Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1983-04-15 / 15. szám
Már nem a leggyengébbek A pohranicei Győzelmes Februar Efsz az intenzív gazdálkodás utján A nyitrai járásban gazdálkodó pohranicei földmüvesszövetkezet hosszú évekig a leggyengébben gazdálkodók sorába tartozott, az utóbbi időben azonban lényeges változás állt be munkájukban. A szövetkezet dolgozói aránylag rövid idő alatt érték el a döntő fordulatot, s ha még nem is jók, az eredményeik arról tanúskodnak: régebbi veszteségükből fokozatosan nyereség lesz. A földművesszövetkezet 3363 hektár mezőgazdasági földterületen gazdálkodik, ebből 3098 a szántó. Gyakorlatilag 1975-től müveinek ekkora területet, ekkor egyesült ugyanis a szomszédos - ugyancsak gyengén gazdálkodó - szövetkezetekkel, és ekkor vette fel a megtisztelő és jobb gazdálkodásra kötelező nevet. A gyenge eredmények sok fejtörést okoztak a szövetkezet földműveseinek, hiszen nyilvánvaló volt, hogy az egyesüléssel nem oldódnak meg a nehézségek. Az egyesülés éveit kemény munka követte, az eredmények azonban ezt nem nagyon igazolták. Ma már sokkal kedvezőbb a helyzetük, jóllehet még mindig a járás gyengén gazdálkdó mezőgazdasági üzemeinek kategóriájába tartoznak. A növénytermesztésben a gabona- termelésre szakosodtak, az állattenyésztésben pedig tej- és sertéshústermelésre, illetve üszőnevelésre. A földművesszövetkezet tagsága és vezetősége felmérte lemaradásuk okait, az intenzív gazdálkodás tartalékait, s mindezt egy jelentésbe foglalták, mely az 1978-1980-as évekre tartalmazta a szövetkezet konszolidációs programját. Ez a dokumentum a termelés intenzifiká- lásának 1981-1985-ös esztendőkre szóló programjával együtt mindennapi munkájukban vezérfonallá vált. Persze, sok akaratra, meggyőzésre volt szükség ahhoz, hogy valamennyien megértsék, miről van szó. Javítani kellett a munka- szervezést, ésszerűsíteni a munkát, következetesebb agrotechnikára volt szükség és az állattenyésztésben ugyancsak korszerűbb módszereket kellett alkalmazniuk. Mint már szó volt róla, az egyesülés után a termelés intenzitása nem javult, és a gazdasági eredmények sem voltak jobbak, sőt, gyengébbek. Míg például az egyesülés előtt önállóan gazdálkodó szövetkezetek nyeresége együttvéve több mint 6 és fél millió korona volt, 1975-ben a közös gazdálkodás első esztendejét 766 000 koronás veszteséggel zárták. Az 1978-1980-as évekre szóló konszolidációs terv lényeges változást eredményezett, de többet vártak tőle. Hogy az eredmények nem a várakozásaiknak megfelelően alakultak, az egyrészt annak a következménye volt, hogy nem fogadták teljes megértéssel az állattenyésztés fejlesztéséhez szükséges beruházási programot és egyéb beruházási szándékukat. Ennek ellenére sikerült megállítaniuk a termeléscsökkentési folyamatot, s 1980-ban már több mint 2 millió koronás nyereséggel zárták az évet. Az állat- tenyésztésben 856 darabra növelték 693-ról az átlagos tehénállományt, az évenkénti és tehenenkénti tejhozamot 3002 literre (1975-ben ez 2661 liter volt), 100 tehéntől átlagosan 110,8 borjút választottak el, ami 4,8-del több, mint az egyesülés évében. Közellátásra 1980- ban 2 119 000 liter tejet adtak el, ami 430 ezer literrel több, mint 1975-ben volt és sorolhatnánk tovább a hasonló eredményeket.- A konszolidációs program megvalósításának esztendei voltak azok, amelyekben rájöttünk, melyek azok a területek, amelyeken a legtöbb a kihasználatlan tartalék - mondja Jozef Tupy, a szövetkezet föüzemgazdásza, majd így folytatja. - A 7. ötéves tervidőszakra jóváhagyott intenzifikációs tervet éppen ezért ■ a hozzáférhető tartalékok mozgósítására irányítottuk; a földalap jobb kihasználására - főleg takarmánytermesztésre, hiszen tömegtakarmány hiányában nem fejleszthetnénk az állattenyésztést. Az intenzifikációs terv értelmében az idén már 5 százalékos rentabilitást kell elérnünk. Ez nem könnyű, de teljesíthető feladat. A fő figyelmet a növénytermesztés intenzívebbé tételére fordítjuk, továbbá a technika jobb kihasználására, a hatékonyság növelésére, a szervező és irányító munka hatékonyabbá tételére stb. Az intenzifikációs alapelvek következetes érvényesítésével, az elfogadott intézkedések következetes megvalósításával fokozatosan célba érünk. Néhány adat állításom igazolására: az állattenyésztésben a fejőstehénállományt 842 darabra növeltük, ami 10-zel több a tervezettnél, a tehenenkénti és évenkénti tejhozam 3216 liter, 166 literrel több a tervezettnél. Tejeladási tervünket 102,1 százalékra teljesítettük, s túlteljesítettük tervünket a sertéshúseladásban is. A sűrűn vetett gabonafélékből azonban a szárazság miatt lemaradtunk a tervszándékok megvalósításában, s ez földműveseinket nem hagyja nyugton. Jól tudják ugyanis, hogy a hasonló feltételek között gazdálkodó szomszédos szövetkezetekben ez a tény nem akadályozta a jobb eredmények elérését. Hangsúlyozni kell, hogy az intenzifiká- ciós terv megvalósításában nagyon fontos szerepet kap a dolgozók kezdeményezése, a szocialista munkaverseny. Szoci al i sta kötelezettségváll alásai kát a földművesszövetkezet dolgozói már hagyományosan évzáró közgyűléseiken fogadják el, s az mindig a termelés növelésével kapcsolatos. Vállalásaikat általában túlteljesítik, s ebben nagy szerepe van a szocialista munkabrigád címért versenyző kollektíváknak. A Februári Győzelem 35. évfordulója tiszteletére a szövetkezet dolgozói az idén vállalták, hogy 300 000 korona értékkel túlteljesítik kitűzött feladataikat. Ez nagyon figyelemre méltó elhatározás, hiszen sokról van szó. Az idei tervük ugyanis a múlt évihez viszonyítva a növénytermesztés 11 százalékkal való növelését irányozza elő, az állattenyésztést pedig a mostani szinten kell tartani. És ez már mesteri szintű munkát követel. A pohranicei szövetkezet dolgozói azonban ilyen munkát akarnak nyújtani nemcsak az idén, hanem a jövőben is. JOZEF SLUKA A felvételen a gépjavítók 18-tagú tagú versenyző kollektívája, melyet Milan Hlucha vezet. A csoport tagjai Frantisek Groma mérnökkel (középütt) a javítási ütemtervet vitatják meg (A szerző felvételei) rr FEJLŐDÉSÜNK FORRÁSA A tudományos-műszaki fejlesztés és a hatékonyság a 7. ötéves tervidőszakban „A 7. ötéves tervidőszakra kitűzött célok elérése érdekében sokkal következetesebben kell megvalósítani azt a hosszú távú gazdasági stratégiát, amely minden területen a termelés hatékonyságának lényeges növelésére és a munka minőségének javítására irányul. Ennek alapját képezik azok a feladatok, amelyek a gazdaság intenzív fejlesztésére irányulnak...“ - hangsúlyozta Gustáv Husák elvtárs a XVI. pártkongresszuson elhangzott előadói beszédében, majd így folytatta: „Az intenzitás meghatározó tényezője, valamint a társadalmi munkatermelékenység növelésének leghatalmasabb forrása a tudományos és műszaki haladás. A tudományosműszaki fejlesztés egész társadalmunk forradalmunk feladata. A CSKP KB 7. ülése a folyó ötéves tervidőszak első két esztendejében elért eredmények alapján megállapította, hogy a XVI. pártkongresszus gazdasági és szociális fejlesztési irányvonalának következetes megvalósításáért kell küzdenünk a jövőben is, miközben a népgazdaság és a tudományos-műszaki fejlesztés minden fokozatán az irányító és szervező munka színvonalának emelésére törekszünk. E követelmény fontosságát növeli, hogy az utóbbi két évben lényegesen bonyolultabb feltételek közepette ment végbe a gazdasági fejlődés, megnövekedtek a tüzelőanyag-energetikai ellátásban felmerülő nehézségek, több gondot okoz főleg az importált nyersanyagok beszerzése, az észak-csehországi barnaszénkörzet szénvagyonának kitermelésében is nehézségek merülnek fel. Ismeretesek a mezőgazdaságban keletkezett kiesések is, melyek főleg a kedvezőtlen időjárás következményei. Az utóbbi két esztendőben a belkereskedelem ellátása sem volt zavartalan, ami egyrészt az importlehetőségek korlátozásának következménye, másrészt pedig a lakossági kereslet szerkezetében bekövetkezett változásoké, illetve a termelés és a kereskedelem nem kielégítő munkájáé. A tervszándékokkal összevetve a legnagyobb változások a fejlett kapitalista országokhoz fűződő gazdasági kapcsolatainkban következtek be. A kapitalista országok mély gazdasági válságának következtében kiéleződött a konkurrenciaharc, és nehezebbé váltak gépipari termékeink és fogyasztási cikkeink kivitelének feltételei. Ezt a helyzetet tovább élezte az egyes kapitalista országok részéről a szocialista országokkal szemben érvényesített diszkriminációs politika. Ipari termelésünk még most is nagyon lassan alkalmazkodik ehhez a bonyolult helyzethez, ami abban nyilvánul meg, hogy nem növeli a kívánt ütemben az exportra szánt termékek műszaki színvonalát, nem fejleszti azok minőségét. E nehézségek ellenére azonban meg kell jegyezni, hogy a külgazdasági egyensúlyunk felújítására irányuló stratégiai irányvonalnak sikerül eleget tennünk, eladósodásunk mértéke lényegesen csökkent. A külgazdasági feltételek változása a 7. ötéves tervidőszak első két esztendejében igazolta a hatékonyság növelésének és az innováció meggyorsításának fontosságát. Külkereskedelmünk csak e tényezők segítségével érhet el jobb eredményeket, a gépipari termékek eladásában csakúgy, mint a fogyasztási cikkek értékesítésében. A tudományos-műszaki fejlesztés 1982-ben kedvezően elősegítette gazdasági és szociális fejlesztési tervünk teljesítését. Néhány jelentős tudományos-kutatási és fejlesztési feladat megoldására és gyakorlati alkalmazására került sor, javult az innovációs folyamat, emelkedett termékeink műszaki színvonala, javult minősége. Az 1981-es esztendőhöz viszonyítva eredményesebb volt a műszaki fejlesztés állami tervének teljesítése: az állami tervbe iktatott kutatási-fejlesztési feladatok teljesítése 97,3 százalékos volt. Eredményeket értünk el néhány félvezető elem fejlesztésében, ami elektrotechnikai iparunk számára bír nagy jelentőséggel. Az állami műszaki-fejlesztési terv keretében megoldott feladatok 93,3 százalékát alkalmaztuk a gyakorlatban. A tervteljesítés 1981 -hez viszonyítva e téren is jobb volt. Megkezdtük például a villamos meghajtású ipari robotok gyártását, a módosított rádiólokátor gyártását, az ugyancsak tökéletesített orsó nélküli finomfonók termelését stb. E kézzelfogható eredmények ellenére azonban a tudományos-műszaki fejlesztés eredményeinek gyakorlati érvényesítése korántsem volt megfelelő, és nem felelt meg sem a lehetőségeinknek, sem pedig szükségleteinknek. A tudományos-műszaki fejlesztés eredményeinek köszönhetően tavaly mintegy 520 ezer tonna egyezményes tüzelőanyagot, 4,7 milliárd korona értékű anyagot és nyersanyagot takarítottunk meg, s jelentős eredményeket értünk el a munkaerő-megtakarításban is. A tüzelőanyag és az energia ésszerű felhasználására irányuló állami célprogram feladatainak végrehajtásával pedig közel 2,4 millió tonna egyezményes tüzelőanyag megtakarításáról adhattunk szárpot. Az össztermelés értékéhez viszonyítva növekedett az új termékek részaránya - jelenleg 16 százalékos -, illetve a kiváló műszaki-gazdasági paraméterű termékek aránya. A javulás mértéke azonban korántsem elegendő ahhoz, hogy minden ágazatban eredményesen felvehessük a versenyt a nemzetközi viszonylatban csúcsszínvonalú termékekkel. Az elért eredményekhez a dolgozók fokozódó kezdeményezése is hozzájárult. Ez a beterjesztett találmányok számának növekedésében (8393), illetve a benyújtott újítási javaslatok számának növekedésében (334 000) nyilvánult meg, s ami ugyancsak örvendetes, a találmányok és újítások gyakorlati megvalósításából nagyobb társadalmi haszon számlázott, mint az előző évben. Tavaly tovább mélyült a KGST-tagországokkal, főleg a Szovjetunióval való együttműködésünk a tudományosműszaki fejlesztésben. Ennek az együttműködésnek a célja a műszaki színvonal emelése, népgazdaságunk exportképességének javítása. A tudomány és technika, a műszaki fejlesztés azonban még mindig nem részesedik a kellő mértékben a népgazdaság intenzív fejlődésében - és ebben mihamarabb döntő fordulatot kell elérnünk. ADORJÁN ZOLTÁN Bozena Bedecová fejőnő és Anna Kovaéiková zootechnikus a tejeladási terv teljesítését ellenőrzi
