Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1983-05-06 / 18. szám
A fejlődés minőségi téren is megmutatkozott. A München előtti köztársaság éveiben a szlovák sportolók csak ritkán jutottak be az országos élvonalba. A fel- szabadulás után a helyzet megváltozott: a győzelmi emelvényen egyre gyakrabban jelenik meg szlovákiai sportoló. Testnevelésünk és sportunk terén tehát elégedetten tekinthetünk a felszabadulás óta eltelt 38 évre. Tesszük ezt azonban azzal a tudattal, hogy a testkultúra szocialista rendszerének érvényre juttatása - hogy az ember mindennapi életének részévé váljon - még nagyon sok erőfeszítést igényel. /''^ehszlovákia szovjet hadsereg Ub általi felszabadítása megteremtette a nemzeti demokratikus forradalom fejlődésének, a népi demokratikus köztársaság létrejöttének lehetőségeit. Ugyan a nemzeti és demokratikus forradalom megnyirbálta a reakciós erők politikai hatalmát, de a burzsoázia nem adta fel a harcot, s a hatalom visszaszerzésére törekedett. Ez a helyzet tükröződött a csehszlovákiai testnevelési mozgalomban is. A sportszövetségek és a testnevelési szervezetek tagjainak követelésére még 1945. május 5-én megalakult Prágában a Központi Nemzeti Testnevelési Bizottság (a legnagyobb testnevelési szervezetek, a Sokol, a Munkás Testedző Egyesületek Szövetsége, a Proletár Testedző Szövetség, valamint a sportszövetségek és a Junák képviselőiből), amely a következő határozatot fogadta el:,,A testnevelés egyesítésével az új Csehszlovákia építéséért“. A dokumentumban többek között ez áll: ,.Testnevelők, sportolók, cseh fiatalok, valamennyi dolgozó, felhívást intézünk hozzátok; segítsetek egy új, egészséges és egységes testnevelési és sportszervezet megalapításában!“ A felszabadulás utáni testnevelési és sportélet első szakaszát (1945-1948) a testnevelés és a sport egyesítéséért folyó küzdelem jellemzi. A kommunista párt, a Proletár Testedző Szövetség, a haladó testnevelők és sportolók a fasizmus elleni egységfrontban tömörültek, s a második világháború idején a tagok nagy részét megnyerték az egységes szervezet kialakítása gondolatának. Az egyesítésért folyó küzdelem e szakaszában bizonyos eltérések voltak Csehországban és Szlovákiában (például: Szlovákiában nem újították föl a volt szervezetek tevékenységét, hogy meggyorsítsák az alapfokú testnevelés egységes szervezetének létrejöttét). Erre a harcra nagy befolyással volt Csehszlovákia Kommunista Pártja, amely azt a Kassai Kormányprogram szellemében irányította. A reakciónak azonban sikerült elérnie az egyesítés halogatását főként a Sokol és az Oral testedző szervezetek képviselőinek közbenjárására, akik Csehországban a nemzeti szocialista és a néppárt, Szlovákiában pedig a demokrata párt reakciós erőinek utasításait követték. A CSKP és a megújhodott Nemzeti Front politikai győzelme 1948 februárjában megteremtette a feltételeket ahhoz, hogy befejeződjék a testnevelés és a sport terén kibontakozott egyesítési folyamat. A Nemzeti Front Központi Akcióbizottságának elnöksége 1948. február 27-én elhatározta, hogy az egységes testnevelési szervezetbe, a Sokolba tömöríti a tagokat. A lépés megvalósítása érdekében a meglevő testnevelési szervezetekben és sportszövetségekben akcióbizottságokat hozott létre, amelyek feladata volt az egyesítés előkészítése. Az említett szervezet létrejöttét 1948. március 31-én jelentették be ünnepélyesen. Az egyesítés megvalósítása azonban nem volt ilyen egyszerű sem politikai, sem szervezési téren. Szlovákiában például nemegyszer nehézségekbe ütközött a sportklubok egyesítése a Sokol-egye- sületekkel, mivel 1948 elején mindössze 98 Sokol-egyesület létezett. Ezzel szemben például csak a labdarúgóklubok száma 420 volt. Az egyesítés véghezvitelében, nagy segítséget jelentett, hogy ebben a tömegszervezetek is érdekeltek voltak: a Forradalmi Szakszervezeti MozAz I. országos spartakiád bemutatóiból Már 1948-ban nagyszabású nemzetközi atlétikai versenyt rendeztek Bratislavában HATÁRKŐ TESTNEVELÉSÜNK ÉS SPORTUNK FEJLODESEBEN galom, valamint a Szlovák Ifjúsági Szövetség üzemi és helyi Sokol-egyesülete- ket alapított. A második időszakban (1948-1952) nagy jelentősége volt a testnevelés és a sport állami támogatásáról szóló törvénynek, valamint az Állami és a Szlovák Testnevelési és Sporthivatal létrejöttének annak ellenére, hogy az önkéntes testnevelés és sport irányításával továbbra is a Sokolt bízták meg. Ebben az időben Szlovákia-szerte rohamosan nőtt a tagok száma (1947-ben 59 ezer, 1951 -ben már 150 925 volt), főleg az üzemi egyesületek megalakulásával. 1952- ben széles körű elemzésnek vetették alá a testnevelési mozgalom helyzetét, s a tapasztalatok alapján a párt és a kormány ez év decemberében kiadta a testnevelés és a sport szervezettségéről szóló törvényt. Ennek értelmében a testnevelés és a sport egységes állami irányítás és ellenőrzés alá került. A társadalom sportttal, testneveléssel és turisztikával foglalkozó hat területén (valameny- nyi típusú iskolában, a hadseregben, a Nemzetbiztonsági Testületben, az FSZM-ben, a szaktanintézetekben és falvakon (12 önkéntes sportszervezet alakult. Közülük hót a szakszervezetben, kettő a minisztériumok mellett, egy pedig a falusi tagok részére (a Sokol önkéntes Sportszervezet). 1953- 1956 időszaka nagyon fontos nálunk a testkultúra szocialista rendszeA Slovan férfi kosárlabda-csapata az ötvenes években betört az élvonalba rének következetes formálása szempontjából. A testkultúra jellemvonásai a szovjet rendszer sokéves tapasztalatai alapján jöttek létre, méghozzá a szervezeti formaelemek tekintetében következetesebben, mint a tartalmiakat illetően. A Sokol önkéntes Sportszervezet működésével Szlovákia-szerte nagyobb tevékenységet fejtettek ki a falvak, ami természetesen összefüggött a mezőgazdaság kollektivizációjában elért sikerekkel. 1953 végén Szlovákiában 1162 labdarúgó- és 761 röplabda-szakosztály tevékenykedett, ami lényegesen több volt az egyesítés előtt nyilvántartott számadatnál. Céltudatosabb módszertani tevékenységgel, a testnevelők felkészítésével (1953-ban létrejött a Testnevelési Főiskola, valamint Prágában a Testnevelési Kutatóintézet) nagy változások történtek főleg a sportedzések színvonalában. így történt, hogy a teljesítménysport terén eddig elmaradt Szlovákia fokozatosan betört az élvonalba, elsősorban az ifjúsági korosztályban; s ebben nagy érdeme volt az Ifjúsági Sportjátékok bevezetésének. 1957-ben megalakult az egységes önkéntes testnevelési szervezet, amely márciusi alakuló közgyűlésén a Csehszlovák Testnevelési Szövetség nevet vette fel. Sikeres fejlődését a társadalmi válság zavarta meg, amelyben újabb próbálkozások történtek az egység megbontására. Az 1969 gtán következő fokozatos konszolidáció (a cseh és a szlovák testnevelési szervezet alakuló kongresz- szusai után) megteremtette a lehetőségeit annak, hogy testkultúránk szocialista jellege megszilárduljon. A CSKP XIV., XV. és XVI. kongresszusán hozott határozatok céltudatosan növelik a testnevelési folyamatban a politikai nevelő hatás hatékonyságát, lehetővé teszik a tömegsport fejlődését, előségítik a teljesítmény- és az élsportban elért eredmények javítását. Az elmúlt 35 év alatt sikerült kiküszöbölnünk társadalmunk egyes területei között az óriási különbségeket. Hasonlóképpen történt a testnevelés és a sport terén, ahol Szlovákia lényegesen lemaradt annak idején. Az egyesítés után néhány sportágban ötvenszeres növekedést értünk el a tagok létszámában. Kézilabdában 345-röl 17 165-re, atlétikában 420-ról 13 609-re, röplabdában 596-ról 19 961-re, aztaliteniszben 820-ról 26 537-re, labdarúgásban 25 300-ról 210 116-ra nőtt a tagok száma 1982-re (1947-tel összehasonlítva). Sajnos, az alapfokú testnevelést illetően országrészünk még mindig jócskán elmaradt a csehországi átlagtól. Nem volt túl nagy az örökség a München utáni Csehszlovákiában az anyagi javak tekintetében sem: 1937 végén a leggazdagabb testnevelési szervezetnek, a Sokolnak Szlovákiában 48 tornaterme volt (Csehországban 1129). Az 1981-es évben azonban számuk már 1284-re nőtt, s ezenkívül számos további létesítmény épült. (1947-ben egyetlen műjégpályánk volt, ma a számuk 50, ebből 20 fedett; a háború után két fedett uszodánk volt, ma 54 van.) 1957-ben a Pravda Nagydíjáért rendeztek nemzetközi atlétikai versenyt (a mai P-T-S elődje) Mojmírovcén (nitrai járás) a Druzstevník sportegyesületben alapfokú testneveléssel is foglalkoznak. Felvételünkön az anyák és a gyerekek közösen végzik a gyakorlatokat (Archív-felvételek) JAROMÍFt PERÚTKA, a Komensky Egyetem testnevelési karának dékánhelyettese #ŐJSZÚ VASÁRNAPI KIADÁS Index 48 097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága, főszerkesztő: Rabay Zoltán, helyettes főszerkesztő: Szarka István és Csetó János, szerkesztőség: 815 81 Bratislava, Gorkého 10. telefon: 309. Í331-252. 332-301, szerkesztőségi titkárság: 550-18. gazdasági ügyek 506-39. Táviró: 092308 Adminisztráció: Pravda Kiadóvállalat. 815 80 Bratislava Volgogradská 8 Fényszedéssel készül a Pravda, az SZLKP Nyomdaipari Vállalata 02-es üzemében. 815 80 Bratislava. Martanoviőova 21. Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 815 80 Bratislava. Jiráskova 5. telefon: 337-823. 337-825 Hirdetési iroda a közieteknek: 815 80 Bratislava. Vajanského nábrezie 15 II. emelet, telefon: 551-83. 544-51 Előfizetési dij havonta - a vasárnapi kiadással együtt - Kős 14.70 A vasárnapi kiadás előfizetési dija negyedévenként Kős 13.-. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat, előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő. Külföldi megrendelések. PNS, Ústredná expedicia a dovoz tlaőe. 813 81 Bratislava. Gottwaldovo námestie 6
