Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1983-06-24 / 25. szám

M ájus 11-én ünnepelte fennállásá­nak 20. évfordulóját a Nitra-Cer-. mán-i szociális otthon, amelynek 264 lakójáról 71 tagú személyzet gondosko­dik. A húsz év leforgása alatt jó eredmé­nyek születtek, aminek bizonyítéka a szociális otthonok közötti szocialista versenyben elért többszöri első helye­zésük. A sikerekről, a munkáról, az elképzelé­sekről Marta Drágulóvá, az otthon veze­tője adott számot.- Szép környezetben, de a városköz­ponthoz közel, négy hektárnyi területen élnek, dolgoznak az otthon lakói. Öregje­ink, mondhatom így, hiszen az átlagos életkoruk 79-80 év, jól érzik magukat, sokan öregségükre jobb körülmények kö­zött élnek, mint azelőtt. Hogy mi mindent kapnak? Az első helyen említeném az állandó orvosi ellátást, a rehabilitáció le­hetőségét. Gyakran fordul elő, hogy ná­lunk azok is felépülnek, akik azelőtt két- három évig fekvőbetegek voltak - mond­ja nem kis büszkeséggel, majd beszámol arról, ami az otthonban újdonságnak szá­mít, éspedig a napi kétszeri tornáról, melyen kilencvenen vesznek részt. Elein­te nem volt kedvük tornázni az öregek­nek, később megszokták. Ma már sokan nem használják a liftet sem, gyalog jár­nak a harmadik emeleti szobáikba, any- nyira javult erőnlétük. Az ápolásra szoruló fekvő betegeket a kórházi részlegen helyezik el, ahol harminchét egészségügyi nővér látja el őket. A pszichiátriai gondozást igénylő betegeket nem különítik el, bevonják a munkába, s tapasztalatuk szerint a munkaterápia eredményes.- Aki akar és aki bír, nem kell hogy tétlenül töltse napjait - hasznossá teheti magát és kereshet is néhány koronát - magyarázta a vezetőnő, miközben vé­gigvezetett a zöldséges kerten és a gyü­mölcsösön. Séta közben megfigyeltük a kaszáló, gereblyéző bácsikat, néniket, látszott rajtuk, hogy jólesik nekik a nem nehéz fizikai munka.- Lakóink ügyesek, a kisebb javításo­kat ők végzik el, ők tartanak szolgálatot a portán, a liftben, a telefonnál, segítenek a mángorlásnál, az ételkihordásnál, ők gondozzák a virágokat, de megemlíthet­ném azt is, hogy tollat fosztanak és a konzervgyár részére, valamint saját részünkre is zöldséget, gyümölcsöt tiszti- -tanak. A munka nem megerőltető, nem kötelező, mindenki annyit végez, ameny­nyire erejéből telik és jól jön a havi 120-200 korona mellékjövedelem is - hallottuk. Egy lakó ellátásának napi költsége 50 korona. Havonta saját maguk 690 koro­nát fizetnek, a minimális zsebpénzük 190 korona A munka után jólesik a pihenés. Az otthon dolgozói különböző kulturális mű­sorokat szerveznek számukra. Nemcsak filmvetítéseket, kirándulásokat, beszél­getéseket rendeznek, a lakók saját ma­guk is szórakoztatják lakótársaikat, ön­magukat.- Bábokat készítenek és azok segítsé­gével elmondják életüket. Azok, akik sze­retnek kézimunkázni hímeznek, kötnek, horgolnak, rongyállatokat varrnak egy gyérmekotthon számára. Lakóink több­sége szereti a zenét és a táncot, majáli­sokat, juniálisokat, Anna- és Mária-bálo- kat rendezünk nagy sikerrel. Ugyancsak közkedveltek a sportdélutánok is, ahol játékos versenyekben mérhetik össze ügyességüket. A lakók étvágya kitűnő, kosztjuk élet­koruknak megfelelő. Sok zöldséget, gyü­mölcsöt fogyasztanak - ezért is jó a kert (de még hoz is a konyhára évi 10 000 koronát), elkezdték a nyulak tenyészté­sét, a nyúlhússal a diétás kosztot tarkítják majd. Az otthonban bevált, hogy az eset­leges nézeteltéréseket, sérelmeket azon­nal orvosolják. Segít ebben a lakók közül választotta bizottság. Tagjai és általuk a többiek is segítenek az újonnan érke­zőknek, hogy mihamarabb megszokják társaikat új otthonukban. Akik rendszere­sen találkoznak hozzátartozóikkal, köny- nyebben illeszkednek be új környezetük­be, hamarabb oldódnak, kapcsolódnak bele az otthon életébe.- Családi ünnep a születésnap, ha­vonta egyszer közösen tartjuk, s ezt lakó­ink nagyon várják. Ajándékkal kedves­kednek egymásnak, mi is megajándé­Az otthon legidősebb lakója száznégy éves kozzuk, megvendégeljük őket, sót műsort is készítünk számukra. Jó a kapcsolatunk a nyitrai polgári ügyek testületével, a Pe­dagógiai Főiskola és az Élelmiszeripari Szakközépiskola diákjaival, akik szíve­sen jönnek közénk. Az otthon legidősebb lakója, Júlia Kabercová 104. születés­napját nagy örömmel ünnepeltük, hiszen a néni jó egészségnek örvend. Kijelenté­sén - most már talán egy kicsit öregszem- jót derültünk - emlékezett vissza Marta Drágulóvá. - Néhány éve esküvőt is tartottunk, az új házasok nyolcvanévesek voltak. Észrevettük, hogy a barátság eb­ben a korban is jól hat az emberekre, öregjeink vidámabbak, kedvesebbek, elözékenyebbek lesznek. Miközben megnéztük a szobákat, tár­salgókat, az otthon lakói gyakran meg­szólítottak, s kérdeztek egyet-mást a ve­zetőnőtől, s a hozzánk csatlakozó Suba Máriától, aki már húsz éve dolgozik a szociális otthonban.- Ugye ma is folytatjuk az olvasást- kérdezték tőle, s csak az igenlő válasz hallatán folytatták útjukat.- Nagyon szeretik a felolvasást, annak ellenére, hogy több mint ezer kötetes könyvtár könyveiből válogathatnak, örü­lünk annak, hogy lakóink érdeklődnek a' világ eseményei iránt, gyakran látjuk őket könyvvel, újsággal, esténként meg­nézik a tévé műsorát. Az effajta érdeklő­dés is pozitívan hat állapotukra - hal­lottuk. A szociális otthon költségvetése évi négy és fél millió korona. Dolgozói meg­tesznek mindent azért, hogy a lakók elfelejtsék a múlt nyomasztó emlékeit, hogy nyugalomban töltsék el életük hát­ralevő éveit. PÉTERFI SZONYA A tollfosztás jó szórakozás is (Gyökeres György felvételei) Bizonyítanak A főút mellett meghúzódó Kö­vecsesen (Strkovec) mindössze 382 ember él. A közigazgatásilag évek óta ide tartozó Naprággyal (Neporadza) és Keszivel (Kesov- ce) együtt is mindössze 880 lakos él itt. Ezeket a településeket csak egy parányi pont jelzi a térképen. S mégis, a nemzeti bizottságok versenyében a múlt évi eredmé­nyeikkel járási elsők lettek, ami azzal járt, hogy az SZSZK kormá­nyától elismerő oklevelet és pénz­jutalmat kaptak, immár másod­szor. Először 1974-ben érte őkpt hasonló megtiszteltetés.- Mi is igyekszünk lépést tartani a fejlődéssel - szögezi le Hubai István, a hnb elnöke. - S ez.elsö- sorban is az itt élő emberek érde­me, akik szeretik és ragaszkodnak szülőfalujukhoz. A korábbi idő­szakban Naprágyon művelődési ház, Kövecsesen üzlet és vendég­lő épült, természetesen társadalmi munkával. A múlt évben egy régi épületet óvodának alakítottunk át. A Z-akció keretében készült el a sportpályán az öltöző, amelynek értéke meghaladja a fél millió ko­ronát. Ezenkívül számos kisebb jelen­tőségű munkát is elvégeztek a múlt évben. Tatarozták a nem­zeti bizottsághoz tartozó két hatla­kásos házat, a naprágyi tűzoltó- szertárat és rendbe tették a vízle­vezető árkokat, összesen mintegy hétezer óra társadalmi munkát vé­geztek, közel hatezer órát a mező- gazdasági idénymunkák során. A székhelyközségben levő gyü­mölcstermelő állami gazdaság 55 000 korona értékű főleg gépi munkával, fuvarral járult hozzá a település fejlesztéséhez, de a középfokú mezőgazdasági szakmunkásképző intézet tanulói is kivették részüket a segítségből. Sőt, a naprágyi nyugdíjasotthon lakóinak egy része is segédmun­kásként dolgozott.- A három polgári bizottságunk és a képviselők szervezték a tár­sadalmi munkát - folytatja az el­nök. - Ilyen kis településeken az emberek jól ismerik egymást, s szinte restellik, ha más elfoglalt­ság miatt esetleg nem segíthet­nek. Itt van például Kuhin Béla, aki közel kétszáz óra társadalmi mun­kát végzett.- Szeretem a futballt, a sportot, gondnok féle vagyok - mondja az említett fiatalember. - A felesé­gem mossa a futballisták felszere­lését, én pedig egyebek mellett az öltöző építésénél segítettem, de ha a szükség megkívánta, ott vol­tam az óvoda tatarozásánál is. Elvégre jövőre óvodába megy a kislányom. A székhelyközségnek van pos­tája, s eddig mind a három telepü­• Hubai István lésnek iskolája. Hetente kétszer rendel Kövecsesen a gyermekor­vos. Hamarosan integrálják az is­kolát, de először hozzáépítéssel bővítik a kövecsesi iskolát, iskolai konyhát és napközi otthont létesí­tenek, hogy komplexen gondos­kodhassanak a három település gyerekeiről. Március óta Köve­csest a körzeti jellegű települések közé sorolták, ami azt jelenti, hogy szabad utat kaptak az építkezések terén. Ezért is szorgalmazza a he­lyi nemzeti bizottság, hogy a belte­rületen még ebben a megbízatási időszakban tizenöt házhelyet sa­játítson ki, illetve utalhasson ki.- A fő turistaidényben a szék­helyközségben nagy az átmenő utasforgalom, mivel közel van a ki­rályi határátkelőhely. Az út mellett viszont nincs járda. A felnőttek, a gyerekek az úttesten közleked­nek, s ez balesetveszélyes - véle­kedik Farkas József képviselő. - Aztán meg ott van a régi kocs­ma, amely lebontásra van ítélve. Annak egy helyiségében állandó néprajzi kiállítást rendeztünk be, hogy az unokáink, a dédunokáink • Kuhin Béla számára megőrizzük az egykori munkaeszközöket, használati tár­gyakat. Ezeket, s a könyvtárat is más helyiségben kellene elhelyez­ni. Megoldást kell találni, talán kö­zös beruházás keretében. Szolnoki Lajostól, a stupavai gyümölcstermesztő állami gazda­ság helyi részlegének a vezetőjé­től, megtudtuk, hogy huszonkét hektáron termelnek epret, nyolcon pedig málnát, hat hektáron meggy­fát ültettek ki, s további 64 hek­tár van előkészítve gyümölcsfa te­lepítésére. Már az idén is, de főleg a következő években szükség lesz nyáron a munkáskezekre. Ezért is építenek Naprágyon ötven férőhelyes munkásszállót. Aztán a falu dolgaira tereli a szót.- A jövő évben gazdaságunk irodaházat épít. S mivel a helyi nemzeti bizottságnak nincs saját székháza, az az elgondolásunk, hogy közös beruházással építkez­nénk. Mi is, ők is jól járnának. Ha összefognánk, talán még a könyv­tárnak, a néprajzi emlékszobának is tudnánk helyet szorítani. A dön­tés nem rajtunk múlik. Mi jövőre • Farkas József elkezdjük a munkálatokat és úgy tervezzük, hogy két év múlva be is költözünk. Minden szaván érezni a segíte­ni akarást. Negyedik megbízatási időszakban képviselő. Olyan em­ber, aki ha tud segít, pedig neki is meg kell gondolnia, melyik gépet hová küldje a gazdaságban.- Az óvoda körül is van még elég munka - mutat az elnök az óvoda udvarára. - Az első dol­gunk, hogy körülkerítsük, aztán gyermekjátszóteret készítünk. Elhaladunk a régi művelődési otthon mellett. Az elnök nem szól semmit, de tudom, a legszíveseb­ben azt mondaná, hogy egy kor­szerűbbre lenne szükségük. Aktív a színjátszó csoportjuk, évente több tanfolyamot rendeznek. Nem szól, bár nem egy nyilvános gyűlé­sen felvetik ezt a kérdést, s bizony nehéz rá válaszolnia. Talán né­hány év múlva, ha a népgazdaság teherbírása azt megengedi, ez a vágyuk is teljesülhet. NÉMETH JÁNOS • Szolnoki Lajos (A szerző felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom