Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1983-06-03 / 22. szám
KLEMENT GOTTWALD-DI JAS KUTATÓ A TUDOMÁNY SZŰZ TERÜLETÉN /■")- Both Bálint kandidátussal, Ul. a Szlovák Tudományos Akadémia Molekuláris Biológiai Intézetének tudományos munkatársával a prágai várban találkoztam, alig fél órával azután, hogy Gustáv Husáknak, a CSKP KB főtitkárának, köztársasági elnökünknek kezéből átvette a Klement Gottwald Állami Díjat. A negyvenéves kutatóval együtt vették át a magas állami kitüntetést társai: Ján Zelinka professzor, a kémiai tudományok doktora, dr. Éva Zelinková, Jozef Simuth és Jozef Timko mérnökök, a tudományok kandidátusa. A kitüntetés tömör indoklásában az áll, hogy az SZTA Molekuláris Biológiai Intézete tudományos munkatársainak a Streptomyces aureofaciens nevű egysejtű mikroorganizmusokból sikerült több olyan újfajta enzimet különválasztaniuk, amelyek lehetővé teszik a genetikai információhordozó nukleinsavak specifikus hasítását. Kutatásaik eredményei elősegítik az enzimek hatásmechanizmusának megismerését molekuláris szinten. S ennek nagy a gyakorlati jelentősége, tekintettel arra, hogy ezek a mikroorganizmusok képezik az alapját az egyik antibiotikum-hatószer előállításának. A kutató- csoport munkássága az enzimológia terén világviszonylatban is egyedülálló. Vitathatatlan, hogy nagy jelentőségű felfedezésről van szó, s az öt kutató több éves munkássága megérdemelt társadalmi elismerésének lehettünk tanúi május elsejének előestjén a prágai várban. Beszélgetésünk elején Dr. Both Bálint a kezdetekre, a diákkorra emlékezik. A Csallóközre, szülőfalujára Nagymagyarra (Zlaté Klasy) és diákéveinek városára, Szencre (Senec).- Huszonkét évvel ezelőtt, 1961-ben érettségiztem a Szenei Magyar Tanítási Nyelvű Középiskolában. Tanulmányaimat a Komensky Egyetem Természettudományi Karán, a fizika-matematika szakon folytattam. Diplomamunkám témáját az elméleti biofizika területéről választottam - mondja mintegy bemutatkozásként.- Hogyan került az akadémiára?- Egyetemi tanulmányaim elvégzése után néhány évig a Bratislavai Magyar Tanítási nyelvű Gimnáziumban tanítottam matematikát. Nagyon jól éreztem magam ott, s most is szívesen emlékezem az ott töltött évekre, a tantestületre és a diákokra egyaránt. A tanítás mellett természetesen figyelemmel kísértem a szakmámmal összefüggő elméleti kutatásokat. Egy alkalommal telefonhoz hívattak az igazgatói irodába. A Szlovák Tudományos Akadémia Molekuláris Biológiai Intézetéből Zelinka professzor volt a vonal másik végén. „Keresünk valakit, aki érdeklődik az elvont, egzakt magkutatás fizikai és matematikai módszerei iránt, önre gondoltam, vállalná-e?“ Mint fizikus, az egyetem elvégzése után nem sokat tudtam a modern biológiáról, az enzimekről, s talán még idegenkedtem is a közvetlen biológiai témától, mivel ekkor még nem mertem tel e tudományág nagy jelentőségét. Ami azonban mégis azonnal, ott a telefonnál megérlelte bennem a döntést, az az enzimkutatás ismeretlensége, bonyolultsága volt. A tudomány szűz területe, amelyen alkalmazhatók az elvont elméleti kutatás módszerei. így tehát igent mondtam, s 1970-től dolgozom az intézet laboratóriumaiban. Az enzimológiai kísérleti munka alapjainak elsajátításában sokat köszönhetek dr. Zelinkovának, a tudományos-kutatási program koordinátorának. Fő kutatási területünk a Streptomyces aureofaciens nevű mikroorganizmus metabolizmusá- nak tanulmányozása, azaz az anyagcsere biokémiai és biofizikai folyamatainak feltárása.- Kérem, jellemezze közelebbről a kutatás jelentőségét.- Az említett mikroorganizmus azért fontos, mert az egyik jelentős antibiotikumot, a klórtetraciklint termeli. Ebnek az antibiotikumnak az előállítása szintetikus, vegyi úton nagyon költséges lenne. Az említett mikroorganizmusból biológiai katalizátorok, azaz enzimek vonhatók ki, amelyek döntő szerepet játszanak az anyagcserében, sót, a mikroorganizmus nukleinsavai szerkezetének ismeretében az enzimek segítségével olyan előre tervezhető genetikai változások is eszközöl- hetók, amelyek kívánt irányban javítják az egysejtűek tulajdonságait. Célunk az enzimek pontos megismerése, jellemzése, illetve alkalmazása a legkorszerűbb tudományos-kisérleti módszerekkel. Az enzimek a biokémiai alapkutatás nélkülözhetetlen tartozékai.- Az én feladatom ezen belül az általunk kivont egyik enzim, a guanil specifikus ribonukleaz hatásmechanizmusának fizikai és matematikai módszerekkel történő vizsgálata volt - folytatja dr. Both Bálint. - Erre azonban csak akkor kerülhetett sor, amikor megfelelő mennyiségű tiszta enzimkivonat állt rendelkezésemre. Az elméleti kutatás nem hozta meg azonnal az eredményeket. Kevés volt az adat. Igen, Both Bálintnak évekig kellett várnia a pozitív eredményre, de az ő esetében is beigazolódott a feltalálók évszázados tapasztalata: a tudományban a bonyolultnak látszó kérdések tulajdonképpen nagyon egyszerűek - ha már értjük őket. Az igazi kutatás abból áll, hogy az ember azt látja, amit már ezren láttak, de olyat gondol, amit senki sem gondolt még! Dr. Both Bálint és kutatótársai megértették, s meg is határozták, jellemezték kutatási területük egyik bonyolult, eddig senki által meg nem határozott kérdését. A kutatott probléma megoldásának vágya dr. Both Bálintot kitartó munkára ösztönözte. Eredményeire külföldön is felfigyeltek. Meghívást kapott például az NSZK-ba, a világviszonylatban is számottevő Münsteri Egyetem Biokémiai és Fizikai-kémiai Intézetébe, ahol gyarapította ismereteit, elmélyítette a fizikai kutatási módszerek alkalmazásának gyakorlatát, mágneses magrezonancia spekt(Könözsi István felvétele) roszkópiai méréseket végzett, s alkalma nyílott a közvetlen együttműködésre Rü- terjans professzorral, az enzimkutatás jeles képviselőjével, összehasonlító vizsgálatok sorát végezte el, nemzetközi értekezleteken vett részt. Közben rövi- debb ideig az oxfordi egyetemen is tanulmányozta az enzimkutatás eredményeit.- Rendkívül fontos tapasztalatokra tettem szert Moszkvában, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Molekuláris Biológiai Intézetében, ahol két ízben, először 1977-ben, majd 1978-1979-ben töltöttem hosszabb időt. Szovjet kollégáimmal végzett közös kísérleteim nagyon jó eredménnyel jártak, s különösen Kar- pejszkij professzor útmutatásai voltak számomra nagyon hasznosak. De munkám sikeréhez az is hozzájárult, hogy kandidátusi értekezésemet a legnevesebb csehszlovákiai biofizikusnak, Jozef Zachar akadémikusnak, a Szlovák Tudományos Akadémia alelnökének irányításá- vaí dolgozhattam ki. Beszélgetésünk során nemcsak a tudományról esik szó. Dr. Both Bálinttól és nejétől, Veronika asszonytól - aki ugyancsak hivatalos volt a kitüntetések ünnepélyes átadására - megtudtam, hogy hétéves kisfiúk, Péter is a Duna utcai iskolában tanul, másik gyermekük, a négy és fél éves Angéla még óvodás. Both Bálint felesége közgazdasági mérnök, a bratislavai Területi Tervezési Kutatóintézetben dolgozik. Dr. Both Bálint érdeklődési köre széles, szakmáján kívüli területekre is kiterjed. Szabad idejében sokat olvas, főként dokumentumirodalmat, publicisztikai és történelmi munkákat. A világeseményeket állandóan figyelemmel kíséri, mert mint mondja: -Nem élünk légüres térben, s munkánk, életünk elválaszthatatlan a társadalom, az emberiség problémáitól. Hozzáfűzi még: a tudományos munka elképzelhetetlen a nemzetközi együttműködés nélkül, s ennek alapvető feltétele a béke... Alig másfél hónapja találkoztak a Szenei Magyar Tanítási Nyelvű Gimnáziumban, az iskola fennállásának 25. évfordulóján az iskola növendékei. Az egykori diákok felmérték életútjukat. Valamennyien cselekvő módon vesznek részt a szocialista társadalom építésében, megtalálhatók az alkotó munkának szinte minden területén. Dr. Both Bálint, pályafutásának jelentős pillanatában, a legjobbaknak kijáró kitüntetés átvételekor is életének, tudományos munkásságának igazi hátterére gondol, azokra, akik közül érkezett, a családra, a szülőföldre, az alma materra és a munkahelyére. Joggal lehetünk rá büszkék mindannyian, mert tudóstársaival együtt dr. Both Bálint kandidátus valóban hozzájárult társadalmunk szellemi gazdagságának gyarapításához. SOMOGYI MÁTYÁS gyereket el tudunk az óvodában helyezni. Justyák Imréné, a jnb képviselője, az elnök szavait hallva hozzátette:- A régi óvodát nyugdíjasklubnak építjük majd át, hiszen vagy háromszázan élnek a településünkön. Róluk sem szabad megfeledkeznünk. A fiatalok pedig a szövetkezet támogatásával a régi iskolát alakítják át ifjúsági klubbá. A gyermekintézményt jövőre akarják átadni rendeltetésének. Az egyik pavilon tetőszigetelését már elvégezték, a másikat most készítik elő. Balázs László ács, Varga Gyula kőműves a szövetkezet alkalmazottja. Kezdettől itt dolgoznak.- Az egész település szeme láttára dolgozunk, az erre járók gyakran megkérdezik, mikor készül már el, mikor vehetik már birtokukba a gyerekek. Éppen ezért meg kell fognunk a munka végét.- Pár hét múlva jönnek a központi fűtés- és a villanyszerelők - veszi át a szót Balázs László. Azt akarjuk, hogy az épületben télen, kedvezőtlen időjárásban is dolgozhassanak. Barthal Lajos nyugdíjas és Csiba Zoltán villanyszerelők társadalmi munkában a központi fűtés szerelését készítik elő.- Naponta négyen-öten segítenek - jegyzi meg Barthai Lajos. - A helyi nemzeti bizottság értesít bennünket, hogy társadalmi munkára van szüksége, mi pedig jövünk, amikor ráérünk. Az ember itt él, s amíg ereje és ideje engedi, tennie kell a településfejlesztésért valamit. A lakszakállasiak tavaly 36 254 óra társadalmi munkát végeztek, kötelezettségvállalásukat 117,4 százalékra teljesítették. Az idén 32 470 óra társadalmi munka elvégzését ígérték. Fitos Kálmán,- Mindnyájunk érdeke a falu fejlesztése - vallja Fitos Kálmán (A szerző felvételei) a háztartási bolt vezetője, a kisállattenyésztők helyi szervezetének a titkára az egyik gyűlésen három munkanap ledolgozására tett ígéretet. Erről ezt mondja: - Két gyerekünk van. Az egyik iskolába, a másik óvodába jár. A kicsi ősszel már elsős lesz, az óvoda elkészítésében tehát látszólag nem vagyok érdekelt, de hát itt lakom. Szívügyemnek tekintem, hogy mielőbb elkészüljön mindnyájunk örömére. Itt az üzletben a bevásárlás ÚJ 1983 Az elismerés jobb munkára kötelez- Igyekvő, szorgos emberek laknak településünkön - ezekkel a szavakkal kezdi a beszélgetést Kovács István, a Lakszakállasi (Sokolce) Helyi Nemzeti Bizottság elnöke, majd hozzáteszi: — Két évvel ezelőtt a nemzeti bizottságok versenyében a járásunkban a második helyen végeztünk, a múlt évi munkánkért pedig a közelmúltban a bratislavai várban vettük át az SZSZK kormányának elismerő oklevelét. Erre igen büszkék vagyunk. Az elmúlt években sokkal gyarapodott a település. így a hnb székházával, amelyben a posta és a takarékpénztár is helyet kapott, majd az egészségügyi központ készült el, de korszerű bevásárló- központjuk is van. A múlt évben utakat, járdákat tettek rendbe, Madérét és Bo- gyarét között is út épült, így a rendszeres autóbuszjáratot az ott élők is igénybe vehetik. Korszerű alapiskolájukban mintegy háromszáz gyermek tanul. Jelenleg a háromtantermes óvoda építését szorgalmazzák, a munkálatokat még 1980- ban megkezdték.- Az óvodai osztályok mellett, bölcsőde is lesz az új létesítményben. Szükség van rá, elsősorban azért, hogy a kismamák újra munkába állhassanak. Tavaly településünkön 28 gyerek született. S ha a gyermekintézmény elkészül, minden- A nyugdíjasokkal is törődnünk kell- mondja Justyák Imréné
