Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-21 / 3. szám
IJXXÚ a 983.1.21. rencse. hogy tudtuk: az előbbrelépéshez termékeinknek milyen paramétereket kell elérniük. És ezért most többen is hálásak nekünk. Termékeink minőségében eljutottunk egy bizonyos szintre, ami nemzetközi összehasonlításban is jelent valamit, de nem állhatunk meg egy helyben.- Ha már a megtorpanás lehetőségét hozta szóba: önöknél ilyen akadályként mi jöhetne számításba?- A polimerekről már beszéltem. És létezik még egy kényes momentum, amely lényegében alkalmazkodásra kényszerít bennünket. A speciális gépi berendezésekről van szó. Mióta hazánkban nem gyártanak ilyeneket, azóta minden új termék előállítása magával hozza a gyártósor kifejlesztését és legyártását is. Hol van még ehhez a pótalkatrészek, a javítások kérdése. Inkább ne boncolgassuk tovább... Az emberi tényező minőségrontó hatását is, ahol csak lehet, fokozatosan kizárjuk. Ezért törekszünk az automatikus rendszerek bevezetésére.- Akadna még mondanivalója a témához?- Kiegészítésképpen hozzáfűzném: vállalatunkban vezetésemmel működik egy minőségbizottság. Feladata a minőség körüli teendők koordinálása és ellenőrzése. Negyedévenként tartjuk üléseinket. Ugyanilyen időközökben rendezzük meg vállalatunkban „A minőség napját“. Ez olyan fórum, amelybe a társadalmi szervezeteken kerésztül dolgozóink is bekapcsolódhatnak. Sőt, ezzel próbáljuk a minőség kérdését állandóan napirenden tartani.- Pedig még eléggé gyakori az a szemléletmód, amely a minőség minden gondját a minőségellenör, esetleg egy ilyen beállítottságú osztály nyakába varrná. Érvénye a Plastikában alighanem eltűnőben van...- Épp erről beszélek. Olyan légkört, érdekeltségi rendszert igyekszünk teremteni, hogy termékeink minősége mindnyájunk ügye legyen. Tehát a maga módján a gyártósor mellett dolgozó munkásé, a művezetőé vagy a fejlesztési mérnöké. Mert a minőségellenőr nem maradhat egyedül. És a termelésben is. éreztetni kell, hogy a minőség nem csupán divatos szólam, hanem követelmény, s nem 'is akármilyen. A devizával való ésszerűbb gazdálkodás követelménye számos vállalatot hazai nyers- és alapanyagfelhasználásra kényszerít. A váltás, főként a minőség szempontjából nézve, nem mindig és mindenhol töretlen ívű áthidalással egyenlő. A nyitrai Plastikában sem volt ez másképp. De az igazgatóhelyettes szavai arra engednek következtetni: náluk az a bizonyos „híd" már felépült. Alighanem sok ember örömére... J. MÉSZÁROS KÁROLY C sehszlovákia Kommunista Pártjának XV. kongresszusán megállapították, hogy hazánkban évente mintegy 15 ezer tonna műszaki gumiáru hiányzik a piac teljes ellátásához. Már ekkor nyilvánvaló volt, hogy a hiányzó mennyiséget egyre nehezebb lesz importból biztosítani, éppen ezért döntöttek a szakemberek a meglévő üzemek termelésének fokozása, illetve egy, teljesen új gyár építése mellett. A tervek szerint Szlovákiában egy évi 5 ezer tonna termelési kapacitású gyáregységet a hnúst'ai vegyipari gyár mellett építenek fel, mégpedig viszonylag rövid időn belül. A kiemelt - 555 millió korona értékű - beruházás első szakaszának befejezéséhez közeledik, s a tervek szerint április elején megkezdődhet a próbaüzem-szerű termelés. Eugen Migal'a mérnök termelésvezetőtől, a beruházáson levő jelenlegi helyzetről érdeklődtünk;- Jóllehet kiemelt nagyberuházásról van szó, s a munkákat az illetékes kormánybizottság rendszeresen ellenőrzi, mutatkozik némi késés az építkezésen - mondotta a szakember. - Nagy év végi hajrával az építőknek, a Banská Bystrica-i Stavoindustria építővállalat dolgozóinak, illetve a többi alvállalkozónak sikerült kimeríteni az elmúlt esztendőre tervezett pénzösszeget, ám az épületek nem a terveknek megfelelő sorrendben készültek el. Pedig most már nagyon sürget bennünket az idő, mert április elején meg kell kezdenünk a gyártást, s még az 1983-as év folyamán le kell gyártanunk mintegy 1000 tonna mennyiségű műszaki gumiárut, 67 millió korona értékben.- Ez a mennyiség a tervezett kapacitásnak csupán az egyötöde. Mikorra várható az évi 5 ezer tonnás termelési szint elérése?- Ez sok mindentől függ, elsősorban persze pénz kérdése. Pillanatnyilag még nem teljesen tisztázottak a gyárfejlesztés távlatai, a második és a harmadik szakasz építésének útjai. Az elmúlt esztendőben erre több tervváltozat is született, a legutóbbi variáció szerint az építkezés az első szakasz átadása után tovább folytatódik. Az épület és a berendezések fokozatos átadásával már a jövő évben elérjük a 2150 tonnás termelést, 1986- ban pedig a tervezett kapacitás kétharmadát.- S az elmúlt időszakban megteremtették-e már a termelés műszaki, személyi és egyéb feltételeit? - tettem fel a kérdést Zatroch Vladimír mérnöknek, az épülő gyáregység vezetőjének.- Már a beruházás kezdetén, tehát még 1976-ban gondoltunk az átállásra, így - dolgozóink felkészítésére és új munkaerők toborzására is. Dőlné Veste- nicén és Púchovban az elmúlt hat esztendő alatt nem kevesebb, mint 180 dolgozónk ismerkedett meg a gyártási technológiával, s ugyancsak megkezdődött a speciális oktatás középfokú szaktanintézetünkben, ahol az idén érettségizik az első 22 diák ebben a szakágazatban. A későbbiek során az új dolgozókat már helyben is betanítjuk. Időközben ugyanis már a vegyi művek régi műhelycsarnokaiban is megteremtettük a gumigyártás feltételeit. Fejlesztési osztályunk megfelelő szakembergárdával rendelkezik, ÍGY lm I Műszaki gumigyár - világ- színvonalon • Ezerféle terméket gyártanak • Próbaüzemelés - április elsején s már az első igazi sikert is magunk mögött tudhatjuk a butil bázison alapuló szelepek fejlesztésével. Az új eljárással a hagyományos gumiszelepek levegő- áteresztö-képességét tízszeresére csökkentettük, ezzel jelentős mértékben hozzájárultunk a púchovi gumigyár termékeinek, mindenekelőtt a gépkocsitömlők minőségi javulásához.- S vajon milyen lesz a gyár technológiai berendezése, s egyáltalán, milyen termékek gyártására lesz képes az üzem? - kérdeztem Vladimír Krejcí mér■■ nőktől, a műszaki-fejlesztési osztály tervezőmérnökétől .- Minden dicsekvés nélkül, állíthatom, hogy üzemünk a legkorszerűbb lesz az országban, s képesek leszünk világszínvonalon termelni. A hengermű és a keverékkészítő berendezés tőkés behozatalból származik, ennek értéke eléri a 43 millió devizakoronát, s ez magába foglalja a Hewlett Packed típusú számítógépen alapuló vezérlőrendszed is. A gyár műszaki berendezése messzemenően megfelel az egészségügyi és környezetvédelmi követelményeknek, a gazdaságos alapanyagfelhasználás és az energiafogyasztás követelményeinek is. A termelésben keletkező hulladékot újra feldolgozza az üzem, s csupán a selejtek selejtjét égetjük el egy korszerű kazánban, illetve változtatjuk hőenergiává. A termelés energiaigényessége a számítások szerint az ország többi gyárához viszonyítva * mintegy egyharmadával csökken. Termékskálánk bő, közel ezerféle műszaki gumiáru gyádását tervezzük. És szinte minden esetben hiánycikknek számító áruféleségről lesz szó. Az autóiparban használatos gumik termékskálája például igen bő - az ablaktörlőktől a porvédöig sok mindent magába foglal. Ezen belül rugalmasan tudunk terméket váltani, tehát igazodni az új gépkocsitípusokhoz. Ugyancsak nagy választékban készülnek műszaki gumiáruk az egészségügy számára. A jövőben elképzelhető néhány spodszer gyádása is. Első megrendelésünk egy medicinlabdára érkezett, melyet a Slovspod munkatársai fejlesztettek ki, a hagyományos bőr-alapanyag helyett műszaki gumiból. A prototípusok már elkészültek - az idei Inchebán be is mutatjuk. Egyelőre hazai spodszakosztályaink számára van 20 ezer darabos megrendelésünk, később természetesen szó lehet expódra való termelésről is. Más területen is nagy távlatai vannak a műszaki guminak, s már azzal a gondolattal is foglalkozunk, hogy a későbbiek során esetleg a mező- gazdasági gépek alkatrészellátásába is besegítünk ékszíjak gyádásával. Egyelőre mintegy 500 fő, többségükben nők foglalkoztatásával számolunk, tehát egyfajta szociálpolitikai haszna is lesz Hnuá- tán és környékén az új gumigyárnak. Az elmondottakhoz kiegészítésképpen csak annyit, hogy a gyárépítés első szakaszában 34 millió korona ráfordítással szabályozták a Rima felső folyását, s ennek hatása később a mezőgazdasági termelésben is megnyilvánul majd. A hatalmas beruházás a régi gyárépület ingoványos, hasznavehetetlen területén, egyetlen ár mezőgazdasági földterület igénybevétele nélkül épül fel, mintegy bizonyítékaként annak, hogy így is lehet, így kell építkezni! HACSI ATTILA tása szempontjából. A hektárhozamok hagyományos növelésének korlátái vannak, hiszen nem lehet állandóan fokozni a különböző műtrágyák, gyom- és rovaridó s egyéb növényvédő vegyszerek alkalmazását. Ezek másodlagos hatása ugyanis nemkívánatos, kádékony módon kezdi befolyásolni a környezetünket. A kor egyik követelménye az, hogy a hagyományostól eltérő, új módon is gondoskodjunk az élelmiszeriparban és az állatok takarmányozásához felhasználható fehérjék termeléséről. Ehhez szintén a mikroorganizmusok nyújthatnak segítséget. Az alapvető emberi tápanyagokat, főleg pedig az állati takarmányokat így ipari, mikrobiológiai módszerekkel korszerű üzemekben és komplexumokban is elő lehet állítani. Az ember így bizonyos médékig függetlenítheti- magát az időjárás ingadozásaitól, s új édelemben szervezheti át a mezőgazdasági termelést. Felmerül azonban az a kérdés, hogy miként fogunk viszonyulni a mikroorganizmusok segítségével termelt élelmiszerek fogyasztásához. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy az ember születésétől fogva rá van utalva a mikroorganizmusok segítségére és ezek közvetlen fogyasztására. A savanyú tejből készített különböző tejtermékeket tulajdonképpen a mikroorganizmusok milliárdjai alkotják. Kenyeret sem lehetne sütni élesztő nélkül. A sajtok, a bor, a sör s számos egyéb élelmiszeripari termék előállítása a mikroorganizmusok tevékenysége nélkül elképzelhetetlen. A biotechnológiai eljárások az élelmiszedermelés folyamatait rendkívül meggyorsítják, s hatékonyságukat is növelik. Egy 500 kg élősúlyú hízóbika például 24 óra alatt legfeljebb 1 kg-os súlygyarapodást ér el, míg a mikroorganizmusok ugyanilyen tömege azonos idő alatt több mint 2 tonna hasonló jellegű terméket hoz létre. A mikrobiológiai termék ugyanakkor kétszer több fehérjét tadalmaz, mint az azonos mennyiségű marhahús. Egy tonna mikrobiológiai eredetű fehérjekoncentrátum- mal, ha azt a baromfieledelhez hozzáadjuk, körülbelül fél tonna baromfihússal és 30 000 tojással többet állíthatunk elő. ' ' A sörgyádásnál is szinte csodálatos eredményeket érhetünk el. A sör hagyományos fermentálásánál a folyamat időtadama 70-90 óra, ami a biotechnológia segítségével 1 órára csökkenthető. Az említett példák azt bizonyítják, hogy a mikroorganizmusok segítségével a hagyományos technológiai eljárások hatásfoka lényeges médékben növelhető. Emellett ■■■■■■»■•»«■■■■■■■■■■■■■a takarmányélesztőket különböző hulladékanyagokból és maradványtermékekből is lehet gyádani, például szalmából, faforgácsból és különböző élelmiszeripari hulladékokból. Egyes számítások szerint például a nyugat-szlovákiai kerületben kitermelt szalmából annyi mikrobiológiai fehérjét lehetne gyádani, ami Szlovákia egész lakosságának a szükségletét fedezhetné. • A tudományos-műszaki kutatás eredményei széles távlatokat nyitottak meg a biotechnológia gyakorlati alkalmazása előtt. Ehhez azonban meg kell teremteni a szükséges anyagi-műszaki feltételeket is, s gondoskodni kell a megfelelő alapanyagok szükséges mennyiségéről. A biotechnológia döntő médékben hozzájárulhat az alapvető élelmiszerekből való önellátás eléréséhez, az élelmiszedermelés energiaigényességének csökkentéséhez, s a környezet védelméhez. Ezéd ezen a területen még szorosabbra kell fűzni a tudományos-műszaki és termelési együttműködést a KGST-országokkal, elsősorban a Szovjetunióval. A biotechnika fejlesztésében hatalmas lehetőségek rejlenek, amelyek kihasználásával a mai és a jövő nemzedék számos problémája megoldható. VLADIMÍR MARKOVIÉ • A Szlovák Keményítőgyárak Dolná Krupá-i próbaüzemében évente 180 tonna bolamiláz enzimet gyártanak a textilipar számára (Ladislav Pákozdy felvétele) is