrok gépész, a pártalap- szervezet elnöke Otto Broil agronó- mussal együtt elégedett a komlótobo­zok minőségével A hulladékból is kiválasztják a tobo­zokat, hogy egy gramm komló se vesszen kárba A hozamok alakulása szempontjából az idei időjárás nem kedvezett a komló­termesztőknek, szerencsére azonban a komló minőségét nem rontotta. Lega­lábbis feltételezzük, hiszen a komló mi­nőségét objektiven a szakemberek, a Nemzetközi Komlótermesztési Társa­ság - melynek Csehszlovákia is tagja - képviselői tudják megítélni. A jó minőségű komló értéke a világpia­con állandóan nagy, ezért is hívjuk úgy, hogy az ország „aranya“. Egy hektoliter 12 fokos sör előállításához 380 gramm komlóra van szükség. Jelenleg Szlováki­ában három járásban - a trenőíniben, a topol'canyiban és a trnavaiban - ter­mesztenek komlót, összesen 1450 hek­táron. A komlótermesztés a múltban olyan kiváltság volt, amelyre csak a király jogosíthatott fel, s ma is az, hiszen ha valamelyik mezőgazdasági vállalat ezzel szeretne foglalkozni, meg kell szereznie hozzá a felsőbb szervek, Szlovákiában a Szlovák Nemzeti Tanács jóváhagyását. A legnagyobb komlótermesztő járás a trencíni, itt összesen 735 hektáron 18 mezőgazdasági vállalat foglalkozik ezzel. A topol'canyi járásban ma 413 hektáron termesztenek komlót, összesen kilenc községben, a trnavaiban pedig 7 földmü- vesszövetkezet együttvéve 303 hektáron. Ez utóbbi járásban a legnagyobb komló- termesztők: az Ostrovi, a Chtelnicai és a Vrbovéi Efsz. Az elsőben 48, a másik kettőben 50-50 hektáron termesztik ezt a növényt. A Szlovákiai komlótermesztést a zate- ci komlótermesztési szakágazati vállalat Horná Stredában székelő üzeme irányít­ja. Gyakorlatilag a komló termesztői szá­mára gondoskodik az összes szükséges szolgáltatásról, a komlókertek építésétől kezdve a betakarítási technikának a be­szerzéséig. Napjainkban megfelelő beta­karítógépek és a szükséges szárító­komplexum nélkül a komló termesztése elképzelhetetlen lenne. Az üzem dolgo­zói tanácsot adnak és agronómiái segít­séget nyújtanak e növény termesztőinek, s fel is vásárolják komlót. Az üzemnek a Soblahovi Efsz-ben van egy nagy telje­sítményű prése, s megfelelő kezelés után innét szállítják a komlót az ország külön­böző Sörgyáraiba. Néhány termelő a komlót a bojnái felvásárlóközpontba szállítja, ahol a Horná Stedá-i üzemnek granuláló gépsora van. Az itt granulált komlót azokba a sörgyárakba szállítják, melyekben van a felhasználásához meg­felelő gép. Marián Berovsky mérnök, a Horná Streda-i üzem agronómusa elmondotta, hogy a komlótermesztéssel gyakorlatilag a volt piesíanyi járásban kezdtek első­ként foglalkozni Szlovákia területén. A trencíni és a topol'canyi járásban há­rom esztendővel később épültek az első komlókertek. Az egyes járásokban ter­mesztett komló minősége megközelítőleg azonos színvonalon van, bár a trencíni járásban jobbak a komlótermesztés felté­telei, s ez a hozamokban is megnyilvánul. A trencíni járásban például tavaly 1,325 tonna volt a komló átlagos hektárhoza­ma, a trnavaiban 1,29, a topol'canyiban pedig 0,9.- A komlót négy minőségi osztályba soroljuk - mondja Borovsky mérnök. - Az első és második osztályba sorolt tulaj­donképpen az exportra alkalmas komló. Az utóbbi években a Szlovákiában ter­melt komlónak 70 százaléka kerül az első, illetve a második osztálybá, ami azt A komlóindákat a szállítószalagra rakják, amely a komlószedőgép egyik része bizonyítja, hogy a szlovákiai komlóter­mesztés helyes úton jár. Ezért is akarjuk 1990-ig a komlótelepítéseket a három járásban 2000 hektárra bővíteni. Kiváló minőségű komlót Szlovákiában több me­zőgazdasági vállalat termel. Többek kö­zött a Vrbovéi Efsz is, amely 1977-ben ezüstplakettet kapott a komlótermesztés­ben elért eredményeiért, noha mindösz- sze 1970-ben kezdtek ezzel foglalkozni.- Határunkban kicsit később kezdtük meg a komlóültetvények létesítését, mint szomszédaink - kapcsolódik a beszélge­tésbe Otto Broil, a vrbovéi szövetkezet agronómusa. - Hangsúlyoznom kell, hogy a komló termesztése rendkívül igé­nyes a kézi munkára. Az idén valamivel korábban kezdtük betakarítását a szo­kottnál, ami a rendkívüli meleg időjárás­nak a következménye. A komlótermesz­Az indát a szedőgépbe helyezése előtt meg kell rövidíteni tök nem kedvelik az ilyen szélsőségeket, az idén a nedvességhiány határainkban elérte a 150 millimétert is. Az igaz ugyan, hogy a komló melegkedvelő növény, de termesztéséhez elegendő nedvességre is szüksége van. A szélsőséges időjárás következménye az alacsonyabb hozam, bár a termés minősége eddig jó. A minő­ség megőrzésének feltétele az idejében történő és az ugyancsak jó minőségű betakarítás. Pontosabban, az optimális időben való betakarítás. Már nem tá­maszkodunk más városok, illetve falvak segítségére a betakarításban. Lakosaink, elsősorban a vrbovéi fiatalok teljes mér­tékben bekapcsolódnak a komlószüretbe és a komló kezelésébe, ami nagy öröm számunkra. A komlókertek létesítésének költségei eléggé nagyok, de nagycn jó megtérülé­sük is. Hiszen kedvező évben a komló hektárhozama 1,2-1,5 tonna között mo­zog. Tavaly a vrbovéi szövetkezetben 1,52 tonnát takarítottak be hektáronként. Ahogy azt Ján Vaéuta mérnök, a szövet­kezet elnöke elmondotta, a legnagyobb hozammal 1977-ben dicsekedhettek. Ak­kor 1,7 tonnát nyertek egy hektárról, s ugyanakkor kiváló minőséget is elértek. Csupán a zateci komlótermesztők ter­meltek jobb minőségűt abban az évben, s ez már valamit jelent. A komló minősé­ge itt minden évben kiváló, tavaly például jó beltartalmi értékeinek köszönhetően az egész termést a második osztályban tudták értékesíteni. így tehát minden 100 kilóért átlagosan 7400 koronát kaptak.- A komló minősége - mint már szó volt róla - főleg az abban az évben uralkodó időjárástól függ, de sok múlik az agrotechnikán és a betakarításon, vala­mint a növényápoláson és a trágyázáson is - folytatja Broil agronómus. - A komló­ültetvényeket talajelemzési eredmények alapján trágyázzuk, hogy semmit se ada­goljunk túl, és a növény mindenből ele­gendőt kapjon. Tavasszal az egész ültet­vényt géppel le kell metszeni, majd a friss hajtásokat a komlóvezetékre akasztjuk, természetesen kézzel. Sok időt vesz igénybe a gyom elleni küzdelem, s véde­keznünk kell a különböző kórokozók, be­tegségek ellen is. Az itteni földművesek az idén augusz­tus közepén kezdték meg a komlószüre­tet. A betakarítást három műszakban végzik, a 240 embernek van mit tennie, hogy a termés a legjobb minőségben kerüljön fedél alá. Mint minden évben, az idén is saját tárolóhelyeiken raktározzák majd, hogy a szükségletek szerint a ké­sőbbiekben 2atecra szállítsák. JOZEF SLUKA Mielőtt a szárítóba kerülnek a tobozok, az összes levelet ki kell szedni közülük • (A szerző felvételei) A helyi fiatalok szívesen jelentkeznek komlószüretre, noha az nem könnyű munka

Next

/
Oldalképek
Tartalom