Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1983-04-22 / 16. szám
EGYÜTT AZ ELSŐ ÓRÁKTÓL 7 „Kimondhatatlan boldog voltam, mikor megszületett a gyermekem, és nagyon örültem, 4 hogy mellettem lehet a kórházban“. 4 „Elég, ha nappal otthagyják a szobában a kiI | csit, éjjel pihenni kell szülés után“. I „Jó, hogy megtanultam a kórházban a kislányomat füröszteni, átcsomagolni, otthon köny- 1 nyebben ment“. 1 I „Véleményem szerint a gyerekek tisztába té1 i tele és fürösztése a nővérek feladata“. Új épületben, új módszerrel A fenti idézetek az Ipolysági (Sahy) kórházban szült nők körében végzett felmérésből valók. A kisvárosi kórház szülészetén néhány évvel ezelőtt a csehországi példák nyomán Szlovákiában az elsők között tették lehetővé az anyáknak, hogy gyermekük a szülés után 1-2 órával már mellettük legyen, s ők gondoskodjanak róla.- Hogyan is kezdtük? — ismételte kérdésemet dr. Eduard Siska, a gyermekosztály főorvosa. - Több szempontból is kifogásolható volt a régi épületben elhelyezett nőgyógyászat és szülészet, valamint az újszülöttek osztálya. Z-akcióban építettük újjá. Az orvosok és a többi dolgozó sok-sok órát dolgozott itt társadalmi munkában. Széppé, korszerűvé varázsolták az épületet. Az egyik lelkes szervező dr. Stanislav Polakovic, a nőgyógyászat és szülészet főorvosa volt. A körülmények tehát adottak voltak ahhoz, hogy a világszerte bevált módszert itt is bevezessék.- Még egy pillanatra vissza kell hogy térjek az előző évekhez - folytatta a főorvos. - Nemcsak nálunk, hanem országszerte is csökkent a szoptatott gyermekek száma. Mi 1977-ben a laktációs program meghirdetésével egyidö- ben elkezdtük a küzdelmet a kedvezőtlen jelenség ellen. A hetvenes évek elején ugyanis az anyáknak csupán 8-9 százaléka szoptatta gyerekét 6 hónapos koráig (a szlovákiai átlag 5 százalékos volt). Elértük azt, hogy ma már a kicsik 13,5 százalékát táplálják féléves koráig anyatejjel. Érzelmi kötődés - szoptatás Nem volt egyszerű és sok esetben ma sem könnyű meggyőzni az anyukákat a szoptatás fontosságáról. Pedig az összehasonlító statisztika világosan kimutatja a természetes táplálás előnyeit. Ugyanis a tápszerek nem tartalmazzák azokat az anyagokat, melyekre az újszülötteknek szükségük van. A betegségek elleni védekezéshez fontos összetevők kizárólag az anyatejben vannak. A szoptatott gyermekek négyszer kevesebbszer betegek, mint a tápszerrel tápláltak. Az anyukák nagy része mégis lemond a szoptatásról. Hogy miért? Elsősorban maradinak tartják, másrészt pedig félnek az elhízástól. Sokan közülük nem tudnak a dohányzásról leszokni, ezért hagyják abba a szoptatást, vagy pedig az apróság nem hajlandó a kesernyés, dohányszármazékokkal dúsított anyatejet fogyasztani.- Lényeges összefüggést látunk az érzelmi kötődés és a szoptatás között. Ezért próbálkoztunk az új módszerrel. A szakirodalom is feltünteti, hogyha az emlősöktől közvetlenül a szülés után elveszik utódjaikat, egy bizonyos idő után hiába adják vissza, elidegenednek tőlük. Nem egészen így, de bizonyos szakadás áll be az anya és a gyermeke között is, ha a szülés után hosszabb ideig nem látja. Sokkal szorosabb kapcsolat alakul ki már az első órákban, ha együtt lehetnek. Nyugodtabbak is az anyukák, s ez jó hatással van a tejképződésre. Volt rá példa, hogy egy leányanya a nem kívánt gyermekről lemondott, látni sem akarta, de az első szoptatás után teljesen ellentétes volt a nézete: a világért sem adta volna. A boldogság percei A szülészet csendes, gyermeksírás sehonnan sem hallatszik. A szülőszobában egy kismama vajúdik, az ö sóhajtása keveredik a csenddel. Németh Júlia szülésznő megfogja a kezét, biztatja, már nem soká tart a fájdalom. A másik ágyon kipirulva, széles mosollyal fogad Kázmér Klára. Nem, nem nekünk szól a mosoly. A főorvoson és rajtam kívül a szobába lépett Mária Kovacíková nővér, az újszülöttel a kezében. Jó másfél órája jött a világra Lacika. A nővér elvégezte a szokásos teendőit, felöltöztette, bepólyázta a kicsit. Nehéz volna leírni, mit érzett az anyuka, nem is kérdeztük erről. Hagytuk, hadd teljen el az aprósággal, akit a nővér melléje fektetett és mellére igazított.- Szopik - kiállt fel Klára asszony örömében, majd hozzáteszi: - Tíz- és hatéves kislányom van, sajnos egyiküket sem szoptattam. Nem volt tejem. Ha most sikerülne, nagyon örülnék. A kislányoknak ásványvizet forraltam a tápszer készítéséhez, mert féltem, ugyanis szennyezett a vizünk. Nem is zavarjuk őket tovább. A csendes folyosón a főorvos megjegyzi:- Mióta a picik a szobában vannak, alig hallani itt sírást. Az anyukák az első segélykérő hangokra igyekeznek kitalálni mi a baj. Átcsomagolni a közös szobába viszik, ha pedig éhes az apróság, nem várják meg a régebben törvényként hangoztatott három órát. Ha éhes, megszoptatják, szomjúság esetén pedig enyhén édesített teát adnak kanállal, nem üvegből a piciknek.- Nézzünk be a szobákba - invitál dr. Siska. A négy ágy mellett négy kiságy sorakozik.- Meglepődtem, mikor megtudtam, mellettem lehet a kislányom - mondotta Mocsári Cecília. - Jó érzés, hogy nézhetem. Három napja szültem, ma már könnyebben mozgom. Az első nap a nővérkék segítettek, de már bátran átcsomagolom. Holnap egyedül fogom füröszteni.- Én az első gyermekemet is itt szültem, tudtam erről a módszerről, és örülök, hogy velem lehet a pici - tette hozzá Mihály Zsuzsa. A következő szobában Terézia Gasparíková éppen olvasott, a pici nyugodtan aludt.- Nagyon jó, hogy itt a gyerek. Nem zavarna, ha éjszakára is itthagynák, alig sir. — Azt tervezzük, hogy az épület bővítése után ún. látogató szobát hozunk létre, ahol az apukák megnézhetnék az újszülötteket, találkozhatnának feleségükkel. Ehhez azonban meg kell teremteni a feltételeket - jegyezte meg a főorvos. Az említett ankét kérdései közt szerepelt többek között az is: szerette-e volna, hogy a szülészeten meglátogassák? A megkérdezettek 87 százaléka igennel válaszolt, azt akarta, hogy a férj minél előbb láthassa a gyermeket és csak 9 százaléka nem tartotta fontosnak a látogatást. Biztató tapasztalatok A főorvos dolgozószobájában folytattuk a beszélgetést. Elővette a kitöltött kérdőíveket és a feldolgozott adatok szerint összegezte eddigi tapasztalataikat.- A megkérdezettek 93 százaléka a bevezetett módszer mellett. 5 százalékuk pedig ellene volt, a többiek nem nyilatkoztak. Kiderült az is, hogy a nők 31 százaléka dohányzott a terhesség, illetve a szoptatás ideje alatt (60 százalékuk először szült). A cigarettázó nők gyermekeinek átlagsúlya 10 dekagrammal volt alacsonyabb, minta nemdohányzóké, és csupán 3,5 százalékuk szoptatta 6 hónapos koráig gyermekét. Azzal, hogy a gyerekeket hamarább adjuk az anyának szoptatni, befolyásoljuk a szülés utáni súlycsökkenést. Míg 1977-ben átlagosan 160 gramm volt az újszülöttek súlyának csökkenése, ma már elértük, hogy csupán 100 grammot veszítenek súlyukból. Vagy például az újszülöttek sárgaságát a gyerekek 40 százaléka helyett csupán 20 százaléka kapja meg. Említésre méltó, hogy jelentősen csökkent az újszülöttek osztályán a megbetegedések száma: az 1977-es 24 százalékról 1982-ben 14 százalékra. Ezt azzal magyarázzuk, hogy ha tovább hagytuk éhezni a gyermekeket, gyengült a szen'ezetük, hamarább megbetegedlek. A felsoroltak egyértelműen bizonyítják az Ipolyságon alkalmazott és lassan-lassan Szlo- 1 1 vákia szerte terjedő módszer helyességét. Sok 1 I helyen azonban főképp a helyhiány akadályozza I , bevezetését. Az ipolysági lelkes orvosok vi- i . szont bebizonyították: sok mindent meg lehet ( oldani, csak akarat, elszántság kell hozzá. Az eredmények kárpótolják őket a sok fáradozó- 1 sért, s lehet-e szebb köszönet, mint az elége- * I dett, egészséges csecsemők látványa. 11 DEÁK TERÉZ r É desanyám is üzletvezető volt. Jómagam kiskoromtól „botos“ akartam lenni. Társaimmal üzletesdit játszottunk. Később, a szünidőkben, nemegyszer kispincér voltam. Az alapiskola után a fogyasztási szövetkezetnél megszereztem a segédlevelet, majd az üzletvezetői képesítést. Megszerettem a szakmát. S nem bántam meg, hogy erre adtam a fejemet. Szeretem az üzletet, dolgozóit és természetesen vásárlóit is - csaknem másfél évtizedes gyakorlattal a háta mögött így vall pályakezdéséről Pónya György, a Jednota dunaszerdahe- lyi (Dunajská Streda) 11096 sz. önkiszolgáló élelmiszerboltjának fiatal, harminc- három éves vezetője. Alig másfél esztendeje került ennek a boltnak az élére, amely a maga nemében nemcsak alapterületét, hanem a forgalmát tekintve is a járásban a legnagyobb. Nyilván nem véletlenül. Közvetlen felettesei csakúgy, mint a jnb kereskedelmi osztályának dolgozói érdeklődésemre csak jót mondtak róla. Megállta a helyét előző állomáshelyein és úgy ismerik, hogy „megfontolt, nyugodt, kiegyensúlyozott ember, aki érti a szakmáját“. Miért került éppen ide? A kérdésre a válasz mindenfelől egybehangzó: igen nehéz feladatokkal kell itt megbirkózni... Nagy Árpád, a fogyasztási szövetkezet járási vezetőségének alelnöke igy fogalmaz:- A hatvanas évek derekán ez a korszerű bolt a járási székhely egyik új negyede, az Észak I., ma Rózsaliget elnevezésű lakótelepnek épült. Csakhogy azóta elkészült az Észak II. lakótelep is és a vásárlók száma igy megduplázódott. Hozzávetőleg hatezer ember igényeinek kell megfelelnie s rendkívül leterhelt. .. Szóval a korábbi üzletvezető, majd maga Pónya György és társai is amolyan taposómalomba kerültek. Lehet itt ugyan Pedig mi is örülnénk annak, ha mennyezetig tornyosulna a keresett áru... Az összbenyomás mégis kedvező. Itt nincs „dugiáru“, a raktárakból minden kikerül a regálokba. A munkahelyi problémákat az üzletvezető nyíltan vitatja meg munkatársaival az üzletzárás utáni keddi megbeszéléseken. S bár kerek perec megmondja azt is, ami kifogásolható, a másik oldalon a lehetőségek keretében JÓ KEZEKBEN bizonyítani és bizonyítanak is. (Egyebek között például a tavalyi 105 százalékos tervteljesítéssel és a 18,5 millió korona értékű forgalommal.) De viaskodni is kell - néha meddő módon - olyan nehézségekkel, amelyeknek megoldásába olykor beletörik a bicskájuk. Mert hát itt is előfordul, hogy nem kapnak meg minden megrendelt árut, vagy nem a kért mennyiségben. Itt is akadnak időközönként vagy huzamosabb ideig hiánycikkek s a két műszakos nehéz munkában a huszonegy női eladó arcáról néha-néha bizony lehervad a mosoly.- Legnagyobb örömöm, ha a vevő elégedetten távozik tölünk. Csakhogy nem mindig találja meg azt, amit keres. Ilyenkor azután többnyire minket hibáztat. megértő, ha jogos igényről van szó. így azután az eladók a bírálatra sem orrainak meg és ők is őszintén megmondják véleményüket. Szeretik és becsülik. Mi sem bizonyítja ezt jobban annál, hogy előző munkahelyéről eljött ide vele összes eladója. S itt nincs fluktuáció.- Nagyon jó ez a kollektíva s a két helyettesem is sok gondot vesz le a váltamról. így azután, bár helyzetünk cseppet sem könnyű és itt eladónak lenni nem éppen leányálom, viszonylag ritka a hol érthető, hol meg indokolatlan lakossági panasz, bosszankodás. Ehhez hozzájárul az is, hogy Pónya György néhány újdonsággal is próbálkozik. Bevezette például az ajándékcsomagok készítését, egyes hidegkonyha-ter- mékek árusítását. Szemügyre vehettem a belső átépítést is, amelynek célja bővíteni a raktár immár tarthatatlanul kis alapterületét. A szakma szeretete, a hozzáértés, á törekvés itt tehát nem csekély problé mákkal ütközik, amelyek fiatal arcokra is elöbb-utóbb rávésik a gondok redőit. S mégis, a boltvezető így summáz: - Nem gondolok más munkára, nyugdíjas koromig üzletben akarok dolgozni. Mindezt egybevetve úgy hiszen, jó kezekben van ez a bolt. S eredményei nyilván még jobbak lesznek, ha várva vártan - az év végéig átadják rendeltetésének a szomszédos lakótelep új, tehermentesítő élelmiszerboltját. GÁLY IVÁN o o c| f? Ü C t N (0 Hl) 81 8* •C <T-5 5 ö ő *c « ü £ 'S s >o § o * •s *. C 5 « S § 2 «I |! C =0 O N co Q) 50 | Q) I? O) <D 5 Ä » § <n 8 ® 1? If S5?
