Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1983-06-10 / 23. szám
A CSICSAY ALAJOS A rakoncátlan Tündér Kata Valamikor réges-régen, mikor még ezer görbülettel kanyargón át a Csallóközön a Duna, e zabolátlan folyó, a mellette pihenő réteket, nádasokat és erdőket szépséges tündérek uralták. GONDOLKODOM, TEHÁT... jL* Vajon melyik az a legnagyobb labda, amelyik a kis négyszögletes dobozkába belefér? ; Könnyű volt uralkodniuk, mikor nappal is meg éjjel is szüntelenül aludtak, csupán hajnalonként ropták el megszokott táncukat, ha éppen sütött a Hold. Ha pedig nem sütött, akkor bizony ók sem mulatoztak. Igencsak lusta tündérek lehettek, mondhatná valaki. Azonban tévedne. Hogy valóban aludtak-e éjszakák és nappalok idején, valamint borongós hajnalokon, én bizony nem tudom. De hogy holdtöltekor minden rétet letapostak, tanú lenne rá nagyanyám, haélneszegény. így hát én mondom el helyette a mesét Durcás Katáról, a gonosz kis tündérről, akit én magam is láttam. Így igaz.- És mi lenne a büntetése a vétkesnek?- Napkeltéig kukoricán térdepel - jelentette ki erélyesen apó. Hogy miért volt gonosz ez a Kata? Mert míg a többiek énekeltek és táncoltak, addig ő azzal szórakozott, hogy mind letördelte a csillagsugarakat. Nem kegyelmezett meg egyiknek sem. Haragudtak is rá ezért az emberek, de Kata éppen ennek örült. Abban lelte kedvét, ha másokat bosszanthatott. Még tapsolt is jókedvében, mikor az emberek pörölve az öklüket rázták. Képzeljétek el, milyen volt a hajnali ég, melyen csupa gömbölyű csillag gubbasztott fázósan, akár a pucér gyerekek a hideg vízparton. Hát, nem mondom, volt is mit tennünk mindannyiunknak.- Micsoda szégyen, micsoda szégyen - siránkozott Hold- anyó. Hiába akarta kötényébe szedni didergő porontyait, rövid volt a hajnal, nem tellett rá az idejéből.- Mitévők legyünk? - kérdeztem nagyapámat, mikor már én is megsokalltám Kata rakoncátlanságát.- Hozd hamar a körteszedő póznát! - mondta apó, s annak rendje-módja szerint leemelgette az égről egyenként a meztelen csillagokat. Szalad hamar nagyanyó is a szakajtóval s úgy raktuk bele a pisla göm- böcskéket, mint féltett tojásokat. Ha láttátok volna micsoda fényesség lett tőlük a kamránkban. Százeztendős pókok szedték az irhájukat, s az őslakó egerek is mind világgá mentek.- Jobb /esz anyjuk, ha betakarjuk őket panyókával, mert még széjjelszaladnak, ha nem vigyázunk rájuk - szólalt meg apó. Hanem másnap hajnalban valami furcsa dolog történt. Valaki halkan megkopogtatta az ablakunkat. Kinéztünk és látjuk ám, hogy maguk a tündérek. Erreföl apó kiballagott Ha eljöttök hozzám, egy csokorra valót nektek is adok belőle. KIS ÁLLATLEXIKON írta: Milena Lukesová és Bohumil Riha; fordította: Kulcsár Ferenc; rajz: Varga Lajos az udvarra. Odaáll elébe a szépséges főtündér. Igen, ő volt az, személyesen Ilona. — Szépen kérlek bátyám, rakd vissza az égre a csillagokat! - mondta szelíden. No, ez már beszéd, gondolta nagyapó. De azért arra is gondolt, hogy egy cseppet megleckézteti őket.- Addig nem rakom, míg vissza nem illesztitek rájuk a sugarakat, de mind egy szájig, s a tettest én magam akarom megbüntetni. A rozsdavörös orangután erős karjával csüng a fán, s himbálózik lassan ágról ágra. Ferde szemével gyümölcsöt, bogyókat s friss hajtásokat keres, hogy megtölthesse hasát. Mert este bizony éhesen kis kölykei számára a fészekrakás nem esne jól, s még rosszabbul esne az alvás üres hassal valamennyiüknek. A tündérek testvérszerető népség, a világért sem szolgáltatták volna ki apónak Katát. Ám mikor Ilona, a királynőjük látta, hogy nagyapám nem tréfál. félénken megkérdezte. ORANGUTÁN A Szumátra és a Kalimantan szigetek őserdőit lakja. A fák koronái köztél. Egybeolvadó hosszú szőrzete védi a trópusi esőktől. A nőstény rendszerint egy utódot hoz a világra. A tündérek összesúgtak, s arra a megállapodásra jutottak, hogy Katának ki kell állnia a próbát. Sírt-rítt, ellenkezett a dacos Kata, de társai mind elfordultak tőle. Talán, hogy meg ne essen a szívük rajta.- Add elő, lányom, a csillag- sugarakat! - szólította fel Katát nagyanyó. - Siessél ám, mert mindjárt nyakunkon a reggel! A térdeplő Katica szórta, forgatta ki zsebeiből a rengeteg csillagsugarat. Csengtek- bongtak a kamra kövén, mintha csak ezeregy aranycsengőt ráztak volna egyszerre. Győztük visszaragasztgatni őket csirizzel. Apó meg a körteszedő póznával az égre illesztette valamennyit. Mire elkészültünk a munkával, éppen reggel lett. A Nap óriási tarisznyájába gyűjtött mindent. Csillagokat, Holdat, pilléket és manókat. A tündéreket meg aludni küldte. A baglyokat és denevéreket a kéménylyuk mögé parancsolta, s csak mi maradtunk ott hárman holtfáradtan a rengeteg munkától. Ám nagyanyó ekkor azon tőre a fejét, mit kellene tennie, hogy illendően fejezzük be a hajnalt. Fogta hát a seprűt, hogy összeseperje a kukoricát, melyen Tündér Katica térdelt. Hanem látta ám, hogy híre-hamva sincs ott a kukoricának. Rengeteg ismeretlen magvat talált a helyén. Még aznap elültettük mindet apóval a kertben. Mit gondoltok, mi kelt ki belőlük? Csupa csupa ragyogó csillagfürt. NYITNUNK Válogatásunk a Párkányi (Stúrovo) Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola Major István Pionírcsapata Nyitnikék című lapjának legutóbbi számából készült. BONCZ LAURA (VI. A) Utazzunk PÓCZIK GÁBOR (V. B) Túl az erdőn Utazhatsz délre és északra, Keletre vagy nyugatra, Levegőben, vasúton Vízen vagy a közúton, Gondolatban - a tejúton. Túl ez erdőn, túl a réten, Róka úr jött nagy merészen. TÓTH PÉTER (III. A) Éhes volt ő, gyomra korgott, Mindenkire rá-rámorgott. Nem tetszett az erdő vadja, Fájt a foga jobb falatra. Arra tartott három tyúk, Meg is ette toliastul. Szegény tyúkok, de megjárták, Róka úrfit, hogy nem látták. LENKEY TÍMEA (V. A) Álom Igen furcsa álmot láttam: Mesebeli törpéknél jártam. Ici-pici házacskában, Ici-pici tányérból, Ici-pici kanállal jót vacsoráztam. Kajla a kutyakiállításon Egy szép derűs napon kutyakiállítást rendeztek a kutyatenyésztők számára. A zsűrinek igen nehéz dolga volt, mert szebbnél szebb kutyákat vezettek elő. Végül mégiscsak megszületett az eredmény: 1. Kajla 2. Bodri 3. Morzsa Az első helyezett érmet kapott, a második kolbászt, a harmadik oklevelet. A díjat először Kajla kapta meg. A telhetetlen kutya ennyivel nem érte be, a díjkiosztók kezéből kikapta Bodri jutalmát, vagyis a kolbászt. Futott, amerre látott. Üldözték őt, de mindhiába. Nem is jött elő, csak miután megette Bodri „jutalmát“. ( PÁTI NAGY SÁNDOR (V. B) Fontos A törpék itt termettek, ott termettek, Minden kívánságomat teljesítették. Ici-pici szobájukban, Ici-pici ágyacskában, Ici-picit aludtam, s e kurtafarknyit álmodtam. Ha megfelelően eszel, Mindig egészséges leszel. Az egészség nagy kincs, Embereknek van s nincs. MEGFEJTÉS A május 27-i számunkban közölt két (fő) feladat megfejtése: 1. Palánk, órabér, kelendő, 2. Nyertesek: Szakái Henrietta, Zseliz (2eliezovce); Varga Csilla, Lédec (Ladi- ce) László Laura, (Hidaskürt (Mostová). I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I i I I I I I I I I I I I I I I I ■ I I I I I I I I I ÚJ! 1983. VI. 1 r