Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1983-03-18 / 11. szám

Az arányosság az euklideszi geometria egyik alapfokú téte­le. Hogy most színházzal kap­csolatban került elő, annak egyetlen oka van. Az elmúlt hetekben több dél-szlovákiai népművelővel, közönségszer­vezővel beszélgettem a Ma­gyar Területi Színház előadá­sai iránt megnyilvánuló érdek­lődésről. Az egyik helyen pél­dául elgondolkodtató volt arról hallani, hogy (minő öröm!) a legutóbb elegendő számban ültek a nézőtéren. A nyolc- százlakosú faluból: nyolcvanan. Másutt annak örvendezett a népművelő, hogy csak nyolc­száz koronát fizetett rá a mű­velődési ház, mert ezúttal „so­kan“ eljöttek. A legmeglepőbbet ott hal­lom, ahol az első sorokban ülők közül a szünetben valaki Arányok és árukapcsolás megkérdezte a művelődési ház vezetőjét:- Mennyit fizetnek rá arra, hogy csak negyvenen lézen­günk a színházban?- Nincs ráfizetés, mert a jö­vő héten sorra kerülő pop-kon­certre színházjeggyel együtt árusítottuk a belépőt. Arról nem tehetek, hogy még így se jöttek el. Arányokat emlegettem, hi­szen a nyolcszáz lakosú falu­ban mégiscsak többen voltak színházban, mint mondjuk a másik faluban, ahol ezeröt- százan laknak, s az előzőnél alig nagyobb létszámban je- I lentek meg Ne feledkezzünk meg az árukapcsolásról sem. Bár a kérdés bonyolultabb, mint­sem hinnénk. „Veszed ezt, ka­pod azt!“ - állítja fel a kultúra üzleti tételét a ravasz népmű­velő. Mindenki jól jár. A színhá­zi előadás helyrebillenti a pop- hangversenyekről terhelt esz­mei nevelés egyensúlyveszté­sét, a színházi előadás tiszte­letdíja sem terheli az amúgy is szűkös költségvetést. A szín- házkedvelö és a popzenera­jongó is jól jár. Egyszer vesz, kettőt kap, azaz tízkoronás fel­árral (színházjeggyel) biztosí­totta magának az ülőhelyet és a jó kilátást a pophangver­senyre. Most a jó öreg Euklidesszel kérdezve: hogyan aránylik a színházi előadás a pophang­versenyhez? A választ is meg­kaptam az egyik faluban: „Amíg a pophangversenyre a tizedik faluba autóval is érde­mes elmenni, mert tudom mit kapok, addig a színházi előa­dásért a falun sem érdemes végig menni, mert tudom mit kapok." Hát!? (d-n) ’ • A bábszínház másodízben szerepel Csehszlovákiában. A mostani turné negyedik, utolsó állomása Prága. Magyarországon nincsenek olyan bábhagyomá­nyok, mint Csehszlovákiában, ezért az első kérdés így hangzik: milyen mértékben segítette vagy befolyásolta a Speibl és Hurvínek Bábszínház a magyar bábosokat?- Történelmi tény, hogy a Speibl és Hurvínek Bábszínház kétszeres vendégjátéka, 1954- ben s 1958-ban termékenyítőén hatott az Állami Bábszínházra, és volt olyan felnőttprodukció, ame­lyet 3—4 év után levettünk volna a műsorról. • A színház repertoárjában a zenés darabok dominálnak. Csajkovszkij Dlótörője, Kodály Háry Jánosa és a közelmúltban bemutatott Balladák és gyermek­táncok, Sztravinszkij Petruskája és a Tűzmadár, Bartók-müvek, A fából faragott királyfi és A cso­dálatos mandarin szerepelnek műsoron. A felsoroltak nem mind­egyike tartalmaz humoros eleme­ket, éppen azért nem áll fenn a ve­Ebben a műfajban több a lehetőség Négyszemközt dr. Szilágyi Dezsővel, a budapesti Állami Bábszínház igazgatójával mint idősebb mesterektől, akik a szakmát nagyon jól ismerték, sokat tanultunk művészeitől. Nemcsak szakmai tanulásról volt szó, tehát hogy hogyan mozog egy bábu - mi egyébként másféle típussal játszunk -, hanem a mo­dern bábszínházi elvekről: a báb­színház csinálja azt, ami a saját törvénye, ezáltal tud autonóm mű­vészeti ággá válni: hogy a hagyo­mányokhoz vissza kell nyúlni, s azokat kell új formával a közön­ség elé vinni, hiszen csak így tud egy művészeti ág megújulni, majd később továbbfejlődni. Mivel ná­lunk a bábhagyomány nem túl gazdag, ezért a magyar folklórhoz nyúltunk vissza - amit azelőtt Csehszlovákiában szintén tapasz­taltunk. Egyrészt ezek az elvi ha­tások, másrészt a társulat vezetői­vel, tagjaival való együttlétek, ta­pasztalatcserék, kritikák is segítet­tek, mert megerősítettek egy meg­újulási folyamatot a színházban. • Évente 3-5 bemutatót tarta­nak, felnőtteknek kétévenként egyet. Nem kevés ez?- Odahaza a gyermek a köz­pont, külföldön a felnőtt. Érdekes, hogy külföldre a színházat kilenc­ven százalékban felnőttelőadá­sokra hívják. A kétévenkénti egy felnőttbemutató nem kevés, ugyanis színházunk repertoárjel- legű színház, azt, amit 1965-ben bemutatott, a mai napig tudja ját­szani. Az elmúlt tizenöt évben alig szélye annak, hogy esetleg egy Bartók-mű groteszkbe fullad?- A veszély fennáll, ezért köny- nyebb megcsinálni bábszínpadon azokat a zenei müveket, amelyek­ben van egyfajta groteszk. Sztra­vinszkij Tűzmadarát nagyon ko­molyan kell venni. Sem a zenéjé­ben, sem a témájában nincs komi­kus elem. Elkerülni, hogy a báb groteszksége érvényesüljön, az volt a nehéz feladat, de sikerült. Itt elsősorban a képzőművészet és a rendezői koncepció a lényeg. A fából faragott királyfit vagy tizen­négy országban játszottuk, ifjúsági előadásban is, de egyszer sem fordult elő, hogy nevetségbe ful­ladt volna, vagy akár csak elnevet­te volna magát valaki. Létezik olyan bábmozgatás, amely ke­mény, erőteljes, de nem komikus. A kesztyűs báb például erre kép­telen lenne, a marionett is nehe­zen, mert egyszerűen olyan a konstrukciója az oldalra billenő fejével, groteszk testtartásával. De van egy olyan bábtípus, amelyben a lírai elem a jelleg. Ez a pálcás bábu, illetve ennek továbbfejlesz­tett változata, amit mi használunk, amelyből már a pálca is hiányzik, de megmaradt a szerkezeti arány, közvetlen kézzel manipulálnak benne a színészek, belenyúlnak a figurába. Sokszor két ember kell egy báb mozgatásához. • A bábszínpadok előszeretet­tel nyúlnak szokatlan technikai Háry János és örzse (Archív felvétel) megoldásokhoz. Milyen mérték­ben megengedeti a ,, technikai csodák“ alkalmazása?- Egészen addig, amíg nem nő a darab fölé, ha a technika nem öncélú, hanem belső értéke és értelme van. De nem szabad, hogy elvonja a néző figyelmét! Ezt az egyensúlyt a legnehezebb megtalálni. De nemcsak a báb­színháznál, minden színpadi mű­vészetnél ez a lényeg. • Az elismerést nehéz kivívni. Van-e tekintélye Magyarországon a bábszínháznak?- Azt kell mondanom, hogy nincs, de hozzá kell tennem, hogy mégis jóval nagyobb, mint valaha is létezett. Egy hozzáértő réteg tudja és hangoztatja is, hogy ez jó színház. Rengeteg nézőnk van, elsősorban fiatalok. A felnőtt kör zönség szűk réteg, huszonéves fiatal értelmiségiek, akik a filmben, színházban egyaránt az érdeke­set, nem szokványosat keresik. Mintegy tizenötezer a rendszere­sen visszajáró néző, ez önmagá­ban nem sok, de valamikor csak ezer, kétezer volt. A mai modern bábjátéknak, ha nem elsősorban szórakoztatni akar, hanem egy kissé gondolati-filozófiai, maga­sabb művészeti eszméket képvi­selni, még hosszú ideig nem lesz meg a széles közönsége. Egysze­rűen azért nem, mert ennek a be­fogadásához magasabb rendű műveltség kell. • Milyen szerepet tölt be a báb­színház a gyermekek kulturális nevelésében?- Hallatlanul komoly hatása és következménye van, ezt pszicho­lógusok és pszichiáterek segítsé­gével lemértük. Miért találta ki az okos emberiség a bábjátékot? Miért bábjellegü még ma is számta­lan népnek a rituális szokásköre? A gyermekkorban kapott bábszín­házi élmény mélyen elraktározó­dik, tíz, húsz évig él, ítéletében és cselekvésében befolyásolja a gyermeket. Ám a pozitív hatás attól is függ, van-e folytatás ké­sőbb. Meggyőződésem, hogy eb­ben a műfajban sokkal több a le­hetőség, mint amit kihasználunk. KOPASZ CSILLA MEGYERI ,,Vándorszínész korában Megyeri. Van-e, ki a nevet nem ismeri?“ (Petőfi Sándor: A tintás üveg) Megyeri Károlyról annak idején Petőfi­vel együtt, Vörösmarty és Bajza is meg­emlékezett. 1798-ban született a mai Palárikovőn. Apja gazdatiszt volt és fiát is az uradalomnál szerette volna elhelyezni. A fiúban azonban korán felébredt a színészösztön. Egy alkalommal ván­dorszínészek jöttek Érsekújvárba, és a fiú szülei tudta nélkül hozzájuk szegődött. 1817-ben kezdte pályáját Kilényi Dávid társulatánál, majd kisebb-nagyobb ván­dortársulatokkal bejárta az országot. 1828-ban Kassán „vezértaggá“ küzdötte fel magát. Thália szekerén évekig járta az országot és csakhamar ismert színész lett. 1833-ban a társulat egyik felével a budai Várszínházba került, ott mint főrendező működött. 1837-ben Pesten megnyílt a Nemzeti Színház, sőt meghív­ták a színtársulatba. A színészet örök dicsőségére itt működött 1842-ben bekö­vetkezett haláláig. Tragikus szerepeket, így Lear királyt és Shylockot (Shakespeare) is játszott. Leg­nagyobb sikereit a bécsi bohózatok komi­kus szerepeiben aratta, melyekből hazai figurákat formált. Nagy tetszést aratva alakította a Kisfaludy-vígjátékok komikus szerepeit is. A Peleskei nótárius legelső színpadi változatában ő volt Zajtai alakí­tója. Nevét nemcsak színészi teljesítménye tette felejthetetlenné hanem színműírói tevékenysége is. Színészi pályájának hu­szonötödik évében a színész megren­dezte jutalomjátékát. (A Peleskei nótári­usban harmincszor lépett fel.) Akkor már beteg volt, de még nem sejtette, hogy ez lesz az utolsó szereplése. öt hét múlva a színtársulatot pótolha­tatlan veszteség érte, 1842. december 12-én meghalt Megyeri Károly. Síremlé­kére Vörösmarty Mihály írt búcsú verset. Izsó Miklós szobrot készített róla, amit a színház előcsarnokában helyeztek Sl SZÁRAZ PÁL A cseh színház éve A cseh színház évének legjelentősebb eseménye a prágai Nemzeti Színház nagyszabású rekonstrukciójának befeje­zése lesz. Prága másik patinás színháza, a nagy hagyományú Tyl Színház az idén ünnepli fennállásának 200. évfordulóját. Ez a színház tanúja volt a cseh hivatalos színművészet keletkezésének a cseh nemzeti újjászületés idején. A cseh szín­ház éve eseménysorozatának egyik fontos eseménye a prágai Quadriennálé, a szín­házi építészet, jelmez- és díszlettervezés ötödik alkalommal megrendezendő nem­zetközi seregszemléje, amely a Kong­resszusi Palotában kap otthont június­ban. Ostraván országos színházi sereg­szemle keretében mutatják be a legsike­resebb hazai színdarabokat. -B­Új bolgár drámák Termékeny évadot kezdtek tavaly ősszel a bolgár színházak. Feltehetőleg annak nyomán, hogy a saj­tóban rendszeresen írnak a mai darabok krónikus hiányáról, az idén néhány eredeti és érdekes darab született nálunk is jel ismert, illetve kevésbé ismert írók tollából. Az első helyre mindenképpen Jordan Radicskov Kosarakja kívánkozik, amelyet a Szatíra Színház­ban annak művészeti vezetője, Mladen Kiszelov rendezett. Két új darabot írt a Szófia Színház igazgatója Koljo Georgijev. Kékesfehér zúzmara a címe annak a darabnak, amelyet ez a színház 1981 óta játszik. Egy évvel később íródott a másik darab, az A Richter-skála negyedik és ötödik foka között, s most a Könny és Nevetés Színházában próbálják Ezúttal a gyermekek számára írt darabot Szta- niszlav Sztratiev, akinek Velúrzakó című szatíráját nálunk a Magyar Területi Színház is játszotta. Az új zenés játékot a Ludmila Zsivkova Ifjúsági Színház mutatja be. Rendkívüli érdeklődésnek örvend Valeri Petrov új drámája, amelyet a Szófiában oly népszerű 199 Színházban játszanak tavaly óta. A nagyobb részt • verses formában írt mű címe is elárulja (Szerel­mem, a színház), témáját színházi környezetből választotta. Két színésznő szatirikus önvallomása az életükről. Rendkívüli népszerűségnek örvend Szófiában is Sztratiev másik szatírája, Az autóbusz, melyet több hazai színházunk is sikerrel játszik. A több évadon keresztül futó darab mellett, a Szatíra Színház a szerző újabb darabjának a bemutatására is ké­szül, amelynek címe és témája egyelőre alkotói titok. A bolgár sajtó ezeken a tényeken kívül konstatál­ja. hogy nemcsak a szófiai színházakban mutatnak be mai drámákat, de a vidéki színházak közönsége is örvendhet ősbemutatóknak Például a legismer­tebb bolgár drámaíró Nikola Ruszev új darabját a burgaszi Adrena Budevszka Színház játszotta először. d. ÚJ SZÚ 14 1983. III. 18.

Next

/
Oldalképek
Tartalom