Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1983-07-29 / 30. szám
CU VI PÁROLÁS ESPERANTE? BESZÉL ÖN ESZPERANTÓUL? E hét végén kezdődik Budapesten az eszperantó világkongresszus. Időszerű tehát, hogy szóljunk ennek a nemzetközi nyelvnek a keletkezéséről, jelentőségéről. Mi is az eszperantó? A nemzetközi nyelv szükségességét már sok évszázaddal előttünk felismerték a tudósok, írók. Egyengették az útját, felvázolták a vele szemben támasztott követelményeket. Ilyen volt többek között Renée Descartes, a nagy francia filozófus (1596-1650) aki már akkor kimondotta: „A népek közeledése olyan nagy, hogy feltétlenül közös nyelvre van szükség“. Továbbá a nagy tudós Jan Amos Komensky, aki munkássága folyamán több mint harminc évet szentelt e témának. A ,,Via lucius“ című munkájában le is írja, hogy szerinte milyen követelményeknek kell megfelelnie a nemzetközi nyelvnek. Legyen könnyebb, mint az összes többi nyelv, ne legyenek eltérések a fogalmak és a szavak között. Tehát hogy a kiejtés és az írásmód azonos legyen. Ez nagyon fontos, mert tudjuk, hogy ez nincs így még a nagy nemzetek nyelvében sem. Sót, bennük sok az eltérés az írásmód és a kiejtés között. Vegyük csak példának az angolt. Sok százmillióan beszélik. Akiknek nem anyanyelvűk, sok évbe telik, amíg megtanulják rengeteg rendhagyó szabályát és kiejtését. Az évszázadok során többen kísérelték meg a nemzetközi nyelv megalkotását. Figyelembe vették a fentebb már említett követelményeket. Ám kezdeményezéseik nem jártak sikerrel. A VOLAPUK volt az első nyelvtervezet, amely megpróbált megfelelni az igényeknek. Szerzője a svájci Johann Martin Schleyer volt. Azt állította, hogy élete folyamán 88 nyelvvel ismerkedett meg, és 22 nyelven írt, olvasott és beszélt. Megalkotta mesterséges nyelvét. Szókészletét az angol, német és latin szavakra alapozta, mégis mindennek új nevet adott, amit nehéz volt megtanulni. Például a kontinensek nevei így hangzottak: Melop - Amerika, Yulop - Európa, Fikop - Afrika, Silop - Ázsia, Tolop - Ausztrália. Noha logikusak is voltak egyes szavai, nyelvezete nem volt helyes. Maga a szerző is csak szótár segítségével tudta használni nyelvét. Tehát a gyakorlatban nem terjedhetett el. E tanulságok levonása után keletkezett az eszperantó. A nyelv megalkotója, vagy ahogy ó magát nevezte: kezdeményezője, Ludoviko Lazaro Zamenhof lengyel diák volt. 1859-ben született Bialystok lengyel kisvárosban, mely akkor a cári Oroszországhoz tartozott. Szülővárosában oroszok, lengyelek, németek, litvánok és zsidók éltek együtt, akik sokszor nem értették meg egymás nyelvét. Ö már gyermekkorában beszélt oroszul, lengyelül, németül és jiddisül. Később elsajátította a franciát, az angolt, a latint és a görögöt is. E nyolc nyelv birtokában kezdett hozzá a mesterséges nyelv megalkotásához. Célul tűzte ki, hogy olyan nyelvet alkot, amelynek fontos szerepe lesz a népek, nemzetek közötti megértése elmélyítésében. 1887. július 14-én jelent meg nyomtatásban az első Eszperantó nyelvkönyv oroszul,. 40 oldalon. Ez 16, kivételt nem ismerő nyelvtani szabályt és 904 szótövet tartalmazott. Szerzője magát Doktoro Esperanto (Dr. Reménykedő) álnéven tüntette fel. Rövidesen sokan felismerték, hogy a nyelv valóban használható. Lengyel és orosz követői után rövidesen Németországban, Svédországban majd Japánban is népszerű lett. Az első eszperantista csoport Nürnbergben alakult meg 1889-ben. Itt már folyóiratot is kiadtak, az elsőt a világon eszperantó nyelven. Az első eszperantó világkongresszust 1905-ben a franciaországi Boulogne-sur-Merben tartották meg. Ezen már több mint 600 küldött vett részt a világ minden tájáról. Az egész világé Hiszen szerzője is ezzel a jelszóval indította el: ,,Az eszperantó az egész világé. Mindenki kiadhat ezen a nyelven, vagy erről a nyelvről, bármilyen művet. Bármilyen célra használhatja a nyelvet. Az eszperantó senkinek sem tulajdona, sem anyagi, sem erkölcsi vonatkozásban. Sőt, bárki tovább fejlesztheti.“ Fejlesztették és fejlesztik ma is. Az alkotóról, Zamenhofról még annyit, hogy szemorvosként dolgozott. Nehéz körülmények között tartotta el családját, mivel a szegények orvosa volt. 1905-ben az első kongresszus után megkapta a francia becsületrendet. Anyagi helyzete később javult, de a.sok megpróbáltatástól megviselt szíve nem bírta soká. 1917. április 17-én, 58 éves korában halt meg Varsóban. Müve viszont fennmaradt, fejlődik és él tovább. Miért is érdemes eszperantóul megtanulni? Azért, mert a nyelv könnyű, logikus s a legkönnyebben megtanulható nyelv. Mert kaput nyit nekünk a világ minden országa felé. Mert ha megtanuljuk ezt a nyelvet, a Föld minden országában találunk olyan embereket, akikkel tolmács nélkül tudunk levelezni, beszélni. Olyan irodalmi alkotások is vásárolhatók bármely országban, melyeket esetleg anyanyelvűnkre nem fordítottak le. Ugyanez áll a tudományos művekre is. Sőt, napjainkban a tudományok terén nagyobb az előrehaladás. Ugyanakkor az eszperantó stílusa szép, emeli műveltségűnket. Pótolja például a hiányos latinos műveltséget. Ha megtanulom az eszperantót, megtanulom a nemzetközileg elterjedt idegen szavak szótárát is. Mert, ahogy mondottuk, minden nemzetközi szót magába foglal. Csupán az eszperantó szabályainak megfelelően kissé alakítja. így a fentemiített kontinensek neve így hangzik: Eüropo, Azio, Ameriko, Afríko, Australio. Tehát első olvasás után már el is sajátítottuk. Ugyanez áll a többi nemzetközi szóra, melyeket a nyelvtanuló a tanulás megkezdésének pillanatában máris ismer. Néhányat sorolunk csak fel belőlük: auto, autobuso, radio, televízió, mikro- fono, doktoro, anatomio, cokoiado, koncedo, programo, cemento, karikaturo, adreso, cigaredo, familio, homo, ideo, kafo, vino, teo, koloro, kurso, lampo, litro, literaturo, metro, minuto, muziko, objekto, paco, posto, postmarko, prezi- dento, stb. így sorolhatnánk több százat tovább. Szóképzö rendszere viszont minden képzeletet felülmúlt. Azért, mert egyszerű, dinamikus és Zamenhof a legismertebbeket, a legkönnyebbeket, a leglogikusabba- kat építette be a mindössze 16 nyelvtani szabályba. Aki több nyelvet ismer, de ha csak párat is, rögtön felismeri ezek logikáját, egyszerűségét. Tehát, ha eszperantóul tanulok, megtanulom az általános nyelvi logikát, s utána könnyebben tudok más nyelveket is tanulni. Mert az Vigh Tamás: a tudomány szimbóluma (Kovács Ferenc felvétele) eszperantó élő, beszélt nyelv, melynek segítségével megértem a nyelvek közös alapszerkezetét. Sőt, még anyanyelvem alapszabályait is könnyebben megismerem az összehasonlítás révén. Lomb Kató is kimondta, hogy aki nem ismer idegen nyelveket, nem tud semmit a magáéról. Tovább fejlesztik A szakemberek a technika fejlődésével párhuzamosan fejlesztik tovább az eszperantót. S ezért élő nyelv, nem úgy, mint a latin. Zamenhof után Dr. Kalocsay Kálmán magyar eszprantista volt a nyelv legnagyobb továbbfejlesztője. Mjndketten alkottak eszperantó nyelven verset és prózát is. Ők és sokan mások lefordították a világirodalom nagy alkotásait is eszperantóra. Dr. Kalocsay Kálmán fordította eszperantóra többek között Az ember tragédiáját, a János vitézt stb. Hungara Antologio című könyve 450 oldalon ad bőséges válogatást a magyar irodalomból. A János vitézt eszperantóból fordították kínaira is. De Kalocsay fordította le Dante: Pokol, Goethe: Római elégiák, Shakespeare:' Lear királyát is. Eszperantóul olvashatók a világirodalom legfontosabb alkotásai is. Csehszlovákiai vonatkozásban meg kell említenünk, hogy már nálunk is megjelent eszperantóul a Szlovák Irodalom Antológiája, hasonló terjedelemben, mint a fent említett magyar. így a világ népei jobban megismerkedhetnek a szlovák kultúrával. Egyébként a szlovák eszperantis- ták fordították le eszperantóra a helsinki záróokmányt is. Címe: Fina akto de la konferenco pri sekureco kaj kunla- boro en Eüropo. Az eszperantó mozgalmat az egész világon egységesen az Eszperantó Világszövetség - Universala Espe- ranto-Asocio, röviden UEA irányítja. Székhelye Rotterdam. Tagjai az egyes országok nemzeti szervei. Köztük a Ceha Esperanta Asocio - CEA, valamint az Asocio de esperan- tistoj en Slovaka socialisma respubliko - AE SSR, nálunk. Az UEA vezetőségében a világ minden tájáról vannak képviselők. S az a csodálatos, hogy összejöveteleiken, kongresszusaikon, tolmács nélkül értik meg egymást, akárhány országból jöttek is össze. Az eszperantót az ENSZ és annak szerve az UNESCO is támogatja, mint a nemzetközi együttműködés úttörőjét, mely új utakat nyit a népek és kultúrák között. A bevezetésben említettük a Budapesten megrendezendő Eszperantó Világkongresszust. Itt hozzá kell tenni, hogy az ENSZ az- 1983-as évet a kommunikáció világévének nyilvánította. A budapesti kongresszus fő témája a nemzetközi kommunikáció lesz. Vagyis az eszperantó a híd szerepét tölti be népek és országok között. Sajtó, tankönyvek, képeslapok Ma a világon több mint 100 lap jelenik meg ezen a nyelven. Ezekből csak néhányat emelhetünk ki e helyen: Esperantisto Slovaka - az AE SSR lapja. Hungara Vivo (Magyar Élet) - a MESZ képes folyóirata. PACO (Béke) - a MÉM nemzetközi folyóirata. Heroldo de esperanto - kéthetenként jelenik meg Spanyol- országban. A Homo kaj Kosmo — Jugoszláviában jelenik meg. Sok a szaklap is: Medicina Internacia Revuo, Scienca • Mondo stb. E lapok híreket, beszámolókat, irodalmi alkotásokat, tudományos eredményeket közölnek a világ minden tájáról. Aktuális a kérdés, hogy miből tudjuk mindezeket elsajátítani? A legegyszerűbben egy mini Eszperantó Kulcs-ból amely kártya nagyságú, pár gramm súlyú, mintegy 30 oldal terjedelmű. Tartalmazza a nyelvtani szabályokat és afent- említett alapkifejezéseket. Több mint száz nyelven jelent meg e füzetecske. Jozefo Horváth magyar szerzőnek van két érdekes könyve: a Már tudom, mi az eszperantó című mindössze 64 oldalas. Ebből azonban csupán 13 oldal a nyelvtan, 6 oldal a 600 alapszó. A többi sok hasznos írás az eszperantóról, keresztrejtvények, humor stb. Nincs ember, aki e 19 oldal tananyagát ne tudná megtanulni. Másik könyve a 30 nap alatt eszperantóul. Alcíme még egy mondat: Eszperantó nyelvkönyv türelmetlen embereknek és magántanulóknak. Mindkettő humorosan, de nagyon is logikusan tálalja a tananyagot. Játszva lehet belőlük megtanulni a nyelvet. Terjedelmesebb, komoly tankönyv Baghy Gyula munkája: az Eszperantó nyelvkönyv. Szlovák tankönyvek többek között: Základy esperanta, Esperanto do vrecka. Jó cseh tankönyv: Seznam 808 nejuzivajnéjéích slovních kmenű v mezinárodním jazyce Esperanto. Az itt felsoroltak és a többiek is mind tartalmazzák a teljes nyelvtant, az alapszavakat és több-kevesebb gyakorlati leckét is közölnek. Ezek bármelyikéből meg lehet tanulni magánúton is annyit, hogy levelezhetünk, lapokat olvashatunk, társaloghatunk eszperantó nyelven. Már említettük, hogy a nyelv alapját a germán, szláv, latin szavak adják. Érdekességként megemlítjük, hogy magyar eredetűek is vannak benne. Például /a pipo, la papriko stb. A fent említett könyvek bármelyikéből biztos, hogy a nyelvtanuló megtanulja az összes nyelvtani szabályt. Végezetül még egy érdekesség: írásunk elején elmondottuk, hogy az eszperantó mesterségesen megszerkesztett nyelv, egy népnek sem az anyanyelve. Mégis vannak ma már eszperantó anyanyelvű emberek is. Ugyanis többször előfordult már, hogy megismerkedtek férfiak, nők különböző országokból, amelynek házasság lett a vége. Mivel nem ismerték egymás anyanyelvét, a családban eszperantóul beszéltek. Gyermekeik így elsőként az eszperantót tanulták meg, mint anyanyelvet. Csak utána annak az illető nemzetnek, országnak a nyelvét, ahol éltek. TIPARY LÁSZLÓ
