Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1983-06-24 / 25. szám

Ebben az ötéves tervidőszak­ban már másodszor nyerte el a humennéi Chemlon a szövetségi kormány és a Szakszervezetek Központi Tanácsa vörös zászlaját. Tavaly és az idén. Ez a tény- bármilyen adatfelsorolás helyett- arról tanúskodik, hogy ennél a fontos kelet-szlovákiai vegyipari vállalatnál helyes úton haladnak, jó munkát végeznek. Egyébként már korábban is gyakran hallatott magáról ez a tu­lajdonképpen csaknem három év­tizeddel ezelőtt beindított, majd fo­lyamatosan bővített, fejlesztett .gyár. Éspedig pozitív értelemben. Mindig megtalálták a felmerült problémák megoldásának módját, és a legigényesebb feladatokkal is megbirkóztak. A humennéi Chemlon kollektí­vájának eredményes munkájáról Michal Kurty mérnök, az üzemi pártbizottság elnöke a közelmúlt­ban lezajlott kerületi pártkonferen­cián is beszámolt. Elmondta, hogy vállalatuk a 7. ötéves tervidőszak első két évében a tervezett áru­termelést 35 millió koronával, a műszálgyártási tervét 1490 ton­nával, a nyereség tervét 11,2 mil­lió koronával szárnyalta túl. Az 1981-ben elért eredményeik elis­merése fejében vállalatuk elnyerte a szövetségi kormány és a Szak- szervezetek Központi Tanácsa vö­rös zászlaját. Ezt is elmondhatta a pártelnök. Az 1982-ben felmutatott sikerek szintén a vállalati kollektíva mun­kájának eredményességét bizo­nyítják. Nem kevésbé az, hogy április végén a vállalat képviselői újból átvehették a szövetségi kor­mány és a Szakszervezeti Köz­ponti Tanácsa vörös zászlaját.- Tavaly még jobb eredménye­ket értünk el, mint 1981-ben - je­lentette ki Ján Slivka mérnök, a Chemlon vállalati igazgatója.- Ez a fejlődés annál is inkább értékesebb, mert a 7. ötéves terv­időszak második évében igényes kezdeményező tervünket túl is szárnyaltuk. Terven felül 18,1 mil­lió korona értékű árut termeltünk, a korábbi évhez viszonyítva csak­nem 95,2 millió korona értékű áru­val többet juttattunk piacra. Ez 4,3 százalékos évközi termelésnöve­kedést jelentett. Az igényelt vá­lasztékban, a tervezettnél 754 ton­na műszállal többet gyártott válla­latunk. Külön figyelmet érdemel, hogy az év közben két alkalommal többre módosított exportfeladatok tervét 104 százalékra teljesítette a válla­lat, és túlszárnyalta a hazai piac áruellátási tervét is. Slivka igazgató jogos büszke­séggel mondta el, hogy a felsorolt eredményeken kívül vállalatuk dolgozói tavaly 31,2 tonna kapro- laktamot, 42,3 tonna szemcsés poliésztert, 5422 tonna fűtőanya­got takarítottak meg, és jelentős devizamegtakarítást értek el. Az aranyjelvé­nyes szocialista munkabrigád- tagok - Bozena Zakóvá, Agnesa Dzurcaninová és Helena Faló­vá - a vállalat legjobb dolgo­zói közé tar­toznak (Robert Berenhaut felvételei) Michal Bróska miniszterhelyettes átadja a vörös zászlót Ján Slivka igazgatónak- Hathatós, konkrét importkivál­tó intézkedésekkel sikerült pótol­nunk a korábban tőkés piacról vá­sárolt nyersanyagokat - mondja az igazgató. - Saját kutatási-fej­lesztési intézetünk tevékenységét főleg a gyártmányfejlesztéssel és az importált nyersanyagoknak ha­zaival történő pótlásával össze­függő kérdések rugalmas megol­dására irányítottuk. Ki merem je­lenteni, figyelmet érdemlő sikerrel. Az innovációs programunk alapján kezdtük el néhány újfajta műszál, többek között a „Simkoton", a ,,Duotex“ gyártását. Mindkét termék elnyerte az „SZSZK Ipari Minisztériuma 1981 -es évi legjobb terméke" címet. Az idén kezdjük el a „Bikrepon“ kevert műszál próbagyártását és a Chemlon-IX üzem átadását követően 6000 tonnával növeljük a PAD műszál- kábel gyártását.- Igazgató elvtárs, saját tervük szerint az idén több mint 53,2 ezer tonna műszálat gyárt vállalatunk, ami valóban igényes feladat. Mire alapozzák derűlátásukat?- Eddigi eredményeink alapján joggal derülátók lehetünk, ezt pe­dig vállalatunk lelkes kollektívájá­nak becsületesen végzett munká­jára, sokrétű kezdeményezésére alapozzuk. Talán nincs a szocia­lista munkaversenynek olyan for­mája, amelyet dolgozóink követ­kezetesen és meggyőződéssel ne alkalmaznának. Elsőként tennék említést arról a négyszáz tagot számláló 16 komplex racionalizá- ciós brigádról, melyek vállalatunk racionalizálási tevékenységének több mint 60 százalékát adják. Nagyrészt az ö érdemük, hogy két év alatt a költségeinkből 30 millió koronát és 57 munkaerőt megta­karítottunk. Felfelé ívelő tendenci­át mutat nálunk az újítómozgalom is, aminek segítségével 1981-ben 8,9 millió korona, tavaly 16 millió korona hasznot értünk el. A minő­ség sem csupán jelszó vállala­tunknál. A minőségi követelmé­nyeknek megfelelő gyártás ered­ményei alapján 1980-ban és 1981-ben elnyertük az elsőséget a vezérigazgatóságunk által szer­vezett „Példás minőség vállalata“ címért folyó versenyben. Meggyőződésünk, a humennéi Chemlon vállalat kollektívája a jö­vőben is sokat hallat még magáról feladatai példás teljesítésével. KULIK GELLÉRT A bánásmódon is sok múlik- Úgy látszik, itt évek óta semmi sem változott - állapítottam meg elsietve a dolgot, amikor átléptem a Csilizköz Efsz nyáradi (Tofíorovec) állattartó telepének kapuját. A széles gazdasági udvar két oldalán sorakozó istállók ugyanazok vol­tak, amelyeket még valamikor az ötvenes években építettek. Bertalan Anna portás azonban felhívta a figyelmemet a többitől eltérő, a bejárat­tól kissé távolabb álló szociális épületre, melynek fontossága vitathatatlan. Mivel Balogh Lajos telepvezető-he­lyettes az egyik istállóból előkerült, szem­ügyre vettem a terepet. A telep melletti karám üres volt, a teheneket megérkezé­sünk előtt hajtották be. Az intenzív legelőt körülvevő korlátok most csak a hétvégi tétlenségre ítélt sávos öntözőberendezé­seket „őrizték". Varázsa volt ennek a szombat dél­utáni csendnek, mely egyben jelezte azt is, hogy az állatok körüli mindennapi teendők közül a hétvégeken csak azokat kell elvégezni, amelyek feltétlenül szük­ségesek: a fejést, az etetést és az almo- zást.- A telepünkön tartott háromszáz­negyven tehén szombat délutáni ellátá­sához huszonnégyen jöttek ki - mondotta Balogh Lajos. - Délelőtt nagyobb volt a forgalom. Takarmánybekészitók, pót­kocsikat vontató traktorok kerülgették egymást az udvarban: hordták a lucernát, a silót, az alomszalmát... Az első istálló takarmánykeverőjében Busánszky István és Végh László tolta az állatok elé a csillére rakott lucernát. Nyo­mukba szegődtünk a fal és a jászol közötti keskeny folyosón. Az állományon végigtekintve győződtem meg róla, hogy nem volt helyes az első benyomás alap­ján véleményt mondani, mert itt igenis nagy a változás. A közös gazdaságban az évekkel ez­előtt megkezdett keresztezési programnak köszönhetően az állomány szinte egé­szében fekete-tarka, tejelő tehenekből áll. Az új fajta meghonosítása lett egyben a változtatás forrása. Ez az egyik titka annak, hogy tavaly a szűkös takarmányo­zási lehetőségek ellenére is a szövetke­zet teljesítette tejeladási tervét. Ehhez, persze az etetők, fejők közötti munkaverseny is hozzájárult. Itt is azt vallják, sok múlik a bánásmódon. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy ha valamelyik gondozó halaszthatatlan ügy­ben egy napig hiányzik, a munkatársra bízott jószágok nem adják le az összes tejet. Az állatok ismerik gondozóikat, de a gondozók is a reájuk bízott teheneket minden jó és rossz tulajdonságát. A minél több tej termelésében etető, fejő egyaránt érdekelt, hiszen a kifejt mennyiségtől nagyban függ a fizetés. Ezért is várják minden évben a legelőre hajtás, a zöldetetés kezdetét. A legelőre hajtásra most is idejében felkészültek, rendbehozták a karámokat és így a ha­gyományokhoz híven György napján ki is hajthattak. Az öntözött, szakszerűen mű­trágyázott, intenzív, dús füvű legelő ter­méséből a télen is aránylag jól tejelő állatok hozama 3—4 literrel nőtt. Május közepe óta pedig, amikor perkó után frissen kaszált zöld lucernát is kapnak az állatok, már 6-7 literrel nagyobb a tehe­nenként napi tejhozam.- A több tej a boríték vastagságán, de munkánk egyhangúságán is változtat - jegyezte meg Szombathelyi Erzsébet fejőnő. - Ha többet fejek, szívesebben végzem a fejőgépek, a fejösedények tisz­tításával, fertőtlenítésével járó teendőket is. Ezért szinte már márciustól számoljuk a napokat, mikor hajtunk ki, mikor kezdő­dik el a lucerna első kaszálása...- És ha végre elérkezik a várva várt nap?- Persze, azután is érhet bennünket olyan csalódás, mint ma is, hogy száraz, rostos lucernát kapunk - vette át a szót Végh László. - Tudjuk, hogy ez a holnapi tejhozamon már meglátszik. A zöldetetés idején bosszantóbb a visszaesés, mint bármikor. A telepvezető nekünk is elmagyarázta a lucerna aznapi rosszabb minőségének az okát. Annak a parcellának a termését, amelyről ez a szállítmány származott, azért hagyták jobban megérni, mert tö­mörített takarmánynak szánták. A tömörí­tés előtt pedig szárítani kell a takarmányt. És célszerűbb a napon szárítani, mint drága energiával. De úgy látszik, nem győzték mind feldolgozni, s hogy ne men­jen veszendőbe, az állattartó telepre hordták. Az a szombat azonban csak egy nap volt a hónapokig tartó nyári takarmányo­zási idényből. Ezért egy esetleges egy­két napi visszaesés nem sokat változtat majd a végeredményeken. Tény viszont, hogy ezeknek a hónapoknak a tejhoza­ma lényegesen befolyásolja az egész évi tejtermelési eredményeket. A mérce is magas. Ezen a telepen az év végéig 1 380 000 liter tejet kell kifejni, vagyis több mint négyezer litert egy tehéntől... Mióta a tejgyárak áttértek a tej minő­ség szerinti átvételére, a szállított tejért járó pénz összege nemcsak attól függ, hogy mennyi volt a folyékony áru, hanem attól is, hogy milyen minőségű. A nyáradi tehéngondozók tudják, hogy az átvételt igazoló papíron ezúttal is lesz második osztályba sorolt tej mindaddig, amíg a fe­jőgépek tökéletes szigetelését nem tud­ják megoldani. Ehhez pedig csupán fillé­res tömítő gumira lenne szükség, ami viszont hiánycikk. Ezért miközben a gép feji a tejet, a hiányos szigetelés miatt a levegőből is szippant. így a levegővel való érintkezése miatt a tej összcsíratar- talma magasabb lesz a megengedettnél. Az összcsíratartalom a feldolgozás során ugyan csökkenthető, de többletmunka árán, és ennek a többletmunkának az árát a tejgyár levonja a tej árából. Tanulságos dolgok ezek, hiszen rávi­lágítanak, hogy a tejtermelésben élenjáró gazdaságok - mint amilyen a Csilizköz Efsz is, - sem mentesek kisebb-nagyobb bosszúságoktól, de ez nem akadályozza meg őket a tejtermelés növelésében. Ezekről a dolgokról már - elmenőben - az istállók előtt csoportba verődve be­szélgetünk, miközben halljuk, hogy a te­henek egymás után ereszkednek le - jól- lakottan - a tiszta alomra. KOVÁCS ELVIRA Az etetők, fejők közül néhányan pár percnyi időt szakítottak a beszélgetésre. A kép bal szélén Balogh Lajos. (A szerző felvétele) ÚJ 1983.

Next

/
Oldalképek
Tartalom