Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1983-08-26 / 34. szám
um TUDOMÁNY I * UvwSn TECHNIKA AZ ÖNTÖZÉSES GAZDÁLKODÁS SZEREPE A KELET-SZLOVÁKIAI ALFÖLDÖN Az egész agráripari komplexum legjelentősebb szakaszát továbbra is a növénytermesztés fogja képezni. Elsősorban a szemesekből való önellátás fokozásáról, valamint az állattenyésztés és a növénytermesztés közötti egyensúly megteremtéséről van szó. Ezt csak komplex módon, a hektárhozamok általános ' növelésével, a betakarítási és a raktározási veszteségek minimalizálásával, valamint a növénytermesztés összes termékének az állattenyésztésben való ésszerűbb hasznosításával lehet elérni. I983. Vili. 26. A mezőgazdasági termelés bel- terjesítésével szemben támasztott követelmények szükségessé teszik a természeti feltételek átfogóbb rendezését, ami elsősorban a talaj vízgazdálkodására vonatkozik. Erre további tényezők kapcsolódnak, amelyek a talaj vízgazdálkodásával összefüggésben növelik a talaj bioenergetikai potenciálját. A tudományos-technikai forradalom feltételei között, a termelés ipari formáinak fokozatos érvényesítése során a növények folyamatos vízellátása egyre jelentősebb és időszerűbb stabilizációs tényezővé válik nemcsak a növénytermesztésben, hanem az egész mezőgazdasági termelésben is. Ezek a követelmények teljes mértékben érvényesek a Kelet- szlovákiai-alföldre is, ahol a legtöbb tartalék van a talaj termőképességének a kihasználásában. Az eddig végrehajtott vízgazdálkodási és meliorációs intézkedések biztosították a terület árvízvédelmét, s lehetővé tették a gazdasági fejlődést ezen a területen. A több milliárd koronás költséggel megvalósított vízgazdálkodási rendezés keretében 1980 végéig 68 ezer hektárt csapoltak le, 18 ezer hektáron építettek ki öntözőrendszereket, s 232 hektáron létesítettek halastavakat. Nem beruházási jellegű meliorációs intézkedéseket 88 ezer hektáron végeztek el. A Kelet-szlovákiai-alföldön végrehajtott vízgazdálkodási és meliorációs rendezések lehetővé teszik a további intenzifikációs tényezők kihasználását is, amilyenek például az intenzív növény- és állatfajták, a műtrágyázás, a gépesítés stb. Az utóbbi 20 év alatt ezen a területen a hektárhozamok 35-82 százalékkal nőttek, a növénytermesztés termelési értéke másfélszeresére, az állattenyésztésé pedig kétszeresére nőtt. A következő időszakban a talaj termőképességét olyan mértékben kell növelni, hogy a Kelet- szlovákiai-alföld mezőgazdasági üzemei évente mintegy 400 ezer tonna gabonát, 320 millió liter tejet, valamint 40 ezer tonna vágómarhát termeljenek. Éghajlati szempontból a Kelet- szlovákiai-alföld a semihumid területek közé tartozik. A csapadék átlagos évi mennyisége 581 mm, ami elégséges a kielégítően belterjes növénytermesztéshez. Más megvilágításba kerül azonban a helyzet, ha a csapadék évszakok szerinti megoszlását is figyelembe vesszük. Ha a tenyészidóben szükséges csapadék alsó határát 340 mm- nek vesszük, úgy az utóbbi 50 év alatt a királyhelmeci (Králövsky Chlmec) meteorológiai állomás körzetében 23 száraz és 25 nagyon száraz tenyészidó, a micha- lovcei meteorológiai állomás körzetében 25 száraz és 23- nagyon száraz tenyészidó, a szomotori (Somotor) meteorológiai állomás körzetében pedig 20 száraz és 29 nagyon száraz tenyészidó volt. A csapadékviszonyoknak ez a jellemzése azt bizonyítja, hogy a tenyészidó alatti szárazság döntő mértékben fékezi a mezőgazda- sági termelés további fejlesztését, csökkenti á korszerű agrotechnikai intézkedések hatékonyságát, s kedvezőtlenül hat a termelés gazdaságosságára. A Kelet-szlovákiai-alföld öntözésének fontosságát azok a sokéves kutatási eredmények is bizonyítják, amelyek szerint az egyes növényeknél és az egyes évjáratokban 20-80 százalékos hozamtöbblet érhető el az öntözés által. A szomotori öntözőgazdasági kutatóállomáson például cukorrépából körülbelül 80 tonnás, szemes kukoricából 10 tonnás, lucernából (szénában számítva) 21 tonnás, réti szénából 24 tonnás, búzából 65 tonnás, tarlókeverékekből pedig 50 tonnás hektárhozamokat érnek el. Ez azt bizonyítja, hogy az itteni kötött talajoknak nagy a potenciális termőképességük. Fizikai, biológiai és kémiai tulajdonságaik azonban megkövetelik a talaj vízgazdálkodásának rugalmas szabályozását. Ezeken a talajokon gyorsabban bekövetkezik a vízhiány, s már a rövidebb ideig tartó szárazság is jelentős mértékben csökkenti a hektárhozamokat. Ezt az őszi búza idei hozamai is bizonyítják, melynek hektárhozamai a 75 mm-es csapadékhiány mellett lényegesen alacsonyabbak voltak, mint Dél-Szlovákia más területein. A kukorica és a cukorrépa esetében az idei csapadékhiány már a 200 millimétert is eléri, a lucernánál pedig ennél is több, ami azt jelenti, hogy ezeket a növényeket négy-öt alkalommal kellett, vagy kellett volna öntözni. A valóságban ugyanis az a helyzet, hogy a 18 ezer hektáron kiépített öntözőrendszert nem használták ki teljes mértékben. Az utóbbi hetekben napi átlagban csak 150 hektárt öntöztek meg, s a maximális napi teljesítmény is csak 250 hektár volt. Az öntözőberendezések ilyen mértékű kihasználása mellett az egészterület egyszeri megöntözése 72-150 napig tartana, míg a rendelkezésre álló berendezések kapacitásának teljes kihasználásával ezt 15-20 nap alatt is el lehetne végezni. Ilyen ütemben a jelenlegi csapadékhiányt legalább nyolcvan százalékban lehetett volna pótolni. Az öntözés kedvező hatásfokát már több éve tapasztalják a Szomotori Magtermesztó Állami Gazdaságban, a Palíni Efsz-ben, valamint a Pavlovcei Efsz-ben. Sajnos, a mezőgazdasági vállalatok többségében, ahol többnyire össztársadalmi forrásokból fedezték az öntözőberendezések létesítését, nem élnek ezzel a lehetőséggel, s túlzás nélkül állíthatjuk, hogy nem tesznek eleget a társadalommal szembeni kötelességeiknek. A legközelebbi években okvetlenül gondoskodni kell a 18 ezer hektáron kiépített öntözőrendszerek teljesebb és gazdaságosabb kihasználásáról. A hazai és a külföldi tapasztalatok egyaránt azt bizonyítják, hogy a színvonalasabb, belterjesebb gazdálkodást folytató mezőgazdasági üzemekben sokkal gyorsabban jelentkezik a vízhiány, s az öntözés is sokkal hatékonyabb és gazdaságosabb, mint a műszaki és szakmai szempontból alacsonyabb szinten gazdálkodó üzemekben, ami egyébként a Kelet-szlovákiai-alföld mezőgazdasági vállalatait is jellemzi. Ezért sürgős politikai-szervezési intézkedésekre van szükség a termelés színvonalának emelésére, az irányítási és szervezési munkák tökéletesítésére, gondoskodni kell a mezőgazdasági üzemek jobb állóeszköz-ellátottságáról, a dolgozók szakképzettségének növeléséről, hogy mielőbb kialakuljanak a szükséges anyagi, gazdasági és társadalmi feltételek az öntözőberendezések gazdaságos kihasználásához. A Kelet-szlovákiai-alföld feltételei között is szem előtt kell tartani, hogy az öntözés nem az egyetlen intenzifikációs agronómiái tényező, hanem csupán az egyike ezeknek. Az öntözés emellett nemcsak a növények vízellátásával gyakorol kedvező hatást a növényekre, hanem közvetve a talajban levő tápanyagok kioldásával, a műtrágyák és a gyomirtó szerek hatásfokának növelésével, a talaj- műveléshez való kedvező feltételek kialakításával, az egyenletes és megfelelő töszámú növényzet biztosításával, valamint a növények kezdeti fejlődésének serkentésével is. A Kelet-szlovákiai-alföld feltételei között az öntözésnek a másodvetemények termesztése szempontjából is nagy a jelentősége, ami egy évben két, esetleg három termés betakarítását teszi lehetővé ugyanarról a területről. Az öntözés hatásfoka az éghajlati és a talajfeltételeken kívül a növénytermesztés szakosításától is függ. Minél intenzívebb növényeket termesztenek az adott mezőgazdasági üzemben, annál célszerűbb az öntözés is mind a hektárhozamok növelése, mind a gazdasági hatékonyság szempontjából. A talajszerkezet állandó javításáról azonban az öntözés feltételei között is gondoskodni kell. A Kelet-szlovákiai-alföldön különösen nagy jelentőségű az erősen kötött, agyagos, gley-szintes talajok megfelelő művelése. Ezeken mély talajlazítást is kell végezni, ami javítja az altalaj hajszálcsö- vességét, s ezzel a talaj vízfelve- vö-képességét is, mind a természetes csapadék, mind az öntözéssel talajra juttatott víz esetében. A kutatás és ak öntözési gyakorlat eddigi eredményei egyaránt bizonyítják, hogy a Kelet-szlovákiai-alföld feltételei között az öntözőrendszerek építésére fordított beruházási költségek megtérülése szempontjából is át kell térni az eddigi hagyományos,.öntözésről“ az öntözéses gazdálkodásra. Különösen hangsúlyozni kell, hogy az öntözés nem az agrotechnikában elkövetett hibák, vagy a talaj- gazdálkodásban megnyilvánuló fogyatékosságok ellensúlyozására szolgál. A Kelet-szlovákiai-alföldön gazdálkodó mezőgazdasági üzemek vezetőinek különösen ismerniük és érvényesíteniük kell az öntözéses gazdálkodás minden alkotóelemét, mert csak ezen az alapon lehet biztosítani a mezőgazdasági termelés dinamikus növelését ezen a területen. MiCHAL Santa mérnök, a Bratislavai Ontözögazdálkodási Kutatóintézet dolgozója A megmentő köldökzsinór A cellei (NSZK) kórház urulógu- sai először pótolták sikeresen egy vesebeteg szétroncsolt húgyvezetékét egy köldökzsinór-darabbal. Az eddig csupán állatkísérletekben kipróbált eljárást egy 56 éves nőben alkalmazták, akinek húgyvezetékét részben szétroncsolták a vesemedencében a súlyos gyulladások. A mélyhűtött, majd gyorsan felmelegített köldökzsinórdarabot a sérült húgyvezeték 13 centiméteres szakaszának helyére varrták. A kilökódési folyamat elkerülésére csupán egyszeri gyógyszeradagra volt szükség, mert a köldökzsinór szövetei alig váltanak ki immunreakciót. Három hónappal a műtét után az átültetett szakasz kitűnően működik. Az eddigi húgyvezetékpótlás műanyaggal, állati vagy emberi eredetű transzplantátummal nem volt eredményes, a műtét nagy kockázattal és a későbbi szövődmények veszélyével járt. (d) * Az állattenyésztés biokemizálási és kemizálási programjának keretében állították elő a torn la a szárított takarmányélesztőt. A termék 36 százalékban emészthető fehérjéket, B-vitaminokat tartalmaz, és fontos összetevője a takarmánykeverékeknek. Az észak-morvaor- szági kerületben három vállalat gyártja a torulát, közülük az egyik az Uniőovi Cukorgyár, ahol tavaly már 850 tonnát állítottak elő e termékből. A torula gyártásának alapnyersanyaga a melasz, a kiváló minőségű cukorgyártási melléktermék. A felvételen Rúzena Sládková a szeparátorokat kezeli, amelyekben a torulatejet sűrítik be. j, (Felvétel: ÓTK - Ladislav Galgonek) Érdekességek, újdonságok Önműködő gyümölcsválogató Nemcsak nagyságuk, hanem színük és ezzel ízük szerint is osztályozza, szétválogatja a gyümölcsöt, főzelékfélét az új bolgár ASZ-2 D típusjelzésű elektronikus automata. Egyenként is, feldolgozóláncba rendezve is használható, óránként hat-hét tonna terméket válogat szét nagyság szerint - annyit, mint 60-70 emberi kézi munkával. Négy színfokozat között tesz különbséget, mérve a gyümölcsön, főzelékfélén áthatoló fény színképét. Nem a visszavert fény alapján dönt, mint a hasonló külföldi osztályozógépek, ezért jóval pontosabb is. Pneumatikus úton, levegőimpulzussal továbbítja a megvizsgált gyümölcsöt, főzelékfélét, úgy bánik velük, mint a hímes tojással, nem okoz mechanikai károsodást bennük. Pásztázó lézermikroszkóp Két és fél éves kutatómunkával a világon egyedülálló pásztázó lézermikroszkópot fejlesztettek ki az NSZK-beli Zeiss-művek kutatói. Az újfajta mikroszkópban tűhegyes nyalábba fogott lézersugár pásztázza végig a vizsgált tárgyat. A kép a készülékhez kapcsolt tv-képernyőn jelenik meg. A soronkénti pásztázás, letapogatás csökkenti a hagyományos fénymikroszkópoknak a kontrasztosságát: csak az adott területegység által átbo- csátott vagy visszavert fényintenzitást regisztrálja a készülék. Ezért a kevés kontrasztot adó készítményeket is a legnagyobb nagyításban lehet vizsgálni vele, a lézermikroszkóp láthatóvá teszi a legfinomabb részleteket is. Előreláthatóan még ebben az évben megkezdik a gyártását. Őrködő rádió Használójának nyugodt álmán is őrködik az új nyugatnémet kvarcórás rádiókészülék. Nemcsak a beállított időpontban ébreszt, hanem akkor is, ha füstöt, tüzet, gázszivárgást észlel a lakásban. Elektronikus érzékelője azonnal riaszt, ha a lakásban tűz üt ki vagy szivárogni kezd a gáz, megelőzve ezzel, hogy használóját álmában érje a tűz- vagy gázhalál. „Hangos“ Nem kell tárcsázni, gombokat nyomogatni, csupán a keresett kolléga nevét kell a készülékbe mondani, és máris létrejön a kívánt telefonkapcsolat. Az egy-egy üzem, hivatal munkatársai közötti kommunikációs kapcsolatot megkönnyítő, meggyorsító újdontelefonhivás Ságot a svéd Ericsson telefongyár mérnökei fejlesztették ki, hasznosítva a stockholmi műszaki egyetem beszédfelismerő találmányait. A névbemondásra működő házi önműködő telefonközpont a maga nemében az első a világon. Fejünkre növő utódaink Óriássá válik az ember?. A karlsruhei egyetemisták átlagos testmagassága napjainkban 180,5 centiméter - kereken 9 centiméterrel több, mint 60 évvel ezelőtt. A karlsruhei egyetem kutatói azonban azt is megállapították, hogy az átlagos testmagasság változásának mértéke és sebessége korántsem egységes, bár az a régi szólásmondás, hogy lányaink és fiaink a fejünkre nőnek, manapság kézzelfogható valóság. Az akcelerációval, a felgyorsult fejlődéssel, a testmagasság növekedésével együtt sokkal gyorsabban mennek végbe a testi-szellemi érés folyamatai is. A kisgyermekek néhány hónappal korábban felülnek, járnak és beszélnek, tejfogaik és maradó fogaik korábban kibújnak, hamarabb jelentkezik a pubertás is. Az egész testi érési folyamat körülbelül két évvel korábban lezáródik. (d) wsssssssssssssssssjvsssssssmssmmssÁ
