Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1983-08-19 / 33. szám
TUDOMÁNY Hi TECHNIKA KÖZÖS SIKER A tudomány és a gyakorlat együttműködése A Leleszi (Leles) Efsz 1975-ig az élenjáró szövetkezetek közé tartozott, s kiváló eredményeiért a Munka Érdemrenddel is kitüntették. Később ez a szövetkezet a tartósan gyengén gazdálkodó mezőgazdasági vállalatok közé került. Az idén azonban a szövetkezet tagjainak megalapozott reményük van arra, hogy a lemaradást lényegesen csökkentik, esetleg pozitív gazdasági eredményt érnek el. A következő években remélhetőleg sikerül majd besorakozniuk a jó, később talán a kiváló vállalatok közé is. A javuló gazdasági eredmények mögött a tudomány és a gyakorlat szoros együttműködése rejlik, nevezetesen a bratislavai Mező- gazdasági és Élelmiszeripari ökonómiai Kutatóintézet, a Debreceni Agrártudományi Egyetem, az SZLKP Tőketerebesi Trebiéov Járási Bizottsága, a járási mezőgazdasági igazgatóság, valamint a Leleszi Efsz közös munkája. Magyarországi szakemberek- egy csoportja 1982-ben kezdte tanulmányozni a számítástechnika felhasználását a csehszlovák mezőgazdaságban. Ez alapozta meg a további kölcsönös együttműködést, melynek keretében a Kecs- kemét-Szikrai Állami Gazdaság hasznosítja a mi tapasztalatainkat a kisszámítógépek alkalmazása területén, míg a Leleszi Efsz-ben a mezőgazdasági üzemek automatizált tervezésében szerzett magyarországi tapasztalatokat kamatoztatják. Mint ismeretes, 1982-ben lényegesen csökkent a kötelező tervmutatók száma a csehszlovák mezőgazdaságban. Ez egyúttal azt is jelentette, hogy a matematikai és logikai tervezés, az optima- lizációs számítások, valamint a tervezési munkák automatizálása nagy segítséget nyújthat optimális gazdasági-pénzügyi terv kidolgozásához. Ebben az irányban jó elméleti és gyakorlati támpontot adott dr. Tóth Józsefnek, a „Mezőgazda- sági vállalatok automatizált tervezése“ című könyve, amely 1981- ben jelent meg Budapesten a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában. A szerző nemzetközileg elismert szaktekintély, a Debreceni Agrártudományi Egyetem rektora és tanára, s a Leleszen működő munkacsoport tagja. Érdemes könyvéből is idézni néhány gondolatot. • Az automatizált ten/ezés vagy az automatizált irányítási rendszer nem automatikus, csak automatizált rendszer, amelyben az ember döntő szerepe továbbra is fennmarad; 0 A tervezés automatizálása egy állandóan fejlődésben levő folyamat. Egyre tökéletesebb rendszerekkel fogunk rendelkezni, mindinkább felszabadítva az embert a nagy tömegű, mechanikusan végezhető munka alól, hogy az érdemi feladatok elvégzésére koncentrálhasson. 0 A matematika és a számítás- technika a mezőgazdasági vállalati tervezésben igen hatékonyan alkalmazható és - természetesen megfelelő szakértelemmel párosulva - a gyakorlatban jól hasznosítható terv vagy tervváltozatok kidolgozását, valamint a tervezési folyamat nagy részének automatizálását teszi lehetővé. 0 A gyakorlatban a gazdaságosan alkalmazható tervezési módszerek - a tervezés költségeit is figyelembe véve - lehetővé teszik, hogy a jelenlegi alkalmazott tervezési módszerrel az elért eredményhez viszonyítva legalább 10-20 százalékkal emelkedjen a vállalati jövedelem. Néhány esetben sikerült a vállalati jövedelmet lényegesen nagyobb mértékben is emelni - két év alatt a kétszeresére. Az idézett eredményeket a magyar szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelésben érték el a CADMAS (Computer-Based Agricultural Decision Making and Analysing System) név alatt ismert tervezési rendszer alkalmazásával. A CADMAS főbb jellemzői a következők: a komplex vállalati tervnek a vállalat egységes komplex rendszerét kell kifejeznie; a technológiai tervek adják meg - a tervezéshez és az operatív irányításhoz könnyen áttekinthető és kezelhető formában - az adott termékek termelésének teljes rendszerét, naturális és értékbeli paraméterekkel kifejezve a vállalat konkrét körülményeit. A számításoknál felhasznált információk forrásukat tekintve három csoportba sorolhatók. 1. A vállalattól független körülmények hatására kialakuló adatok, mint például a mezőgazdasági termékek árai, a mezőgazdasági termelésben felhasznált gépek, anyagok, eszközök árai, paraméterei stb. 2. Az egy vállalatra érvényes adatbázis, mint például a földterület nagysága, a meglevő gép- és eszközállomány, munkaerőhelyzetre vonatkozó jellemzők stb. 3. Az egy ágazatra jellemző adatok, amelyeket többnyire a tervezés folyamán kell objektív módszerekkel kialakítani. Amint már említettem, megalakult egy közös munkacsoport azzal a feladattal, hogy az ismertetett tervezési módszert (CADMAS) a szlovákiai feltételek között a Leleszi Efsz-ben kísérletileg alkalmazza. Az eddig elvégzett terjedelmes és sokrétű munkáról és az eddigi eredményekről röviden a következőket említhetjük meg. Az első lépés a helyzetfelmérés volt, amely a Leleszi Efsz és környezete kiindulási helyzetének, várható változásainak és változási lehetőségeinek vizsgálatát célozta. Ezt követte a koncepciók kialakítása. A CADMAS rendszer tar.VIII. 19. Rákpusztító ultrahangok A burjánzó ráksejteket szelektíven elpusztító új kezelési eljárást dolgoztak ki az amerikai Massachusetts Technológiai Intézetben. Az intenzitásukban modulálható ultrahangokat nyalábba fogva irányítják a daganatra. Ennek következtében a rákos sejtek 42,5 fokra vagy még ennél is nagyobb mértékben felmelegszenek, és elpusztulnak. Az új eljárásnak nagy előnye, hogy nem tesz kárt az egészséges szövetekben, és a hő növelheti a hagyományos vegyszeres és sugárkezelés hatásosságát. Eddig 43 súlyos rákbetegen próbálták ki az új kezelési módszert. Hetenként egy alkalommal 20 percen át besugározva a daganatot és ezt a kezelést három héten át megismételve hat beteg esetében a daganat teljes visszafejlődését észlelték. Húsz beteg daganata 50 százalékos, hat betegé ennél kisebb mértékben fejlődött vissza, négy betegen nem észleltek visszafejlődést. Az 50 százalékosnál kisebb visszafejlődés csoportjában sem találtak később ráksejteket egyes daganatokban. Hét beteg esetében nem lehetett megállapítani, hogy járt-e eredménnyel a kezelés. Az eredmények alapján a következő három évben más amerikai klinikákon is megpróbálnak tapasztalatokat gyűjteni az új kezelési módszerről. Mindenesetre az már bizonyos, hogy az ultrahang-módszer nem használható a csontok közelében vagy a levegővel telt testüregekben levő daganatok kezelésére, mert az ultrahangok visszaverődnek és az egészséges szövetekbe térítődnek. A tüdörákos betegek kezelésére például nem használható az új módszer. (d) talmazza a technológiák és a technológiai folyamatok tervezését is, így lényegesen többet nyújt az eddig ismert rendszereknél, amelyek vagy a disztribúciós problémát (tervlebontás), vagy az optimalizációs problémát oldják meg (szemplex módszerrel). A matematikai tervezés a helyi paraméterek alapján a helyi viszonyokra kialakított technológiák nélkül - amint ezt néhány sikertelen próbálkozás is bizonyítja - nem adhat gyakorlatilag felhasználható eredményeket. A rendelkezésre álló adatokból 8 tervváltozatot dolgozott ki a Debreceni Agrártudományi Egyetem R-10-es számítógépe. A döntésben - a gyakorlati megvalósításra legalkalmasabbnak tartott tervváltozat kiválasztásában - részt vettek az illetékes járási irányító szervek is. Ennek során a termelési szerkezet, a termelési technológiák, az erőforrás- szükséglet, a jövedelem, a költség- és beruházási igény, a termelési érték, az árbevétel és különböző hatékonysági mutatók egyaránt mérlegelésre kerültek, összevetve ezt a vállalat természeti és közgazdasági feltételeivel, népgazdaságra vonatkozó ismeretekkel és koncepciókkal, valamint a kötelező tervmutatókkal. Hangsúlyozom, hogy a Leleszi Efsz nem kapott semmiféle kiváltságokat a többi mezőgazdasági vállalat rovására, ugyanakkor óriási előnynek bizonyult, hogy nyolc tervváltozatot mérlegelhettek a döntés résztvevői. Fokozatosan kialakult a kilencedik tervváltozat, amit megfelelőnek és teljesíthetőnek fogadtak el mind a szövetkezeti, mind a járási vezetők, és utasították a számítógépet a tervmérlegek és a tervszámítások részletes kidolgozására. A terv megvalósítása szintén az igényes feladatok közé tartozik. A továbbiakban ismét az említett könyvből idézünk: ,.Olyan vállalati (fejlesztési vagy éves) tervet készíteni a mezőgazdaságban, amely minden számadatában megvalósul, nem lehet. A tervtől való eltérés az időjárás változékonyságától és a biológiai tényezők hatására következhet be, valamint az ember tervezettől eltérő tevékenysége, műszaki vagy gazdasági és más tényezők miatt, illetve abból adódóan, hogy a tervezés folyamán számos tényező alakulása nem látható pontosan, s csupán becslésekre és feltételezésekre vagyunk utalva. Gondos tervezés esetén azonban a tervek arányaikban nagy valószínűség szerint megvalósíthatók." A Leleszi Efsz esetében is hasonló a helyzet. A terv eddigi megvalósítása folyamán itt is vetődtek fel problémák, amelyeket a járási mezőgazdasági igazgatóság segítségével és saját erőfeszítésükkel megoldottak. A feladat megoldásában résztvevő kutatók előtt újabb feladatok állnak. A csehszlovákiai szakemberek az eddigi hazai és külföldi tapasztalatokat felhasználva egy automatizált tervezési rendszer fejlesztését tűzték ki célul. Kialakulóban van egy csehszlovák- -magyar együttműködés is ezen a területen. Nem szeretném idelalizálni a tudomány és a gyakorat együttműködését, mert nem minden esetben ilyen zavartalan. Gyakran hallani olyan nézeteket is, hogy a gyakorlat nem szívesen vállalja a tudomány és a kutatás eredményeinek a megvalósítását, a tudomány és a kutatás viszont szívesebben foglalkozik a kétezredik év problémáival, mint azzal, ami ma és holnap vár megoldásra. A leleszi példa bizonyítja, hogy ha mindkét fél helyesen jár el, az sikerhez vezet. Mindnyájunk közös érdeke, hogy egyre több ilyen közös siker szülessen SÁRKÖZY DÉNES Az utóbbi húsz év alatt a baromfihús egy főre számított évi fogyasztása 5 kg-ról 12 kg-ra nőtt, termelése pedig az 1970-es 109 ezer tonnáról 188 ezer tonnára növekedett Csehszlovákiában. A termelés további növelésének komoly akadálya, hogy a baromfitáp összeállítása nagyon sok importált fehérjeadalékot igényel. Szükséges lenne ezek egy részét hazai takarmányforrásokból fedezni. Az Uhrínévaéi Állattenyésztési Kutatóintézet tudományos munkatársai megállapították, hogy a behozott fehérjenyersanyagoknak körülbelül a felét lehetne hazai forrásokból pótolni, további mezőgazdasági földterület igénybevétele nélkül. Elsősorban a repce és a napraforgó feldolgozási melléktermékének, az olajpogácsának, valamint a vágóhídi hulladékokból készített állati eredetű liszteknek a jobb hasznosításáról van szó. További fontos forrást jelent a szulfitos takarmányélesztők hasznosítása, amely a baromfinál a takarmányadag 4-6 százalékát, a sertéseknél pedig 6-9 százalékát képezheti. A felvételen Blanka Malá a különböző összetételű tápokkal hizlalt állatok húsának zsírtartalmát vizsgálja. (A ŐSTK felvétele) ÉRDEKESSÉGEK, ÚJDONSÁGOK Vegyi „kapunyitó“ a növényvédőknek A Német Szövetségi Köztársaságban nemrégiben olyan adalékanyag kifejlesztéséről számoltak be, amely jelentősen növeli a növényvédő szervek hatékonyságát. Az új hatóanyag révén a felére csökkenthetik a növényvédő vegyszerek mennyiségét, anélkül, hogy csökkentenék a hatásukat. Eredetileg olyan hatóanyagot kerestek, amely meggyorsítaná a gyógyszerek felszívódását a bélrendszerből a vérbe. Sok gyógyszer hatását ugyanis az korlátozza, hogy nehezen oldónak, ezért csak lassan haladhatnak át a szervezet különböző sejt-sorompóin. A kutatás végül is a sejthártyában található molekulákra, a foszfolipoidokra irányult. Ennek egyik molekulavége jól oldódik zsírtartalmú folyadékokban, a másik vége pedig vízben és vizes oldatokban. Ha tehát a tényleges hatóanyagot ilyen foszfolipoid-tutajhoz kötik, megkönnyítik a hatóanyag „utazását“ is. A növényvédő szerek esetében eddig az okozott gondot, hogy a jobbára vízben oldódó hatóanyagok csak nehezen hatolhattak át a levelek felületének zsírban oldódó viaszrétegén. Ezért a vegyészek kísérletképpen foszfolipoidokkal kapcsolták össze a gyomirtó vegyszereket. A szabadföldi kísérletek során bebizonyosodott, hogy a hatóanyag és a foszfolipoid kombinálásával, feleannyi vegyszerrel is azonos hatást lehet elérni. A foszolipoid-adaiéknak a kísérletek szerint nincs semmi nem kívánatos mellékhatása. A növényvédő- szer-mennyiség csökkentése enyhíti természeti környezetünk szennyezését. Remény szerint a legtöbb növényvédőszer-hatóa- nyagot összekapcsolhatják foszfolipoidokkal. A bronzkor kereskedelmi útvonalai A vegyi vagy fizikai módszerek alkalmazása a régészeti leletek korának vagy eredetének meghatározására mindig meghökkentő eredményekkel jár. Az oxfordi egyetemen az ólomban levő izotóparányok meghatározására kidolgozott új módszerrel most először követhették nyomon meggyőző pontossággal a fémekkel folytatott kereskedelmet az Égei-tenger térségében az időszámításunk kezdete előtti 2000 és 1000 közötti időszakban. A kutatások egyértelműen bizonyítják az attikai Laurion ólom- és ezüstércbányájának kiemelkedő fontosságát. Már az időszámításunk előtti 2500 körül eljutottak innen az ércek a görög szigetvilágba és Kréta szigetére. Az egész második évezred során Laurion volt az Égei-tenger keleti térségének legfőbb ércszállítója - még Egyiptommal,is kapcsolatokat tartott fenn. Az ólomizotópos módszert réz- és bronztárgyak vizsgálatára is használhatják, mert ezek mindig tartalmaznak elegendő ólmot a vizsgálathoz. Minthogy ennek az időszaknak a bronz volt a kedvelt ötvözete, itt a felderítés különösen eredményes lehet. (d)
