Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1983-08-19 / 33. szám

< R ilegkapó a táj. Amerre a szem ellát, IVI gulyák legelnek a buja füzesekkel szegélyezett réteken. Messze hallik a ve­zérállatok kolompolása. Nem csoda, hogy ezt a vidéket, az itt élő embereket annyiszor megénekelték a költők. Ked­vükre vadászhattak valamikor itt a virtus- kodó föurak és kegyesen elfogadták a pórnép által felkínált halat. Mert a folyók vizében annyi volt a hal, hogy csak be kellett merni a kast és máris volt fogás. A víz az emberek éleimezője, de egyben ellensége is volt. Ha megduzzadtak a fo­lyók, tíz meg tízezer hektárt árasztottak el és további területeken fakadt fel a talaj­víz, tönkretéve a vetést, eliszaposítva a réteket, legelőket. Ilyenkor a házak elé készített csónakokon közlekedtek az em­berek. Fejük felett vízi madarak seregei köröztek. Itt találtak kényelmes pihenő­helyre a költöző madarak is. Eddig egy kis rövid történet abból, amit Vojtech Majkút az SZLKP Kelet-szlová­kiai Kerületi Bizottságának titkára mondott el a mezőgazdasági újságírókkal való találkozáson. Szívesen beszélt volna még a régi időkről, de inkább arról rajzolt képet, hogy a felszabadulás óta milyen erőfeszítések történtek a Kelet-szlová-, kiai-alföld termővé tételéért. Honnan indultak és meddig jutottak a nagyarányú program megvalósítá­sában? A tóketerebesi (Trebisov) a michalov- cei és a vranovi járás egy részére öt folyó akkor öntött ki, amint mondani szokták, amikor akart, mert a víz szintje egyes részeken magasabb volt, mint a szántó­földé. A Tiszába és a Bodrogba ömlő folyók vize sokáig megmaradt az évszá­zadok alatt képződött katlanban. A folyók megzabolázására és a talajvíz levezeté­sére a legnagyobb munkák a negyedik ötéves tervidőszakban folytak. A domasai és síravai víztározók létesítése után a he­gyekből már kevesebb esővíz zúdult le a síkságra. Az első nagy eredmény tehát, hogy a gátak megépítése óta a folyók nem lépnek ki medrükből. Viszont mivel a munkák üteme lelassult, továbbra is nagy gondot okoz a talajvíz levezetése. Sajnos, a csatornákat úgy építették meg, hogy egy kilométeres szakaszon csak egy centiméteres esésük van. Nincs más megoldás, a gazdasági szervek határo­zatai alapján további nagy teljesítményű vízátemeló állomásokat kell építeni. Szakemberek szerint ha ez megvalósul, akkor a jelenlegi 21 nap helyett 7 nap alatt vezethetik le a vizet az elöntött területekről. Azokban a körzetekben, amelyekben az ilyen állomások már mű­ködnek, háromszor annyit terem a föld, mint azelőtt. Más körzetekben viszont a földművesek csak akkor számítanak jó termésre, ha kevés a csapadék. A párt- és gazdasági szervek vezetői­vel való találkozás alkalmából, a határ­szemlén azt is hallottam, hogy a Kelet- szlovákiai-alföld a jövőben hasonló lesz a Hanához. Rendkívül kedvezőek lesz­nek a feltételek a mezőgazdasági terme­lésre. Ezzel egyidejűleg a vezetők arról is beszéltek, hogy milyen feladatot kell még megoldaniuk, amíg a célt elérik. Szovjet és magyarországi szakemberekkel tár­gyalásokat folytatnak a víz lehető leg­gyorsabb levezetéséről és tárolásáról.- Sokat tettünk a föld termővé tételé­ért, de még nagyon sok a tennivaló- mondja Vojtech Majkút az SZLKP Kelet-szlovákiai Kerületi Bizottságá­nak titkára Fokozatosan kialakul a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum Legel a gulya a Kelet-szlovákiai-alföld száraz legelőjén A két ország szakemberei tanulmányoz­zák a vízgazdálkodási rendszer kiépíté­sét és a tapasztalatokat leszűrve kezdik majd el a munkát a folyók által veszélyez­tetett területeken. Bizottság hangolja össze a munkákat, hogy kialakuljon egy egységes vízgazdálkodási rendszer, amely mindhárom országban hozzájárul a mezőgazdasági termelés növeléséhez. Szakembereink alaposan felmérték a lehetőségeket. Megállapították, hogy mely területek alkalmasak a mezőgaz­dasági termelésre. A depressziós terüle­ten közel háromezer hektáron halastava­kat létesítenek. Más területeken erdőket telepítenek, vagy korszerű gyepgazdál­kodást valósítanak meg. Elkészültek már a tervrajzok arról is, hogy hová telepítsék a gyümölcsfákat és a szölőoltványokat. Tehát a helyi viszonyoknak megfelelően alakul ki a gazdálkodás. Ahhoz, hogy a termelés fellendüljön, nemcsak talajjavítási munkákra van szükség. A szakemberek kidolgozták Szakszerűen gondozzák a szőlőtelepí­téshez szükséges oltványokat Stanislav Barcák felvételei a biotervet, amely szerintük a síkság megmentője. Elsősorban elegendő szer­ves trágyát akarnak juttatni a földbe. Hogy ezt megvalósíthassák, 100 hektá­ron 90 szarvasmarhát tartanak. Úgy ter­vezik, hogy a szántóföldek 51 százalékán termelnek gabonát és 20 százalékán ta­karmányt. A járásokban máris megala­kultak a szervestrágya-gondozó csopor­tok, amelyek még a fölösleges szalmát is trágyalével öntik le, hogy minél több szer­ves anyagot juttathassanak a földbe. Mivel az élelmiszer-termelés hazánk­ban is a fontos feladatok közé került, a Szövetségi Kormány Elnöksége 1983. március 24-én határozatot hozott, amely szerint a Kelet-szlovákiai-alföldön 200 ezer hektáros területen meg kell gyorsí­tani, illetve fel kell újítani a talajjavítási és vízlevezetési munkákat és a lehető legrö­videbb időn belül leszállítani a szükséges komplex technológiai berendezéseket és gépeket. A határozat szerint az 1990-1995-ös években a munka elvég­zése után a mezőgazdasági termelés 47,4 százalékkal, a szemesek termelése 70 százalékkal, a marhahústermelés 54 százalékkal, a tejtermelés 58 százalékkal növekedik. A vízlevezetési munkákat 112 ezer hektáron végzik el és 42 700 hektá­ron megteremtik az öntözési lehetősége­ket. A növénytermesztésben egyre job­ban kialakul a szakosítás. A jelenlegi 2,9 ezer hektáros gyümölcsöst 4 ezer hektár­ra, a 3500 hektáros szőlészete 5 ezer hektárra bővítik. A mezőgazdasági termelés növelésé­vel egyidejűleg jobb lehetőségeket te­remtenek az élelmiszergyártásra is. Mi- chalovcén tejfeldolgozó üzem épül, Tö- keterebesen mélyhűtő, húsfeldolgozó, élesztögyártó üzem kezdi meg a terme­lést, és korszerűsítik a cukorgyárat. A to­kaji körzetben borüzem kezdi meg a sző­lő feldolgozását. Fokozatosan kialakul a mezögazdasági-élelmiszeripari-komp- lexum, amelyben fokozatosan összehan­golják a termelőüzemek munkáját. BÁLLÁ JÓZSEF SZÚ r7 A Rozsnyói (Roznava) Állami Gazdaság 6400 hektáron gazdálkodik. Területének mintegy har­mada felel meg kalászosok és takarmánynövények termesztésére. Éppen ezért lényeges, amit Ondrej Kolesár mérnök, az állami gazdaság igazgatója több­szörösen hangsúlyozott, hogy minden talpalatnyi földet ki kell használni, s a betakarítási munkálatokat minimá­lis veszteséggel, a legrövidebb időn belüj elvégezni. Ez a veszteség nélküli betakarítás nemcsak a kalászosok­ra vonatkozik, érvényes a széna, a takarmánynövé­nyek, a burgonya betakarítására, szedésére is. Ez érthető, hiszen az állatoknak bő és jó minőségű takar­mányra van szükségük, márpedig a gazdaságnak fő profitja a kalászosok és takarmánynövények termesz­tése mellett az állattenyésztés, ezen belül a tej- és hústermelés.- Az egyes ágazatok termelési eredményei - mond­ja az igazgató - szoros kapcsolatban, vannak egymás­sal. A takarmány mennyiségétől és minőségétől függ a tej- és hústermelés. A jó minőségű és elegendő istállótrágya növeli a növénytermesztés eredményeit A jó eredmények azonban nagyon sok tényezőtől függnek. A gépek teljesítőképessége, szakszerű felké­szítése a mezőgazdasági munkákra fontos követel­mény, de mindez az emberrel, a dolgozók munkához való viszonyával van kapcsolatban. Az idei aratásnál is mutatkoztak olyan hibák, melyeket még a tavaszi munkáknál követtünk el. Az egyes táblákban az árpá­nál és a búzánál észrevettük, hogy sávok keletkeztek. Az egyik sáv dús kalászú, a mellette levő gyenge, csenevész, a szemek kisebbek. Ennek oka a szerves trágyázásra vezethető vissza. A trágyaszórók nem egyenletesen szórtak, s ez megbosszulta magát, vesz­teségeket okozott. Az ilyen hibákra a szakembereknek azonnal fel kell figyelniük.- Pártszervezetünk rendszeresen foglalkozik a ter­melési problémákkal - mondja Milan Marinak, pártel­nök. - A kommunisták megértették, hogy a termelési feladatok, a terv teljesítése nemcsak gazdasági, ha­nem politikai feladat is, hiszen csak ezek segítségével teljesíthetjük pártunk XVI. kongresszusának ránk vo­natkozó feladatait. Pártszervezetünk különösen az irá­nyítás és az ellenőrzés tökéletesítését szorgalmazza. Az eddig elért jobb eredmények is ezek rendszeresíté­sének köszönhetők. A dolgozók is megértették ezek szükségességét és a munkafegyelem megszilárdí­tását. BARÁTI ÖSSZEFOGÁSSAL A gazdaság búzát 970 hektáron, ősziárpát 450, tavasziárpát 90, zabot 20, és rozsot 140 hektáron termesztett az idén. Az aratásban összesen 25 kom­bájn vett részt.- Baráti segítség is érkezett - mondja Lázár Imre az igazgató termelési helyettese. - Tizenöt saját kombáj­nunk vesz részt az aratásban, a poprádi járásból négy, a gépállomásról egy, s Magyarországról, a hajdúbö­szörményi szövetkezetből öt kombájn jött segítségünk­re. Az időjárást jól kihasználtuk. A dolgozók nem azt nézték, hogy milyen nap van, addig arattak, míg az idő és a talaj engedte. A mi dolgozóink közül kiemelkedő eredményt ért el az E 512-es kombájnon Berecz Sán­dor, az E 516-oson Vanyó József, s szintén az E 512- esen Tóth Árpád. A vendégeket külön dicséret illeti. Megmutatták, hogy értik a szakmájukat, van szívük és lelkesedésük. Nagyon összeszoktunk, nehéz lesz el­válni. A dombtetőről nézve csodálatos látványt nyújt a csa­tárláncba fejlődött, különböző színű gépek menete. Dúl a búza, jövő évi kenyerünk.- Ezek a mi tankjaink - mondja kísérőm. - A béke tankjai - teszi hozzá. - Ezek dübörgése életet gyújt, munkát, békét hirdet. Gépkocsi veri föl a dűlőút porát. Megérkezett az ebéd. Lassan a kombájnok is a tábla széléhez közeled­nek. A hajdúböszörményi brigád tizenegy tagú, vezető­jük Horváth Antal gépesítő. Vele beszélgetünk.- Július 18-án érkeztünk - mondja. - Ez a baráti kapcsolat három éve áll fönn szövetkezetünk és a Rozsnyói Állami Gazdaság között. Szívesen jöttünk segíteni. Azt nehéz volna megmondani, hogy brigá­dunkból kik érték el a legjobb eredményeket. Mindnyá­jan a legjobb tudásuk szerint végezték munkájukat. A legfőbb célunk az volt, hogy minél kisebb legyen a szem veszteség. Ezt el is értük. Rövidesen hazaté­rünk, jó érzéssel, szép emlékekkel gyarapodva. A gaz­daságtól mindent megkaptunk, amire szükségünk volt, sőt, még ennél is többet.- Milyen volt az ellátásuk?- Szálláshelyünk kitűnő, a koszt is jó. Egy kicsit szokatlanabb, mint otthon, de ízletes és tápláló. Az a fő, hogy munkánkkal meg vannak elégedve, s ősszel várjuk a rozsnyói barátainkat mihozzánk. A találkozás már valóban nincs messze. Közeleg az ősz. Az állami gazdaság a tavaszi és őszi munkáknál - különösen kukoricatörés idején - teherautókkal segíti a hajdúböszörményi szövetkezetét. A kölcsönös segít­ségnek nagy gazdasági jelentősége van, de nem lebecsülendő az a kötelék sem, mely a találkozások, a közös munka folyamán szövődik. FECSÓ PÁL Vili. 19. I H lais r#il T Isi m M ' ' e JB-. Bfid TT», V

Next

/
Oldalképek
Tartalom