Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-14 / 2. szám
$ ÚJ szú 21 1983.1.14. A SZOCIALISTA ORSZÁGOK ÉLETÉBŐL Lengyelország nyersanyagkincsei Lengyelország legfontosabb ásványkincse a kőszén, amely nélkül működésképtelen lenne a gazdaság. A szén fedezi az ország alapvető fűtőanyag-energetikai szükségleteit, s a jó minőségű ásványkincset a legkülönbözőbb iparágak, - köztük a vegyi és a gyógyszeripari hasznosítják. Ugyanakkor a kőszén keresett árucikk a nemzetközi piacon is. A rekordévnek számító 1979-es esztendőben a lengyel bányászok 201 millió tonna kőszenet hoztak a felszínre, s ebből 41 millió tonnát exportáltak a bányavállalatok. A kőszénnek a lengyel gazdaságban betöltött élenjáró szerepét két tényező határozza meg: a kitermelés és a készletek. Amikor 1980-ban és 1981-ben a szénkitermelés 193, illetve 163 millió tonnára csökkent, zavar támadt az ipari termelésben is. Fokozatosan normalizálódik az ország gazdasági és társadalmi helyzete és minden jel arra mutat, hogy a kőszénkitermelés eléri az évi 180-190 millió tonnát. Ezzel pedig lehetővé válik a hazai szükségletek kielégítésén túl az export növelése is. A feltárt szénkészletek teljes tömege 100 milliárd tonna. A kőszéntelepek a katowicei, a walbrzychi és a lublini szénmedencében találhatók. A két előbbi szénmedencében már évek óta folyik a széntelepek kiaknázása, a lubliniban pedig már hamarosan befejezik az első bányában lévő fejtési fal kiaknázását előkészítő munkálatokat. A teljes üzemelést követően itt évente több mint 3 millió tonna szenet bányásznak majd. A második világháború óta eltelt időszakban Lengyelországban összesen 17 új bánya létesült, s további 6 kiépítése folyik. Ebből kettő a lublini szénmedencében létesül. A lengyel energetikai iparban mind jelentősebb szerephez jut a barnaszén is. Az 1982-ben előállított villamos energia minden hatodik megawattja már barnaszénre alapozott erőműből származott. A lengyel bányászok 1982-ben 38 millió tonna barnaszenet termeltek ki. Az energetikai fejlesztési program célkitűzéseinek értelmében a bamaszéntermelés a következő években gyors ütemben növekszik: 1985-ben mintegy 60 millió tonna, öt évvel később, 1990-ben pedig már 80-85 millió tonna lesz. így a lengyel villanyerómüvek teljesítménye mintegy 6 ezer megawattal fog emelkedni. A barnaszénkészletek nagyságát 40 milliárd tonnára becsülik a szakemberek. Az ércfélék közül elsősorban a rézérc érdemel jelentős figyelmet. Ez a kőszén és a kén mellett Lengyelország harmadik legfontosabb ásványkincse. 1960-ban a rézérc kitermelés 1,5 millió tonna volt, 1980-ban már elérte a 23 millió tonnát. 1980-ban ezüstöt is tartalmazó rézércből 405 ezer tonna tiszta rezet és több száz tonna ezüstöt állítottak elő. Lengyelország már hosszú évek óta nagy mennyiségű rezet és ezüstöt exportál. Az országban bőségesen található horgany- és ólomtartalmú érc is. Ez az ásványkincs azonban nehezen aknázható ki. A hidrológiai és a geológiai körülmények alaposan megnehezítik a kibányászást. A kitermelt horgany egy részét ugyancsak exportálják. A vegyipari nyersanyagok sorában a legjelentősebb a kén. A feltárt készletek nagyságát tekintve Lengyelország az első helyen áll a világon. Az évi kitermelés mintegy 5 millió tonna, s ennek 75 százalékát exportálják. 1981-ben a kénexportból származó bevételek összege 1 milliárd 280 millió zloty volt. Figyelmet érdemelnek a lengyel kősótelepek és néhány más keresett kőzetféleség is. Ez utóbbiak készletét mintegy 36 milliárd tonnára becsülik. A különböző iparilag hasznosítható kőzetekből jelenleg mintegy 288 millió tonnát termelnek évente. Természetesen jónéhány ásványféleséget, nyersanyagot importálni kényszerül az ország. Ilyenek a kőolaj, a földgáz és a vasérc. 1985-ig a Szovjetunió európai részén több új villanyerőművet helyeznek üzembe, amelyek összkapacitása 25 ezer MW lesz. A felvételen: részlet a szmolenszki atomerőmű építéséről FORRÁSOK: INTERPRESS, ŐSTK, APN, NÉPSZAVA A Tartui Állami Egyetem (Észt SZSZK) 350 éves. A szovjethatalom évei alatt 25 ezer szakembert nevelt, ami több, mint egész addigi fennállása alatt. - A felvételen az egyik korszerű előadóterem. Először a tető készül el... Hogyan kezdenek építeni egy házat? A kérdés fejeslegesnek tűnik. Először elkészítik az alapját, majd a földszintet. így építettek ezredéveken keresztül. Örményországban azonban egy új módszer seqítséqével a házépítés a tetőtől kezdődik. Az építők először a több részből összeszerelt oszlopokat, a támaszokat szerelik. Ezután a földön állítják össze a tetőt, melyet az oszlopokra erősített különleges emelőkkel juttatnak a magasba. A földön szabadon álló helyen megkezdik a legfelső emelet betonfödémének készítését. Ezt ismét a magasba emelik, hogy hozzáfogjanak az alatta levő emelet födémének betonozásához. Miután valamennyi födém a helyére került, megkezdik az épületek belső szerelési munkáit. A hagyományos módszerrel szemben tehát az emeletek nem alulról fölfelé, hanem fölülről lefelé készülnek. Az új módszer a korábbinál jóval gyorsabb. A házak formája teljesen egyedi, így például akár lóherére emlékeztető is lehet. Az új módszerrel készített házak nagy előnye, hogy földrengésállóak. A középületek, üdülőkomplexumok, áruházak, több emeletes garázsok, ipari létesítmények tervezésekor az építészek fantáziája szabadon szárnyalhat. Rejtvényünkben Simon István függőleges 36. alatti verséből idézünk: Az ágon pihés hópamat lapul, az eresz már szinte a földig ér. A vers folytatását lásd a rejtvényben. Vízszintes: 1. Vérszívó rovar. 8. A palesztinai arab nemzeti felsza- badítási mozgalom szervezete. 14. Az idézet harmadik sora (zárt betűk: T, A, L). 16. Londoni galéria^, névelővel. 17. Vörhenyes. 18 __ Kazan, filmrendező az US A-ban. 20. Kellemetlenség. 21. Rag. 22. Táplálkozott. 23. Lavórban van! 25. Köztisztasági alkalmazott. 28. Fánk közepe. 29. Vidék. 31. Gléda. 32. Tréfás ötlet. 34__Éva, az első emberpár. 36. Szlo vák mutató névmás. 37. Ritka fiúnév. 39. Háziállatok összessége. 40. Végtag. 41. Nem hajlékony. 42. Zsiradék. 43. Rag. 44. Botrányos csalás. 45.... Angeles. 46. A csónak gerince. 47. Ilyen anya is van. 48. Kötőszó. 50. Az uralkodó hatalma alá rendelt ember. 53. Lutécium. 54. Formai. 56. Érzékszerv. 57. Folyó Közép-Ázsiában. 59. L. K. D. R. 60. Névutó. 61. Valóságos. 66. Méretek. 67. Olasz szürrealista író. Függőleges: 1. Pala fele. 2. Város Japánban. 3. Balti nyelvű nép. 4. Kikötőváros Hokkaido nyugati partján. 5. Tudatlanság. 6. összevissza ken. 7. Zenei hang. 8. Bizalmat... valakinek. 9. Szárnyalás - szlovákul. 10. Fóka azonos hangzói. 11. „A“ vásárló. 12. Szlovákiai kirándulóhely. 13 . .ció, politikai eszmék terjesztése. 15. Erekkel mintázott. 19. Az idézet negyedik sora (zárt betűk: S, N, K). 21. Pörk. 22. A munka és az energia egysége. 24. Hibáztat. 26. Koszinusz. 27. A nagy nevettetök egyike. 30. Magyar drámai színészKeresztrejtvény nő volt. 33. Fokozatosan fáradttá- válik. 35. Nagy mirigy. 36. A vers címe. 37. Menet eleje. 38. Bizakodik. 40. ízlelek. 41. G betűvel a végén készülék a szeszes italok alkoholtartalmának mérésére. 43. Nyakprém. 44. Ital. 45. Vissza: illetve. 46. Némán kever. 49. Alsókar. 50. Város az ÜSÄ-ban. 5i. Szállítóoszlop. 52. Európai nép (ék. f.). 55. Nyújtaná. 58. Tüzes. 60. Én - latinul. 61. Bantu néger törzs. 62. I. É. N. 63. Gary fele. 64. Bizony. 65. Koreai dinasztia. 2 3 4 5 5“ 7 fi Ia lü 11 TT TT K SZ > M ■ ■ ' V L i !¥ 1 ■ 31 ■ 22 43 ■ L 26 27 I m 29 ■ * m 32 ■ 33 1 34 ■ 39 sz I j _ ■ " 42 ■ m ■ 44 ■ _ ■ ,0 47 48 49 ■, , 3TJ 33 ?4 55 L ■ ■ | ■ L 59 La ■ 60 61 m > 53 .4 n 66 ■ 37 j A december 31-én közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Az óév már messze jár, Új kedvet hoz január. Legyen ez tán minden hónap, Hírnöke a szépnek, jónak. Könyvjutalomban részesülnek: Csizi Lászlóné, Komárom (Komárno), Tóth Gusztávné, Vágkirályfa (Kráí’ová nad Váhom), Szász Péter, Kassa (Kosice), Barczi László, Gömörpanyit (Gemerská Panica), Bakay Pál, Csalár (Őeláry) Műemlékfelmérés Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium irányításával Magyarországon megkezdődött a legújabbkori építészeti és történeti értékeket őrző épületek felmérése. Kiválasztják a legbecsesebbeket, s gondoskodnak arról, hogy megkapják a műemlékeket, a múemlékjellegű és városképi jelentőségű épületeket megillető rangot és védettséget. A század- forduló táján és elsősorban a két világháború között épült alkotásokat veszik számba, köztük a szecesszió és az eklektika, majd a megújuló, modern építészet stílusjegyeit hordozó épületeket. A számítások szerint várhatóan 1986-ban fejezik be a legújabbkori építészet műemlék rangra emelhető értékeinek felmérését ésjegy- zékbe vételét.
