Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1983-04-29 / 17. szám

Felejthetetlen május elsejék Veteránok a munkásság nemzetközi seregszemléjéről Verőfényes április végi tavaszi nap. A falubein öles plakátok hir­detik a május elseje gazdag prog­ramját. Miskolci Viktor nyolcvankét esztendős veterán kommunista is az ünnepre készül.- Sajnos, az utóbbi időben any- nyira leromjott az egészségem, hogy már csak a tv képernyője segítségével vehetek részt a dol­gozók seregszemléjén. Pedig ta­valy még ott álltam Nyitrán a dísz­emelvényen. A pártalapítók közül már csak Viktor bácsi él a faluban. Idős kora ellenére azonban most is friss az emlékezete, a kortanú hitelessé­gével meséli el a felejthetetlen, harcos május elseji ünnepségek tanulságos történetét.- A régi időkben senkit sem kellett ösztökélni a felvonulásra. A programot előzetesen nem hir­dethettük plakátokon. Erről a párt­sejtek tájékoztatták a munkásokat és a Nyitra-környéki falvak népiét. Mi Vicsápapátiban harmincné­gyen szerveztük a nagygyűlést, melynek rendszerint Major István vagy Frantiáek Kubaő volt az ün­nepi szónoka.- Hányán vettek részt egy-egy ilyen összejövetelen?- Azt mi nem számoltuk. Annyi bizonyos, hogy sok-sok ezren szorongtak az öreg vásártéren. Kommunisták, a Vörös Szakszer­vezetek és a Komszomol fiatal tagjai, a szegényparasztok és summások megszámlálhatatlan serege egységesen tüntetett a nyomor ellen, a nagyobb darab kenyérért. Természetesen a gaz­dasági követeléseken kívül nyílt­színű harcot folytattunk a kizsák­mányoláson alapuló tőkés rend­szer megdöntéséért is. Bár az urak a karhatalom bevetésével számtalanszor szétoszlatták a tüntető tömeget, másnap sztráj­kokkal folytattuk az ellenállást. Méreteit és jellegét tekintve a leg­harcosabb május elsejék 1932-1933-ban voltak. König Géza egykori párttitkár lakásán ezúttal a felesége vette fel a telefont.- A férjem, sajnos, most a kór­házi ágyat nyomja, a 211 -es szo­bában fekszik - kaptam az útba­igazítást. A veterán kommunista örömmel fogadott.- Egyébként semmi bajom - mondta kedélyesen - csak a lá­bak valahogy nem bírják már a testet. Pedig mennyit bírtam gyalogolni, amikor a párt harcait és a május elseji ünnepségeket szerveztük a burzsoá köztársa­ságban.- Név szerint kik voltak a szer­vezők?- Bátyám, Vilmos, Korgó Imre, a Krámer-cég palagyárából és Kántor Miklós, hogy a sok közül csak őket említsem. Meg kell mondanom azonban, mi nem a tö­meget szerveztük, hiszen a mun­kások és a kommunisták harcá­ban bízók önként, maguktól jöttek a felvonulásra. Ezért a legna­gyobb súlyt a legváltozatosabb program előkészítésére helyeztük.- Miért?- Mindig számoltunk azzal, hogy a rendőrkopiók megzavarják az ünnepélyt. Ezért a nyitrai Mun­kásotthonban és a Sziget hús fái alatt, vidéken Berencsen, Vicsá- papátiban kultúrműsorról gondos­kodtunk, hogy a szétoszlatás után a munkások ismét találkozhassa­nak, meghallgassák a szónok ün­nepi beszédét. Műkedvelőink színdarabokat adtak elő, forradal­mi dalokat énekeltek, szavaltak, közben természetesen mi is tájé­koztattuk a tömeget a politikai eseményekről, a párt célkitűzése­iről. A harmincas évek derekán a nyitrai kommunisták arra töre­kedtek, hogy az egységfront szé­lesítésével gátat vessenek a fasiz­mus terjedésének.- Nagy akadályokat kellett azonban az útból elhárítanunk. Köztudott, hogy abban az időben Nyitrán jelentős befolyást gyako­rolt a tömegekre a klerikális reak­ció, amely a püspökségi uradalom gazdasági támogatásának sok­szor meghiúsította a pártsejtek kezdeményezését. Az 1935-ös májusi parlamenti választások si­keres kimenetelét azonban nem akadályozhatta meg, a kommunis­ta párt az 1929. évi választások­hoz képiest gyarapítani tudta a szavazatainak számát, tekintélyt szerzett a párton kívüli tömegek körében is. König elvtárs ezután arról be­szélt, hogy a régi májusok gyakran véres áldozatokat követeltek. Ma az ország anyagi és szellemi ere­jének gyarapítása nem a látvá­nyos nagy csatákon, a barikádhar­cokban dől el, hanem a mindenna­piok kitartó, kemény munkájában. S ez semmivel sem kisebb forra­dalmi tett. Egy évvel ezelőtt a hatvankét éves Frantiéek Kukta elvtárssal, mint a nyitrai villanytelep igazgató­jával készítettem interjút. Ma már nyugdíjas, de egyszerű munkás­ként dolgozik a vállalat beruházás- előkészítő osztályán.- Nincs ínyemre a semmittevés, amíg egészségem engedi, tovább dolgozom. Valójában mindig a munkások között éreztem leg­jobban magamat. Hogy beszéljek a régi május elsejékről? Nincse­nek olyan szavak, amelyek ezek­nek a forradalmi megnyilvánulá­soknak a hangulatát visszaadnák. S ha mondanom kell valamit, cik­kor azzal folytatnám, hogy a fa­siszta ún. szlovák állam idején betiltották a kommunista pártot, azonban május elsejét mindig megünnepeltük. Mi nem a külső­ségekre, a látványosságokra töre­kedtünk, hanem arra, hogy vissza­állítsuk a megrendült munkások hitét, bizalmát. Aki közénk tarto­zott, azt arról ismertük meg, hogy orgonavirágot, tulipánt vagy piros szegfűt lobogtatott a kezében. A nyitrai sörgyárban, az Árpiád- gözmalomban, a cukorgyárban, a Ferrenitben illegális pártcsopor- tok működtek. Jelentős támoga­tást kaptunk a berencsi kommu­nistáktól, a Zoboron lakó Perényi Bélától és Kántor Miklóstól. Ök tapasztalt veterán harcosok vol­tak, nem ijedtek meg a saját ár­nyékuktól. A nagygyűlésen arról beszéltünk, hogy a Hitler ún. vil­lámháborúja kudarcba fullad, 6 ha mi is megszervezzük az ellenállási harcot, hamarabb felszabadulha­tunk a fasiszta járom alól. Kukla elvtárs fivérét, az ellenál­lási mozgalomban résztvevő Ti­bort, a náci bérencek kézré kerí­tették, fiatal életét koncentrációs táborban oltották ki. Kommunista társai azonban a közeledő szovjet hadsereg támogatásával végérvé­nyesen győzelemre vitték a har­cot, megkezdték az ország újjá­építését. A veterán kommunista harco­sok bár nem mindnyájan vehetnek részt az idei májusi menetben, harcos múltjuk azonban a fáklyá­nál is világosabban mutatja, mi­lyen irányba kell haladnunk. SZOMBAT» AMBRUS- Ezt a májust mi a világ sok más táján élő munkásoknál jobb helyzetben ünnepieljük. Nekünk megadatott, hogy a dol­gozók életének jelenéről, jövőjéről az alkotó munka becsüle­tét, rangját hangsúlyozva beszéljünk az ünnepien, és az ünnep előtti, meg az azokat követő hétköznapiokon. így kezdi a beszélgetést Csáky Margit, a TESLA nemzeti vállalat dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) üzemének pártel­nöke, ahol nemrégiben nyilvános pártgyúlésen tárgyalták meg: hogyan is dolgoznak. Az üzemben dolgozó közel hatszáz, zömében asszony és lány termelő munkáját értékelve megállapították: a gyártmá­nyok 48,71 százaléka az első minőségi osztályba tartozik. Megdicsérték a 842-es részleg dolgozóit, mert a hazai piacra kerülő, kétsávos 2111-B tipiusú autórádió, valamint az exportra, Franciaországba kerülő, 2111 -B-2 típusú autórádió valóban kiváló minőségi termék. Voltak viszont akiket elma­rasztaltak.- Rangot kell adni a becsületes munkának - magyarázza a pártelnök -, ezért a műhelyekben elhelyezett faliújságokon nemcsak az élenjárók neveit tüntetjük fel, hanem kiírjuk azoknak a nevét is, akiknek a munkája kifogásolható. Tessék, meg lehet nézni...! A 844-es részleg vezetője és mestere, Majtényi László, pártbizottsági tag, így vélekedik:- A minőség javításának követelményét leegyszerűsítve két pontba foglalhatjuk. Az egyik: a munkafegyelem szilárdítása. Rangot a becsületes munkának A másik: az anyagellátás javítása. Különben az ezzel kapcso­latos tennivalókat előbb az üzemi pártszervezet gyűlésén meghatároztuk, majd a nyilvános pártgyúlésen ismertettük. Az üzemi pártszervezetnek 43 tagja és 11 tagjelöltje van. Szabó Anna, aki ebben a műhelyben dolgozik és 1972 óta párttag, kiegészíti a mester tájékoztatását:- A nyilvános pártgyúlésen a legtöbben egyetértettek velünk, vagyis azzal a véleménnyel, hogy a májusi ünnep évenként egyszeri csak, de egész évben végzett munkánkat ünnepieljük, tehát a minőség javítása érdekében hozott intéz­kedéseket a munkanapiokon kell megvalósítani. Hozzá is láttunk már. A 843-as részleg mestere, Menyhárt József, az intézkedé­sekről így vélekedik:- Legfontosabbnak a szakmai továbbképzést tartom, mert ha előbbre akarunk jutni, előbb vagy utóbb az üzemünkben is változtatjuk a termékszerkezetet. Jelenleg a főiskolán vagy középiskolán az üzem 12 dolgo­zója bővíti szakképzettségét. Néhány kivételtől eltekintve mindegyik kommunista. Illetve zömükben tagjelöltek, ugyanis a SZISZ üzemi szervezetének kezdeményezésére és biztatá­sára a fiatalok vállaltáik a nem csekély fáradsággal járó, munka melletti tanulást.- Reméljük - jegyzi meg a pártelnök -, többen is követik példájukat. A remény alapja, hogy Ftublík Mátyás, az üzem igazgatója, piártmegbízatásként vállalta: törődni fog a szakmai továbbképi- zésre alkalmas dolgozók kiválasztásával és ösztönzésével. A műhelyeket járva, a májusi ünnepre készülőkkel beszél­getve egyre nyilvánvalóbb, hogy ebben az üzemben a terme­lőmunka körülményeinek vizsgálata és a dolgozó ember került a figyelem középipiontjáiba, piárhuzamosan a végzett munka értékelésével.- Rangot kell adni a becsületes munkának - hangsúlyozza ismételten a pártelnök. — Ezért a fegyelmezetlenséget, a hanyagságot nem tűrjük. Intézkedéseket, okos felvilágosító szót egyformán alkalmazva ostorozzuk. így növekszik a munka reingja, a munkáját eredményesen végző dolgozó társadalmi megbecsülése. Az ünnepi jelszavakra, köszöntőkre gondolva mondja ezt, mert a vörös záiszlós, virágos felvonulásban május elsején üzemük dolgozói a jó, minőségi munkát ünnepiéivé vesznek részt. _ . HAJDÚ ANDRAS A bratislavai Komensky Egyetem kommunistái konfe­renciájukon értékelték pártszervezetüknek az elmúlt két évben kifejtett tevékenységét és meghatározták a követ­kező időszak feladatait. Az egyetemi pártbizottság beszá­molójában tárgyilagosan elemezte az elért eredményeket, amelyeket az egyetem tanárai, tudományos dolgozói és vezetői a legutóbbi pártkonferencia óta a XVI. pártkong­resszus határozatainak megvalósításában és az új főisko­lai törvény érvényesítésében értek el. Az eredmények minden területen, így a nevelési-oktatási munkában, a tudományos kutatótevékenységben, a politikai-nevelő és kádermunkában nagyon pozitívak. Sikerült javítani az egyetem irányító apparátusának munkáját is, az integráció útján jobban kihasználják a számítógépeket és jelentős megtakarításokat is elértek ezen a téren. Nagy figyelmet szenteltek az egyetemi tanulmányok tartalmi átépítésének, illetve az új főiskolai törvény gyakor­lati érvényesítésének. A konferencia vitájában felszólalók hangsúlyozták, hogy ezen a téren az eddiginél még többet keii tenni, úgy, hogy a tartalmi változások jobban megnyil­vánuljanak a hallgatók tanulmányi előmenetelében, vala­mint tudományos tevékenységük fejlesztésében. A felszólalók hangsúlyt helyeztek a szaktantárgyak és a marxizmus-leninizmus szorosabb összekapcsolására. A tanárok egyre jobban tudatosítják, hogy az ideológiai­politikai munka nemcsak a marxizmus-leninizmus tantár­gyait oktató pedagógusok feladata. Az egyetem szakembereinek tudományos kutatótevé­kenysége az 1981-1985-ös évekre kidolgozott terv szerint fejlődött, s a tudomány és a technika társadalmi szempont- ból legjelentősebb feladatainak megoldására irányult. Az egyetemen folyó tudományos kutatótevékenység eredményei nagyon piozitívak: emelkedett a tudományos munka szervezésének és irányításának színvonala, a tár­sadalom- és természettudományok, valamint az orvostu­domány területén az erőket az állami kutatási terv legfon­tosabb feladataira összpontosították, sikerült csökkenteni a kutatás szétforgácsoltságát, s javult az együttműködés a hazai és külföldi tudományos intézményekkel és egyete­mekkel. Az egyetem dolgozói 1981-1982-ben több száz tudományos munkát, tankönyvet és több ezer tanulmányt jelentettek meg itthon és külföldön is. Eredményesen szerepeltek a különböző tudományos konferenciákon, számos elismerést és díjat szereztek. Mindezek ellenére ezen a területen számos probléma és fogyatékosság tapasztalható, ezeket a közeljövőben meg kell oldani, mivel a tudomány intenzív fejlesztési útjának érvényesítése még nem elég határozott. Az egyetemi pártszervezet tevékenységének egyik fon­tos területe az ideológiai és a politikai nevelőmunka volt, amely áthatja az egész egyetem életét. Az eredmények megmutatkoznak a tanárok, az alkalmazottak és a hallga­tók magatartásában, tudatában és eredményeikben. Az egyetemi pártszervezet bizottsága differenciáltan irányí­totta az ideológiai munkát, miközben a legnagyobD figyel­met a diákok körében kifejtett tevékenységnek, a kommu­nista nevelés elvei megvalósításának szentelte. Az ideológiai munka fejlődéséhez hozzájárult a tö­megpolitikai munka, a szemléltető és a személyes agitá­ció, a rendszeres politikai információk, a pártoktatás új rendszerének eredményes bevezetése, a politikai nevelés kabinetje, a szakszervezeti tagok, valamint a SZISZ-tagok politikai képzése. A beszámoló és a felszólalók is az eredmények és sikerek mellett bírálóan elemezték a tevékenység egyes területein megnyilvánuló fogyatékosságokat és konkrét intézkedéseket javasoltak, így piéldául a diákotthonokban kifejtett ideológiai és politikai nevelőmunka javítására, a tanulmányi eredmények javítására, a tudományos kuta­tómunka és a gyakorlat közti kaposolat elmélyítésére, a gazdasági és irányító munka következetes integrálására, az ellenőrző tevékenység tökéletesítésére. Az egyetemi pártszervezet tanácskozása megerősítette, hogy a Komensky Egyetem kommunistái az igényesebb körülmények között is jó eredményeket értek el az elmúlt időszakban. A pártszervek és szervezetek elmélyítették az egyetem életének és munkájának egyes területeire gyako­rolt befolyásukat. A lenini munkamódszer elveinek érvé­nyesítése eredményeként megszilárdult a párt vezető szerepe és kaposolata az egyetem egyes szerveivel és dolgozóival. Ez szavatolja az előttünk álló időszak felada­tainak eredményes teljesítését. ADORJÁN ZOLTÁN A KOMMUNISTA NEVELÉS TOVÁBBI JAVÍTÁSÁÉRT

Next

/
Oldalképek
Tartalom