Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1983-06-03 / 22. szám
A mai munkásfiatalok és szakmunkástanulók alkotják majd á legközelebbi években, évtizedekben hazánk munkásosztályát, társadalmunk vezető erejét. A fiúk az apák örökébe lépnek, hogy ök építsék tovább a fejlett szocialista társadalmat. A munkásifjúság felkészítése erre a feladatra tehát fontos társadalmi-politikai ügy, mert ettől függ, hogyan érvényesül ás erősödik a jövőben a munkásosztály hatalma. Nem véletlen tehát, hogy a munkásfiatalok és a szakmunkástanulók nevelése a Szocialista Ifjúsági Szövetség munkájában is az előtérben áll. E kérdésekről beszélgettünk Borka Ferenccel, a SZISZ nyugat-szlovákiai kerületi bizottságának titkárával. • Hogyan viszonyul az ifjúsági szövetség a munkásfiatalokhoz?- Ifjúsági szövetségünk munkáját természetszerűleg az ifjúság minden rétege körében egyformán nagy figyelemmel végzi. Viszont a szocialista építés alapvető követelménye, hogy a munkásosztály vezető szerepe az egész társadalomban, tehát az ifjúság körében is érvényesüljön. A CSKP XVI. kongresszusa is leszögezte, hogy céltudatosan kell foglalkozni a munkások eszmei nevelésével, bővíteni kell általános, politikai és szakmai ismereteiket, növelni közéleti aktivitásukat. Gondoskodni kell megfelelően felkészített utánpótlásról. Ezzel a feladattal a párt az ifjúsági szövetséget bízta meg. Nagy megtiszteltetésnek vesszük a megbízatást, egyúttal nagy felelősségérzettel akarjuk teljesíteni. • Mit tart az ifjúsági szövetség e nagy horderejű feladat megvalósításában a legfontosabbnak?- A munkásosztály utánpótlásának felkészítése során el kell érni, hogy a felnövekvő nemzedéket egyre inkább a munkásosztály pozitív vonásai, a becsületes és odaadó munka, a rend, a munka- szervezés, a takarékosság igénye, az új technika és az új munkamódszerek iránti érdeklődés jellemezze. Ki kell alakítani bennük a politikai öntudatosságot, az osztályhűséget, az áldozatvállalást, a közösségi érzést és a proletár internacionalizmus jellemzőit. Ezt a feladatot a család, az iskola és a munkahely, az állami szervek és a társadalmi szervezetek, köztük ifjúsági szövetségünk összehangoltan, együttesen oldják meg. A szakmunkástanulók és a pályakezdő ifjúmunkások munkássá válásának folyamatában, zökkenőmentes munkahelyi beilleszkedésében jelentős szerepet vállaltak eddig is a SZISZ-alapszervezetek, de el kell érni, hogy egyetlen fiatal se maradjon magára a pályakezdés gondjaival. Az ifjúsági szervezeteknek következetesebben kell harcolniuk azért, hogy a fiatalok elméleti ismereteiknek és gyakorlati képzettségüknek megfelelő beosztást kapjanak. Széles körben terjed a SZISZ által kezdeményezett mozgalom, a pályakezdő munkásfiatalok és a szakmunkástanulók munkahelyi beilleszkedését megkönnyítő egyéni és kollektiv támogatás. A patronálási mozgalom ott a legeredményesebb, ahol kialakult a megfelelő munkamegosztás, ahol a közösségek tapasztalt, jól képzett tagjai, akár egyének, akár egész munkacsoportok vagy szocialista munkabrigádok tervszerűen segítik hozzá a fiatalt a szakma mélyebb megismeréséhez, a SZISZ tisztségviselői pedig az üzem ifjúsági közösségébe.való beilleszkedésének útját egyengetik. Nincs megoldva azonba a betanított és segédmunkások patronálása, nyilván ennek tulajdonítható, hogy e réteg szervezettsége a legalacsonyabb. • Ha már a szervezettségnél tartunk: mekkora a szövetség bázisa, befolyása a munkásfiatalok és a szakmunkástanulók körében?- A munkásfiatalok esetében, sajnos, aggasztóan alacsony a szervezettség. Kerületünkben 32 720 munkásfiatal tagja az ifjúsági szövetségnek, ami a SZISZ- taglétszám 22,6 százaléka. Ez bizony nagyon kevés, ha figyelembe vesszük, hogy kerületünkben 165 ezer 30 éven aluli ifjúmunkás él. Szlovákiai méretben sem sokkal jobb a helyzet, a munkásfiatalok a SZISZ összlétszámának 23,6 százalékát alkotják. A szakmunkástanulók esetében lényegesen jobb a helyzet, és majdnem száz százalékos szervezettségről beszélhetünk. Csakhogy ez sem vigasztal bennünket, mert a tagfelvétel némely esetben meglehetősen formális. A SZISZ-tisztségviselők az iskolaév elején, legtöbbször októberben és novemberben némely esetben tömegesen veszik fel a szervezetbe az elsősöket. Ez az eljárás helytelen és egyenesen ellentmond a SZISZ Központi Bizottsága 1980. évi határozatának. Az ilyen tagfelvételben nincs semmi köszönet, éppen ezért arra törekszünk, hogy az alapszervezetek a szakmunkásképző intézetekben is folyamatosan vegyék fel a fiatalokat, főleg az érdeklődést és az érdemet véve alapul. • Mi az oka a munkásifjúság alacsony szervezettségének?- A közelmúltban a SZISZ kerületi bizottságának ülésén foglalkoztunk a kérdéssel, ezért egészen pontosan tudjuk, mi az ok. Tudatosítanunk kell, hogy az ifjúsági szövetség akkor képes hivatását mind magasabb színvonalon betölteni, ha eddigi helyes törekvéseinél is jobban figyelembe veszi az ifjúság különféle korosztályainak és rétegeinek sajátos helyzetét, eltérő tapasztalatait és igényeit, különösen pedig azt a körülményt, ' hogy az ifjúság egyik része még tanul, másik része pedig már a termelőmunka és a társadalmi élet cselekvő részese. Eddig ezeket a szempontokat figyelmen kívül hagytuk. A SZISZ-funkcionáriusok a mozgalmi élet minden megmozdulását vonatkoztatták valamennyi típusú szervezetre, egyáltalán nem vették figyelembe az egyes szociális rétegbe, illetve korcsoportba tartozó fiatalok érdeklődését. Ez egy nagyon leegyszerűsített felfogás, amellyel szakítani kell, de késlekedés nélkül. Ezentúl differenciáltabb rétegmunkát kell végeznünk, jobban figyelembe véve a helyi adottságokat, a fiatalok elvárásait. Eddig a munkakezdeményezést tekintettük a termelésben dolgozó alapszervezetek fő feladatának, a szakköri munka, a hasznos szórakozás és a szabadidő-foglalkozások rovására. Ezentúl kiegyensúlyozottabb arányt kell találni a termelőmunka és a szabad idő hasznos eltöltése között. Érdekes, vonzó foglalkozásokkal vonhatunk be még több fiatalt a szervezeti munkába. Különösen időszerű a klubok fejlesztése, éppen ezért szorosabbra kell fűzni a kapcsolatot a szakszervezettel, amely jól felszerelt klubokkal és művelődési házakkal rendelkezik. Remélem, hogy erre nagyon jó alapot nyújt az a megállapodás, amelyet a SZISZ és a szakszervezetek legfelsőbb szervei a közelmúltban írtak alá. Következetesebben védelmeznünk kell a fiatalok munkajogi és szociális érdekeit. Bebizonyosodott ugyanis, hogy ahol a SZISZ tisztségviselői képviselve vannak az üzem vagy a vállalat vezetőségében és érvényt tudnak szerezni a fiatalok jogos követeléseinek, ott az ifjúsági szervezet iránt nagy az érdeklődés a fiatalok körében. Példaként említeném a párkányi (Őtúrovo) papírgyárat, a Stará Turá-i Chi- ranát, a partizánskei cipőgyárat, a Bánovce nad Bebravou-i Tatra gyárat és a trnavai autógyárat. Nagy tartalékaink vannak még a szövetség befolyásának növelésére a munkásszállásokon, ahol- főleg az építőiparban - a lakók szabad idejük eltöltésében teljesen magukra vannak hagyatva. Sok a szervezetlen fiatal a katonai szolgálatból hazatérők, a szakmunkástanuló-képzőt végzettek és a munkahelyüket változtatók körében. Egyszerűen nem érdekli őket, ami az új munkahelyükön az ifjúsági közösségben zajlik, mert korábbi munkahelyükön más volt a helyzet vagy mást vártak. Kezdetben csak el-elmaradoznak a foglalkozásokról, aztán örökre elvesznek a szervezeti munka számára. • Az említett tények ismeretében hogyan tovább?- Napjainkban a társadalmi és politikai fejlődés egyik fontos és nélkülözhetetlen feltétele, a jó munkahelyi és társadalmi közérzet kialakulásának előfeltétele a szocialista demokrácia, szűkebb értelemben az üzemi demokrácia fejlesztése. Az üzemi demokrácia fejlesztését a párt- szervezetnek, a szakszervezetnek és a SZISZ-szervezetnek kell biztosítania. A szocialista demokrácia és az üzemi demokrácia fejlesztése egyike a legtöbbet vitatott, a tömegeket foglalkoztató kérdéseknek. Nem véletlenül, hiszen a dolgozók - köztük az ifjúmunkások- a szocialista demokrácia nyújtotta fórumokon vehetnek részt a szocialista társadalom építésének irányításában, a munkásosztály hatalmának gyakorlásában, az együttes tervezésben és cselekvésben. Az üzemi SZISZ-szervezetek és alapszervezetek feladata, hogy megismertessék a tagokkal - elsősorban a szakmunkástanulókkal és a pályakezdő fiatalokkal - a szocialista demokrácia elvi és gyakorlati kérdéseit, ezzel is segítsék zökkenőmentesebb beilleszkedésüket a vállalati életbe. Tegyék a SZISZ - tagok kötelességévé, hogy vegyenek részt és nyilvánítsanak véleményt a tervezésben - jó lehetőséget nyújt ehhez a kezdeményező tervezés —, az üzemi, a munkahelyi demokrácia közvetlen fórumain. Bátorítsák és készítsék fel a szervezet tagjait e fórumokon való szereplésre. Tanítsák a munkásfiatalokat a társadalmi, a kollektív és az egyéni érdekek helyes összehangolására. Biztosítsák, hogy véleményüket a gazdasági vezetők meghallgassák, észrevételeikre, problémáikra érdemi választ kapjanak. A munkásosztály, a munkásifjúság közvetlen politikai képviseletének biztosítása a vezetésben alapvető jelentőségű elvi és politikai kérdés. Az üzemi SZISZ- bizottságok éppen ezért érjék el, hogy az aktívan dolgozó, gazdag mozgalmi tapasztalatokkal rendelkező ifjúmunkás SZISZ-vezetőket, élmunkásokat, élenjáró fiatal dolgozókat az üzem- és művezetők, valamint a vállalati vezetés utánpótlásának tekintsék. Ahol ezt már sikerült elérnünk, ott az ifjúsági szövetségnek nagy a tekintélye és a befolyása a fiatalok körében és a tagfelvétel folyamatos. Ez végső soron megmutatkozik a fiatalok fokozott helytállásában, ami mindenképpen a társadalom hasznára válik. PALÁGYI LAJOS A MUNKÁSOSZTÁLY ÚJ NEMZEDÉKE Beszélgetés a SZISZ és a munkásfiatalok kapcsolatáról A villanyszerelésről általában azt tartják, hogy férfiaknak való szakma. Közülük is inkább csak a jobban megtermetteknek ajánlják a pályaválasztási tanácsadók. Érthető ez, hiszen sok-sok oszlopra mászás, a súlyos huzalkötegek emelgetése és pontos helyükre illesztése, vagy a villanymotorok és a nagyobb kapcsolótáblák bekötése, karbantartása bizony testi erőt is kíván a szakértelem mellé. Éppen ezért ritka eset, hogy karcsú fiatal lányok választják ezt a foglalkozást. Eredetileg Mária Juhászová, a Ziar nad Hronom-i Szlovák Nemzeti Felkelés Alumíniumgyár feldolgozó üzemének villanyszerelője is merőben másféle munkáról ábrándozott. Leginkább nyelveket szeretett volna tanulni, hogy azután sokat utazhasson, idegen tájakkal, távoli népekkel ismerkedhessen.- Ennek eddig még csak nagyon kis része valósult meg - mondja mosolyogva, a csalódottság legkisebb jele nélkül. - Ugyanis a legjobb barátnőm szakmunkás- képzőbe készült az alapiskola után. Szüntelenül unszolt, hogy tartsak vele. Végül beadtam a derekamat. Kissé az otthoni körülményeim is közrejátszottak ebben, mert az édesanyánk hármunkat nevelt egyedül. Igaz, megvolt mindenünk, de mégis szerettem volna mielőbb a saját lábamra állni. Ehhez pedig éppen a szakmunkásképző kínálta a legjobb alkalmat. Kezdetben persze többször elbizonytalanodtam a választás miatt, mert lányok csak ketten ültünk az osztályban. Igazából csak az első szakgyakorlatokon kezdett tetszeni a dolog. Később már hiába is próbáltak volna rábeszélni valami másra. Kitüntetéses szakmunkás-bizonyítvánnyal a zsebében hét évvel ezelőtt jelentkezett az alumíniumgyárba. A feldolgozó üzem javító- és karbantartó műhelyében kapott munkát.-Három villanyszerelő volt itt akkor - idézi fel a fogadtatás legemlékezetesebb eseményét. - Bizony egyikük sem örült túlságosan annak, hogy velük fogok dolgozni. Szemmel láthatóan gyanakodtak és attól tartottak, hogy bizonyára majd nekik kell elvégezniük a rám eső feladatokat is. Ezt tapasztalva még jobban megerősödött bennem az elhatározás: most már mindenképpen kitartok! „NEM FÉLEK A FELADATOKTÓL“ Eleinte csak apróbb megbízatásokat kapott a műhely főnökétől. A különféle javításokat megrendelő gépkezelők, mesterek is inkább adminisztrátornak, mint villanyszerelőnek nézték a szerszámos ládák, polcok között serénykedő lányt.- Úgy jutottam az első komolyabb feladathoz, hogy éppen egyedül voltam a műhelyben, amikor bejelentette valaki, hogy leállt a gépe. Üzenetet is hagyott: küldjem oda a szerelőt. Mivel nem volt kinek szólni, magam mentem. Aránylag könnyen megtaláltam és egy jó félóra alatt kijavítottam a hibát. A munkatársaim csak utólag értesültek az esetről. Azt hiszem, akkor fogadtak be igazán maguk közé. A javító- és karbantartó műhelyben azóta tízre növekedett a villanyszerelők száma. Most már mind a kilenc férfi természetesnek veszi a kolléganő jelenlétét. Különösebben nem kivételeznek a feladatok szétosztásakor sem. Persze, ha megerőltetőbb munkáról van szó, azért soha nem marad el a lovagiasság. Mária Juhászová pontosan dolgozik. Az elmúlt hét év alatt egyetlen egyszer sem volt panasz a munkájára, önzetlen áldozatkészségét is sokszor bebizonyította, amióta a gyárba került. A SZISZ-alapszervezetben így szinte rögtön felfigyeltek a szerény, csendes természetű lány rendkívüli szorgalmára. Később éppen az ifjúsági szövetségből javasolták felvételét párttagjelöltnek.- Nagyon megörültem az újabb bizalomnak - mondja. - Minden igyekezetemet arra fordítottam, hogy helytálljak. A kétéves tagjelöltségi idő alatt közeli kapcsolatba kerültem üzemünk nödolgozóinak sikeresen tevékenykedő újító csoportjával. Nekem is volt néhány jónak véleményezett elgondolásom. Biztatásukra elkészítettem és benyújtottam az újítási javaslatokat. Ezek gyakorlati alkalmazása eddig közel 150 ezer koronát jövedelmezett a gyárnak. A CSKP tagsági igazolványának átvétele után egyre igényesebb megbízatásokat kapott, amelyeket - éppúgy, mint mindennapi munkáját - mindig példamutatóan, becsületesen teljesítette, s ezzel két éve azt is kiérdemelte, hogy tagja lehessen az SZLKP Ziar nad Hronom-i Járási Bizottságának.- Szívesen vállalom a többletmunkát. Meggyőződésem, hogy ez a legkevesebb, amivel minden magamfajta huszonéves fiatal tartozik társadalmunknak a mai gondtalan életért. Most az eddiginél jobban be kell osztani az erőmet, mert időközben férjhez mentem, és van már egy kisfiúnk. A megszaporodott családi kötelességek ellenére nem félek a nagyobb feladatoktól sem. Ha ez nem így lenne, bizonyára villanyszerelő sem lett volna belőlem... LALO KÁROLY
