Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1983-04-15 / 15. szám
* I szú 15 IV. 15. ▲ • A kubai börtönökből szabadult bűnözök 1380 tavaszán megérkeznek az Egyesült Államokba volt. Az efféle „csereüzletet“ - angolul plea bargain a neve - az amerikai törvények hivatalosan lehetővé teszik.) „Stílusát“ tekintve nem sokban marad el Valdeztól Lazaro sem. (Ennek a hernyónak a vezetékneve ismeretlen.) Ó több New York-i stick-up (pénzt vagy életet típusú fegyveres rablás) után Las Vegasba tette át a székhelyét, aholis a kaszinók közönségét szabadította meg fölösleges pénzétől. Amikor égni kezdett lába alatt a talaj, visszatért New Yorkba és az ugyancsak kubai Cardenas-testvé- rekkel együtt folytatta a stick up-okat. Egyizben azonban összeveszett cinkosaival és a két fivér fejenként egy-egy golyót eresztett bele. Lazaro azonban kocsijába vágta magát, elmenekült a helyszínről és egyenesen a közeli Newark városba hajtott és ott bosszúból agyonlőtte cimborái idős apját, Miguel Cardenast. A temetés költségeinek előteremtése végett az egyik Cardenas-fiú, Luis kirabolt egy ékszerüzletet. Annak gazdája viszont rálépett a riasztógombra és a pillanatokon belül a helyszínen termő rendőrök szitává lőtték a fegyveres rablót. Testvére, továbbá Lazaro azóta is szabad lábon van. A hernyók közül a legnagyobb büntetést egy Ramón Batista Carrelero nevű bandita kapta, aki túl sok tanú szeme láttára lőtte agyon egy vendégló tulajdonosát, majd két vendégét. A vendéglősre már korábban haragudott, a két vendég pedig a helyszínen váltotta ki ellenszenvét azzal, hogy a lövöldözés kezdetén eléggé el nem ítélhető módon az asztal alá bújtak. Carrelorót hetvenöt évi börtönre ítélte New York Bronx kerületének bírósága, és azóta az ossiningi („klasszikus“ nevén: a Sing-Sing) fegyházban már meg is kezdte büntetése letöltését. A New York-i rendőrség azonban tisztában van azzal, hogy a Kubából rájuk szabadult bűnözőknek még mindig csak egy kis részével tudott elbánni és még számos ilyen „szabadságharcos“ működik a városban, zsebében és kezében ..Chango villámával". Még többen fejtik ki áldásos tevékenységüket Miami Kis Havannának tisztelt (vagy csúfolt) városrészében. Természetesen nem mindnyájan rablásban és gyilkosságban „utaznak“. Vannak közöttük kábítószer-árusok, embercsempészek, sót ellenforradalmár társaik fegyveres kiképzésével foglalkozó „katonai szakértők“ is. Az ö városnegyedük főutcája a Calle Ocho (Nyolcadik utca) körzetében szerzett tapasztalataimról azonban majd egy másik alkalommal számolok 06 KULCSÁR ISTVÁN Drug denier • Chevyt ugyancsak több gyilkossággal vádolják bábán politikai meggyőződésükért üldözték és zárták őket börtönbe. Többségüket azután az amerikai szürötáborban eltöltött rövidebb-hosszabb idő után szélnek eresztették, de bátran mondhatjuk úgy is: rászabadították az Egyesült Államok lakosságára. Jelentős részük a nagyvárosokat, elsősorban Miamit és New Yorkot szerencsélteti jelenlétével, ahol azóta észrevehetően emelkedett az erőszakos bűncselekmények - fegyveres rablások, nemi erőszak, rabló- és bérgyilkosságok - száma. Általában a készpénzt kedvelik. A New York-i rendőrség a többi között az ő számlájukra írja a Hetedik Sugár-úti Yorki Hotel, a McDonald’s-hálózathoz tar1980 tavaszán a kubai hatóságok lehetővé tették, hogy aki el akarja hagyni az országot, az távozhasson. A Mariéi nevű kikötőből az Egyesült Államokba hajózó emberek között 24 000 börtöntöltelék, visszaeső köztörvényes bűnöző volt. Lehet, hogy több is: a 24 000 hivatalos amerikai adat. Az Egyesült Államok hatóságai először nem tudták, hogy mit tegyenek velük, annál is kevésbé, mivel valamennyien arra hivatkoztak, hogy Kutozó több étterem, egy yonkersi áruház, számos sörnagykereskedés és ékszerüzlet pénztárának megdézsmálását. A los bandidos (a banditák) néven emlegetett kubai bűnözök közül itteni „vendégszereplésüknek“ csupán első öt hónapjában 438-at vettek őrizetbe. Egy három hónappal később kelt beszámoló már ezer örizetbevételröl tudósít. Igaz, az örizetbevétel - mint a továbbiakból kiviláglik - még egyáltalán nem jelenti azt. vül tucatnyi fegyveres rablás és útonállás terheli a négy bűnöző lelkiismeretét. Ha ugyanis az utóbbi szó itt egyáltalán jelent valamit. Mert még a sokat látott New York-i rendőrök is döbbenten tapasztalták, hogy alig tíz perccel azután, hogy az őrizetes zárka ajtaja bezárult mögöttük, a banditáik olyan édesdeden aludtak, akár az újszülöttek. A Valdez-testvérek bűnlajstroma azonban ártatlan gyermekcsínyek listájának tűnhet például névrokonuk, Guillermo Valdez tetteihez képest. Ez a Kubából menekült bandita 1980 augusztusában jelent meg New Yorkban. Októberben két betörésért és számos autólopásért őrizetbe vették. Hogy hogyan és miként szabadult, azt homály fedi, de a nevét viselő rendőrségi dosszié következő lapja szerint november 11 -én a New Jersey állam-beli Teaneck városában két társával együtt megerőszakolt egy asz- szonyt az ágyhoz bilincselt férje szeme láttára. Ugyanaznap Tenafíy-ban pisztolyt szorítottak egy terhes nő hasához, majd Alpine-ban agyonlőttek egy asz- szonyt, mert az vonakodott odaadni nekik a pénztárcáját. Két nappal később, ismét • „Szakmai“ tetoválások. Balról jobbra: fegyverbeszerzö, kívégzö, kábítószer-árus • A gyilkos Valdez-testvérek E gy tavaszi New York-i éjszakán Jan Brinkers rendőrhadnagy egy bronxi vendéglőben sörözött a barátaival. 1 óra 40 percet mutattak az órák, amikor négy férfi rontott be az ajtón előreszegezett pisztollyal, és egyikük Így kiáltott: pénzt vagy életet, majd néhány trágár szót fűzött hozzá. Mielőtt a vendégek elkezdték kirakni az asztalra értékeiket, Brinkers hadnagy, aki civilben volt, előrántotta pisztolyát és mit sem törődve a túlerővel, tüzet nyitott a banditákra. Azok pillanatokon belül szitává lőtték, majd szép komótosan összeszedve a rabolt pénzt, távoztak. A nyomozással a rendőrség két Puerto Ricó-i nemzetiségű detektívet - William Modestót s Andrew Lúgot - bízta meg. Egy kubai származású informátoruk, aki a Havannai emberünk fedőnéven szerepel a New York-i rendőrség titkos jegyzékében - a történteket hallva azonnal rávágta: a tettesek a hernyók közül valók. Ők azok, akik mindössze annyit tudnak angolul, hogy „pénzt vagy életet“, meg azt a bizonyos trágárságot. Gusanos (magyarul: hernyók). Kubában nevezik így az ellenforradalmár emigránsokat. Ám amióta 1980-ban a kubai börtöntöltelékek elárasztották az Egyesült Államokat, az itteni spanyolaj- kúak - Puerto Ricói-ak, mexikóiak és a régebben ideszármazott kubaiak - maguk is ezzel a szóval illetik a mindenre képes lelketlen banditákat. hogy a delikvenst hosszabb időre kivonják a forgalomból. Delikvens? Amikor rendőrkézre kerülnek, valamennyien azt vallják: no delicu- ente (nem bűnös) és elsírják, hogy odahaza, Kubában politikai foglyok voltak. A két nyomozó - Modesto és Lugo amint Brinkers hadnagy gyilkosai után kutatott, fokozatosan megismerte a Kubából disszidált söpredék életmódját és szokásait. A kubai börtönökben az Abaqua nevű különleges, afrikai eredetű pogány-ke- resztény keverékvallás hívei lettek. Changóhez, a gyakran női ruhát viselő villámistenhez és annak úrnőjéhez, Oyá- hoz imádkoznak. Pisztolyuk nem más, mint a villámisten ménkűjének jelképe és használata - emberek lelövésére - ezért nemes cselekedet. A bandidók pirosfehér nyakláncot viselnek: ez Oya színe, amely a rontás - a rendőrség - ellen védelmezi őket. Isteneiknek állatáldozatokat mutatnak be. Az állítólagos volt politikai foglyok múltja és jelene bal kézfejükről leolvasható. A hüvelyk- és mutatóujjuk közötti tetoválás jelzi szőkébb „szakterületüket“. Három függőleges és két vízszintes vonal: kábítószerárus. Oldalára fordított kereszt: fegyverbeszerzö. Három függőleges vonal és egy csillag: emberrabló. Áthúzott szív a „madre“ szóval: kivégzö. Es így tovább. A két nyomozó egymás után derítette fel azokat a New York-i bűntanyákat, ahol az Abaqua-kultusz afféle papnőinél, a madrináknál, a hernyók - köztük az aktív banditák - szállást találtak. Hosszadalmas munkával és valóban az életük kockáztatásával jutottak el Brinkers négy gyilkosáig, akik közül kettőnek - egy Yuco és egy Chevy nevű férfinak - még a teljes nevét sem tudják. A másik kettő a Va/dez-testvérek: Jesus Ramón és Luis Santana. A bronxi 167. utca egyik házában tartott razzia során fogták el őket. A rendőröket névtelen feljelentés vezette nyomra. Brinkers hadnagy meggyilkolásán kíNew Yorkban, a bronxi 174. utcában négy lövéssel megölték egy vendéglő tulajdonosát, William Belent, ciki ugyancsak habozott átnyújtani nekik a kasszában levő pénzt. Tizenöt éves unokaöcs- csét hátba lőtték. November 20-án egy Paul Cavatuzzi nevű férfi Warren-sugár- úti lakására hatoltak be. Az idős ember éppen a hetvenötödik születése napját ünnepelte családi körben. A vendégeknek fel kellett tenniük a kezüket, amíg Valdez és barátai kirámották a zsebüket. Egy ötéves kisfiúnak, aki leengedte a kezét, a pisztoly agyával kiverték a fogait. December 8-án Valdezt végre letartóztatták. Mivel azonban a többszöri gyilkosság, rablás, erőszak bizonyításához a bűnüldöző szerveknek még alapos felderítő munkát kellett volna végezniük, a Bronx-kerületi ügyész felajánlotta neki, hogy ha önként beismer egy emberölést, cserében csak tizenkét és fél évi börtönre Ítélik, ahonnan jó magaviselet esetén nyolc esztendő múlva szabadulhat. Valdez ráállt az alkura és lehetséges, hogy hat év múlva valóban ott folytatja, ahol abbahagyta. (Ez nem holmi mutyi-alku * ■m Ve *
