Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-07 / 1. szám

ÚJ szú 9 1983. I. 7. C esky Krumlov története hosszú évszázadokra nyú­lik vissza, s mivel a háború elke­rülte a városkát, egész városré­szek őrizték meg történelmi jelle­güket. Prága után ez a második műemlékekben leggazdagabb ha­zai város. A száztornyú főváros­hoz hasonlóan Cesky Krumlov is a Moldva partján terül e' ah0| a folyó kétjnerész ';anyar'ujatot ír le. Akám^'K Prágában, itt is szik­lafalra épült vár őrködik a város felett, s az itteni Szent Vitus temp­lom ugyancsak a városkép egyik domináns épülete A vár alatt ala­kult ki egykoron az udvar részére dolgozó iparosok és kereskedők települése, melyet később Latrán- nak neveztek el. Ezzel körülbelül egyidejűleg a 13. században a Moldva kanyarulatában létrejött az óváros. A két városrészt hidak kötik össze. Cesky Krumlov már a középkorban a környék gazda­sági és kulturális központja, Cseh­ország egyik legjelentősebb váro­sa volt. Gazdasági, kulturális és építészeti szempontból egyaránt a Rozmberk dinasztia idején élte »Nejyrujrai. a narmincéves háború befejezése után, az Eggenberkek uralkodása idején ugyancsak szá­mos építészeti remekművel gaz­dagodott. Középkori gótikus-rene­szánsz arculatát máig megőrizte. Az óvárosban járunk, ahöl csaknem minden épület műemlék. Az egykori polgárok, kézművesek • híZ2! PüQy részének belsejét sem építették át, ezért a jellegzetes krumlovi díszes famennyezetek is gyakran fönnmaradtak az utókor V számára. Az ódon épületek hom­lokzatán különböző motívumú freskók, feliratok, évszámok, csa­ládi címerek. Némelyek közülük új köntösben ragyognak, mások előtt állványok, nagy részük pedig még felújításra vár. Óriási anyagi ráfordítással már néhány éve folyik Cesky Krumlov felbecsülhetetlen kulturális érté­keinek megmentése. A rekonstruk­ciós munkálatok szép eredménye a több milliós költséggel felújított Lovarda, mely ma jelentős társa­dalmi és kulturális események színhelye. Ottjártunkkor éppen egy zenekar tagjai tartottak próbát esti koncertjük előtt. A Vosahlík- malmot ötletesen üzlethelyiséggé alakították át a közelmúltban, ház­tartási cikkeket árusítanak benne. Történelmi épületben található a Supraphon és az Optika stílusos üzlethelyisége is. A hajdani jezsui­ta szeminárium helyreállítása után a helytörténeti múzeumnak adott otthont. Míg a vár épületkomple­xuma, palotáival, kertjeivel a leg­hatalmasabb csehországi nemes­ség - a Rozmberk, Eggenberk és Schwarzenberk dinasztia - életét eleveníti meg. a helytörténeti mú­zeum tárlatai az ásatások és a ké­söbbi korokból fennmaradt táravi és írott emlékek alapján a helység és környékének történetével, az egyszerű nép életével ismertet meg. Itt találjuk Krumíov makettjét is, amely azt szemlélteti, milyen lesz majd a város a nagyszabású rekonstrukciós munkálatok befe­jeztével. Megbizonyosodhatunk arról, hogy szakszerűen építik újjá a város valamennyi történelmi ob­jektumát, a parádés patrícius-há­zaktól a legszegényebb halász­kunyhókig. A városháza egyike a város legszebb épületeinek. Itt székel a városi nemzeti bizottság is. Ide igyekezve több lakossal szóba elegyedtünk. Valamennyien büsz­kék városukra, de legtöbbjük nincs megelégedve a felújítási munkák ütemével, szeretnék, ha a re­konstrukció gyorsabban haladna. FELBECSÜLHETETLEN ÉRTÉKEK- Természetesen mi is szeret­nénk. ha az átépítési munkálatok minél gyorsabban haladnának, ha városunk utcái egyre inkább ha­sonlítanának a helytörténeti mú­zeumban elhelyezett maketthez - válaszolja kérdésünkre Ladislav Loda a városi nemzeti bizottság elnöke. - Sajnos nem egyszerű helyreállítani azt, ami évszázado­kon át épült. Egyes épületek ese­tében nem is helyreállításra, ha­nem újjáépítésre van szükség. 1963-ban Cesky Krumlovot múem- lékvárossá nyilvánították, ekkor kezdték meg a város épületeinek gondos feltérképezését, majd a felújítási munkálatokat. Elsőrendű feladatunknak tekin­tettük a közlekedés elterelését • a rét ni i/árneróeTÍvi/ a környezetvédelem érdekében, másrészt, frogy elejét vegyük a műemléképületek további káro-. sodásának. Nem kisebb feladat volt a csatornahálózat kiépítése, s elegendő ivóvíz biztosítása a vá­ros lakossága számára. Ugyan­csak meg kellett tisztítani a Mold­va vizét, melyet főként a Vétfni-i papírgyár szennyezett. Több kilo­méteres csatorna megépítésével vezettük el a szennyvizet a váro­son túlra, ahol a jövőben tisztító- berendezés épül. Megépítettük a fütógázvezetéket és a villany­áram hálózatát, ami az ódon szűk utcácskákban bizony nem kevés problémával járt. Az említett mun­kák elsődlegessége nem vonható kétségbe, de eredményei az első pillanatra nem olyan szembetúnő- ek, mint amikor egy-egy utca épü­letei új köntöst öltenek. Természetesen a felújított épü­letek száma is állandóan növeke­dik, talán nem olyan ütemben, ahogy valamennyien szeretnénk. A felújított régi épületekben a mai igényeket kielégítő összkomfortos lakások, üzletek, hivatalok kapnak helyet. Ehhez azonban mindenek­előtt a lakók megértésére van Szükség, akiket a felújítás idejére kiköltöztetünk, hogy aztán a töké­letesen helyreállított történelmi épületekbe térhessenek vissza. Ez a helyreállítás természetesen nem napok kérdése, hisz ezeknek az épületeknek a felújításához például egyedi ablakok, kilincsek stb. kellenek. ■ A rekonstrukcióhoz jelentős se­gítséget kapunk a CSSZK Pénz­ügy- és Kulturális Minisztériumától, valamint a kerületi műemlék- és természetvédelmi központtól. A munkálatokból kiveszi részét a járási építőipari vállalat, a mű­emlékek karbantartásával foglal­kozó dél-csehországi vállalatok. Lehetőségeink, különösen a kapa­citás szempontjából azonban nem korlátlanok. A rekonstrukció költ­séges, de meggyőződésünk, hogy megéri, mivel felbecsülhetetlen kulturális értékeket ment meg az utókor számára. NE CSAK MÚZEUM-VÁROS LEGYEN- Az ide látogató turistát minde­nekelőtt városunk egyedülálló mű­kincsei érdeklik. A mi gondunk azonban az is, hogy az ittlakók számára elegendő munkalehető­séget teremtsünk - jegyezte meg az elnök. Néhány helyi vállalat, így a keretléceket és képrámákat ké­szítő Lírá termékeit nemcsak or­szágszerte, de határainkon túl is ismerik. A város vezetői mindent megtesznek azért, hogy elegendő lakás és bölcsőde épüljön, hogy a szolgáltatásokkal, üzlethálózat­tal is elégedettek legyenek a krumloviak. Azt szeretnék, hogy a felújított városrész majd élettel teljen meg. Ne csupán gyönyörű múzeum-város legyen, hanem a régmúlt időkről tanúskodó épü­letek kellemes otthont is nyújtsa­nak; üzleteknek, hangulatos kávé­házaknak adjanak teret, a boltíves földszintek, régi pincék kiválóan alkalmasak stílusos vendéglők, borozók létesítéséhez. MOLNÁR ANGÉLA ÚJ ÉLET AZ ÓDON ÉPÜLETEKBEN Cesky Krumlov múltja és jelene Ilyenkor, a tél beálltával jólesik visszagondolni a nyári napsü­tésre, a szabadság szép napjaira. Jólesik végignézni a színes fényképeket, feleleveníteni a szép emlékeket. Ilyenkor már csak' a szépre és a jóra emlékezünk, feledésbe merült az utazás előtti hajsza, a csomagolás, a menetjegyek beszerzése, és sorolhat­nánk még tovább. Sokan határainkon túl töltötték a pihenés napjait, s így a határátlépés velejárójaként az útlevél- és a vám- vizsgálaton is átestek. A „jó napot kívánok, most útlevél- és vámvizsgálat következik...“ hallatára rendszerint mindenki visel­kedése megváltozik egy kissé, és amikor ki kell nyitnunk a bőrön­döt, már a kezünk is reszket. Mi ennek az oka? - tettük fel a kérdést Stefan Faéung mérnöknek, a Bratislavai Vámhivatal igazgatójának.- Nem hinném, hogy csak az egyenruha teszi. Az utazok többsége talán szükséges rossznak tekinti a mi munkánkat, ezért van az a bizonyos nyugtalanság, ami az utazás izgalmaival is párosul. Munkatársaim igyekeznek gyorsan, pontosan dolgozni, hogy a szabadságra igyekvők minél kevesebb időt legyenek kénytelenek a ható™ ^'tegyeznem viszont, nogy ez a nyári idényben nem volt mindig lehetséges, ugyanis az idén is nagy volt a forgalom. Legzsúfoltabb a rusovcei határátkelő­hely volt, melyen keresztül nemcsak Magyarországra, de Bulgári­ába, Romániába és Jugoszláviába is utaztak turistáink. Hogy csak néhány adatot említsek - vette elő a kimutatásokat az igazgató - július folyamán 1 196 211 utas, 293 141 személyautó, 4 178 autóbusz, 7 263 kamion, augusztusban 1 182 830 utas, 283 548 személyautó, 3962 autóbusz és 6946 kamion lépte át az országhatárt. Ugyancsak zsúfolt volt a ligetfalusi (Petriatka) határátkelő, sok munkájuk volt a kikötőben és a repülőtéren, de Szlovákia többi tizenhárom határállomásán is. Megtudtuk, hogy a nyár folyamán 131 vám-, és 208 devizaki­hágást lepleztek le, ami kevesebb volt, mint az elmúlt években. Hogyan készültek a nyári idényre? - Már a tél folyamán kidolgoztuk a nyári ütemtervet, mert csak így tudjuk felelősség tel­jes munkánkat ellátni. Az emberekkel dolgozni nehéz és hálátlan feladat - folytatta az igazgató. - Az utasoknak pedig tudatosíta­niuk keltene, hogy mi a kötelességünket teljesítjük és hogy minél gyorsabban menjen végbe a vizsgálat, ahhoz nekik is hozzá kell járulniuk. Hogyan? Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a vámnyi­latkozatot nem a határállomáson, hanem még előtte kell kitölteni, aláírni. Hogy mindent fel kell tüntetni, akár vásároltunk valamit külföldön, akár ajándékba kaptunk. Hogy még az utazás előtt jó megtudni, mit szabad kivinni, illetve behozni az országba, és mit nem. De a felsorolást folytathatnám. A turisták egy része ezt nem teszi meg, s ez gátolja, nehezíti igényes munkánkat. Hiszen a vámosoknak ismerniük kell egy egész Sor vám- és devizatör­vényt, különböző nemzetközi egyezményeket, előírásokat, sza­bályokat, - mutatott rá a könyvespolcra Faéung mérnök, ahol sorban álltak az említett rendeletek, szabályok, majd folytatta. - Minden ország védi termékeit és mindig másokat. Ezt nekünk figyelembe kell venni. Nem panaszkodhatom, a nálunk dolgozó vámosok jól képzett szakemberek. A hozzánk jelentkező fiatalok először a helyszínen tanulják a szakma fogásait, majd öthónapos szaktanfolyamon vesznek részt. Ez a kezdet, igaz, a tanulásnak ezzel még nincs vége. Itt is, mint sok más munkahelyen, állandóan tanulni kell. - Kiből lesz jó vámos? - tettük fel a kérdést. A válasz körülbelül annyi volt, hogy gyakorlat teszi a mestert. - De talán menjenek el valamelyik határállomásra és győződjenek meg arról, hogyan dolgoznak kollégáim - mondta búcsúzásképpen az igazgató. Rövid tanácskozás után úgy döntöttünk, hogy a repülőtéri vámrészleg munkáját tekintjük meg. A repülőtéren Peter Koleda, az ottani vámrészleg vezetője már várt bennünket.- Most kevesebb munkánk van, hiszen a turistaszezonnak vége - szögezte le beszélgetésünk elején. - Kevesebb a külföldre induló menetrendszerű gép, de a különjárat is. Igaz, a főszezon elég nehéz volt, júliusban 36 707, augusztusban 40 147 utas ment külföldre, de nálunk a szezon májustól október végéig tart. A' főidényben sűrített járatok szállították az utasokat, volt olyan napunk, hogy két-három gép egyszerre indult és ugyanannyi le is szállt. így fordult elő, hogy 500 ember várt arra, hogy túljusson a vámvizsgálaton. Munkánkat nehezíti az is, hogy elég szűkösen vagyunk és ilyenkor munkatársaim igyekezete ellenére itt nagy a szorongás és az idegeskedés. Megtudtuk, hogy tíz vámos dolgozik a repülőtéren. Nyáron, ha előre tudják, hogy nagyobb lesz a forgalom, öten-hatan is dolgoznak egy műszakban, télen ketten látják el a teendőket. A műszakok 12 órásak, de bizony előfordul, hogy nincs megállás- nyi idejük sem. Nyáron a vasárnapok a legzsúfoltabbak, hiszen 18 gép utasainál kell elvégezni a vámvizsgálatot. 1969 óta három műszakban dolgoznak, mert a bratislavai repülőtér fogadja a kör­nyező országok gépeit is rossz időjárás esetében. Beszélgetésünk alatt egyszerre erősödő zúgásra lettünk figyel­mesek. A Moszkvából érkező gép simán landolt a pályán, s míg az utasok kiszállni készülődtek, addig Katarina Tantlmarová és Michal Súlovsky beálltak a helyükre, hogy már készen fogadják az utasokat. Csak messziről figyeltük munkájukat, melyet komo­lyan és gyorsan végeztek. Volt akitől csak kérdeztek valamit, megnézték a vámnyilatkozatot, volt akinek a csomagját is meg­vizsgálták. Kinek a poggyászát nézik meg a vámosok? - tettük fel a kérdést Peter Koledának. - Tudni kell, hogy csak a véletlenen múlik az, hogy megnézzük-e a poggyászt vagy sem. Igaz, néha tudatosan választunk és rendszerint jó a „szimatunk“. Ilyenkor vámolunk, bírságolunk, illetve az előírásoknak megfelelően elko­bozzuk az árut. Természetesen ez nem megy mindig simán, de igyekszünk rávenni az utast, hogy ismerje be, kihágást követett el. Acz ilyen esetekben a vámvizsgálat 10-20 percig is tarthat, alapos vizsgálatot csak indokolt esetben és csupán az én bele­egyezésemmel végzünk. Szerencsére egyre kevesebb az olyan utas, aki,,üzletelésre“ használja ki a külföldön való tartózkodást, ahelyett, hogy egy ország nevezetességeiben, szépségeiben gyönyörködjön. Mi most vesszük ki a szabadságunkat, ugyanis a főidényben csak nagyon kevesen mehettek el, azt is csak a családosok, mivel minden emberre szükségünk volt. Voltak gondok is, de jó kollégák és barátok vagyunk, mindent megoldot­tunk. Arra is volt idő, hogy fölajánljunk 24 óra társadalmi munkát annak érdekében, hogy munkahelyi környezetünk még szebb legyen. Elköszöntünk a vámrészleg dolgozóitól s búcsút intettünk a szolgálatban levő két vámosnak is, akik udvariasan, gyorsan és figyelmesen végezték hasznos munkájukat. pÉTERFI SZONYA • A város egyik legszebb épülete a városháza (CSTK felvételek) • Cesky Krumlov látképe 11»ti ^ ^ I

Next

/
Oldalképek
Tartalom