Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1983-07-01 / 26. szám

JSZÚ 21 >83. VII. 1. A NÖVEKEDÉS ÉS A FEJLŐDÉS DIMENZIÓI Bulgária alig négy évtized alatt fejlett iparral és intenzív mezögcizdasággal rendelkező országgá vált. Ez idő alatt a nem­zeti jövedelem a 12-szeresére emelkedett. 1981-ben elérte a 21,9 milliárd levát, s 1982-ben további 4 százalékkal nőtt. A nemzeti jövedelem átlagos évi növekedésének mértéke az utóbbi húsz évben 7,6 százalék volt. Az ipar a gazdasági élet vezető ágazata lett. 1981-ben ez a népgazdasági ágazat termelte meg a nemzeti jövedelem 49,2 százalékát. A leggyorsabban az energetika, a vegyipar és a gép­gyártás termelése növekszik. Az utóbbi évtizedben különösen az energetika indult nagy fejlődésnek. A villamos energia termelése az 1970. évi 19,5 milliárd kilowattóráról 1981-re 31 milliárdra nőtt, 1982-ben pedig már 40 milliárd kilowattóra volt. A villamos energia 72 százaléka hőerőművekből származik. Amellett, hogy az energiahordozók nagy részét külföldről, főleg a Szovjetunióból importálják, nagy gondot fordítanak a hazai tartalékok maximális kihasználására is. Az alacsony fütőértékű szénfajták felhasználásának technoló­giája világszerte ismertté tette a bolgár energetikát. Ilyen szenet hasznosítanak például a sztara zagorai Marica-lztok energetikai komplexumban. Hasonló nyersanyagot dolgoznak föl a Bobov Dől hőerőműben is. A vízerőművek állítják elő a villamos energia 10 százalékát, de jó ütemben fejlődik az atomenergetikai ágazat is. Kozlodujban 1974-ben adták át Bulgária és a balkán-félsziget első atomerőmüvét. Néhány egymást követő bővítés eredménye­ként az összteljesítménye 440-ról 1760 megawattra emelkedett, s jelenleg az energiatermelés 20 százalékát adja. A tervek szerint ez az arány 1990-re 40 százalékra emelkedik. A gépgyártás termelése 25 év alatt a 39-szeresére nőtt. Az ipari termelésnek a 30, a kivitelnek pedig több mint 50 százalékát ez az ágazat adja. A villamos és a motoros targoncák, továbbá a futómacskák gyártása az évi össztermelés 12 százalékát teszi ki. Nemzetközileg is elismert eredményekkel dicsekedhet Bulgá­ria a mezőgazdasági, a fémforgácsoló, a kovácsoló-sajtoló gépek és berendezések, a hajó-, a kohó-, a fafeldolgozó, az energetikai, az elektromos-műszaki, a könnyű-'és az élelmiszeripari gépek gyártásában. A gépipar további fejlődését segíti elő a Radomir mellett épülő úgynevezett „gyárkiszolgáló gépgyár“. A nagy­üzemben egyedi gépeket és berendezéseket állítanak elő hazai és exportcélokra. A gépipar jelenleg 300 ezer dolgozót foglalkoztat. A kohászat évente 1,5 millió tonna nyersvasat és vasöntvényt, 2,5 millió tonna hengereit árut és jelentős mennyiségű színesfé­met állít elő. Az utóbbi öt évben olyan fontos nagyüzemek épültek, mint a sumeni Alumínium-feldolgozó Kombinát, a szep- temviri Acélcsőgyár és az ihtimani nyersvasöntöde. A műszaki haladásban meghatározó szerepe van az automati­zálásnak, az elektronikus számítógépgyártásnak. A világszerte jól ismert számjegyvezérlésú fémforgácsoló gépeken kívül Bulgária ipari manipulátorokat is gyárt. 1982-ben szerelték össze a sztara zagorai Beroe gyárban a harmadik generációs robotok első példányát. Mindezek ellenére a legfejlettebb ágazat a vegyipar, amelynek termelése 25 év alatt megkétszereződött és az ipari termelés 9 százalékát adja. Alapvető irányzata a szerves vegyipar: a mű­anyag, a szintetikus kaucsuk és a műszálak előállítása. Ma Bulgária jelentős mennyiségű kalcinált szódát, nitrogén- és fosz­forműtrágyát, kénsavat termel, öt év alatt mintegy 600 új vegyi terméket állítottak elő, köztük oktanolt, butanolt, normál paraffint, plasztifikátorokat, konzisztens kenőanyagokat. Az ágazat osz­lopa a devnjai vegyipari komplexum és a burgaszi Kőolajfeldol­gozó Kombinát. Tavaly Bulgáriában 365 millió méter pamut-, 40 millió méter gyapjú- és 36 millió méter selyemszövet készült, s 19 millió pár lábbelit gyártottak. A könnyűipar jelenleg az egyik legjobban fejlett exportágazat. Hasonló a helyzet a mezőgazdasági és az élelmiszeripari termelésben. Bár a mezőgazdaság, ez a hagyományos bolgár népgazdasági ágazat az ország termelésének mindössze 20 százalékát adja, abszolút számokban kifejezve termelése a háború előttinek a 2,6-szeresére növekedett. A megművelt területek ma 300 - átlagosan 12 700 hektárral rendelkező - agrár-ipari termelési egyesülés birtokába tartoznak. Tavaly a traktorok száma elérte a 155 ezret, a gabonatermelés 1981 -hez képest 15,3 százalékkal nőtt, s ezzel meghaladta a 9 millió 950 ezer tonnát. A Munszu egészségügyi palota Phenjan keleti részén épült fel a KNDK fővárosának leg­újabb egészségvédelmi köz­pontja, a Munszu palota. A külsejében hagyományos stílusú, ám belül a legmoder­nebb igényeket kielégítő, háromemeletes létesítmény 6700 négyzetméter területet foglal magába. A Munszu egyidejűleg 500 vendég fogadására alkalmas. Uszodái, egészségügyi és tisz­tasági fürdői, fodrászata, szép­ségápoló szalonja és ínyencfa­latokat kínáló bisztrója nagy látogatottságnak örvend. A für­dőkben gőzkamrák, vízi masz- százs-felszerelések is rendel­kezésre állnak. Az utóbbi években ország­szerte épültek és épülnek ha­sonló egészségügyi központok a KNDK-ban. Nemrégiben az egyik határmenti városban, Szinuidzsuban adtak át rendel­tetésének egy ötemeletes, 7500 négyzetméteres modern egészségvédelmi intézményt. FORRÁSOK: ÖSTK, BUDAPRESS, KCNA, MONCAME, SOFIA- PRESS A kecskeméti művelődési központban működő csilla­gászati szakkör az egyik leg­népszerűbb a kisdiákok kö­rében. A közel­múltban vásá­rolt új teleszkóp segítségével a gyerekek megfigyelhetik naprendsze­rünk bolygóit, tie különösen a Holdat A Csendes-óceán partján a legjelentősebb szovjet ki­kötő Vlagyivosztok. A város építészeti érdekessége, hogy tűzhányók lankáin épült, s valamennyi utcája a tengerhez vezet. NÉPI TÁNC ÉS BALETT A táncnak, mint az emberrel egyidős, ősi művészeti ágnak, Mongóliában is régi tradíciója van. Már a híres, XII. századból származó történelmi munkában - „A mongolok titkos történeté"- ben - is említés történik a táncról és a tánccal kapcsolatos szokásokról. A krónikások leírják, hogy az előkelőségek ünnep­ségének fénypontja a zene és a tánc volt. Nem egyszer 300 táncos lépett fel, s ugyanannyi muzsikus szolgáltatta a zenét. Természetesen a nép is tánccal, énekkel, muzsikával mulat­tatta magát. A lakosság több mint 80 százalékát alkotó halha mongolok jellegzetes körtáncukról voltak ismertek. Sok ügyessé­get kívánt a burjátok nemzeti tánca, a johor Az ojratok különleges táncát, a bjelgét csak sok tanulással lehetett elsajátítani. A bjelgé- ben ugyanis fontos szerepet kapott a tánclépések mellett a váll- játék is. A torgutok pedig csak énekelve álltak be a táncba. A hagyományokat megőrizték, s a népi táncosok ma is feleleve­nítik az ötletes, meglepően szép koreográfiájú nemzeti táncokat. Sót, a balettbe is bekerülte a népi tánc elemei. A balett Mongóliában új művészeti ág, mindössze néhány évtizedes múltra tekinthet vissza. Az első mongol koreográfiái stúdiót 1930-ban alakították meg az Ulánbátort Állami Zenés és Drámai Színházban. A balettmesterek - és kezdetben a táncosok is - a Szovjetunió balettintézeteiben tanultak. A mongol balett-társulat az ötvenes években alakult meg. Tagjai olyan világhírű táncjátékokat vittek sikerre, amint Aszafjev- tól a „Bahcsiszeráji szökőkút“, Rimszkij-Korszakovtól a „Sehere- zádé“, Csajkovszkijtól a „Hattyúk tava" és a „Francesca da Rimini“. A jól képzett, tehetséges mongol táncosok újabban nemzetközi sikereket is elérnek. Rendszeresen bemutatkoznak a moszkvai és a várnai nemzetközi balettversenyen. Nagyra értékelte őket a japán közönség is. Több koreográfusuk szerzett nemzetközi hírnevet. Keresztrejtvény VÍZSZINTES: 1. Pénztár jelző­je. 8. Japán egyik városából való. 14. Rejtvényünkben Dénes György függőleges 32. alatti verséből idézünk; az idézet első sora. 16. Ósi mezopotámiai su- mér város. 17. Rezgő hangon énekelt. 18. Római pénznem. 19. Csen. 21. E. N. P. 22. Bantu néger törzs. 23. Némán húzz. 24. Egye­sült Nemzetek Szervezete. 26. A Rajna mellékfolyója. 28. Város Brazíliában. 29. Fiatalok köszöné­se. 31. I. O. B. 33. Drót. 34. Fluor. 35. Kukorica - népiesen. 38. Asz- tácium. bór. 39. Valakinek távo­labbi őse. 41. R betűvel a végén jugoszláv pénznem. 42. Zadar ré­gebbi neve. 44. Ó. E. 45. Versso­rok összecsengése. 47. Helyiség az ókori római fürdőkben. 50. Ma­gyar költő. 52. Tartó. 53. Magmás kőzetek alkateleme. 55. Ilyen ab­lak is van. 57. Tajték. 59. Abaseli azonos hangzói. 61. Végtag. 62. Sérülés. 64. Tűzhely sütője. - né­piesen. 66. Tolna közepe. 67. Rangfokozat. 68. Kalapáccsal va­ló tevékenység. 71. Imre, Ödön. 74. Hátasló. 75. Gyomnövény. FÜGGŐLEGES: 1. Mesebeli legendás sziget az Atlanti-óceán­ban. 2. Ausztráliai politikus. 3. Ka­raj peremei. 4. Hangnem. 5. Rag­pár. 6. Paradicsomi. 7. Bonyolult. 8. B betűvel az elején értéktelen áru. 9. Folyó az NDK-ban (ék. f.). 10. Argon, lantén. 11. Kérdőszó. 12. Rag. 13. Intézmény vezetője. 15. Z. O. 20. Csendre intő szó. 23. Hon. 25. Időz keverve. 27. Gyulla­dás. 28. Kínai területmérték. 30. Chilei város. 32. A vers címe. 33. Madár. 34. Az idézet második sora. 36. ö. N. A. 37. Reteszel. 40. Kicsi fejfedő. 43. Gyűlésterem. 46. Béke - szlovákul. 48. Kelle­metlen szag. 49. Mongoloid nép. 51. Doktor. 54. Dombormű. 56. Meglóg. 58. Kerékabroncs gumi­tömlője. 60. Török államférfi. 62. Marokkói város. 63. Gonosz vén­asszony. 65. Van ideje. 68. K. Y. R. 69. Pele fele. 70. S. G. G. 72. Szudánnéger törzs. 73. Elálló. A június 17-én közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: A szocia­lista közösség a béke és a haladás védelmezője. Könyvjutalomban részesülnek: Estélyi Lajos, Deáki (Diakovce), Pasorek Emília, Terény (Terany), Wimmer Erzsébet, Dunaszerdahety (Dunajská Streda), Papp Gyöngyi, Osgyán (Ozdany), Doncs József, Hartány (Chrfany). A szocialista országok ÉLETÉBŐL

Next

/
Oldalképek
Tartalom