Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1983-06-17 / 24. szám

% PARRAGHY JOHANNA A ravasz róka és az okos nyuszi Egy reggel, amikor a vadá­szok, a hajtők és a vadászku­tyák megszállták az erdőt, a ravasz róka gondolt egyet és azt mondta:- Én bizony nem adom ol­csón az irhámat. Mindent meg­teszek, hogy életben marad­jak. - És bebújt a rókalyukba. Kora reggeltől durrogtak a fegyverek, hullott a vad. Dél körül minden elcsendesedett. Ez gyanús volt. Róka koma kimerészkedett az odújából, és körülnézett. Rögtön rájött a csend okára. A vadászok ebédszünetet tartottak. Egy kövér vadász jólakottan szun­dikált a fa alatt. Puskája a lábá­nál hevert. Több sem kellett a ravasz rókának. Odasomfor­dáit, gyorsan elkapta a vadász fegyverét, és eliszkolt vele. Li­hegve futott a kökénybokorig ahol elrejtőzött. Azt gondolta magában: -'Na híres vadász, te sem fogsz rókát lőni. Amint ott üldögélt a bokor tövében, látja ám, hogy egy nyuszi közeledik. De ni csak, ásót visz a vállán. Ilyen csudát még sosem látott. Mivel na­gyon éhes volt, a kíváncsiság­nál is jobban erőt vett rajta a vadászszenvedély. Már föl is húzta a puskán a ravaszt, mire a nyuszi odaért. A róka kiugrott a bokorból és rákiáltott:- Állj, vagy lövök! Szegény nyuszinak földbe gyökerezett a lába. Majdnem elejtette az ásót. A róka ráirá­nyított a puskáját. A nyuszi remegett, mint a nyárfalevél, de egyszerre mentő ötlete tá­madt, és azt mondta:- Vári csak róka koma. Gon­dold meg, mit teszel. Ha élet­ben hagysz, te is jól jársz. Én ugyanis most éppen a szarka összeharácsolt kincseit me­gyek kiásni. Adok neked is belő­le! Jó? A kapzsi ravasz rókának fel­csillant a szeme, és így szólt:- No jól van, gyerünk, de ha becsapsz, a halál fia vagy. Szegény nyuszi törte a fejét, mit tegyen. Hiszen ő tulajdon­képpen az elvermelt sárgaré­pát akarta kiásni. Mentek, mendegéltek, míg végre oda­értek a veremhez. A nyuszi elkezdett ásni, majd hirtelen abbahagyta, és így szólt:- Hűha, valami keményhez ért az ásóm, itt a kincs. A róka ledobta a puskát, elkapta a nyuszitól az ásót, és vadul ásni kezdett. Mohóságá­ban észre sem vette, hogy közben a füles szép óvatosan felvette a puskát, és elillant vele. így sikerült túljárnia a ra­vasz róka eszén. Androklusz és az oroszlán (RÉGI RÓMAI MESE) A régi Rómában élt egy Androklusz nevű rabszolga. Egyszer egy sötét éjszaka, amikor már mindenki aludt, megszökött ura házából. Egy év múltán azonban elfogták és visszavitték Rómába. Rettene­tes ítélet várt rá. Vadállatoknak kellett őt darabokra tépniük. Sok ember jött ei azon a na­pon a cirkuszba. A szerencsét­len rabszolga egyedül állt az arénában, majd ketrec nyílt, amelyből hatalmas oroszlán közeledett feléje. Az állat elő­ször hangosan felüvöltött, az­tán megállt és csóválni kezdte a farkát. Az emberek nagyon csodálkoztak, hogy az orosz­lán nem bántja a rabszolgát. Sőt, nyaldossa a kezét. And­roklusz figyelmesen megnézte a nagysörényú állatot és simo­gatni kezdte. Körös-körül min­denki azt kiáltotta hangosan:- Kegyelmet Androk­lusznak! Sokan nem értették a tör­ténteket és megkérdezték a hőst:- Miért nem evett meg té­ged az oroszlán? Hogy ma­gyarázod ezt? Androklusz ekkor mesélni kezdett:- Amikor elfutottam az uram házából, a pusztába menekül­tem. Nagy forróság volt ott, azt hittem, hogy rövidesen meg kell halnom. Se élelmet, se MEGFEJTÉS A június 3-i számunkban közölt feladat megfejtése: a pi­ramis csupa 1-esből - 1 -tői 111111111-ig, soronként egy számjeggyel növekedve - áll. Nyertesek: Mészáros Gyula, Csata (Cata); Hodosi Katalin, Dunaszerdahely (Dunajská Streda); Juhász Péter, Kassa (Koáice). vizet nem találtam. Végül rá­bukkantam egy barlangra. Be­másztam, hogy megpihenjek az árnyékban. Mély álmomból hangos üvöltés ébresztett fel. Nem tudtam mozdulni a féle­lemtől, amikor megpillantottam az előttem álló oroszlánt. Fele­melte mancsát, véres volt. Ha­mar megértettem, szenved, és arra akar megkérni, vegyem ki lábából a tüskét. Neki is láttam, majd a sebet ingem egy darab­jával bekötöztem. A hálás oroszlán kezemre hajtotta fejét és elaludt. Ettől a naptól jó barátokként éltünk együtt a barlangban. Boldogok vol­tunk, mégis vágyakoztam az emberek után. Egy napon vég­leg elhagytam a barlangot. So­káig bolyongtam a sivatagban, míg végül egy kis városba ér­keztem, ahol addig éltem, amíg fel nem ismertek és visz- sza nem vittek Rómába. Az oroszlánt valószínűleg vadá­szok fogták el, miután elhagy­tam. Itt Rómában, az arénában ismét találkoztunk. Az oroszlán azonnal megismert. Most már értitek, miért nem bántott. URBÁN GABRIELLA fordítása KIS ALLATLEXIKON írta: Milena Lukesová és Bohumil Riha; fordította: Kulcsár Ferenc; rajz: Varga Lajos OSZTRIGA Könnyű azt mondani: éti osztriga, de hogy lehet megenni ezt a kemény héjba burkolózó kagylót? Nem másként, mint élve, citrommal ízesítve. Azt mondják, hogy egészséges s kellemesen savanyú csemege, ezért hát ma osztrigát sok-sok farmon tenyésztenek, az egész világ ínyenceinek. ÉTI OSZTRIGA Tengeri kagyló, mintegy tíz centiméter hosszú. Az osztriga egy év alatt körülbelül három millió petét rak le. A petékből kikelt fiatal állatok a vízben lebegnek. A kifejlődött osztrigák a nem túl mélyen fekvő tenger alatti sziklák falához nőnek. ; -----­ÜL EGY ASSZONY A BOKORBAN... (Szlovák népi találós kérdések) Az anyát mázsálják, a lányát mérik. (Len és lenvászon) Nem vagyok ember, élek mégis, sok vizet megiszom én is. (Fa) Föld alatt él az apa, ám fiát a föld felett neveli. (A gyökerek és a fa koronája Húsom piros, Néma uraság ezüstszín kabátban. (Hal) Kint a csontja, bent a húsa, nincsen keze, nincsen lába. (Rák) Apró kis jószág, mely tüstént megvakulna, ha a szarvát lefűrészelnéd. (Csiga) Ismerek egy erdészt, aki az egész erdőt a hátán hordja. (Sün) bor az ízem, kő a szívem, mi a nevem? Bőrrel bevont egérfogó. (Macska) (Cseresznye vagy meggy) Feje szerint macska, Négy testvér egy házban, lába szerint macska, jó helyük van itten, farka szerint macska, csak ablakuk nincsen. hangja szerint macska, (Dió) és mégsem macska. (Kandúr) Ül egy asszony a bokorban, Négy megágyaz, kettő világít, egy lefekszik. fején piros keszkenő van. (Eper) (Kutya) Hosszú pálcák hegyén tojások, s a tojások Nem öreg, szakálla mégis van, tetején kis csillagok. nem bika, szarva mégis van, (Mák) nem tehén, mégis ad tejet. (Kecske) Van egy bika, van, száz bőre is van. Életében vízen úszkál, Ki a bőrét mind lenyúzza, holta után ágyunkban hál. megsiratja, elátkozza. (Liba) (Hagyma) Pincemélyen ül egy asszony, Kétszer jön világra, s egyszer hal meg. (Madár) csak a haja van a napon. (Sárgarépa) Tóth László fordításai GONDOLKODOM, TEHAT... Fehér-fekete 1. Egy ilyen színű vitorla van a távolban Valentyin Katajev regényének címében. 2. Ilyen színű párduc Bagira. 3. Ha nem ilyen színű, akkor is ilyen nemű az ing. 4. Ilyen asszony Jókai regényében és a róla szóló népmon­dában Korponai Jánosné, született Géczy Júlianna. Kipp-kopp A régi doktorok úgynevezett percussiós kalapáccsal kopog­tatták végig a mellkast, de ez az eszköz már nemigen használatos. A mai orvosok mivel kopogtatnak a betegen? Megfigyelőképességi próba A logikai szabályokat követve melyik vegyi elem nem illik a többi közé? ÚJI 1983. VI. 17.

Next

/
Oldalképek
Tartalom