Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1983-04-22 / 16. szám
«*» TUDOMÁNYI TECHNIKA VÁLTOZÁSOK A VÁG ALSÓ SZAKASZÁN Az európai viszonylatban is számottevő Gabcíkovo-Nagyma- rosi Vízlépcsőrendszer építésének „árnyékában“ feltűnés nélkül épül egy méreteiben és jelentőségében kétségkívül kisebb, de nép- gazdasági szempontból szintén fontos vízgazdálkodási létesítmény - a vágkirályfai (Král'ová nad Váhom) vízlépcső. Az épülő vízlépcső a tervezés alatt álló seredi és vágfarkasdi (Vlcany) vízlépcsőfokkal együtt alkotja az ún. alsó-vági vízlépcsőrendszert, hasznosítva a Vág Komáromtól (Komárno) Hlohovecig terjedő 102 km hosszú alsó szakaszát. A vágkirályfai vízlépcső egy több célú komplex vízgazdálkodási létesítmény, amelynek üzembe helyezése lehetővé teszi:- a folyószakasz vízerejének hasznosítását elektromos áram termelésére,- a Vág fokozatos hajózhatóvá tételét,- nagy mezőgazdasági területek öntözését,- a környező vidék árvízvédelmét,- kavics kitermelést,- üdülési és sportolási igények kielégítését,- halgazdaságok létrehozását. A vízlépcső legfontosabb létesítményei: a tározó, a duzzasztómű, a vízerőmű és a hajózsilip. let öntözését, energiamentes gravitációs vízkivétellel. A tározó feltöltésével Szlovákia leggazdagabb kavicslelőhelyének feltárására nyílik lehetőség. A mintegy 40 millió m3 kavicskészlet nagy intenzitású kitermelése a nagy termőföld-igénybevétel miatt különben nem lenne gazdaságos, így azonban évi 1,8 millió m3 kitermeléssel lehet számolni. Átárazó mellett épülő kavicsosztályozó üzem a nyugat-szlovákiai kerület 4 járását látja majd el jó minőségű, osztályozott kaviccsal. A vízlépcső hatalmas kiterjedésű tározója kitűnő feltételeket teremt a vízfelületben szegény ga- lántai járás üdülési és sportolási lehetőségeinek javítására. A nagyméretű tó lehetővé teszi több üdülőtelep létesítését, valamint olyan új sportágak, mint például a vitorlázás, széles körű elterjedését, amelyekre eddig csak korlátozott lehetőségek voltak. Becslések alapján a tó látogatóinak száma a nyári napokon elérheti a napi 50 ezret is. Az üdülés céljaira szolgál majd az a 4 munkásszálló is, melyek mindegyike egy-egy 96 ágyas hotelként áll majd az üdülők rendelkezésére az építkezés befejeztével. A duzzasztómű a Vág 64-es folyókilométerén helyezkedik el. A négy, egyenként 16 m széles nyílását kettősműködésü szegA tározó a Vág felduzzasztásával létrehozott, kétoldalt földtöltéssel határolt 10 km hosszú, 2 km maximális szélességű, 11,7 km2 kiterjedésű és 51,8 millió m3 térfogatú mesterséges tó, amely Vág- királyfától Seredig terjed. A tározó vizszintjének maximális magassága a környező terep fölött a duzzasztómű közelében eléri a 6 métert, ami a környező területek nem kívánatos talajvízemelkedését jelentené. E káros hatás kiküszöbölése céljából azonban a tározó földtöltései tövében nyitott szivárgócsatornák és föld alatti gyűjtő- csövek húzódnak, melyeknek feladatuk a töltéseken átszivárgó víz összegyűjtése és levezetése a duzzasztómű alá, ugyanakkor a talajvíz szintjének szabályozása. A felduzzasztott tározó nagy szerepet játszik majd a környező vidék mezőgazdaságának fellendítésében, mivel lehetővé teszi 63 ezer hektár mezőgazdasági terümenstáblák zárják el, melyeknek feladatuk az energiatermeléshez szükséges vízszintkülönbség létrehozása, télen a jégtáblák leeresztése, magas vízhozam esetén pedig az erőmű víznyelését meghaladó vízmennyiség átbocsá- tása. A duzzasztómű jobb oldalán helyezkedik el a vízlépcső „szíve", a vízerőmű, amelynek gépházában 2 vertikális gépegység kerül majd beépítésre 45 MW-os összteljesítménnyel. A beépített Kaplan-turbinák eséstartománya 7.5 - 12,4 m közt mozog, víznyelés 210 m3/s, járókerékátmérője pedig 6,75 m. A főleg a csúcsfogyasztás idején dolgozó „csúcserőmü“ átlagos évi energiatermelése 116 GWó, ami évi 116 ezer tonna barnaszén megtakarítását jelenti majd. A vízlépcső fontos létesítménye a hajózsilip, amely lehetővé teszi a hajók számára a kialakult vízszintkülönbség áthidalását. A 24 m széles és 110 m hosszú hajózsilip alkalmas lesz egészen a 2200 tonnás, 3,5 m merülésű hajók átúsztatására a vízlépcsőn, továbbá szükség esetén részt vesz az árvíz levezetésében is. A hajózsilip töltési és ürítési ideje egyaránt 10-11 perc, az egész átúsztatás ideje kb. 30 perc. A vízlépcsőn az 1990-re tervezett Ko- márom-Sered' között létesítendő vízi út felső, kb. 15 km hosszú szakaszát mederszabályozással és mederkotrással hozzák létre. Ez egyrészt a kanyargós szakaszok kiegyenesítését, másrészt a meder mélyítését jelenti a hajózáshoz szükséges - először csak 2,5 m, később 3,5 m - merülési mélység biztosítására. A nagymarosi vízlépcső megvalósításával azután rendkívül előnyös feltételek alakulnak ki a Vág alsó szakaszán a hajóforgalom számára, mivel nem lesz szükség a meder mélyítésére. A vízi út középső szakaszát a Vág 43,6-os folyókilométerére tervezett vágfarkasdi vízlépcső felduzzasztott tározója alkotja, amely egészen a vágkirályfai vízlépcsőig terjed. Az így létrehozott 75 km hosszú vízi út lehetővé teszi a Vág közvetlen bekapcsolódását az európai hajóútvonalak hálózatába, biztosítva a Dunán érkező nikkelércet és más nyersanyagokat szállító hajóegységek átrakodásmentes fölúszását a vágtornó- ci (Trnovec nad Váhom) és a sere- d'i kikötőbe. Ez az olcsó szállítási mód nagymértékben mentesíti majd az ezen a szakaszon amúgy- is túlterhelt vasúthálózatot. Visszatérve a 8. ötéves terv folyamán megvalósításra kerülő vágfarkasdi vízlépcsőhöz, el kell mondani, hogy feladata egyrészt a hajózás biztosítása, másrészt a vígki rályfai vízerőmű napi 6-8 órás csúcsüzeme folytán hirtelen megnövekedett vízhozam (420 m3/s) felfogása, majd annak egyenletes levezetése napi 12-16 órán keresztül, évi 27 GWó energiatermelés mellett. A vízerőmű 5 horizontális cső- turbinájának összteljesítménye 6 MW lesz, 3,5 m maximális esés és 200 m3/s víznyelés mellett. A nagymarosi vízlépcső elkészültéig átmenetileg 5 méteres maximális esés áll majd az erőmű rendelkezésére, ami megnövekedett teljesítményt és energiatermelést jelent. A fentiek alapján elmondhatjuk, hogy az 1985-ben üzembe lépő vágkirályfai komplex vízgazdálkodási létesítmény a népgazdaság több ágazatának jelent majd jelentős hasznot, ugyanakkor kedvező feltételeket teremt a környező vidék általános fejlesztéséhez is. MIKLÓS ISTVÁN gépészmérnök, a Szlovák Energetikai Vállalatok dolgozója SZÚ 17 B3. IV. 22. Szennyeződésekre érzéketlen félvezetők A félvezetők villamos tulajdonságait főképp a bennük levő szennyezések határozzák meg. Ezért a kívánt működés megteremtésére a félvezető alapanyagába pontosan meghatározott parányi mennyiségben aktiváló szennyezéseket - dopoló anyagokat - juttatnak. Persze, a dopoló anyag csak akkor lehet hatásos, ha a félvezetőből előzőleg gondosan eltávolították a természetes szennyezéseket. Leningrádi és harkovi kutatók most fölfedezték, hogy az indiumtellurid (!n2TeJ típusú félvezetők csoportjában a fémes szennyezések nem válnak aktívvá. Az ilyen típusú félvezetők kristályrácsában sok az üreg, a kitöltetlen szabad hely. Ha a bevitt fémes szennyezések ezekbe a szabad helyekbe épülnek be, nem alkotnak vegyi kötést a környező atomokkal, s így semlegesek maradnak. Emiatt az ilyen félvezetők tulajdonságaira a szennyezések töménysége és vegyi tulajdonságai alig hatnak. A fölfedezés a gyakorlatban azért fontos, mert a fémek kémiai közömbössége miatt az ilyen félvezetőkben nem alakulnak ki villamosán töltött szennyezések: emiatt sugárállóságuk roppantul megnövekszik. A szennyezőkre érzéketlen félvezetőkből olyan detektorokat készítenek, amelyek a nagy intenzitású gamma- és elektronsugárzásoknak — mégpedig nagy sugáradagoknak - a mérésére is alkalmasak. Minthogy ezek gyártásakor az alapanyagot nem kell gondosan megtisztítani, egyszerűsödik a technológia és számottevően csökkennek a gyártási költségek. (Science in USSR) Dr. Jan Dvorak mérnök, a Bmói Kötőiparí Kutatóintézet dolgozója és Dr. Milan Krajíóek kandidátus, a prágai Klinikai és Experimentális Gyógyászati Intézet dolgozója már negyedszázada sikeresen együttműködik az emberi szervezetbe sebészeti eljárással beültethető anyagok, eszközök fejlesztésében. Újdonság az Arteknit érprotézis, amelynek sikeres fejlesztésével és gyártásával párhuzamosan a klinikai vizsgálatok is folynak. Az érprotézis új változatait a múlt év decemberében a találmányok és a műszaki újdonságok genfi nemzetközi kiállításán is díjazták. A felvételen az Arteknit érprotézis látható. (Felvétel: ÓTK - Vít Koreák) Érdekességek, újdonságok Jótékony vírusok A vírusfertőzés általában súlyosan gátolja a növények fejlődését, az indiai központi kutatóintézetben azonban most olyan vírusra bukkantak, amely serkentheti a növények fejlődését és elvileg felhasználható bizonyos növények hozamának növelésére. Az indiai kutatók megállapították, hogy a sejtek helyi pusztulását okozó rizs nekró- zis mozaikvírus nemcsak a rizsnövényt támadhatja meg, hanem a tóalmát (Ludwígia perennis) is: a levelek töve halványsárgára szi- neződík, majd zöldes-sárgás mozaik borítja el az egész levélzetet. De furcsa módon a vírussal megfertőzött tóalma 70 nap alatt az egészséges növényeknél négyszer nagyobbra nőtt, és jóval több levelet, virágot hajtott, egészébe véve a levelek nagysága, a sejtek mérete, a törzsátmérő jóval nagyobbra nőtt, mint az egészséges növényeké. A kutatók megpróbálták a zsák- és kötélkészítésre használt jutát is megfertőzni a vírussal, és kiderült, hogy a vírusfer- tözött juta is gyorsabban nőtt, több szál köteg fejlődött ki benne, mint az egészséges növényekben. Az indiai kutatók feltevése szerint a vírus valamilyen módon növeli a növekedési hormon gyártását a megfertőzött növényekben és ez okozza a gyorsabb növekedést. Talán ez a vírus felhasználható más rostnövények hozamának növelésére is. Ezt a további kutatásokkal kell majd tisztázni. Kőolaj-kutatás a mélytengerekben A francia kőolajipar új mélységek meghódítására készül: Marseille közelében 1800 méteres tengermélységben próbálkoznak kőolajkutatással. Eddig 320 méter volt a legnagyobb tengermélység, amelyben köolajkutatással próbálkoztak. A munkaállványról négy kilométeres mélységbe szándékoznak behatolni a fúróval a tenger medrébe az 1800 méteres vízoszlop alatt. Nagy gondot okoz a fúrószár stabilizálása a viharos tengeren, de ugyanilyen nagy probléma lesz majd a tengermélyi szénhidrogénkészlet kitermelése is, ha rábukkannak a tenger mélyén. Eddig azonban még sehol sem találtak köotajkincset Francia- ország partjai előtt, nagy mélységben. Becsapott rovarkártevők Bizonyos rovarkártevők nőstényei illatanyagokkal: feromonokkal csalogatják magukhoz a hímeket. Ilyen feromonokat mesterségesen is előállíthatnak. Sajnos, meglehetősen drágák és gyorsan szétoszlanak a levegőben. Ezéd a növényvédelem eddig csak feromon- csapdákat használt: az illatanyaggal ragasztót kevertek össze, és így fogták be a szexuális kihívásra válaszoló hímeket. Egy amerikai vállalat néhány év óta centiméter hosszúságú csövekbe tölti a feromonokat. A mindkét végén nyitott csövecskékből csak molekulánként, lassan juthatnak a feromo- nok a levegőbe. A feromoncsö- vecskéket repülőgépről szórják le a védett területekre - eddig főként a gyapotföldekre- Újabban alkalmas rovarpusztitó vegyszerrel keverik össze a feromonokat. így jóval kevesebb vegyszerre van szükség, mint a hagyományos védekezés esetében. A kísérleti eredmények arra vallanak, hogy alkalmas keveréssel évente 60 százalékkal csökkenthető a felhasznált védekező vegyszer mennyisége, és ennek ellenére jóval hatásosabb a védelem: a termésveszteség 5-50 százalékkal kisebb, mint a megszokott vegyi védekezés esetében. Nemcsak jóval olcsóbb a növényvédelem, hanem kisebb a természeti környezet szennyezése is. A gyapotföldek kártevőinek leküzdésére alkalmas feromonkeveréken kívül a szőlő, az olajfa és a paradicsom kártevőinek leküzdésére alkalmas feromonkeverékek kifejlesztésével is kísérleteznek. « A vágkirályfai vízlépcső helyzetrajza (A szerző rajza)
