Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1983-02-25 / 8. szám

% A NAPRA, A LEVEGŐRE ÉS A SZÉLRE BÍZZÁK A SZÁRÍTÁST Szlovákia déli körzeteiben évről évre nagyobb területen termelik a mezőgazdasági üzemek a sze­mes kukoricát, mivel nagy hoza­maival elősegíti a gabonaprogram megvalósítását. Nagyobb termés esetén azonban a vezetőknek nagy gondot okoz a betakarítás megszervezése és a megfelelő tá­rolási feltételek megteremtése. Az utóbbi években elterjedt a kukori­ca morzsolt állapotban való beta­karítása. A módszer előnye, hogy a gabonakombájnokat is jól ki le­het használni a betakarításkor, a munka gyorsan haladhat, és nem kell túl sok raktár a termés tárolására. Hátránya, hogy a forró- levegős szárítás nagyon sok fűtő­anyagot igényel. Az SZSZK Mezö­I gazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériuma fűtőanyag- és energia- ellátási osztályának kimutatása szerint Szlovákiában a mezőgaz­dasági üzemek a kukorica szárítá­sához évente 14 700 tonna köny- nyü fűtőolajat, 3 millió 900 köbmé­ter földgázt, 100 tonna kokszot és ugyancsak 100 tonna kőszenet használnak fel. Számítások sze­rint egy tonna szemes kukorica szárítása 250-300 koronába ke­rül, a nedvességtartalom ingado­zásától függően. Ha figyelembe vesszük, hogy a 7. ötéves tervidő­szak hátralévő éveiben még tovább kell csökkenteni a mező- gazdaságban is az energiafel­használást, indokolt olyan szárítá­si és tárolási módszerek keresése és alkalmazása, amelyek fűtő­anyagból keveset, vagy egyáltalán nem igényelnek. Ilyen energiatakarékos mód­szert mutatott be a Rovinkai Me­zőgazdasági Gépesítési Kutatóin­tézet a tardoskeddi (Tvrdosovce) Jövő Efsz-ben. A fosztott kukori­cacsövek górékban való szárítá­sáról, tárolásáról van szó. Közis­mert, hogy pár évtizeddel ezelőtt még minden mezőgazdasági üemben így tárolták a kukoricát. A munkaerőhiány és a gyors üte­mű gépesítés tette szükségessé a forrólevegős szárítási módszer­nek az alkalmazását abban az időszakban, amikor a fűtőanyag is olcsó volt. A jelenlegi időszakban viszont energiahiány keltette élet­re a régi módszert, illetve annak korszerűsített változatát. A bemutatón egyes kutatóinté­zetek, vállalatok, mezőgazdasági üzemek képviselői gyakran feltet­ték a kérdést, milyen feltételek szükségesek az ilyen tárolási módszer megvalósítására, mik az előnyei és hátrányai. Elsősorban kukoricatörő és fosztó kombájnra van szükség. A munka végzésére már a múlt évben a szovjet gyártmányú Her- szonyec-200-as KSZKU-6-os tí­pusú kombájnokat használták. A mezőgazdasági minisztérium dolgozóinak értékelése szerint idén már 100, a 7. ötéves tervidő­szak végéig pedig 240 kukoricatö- rő-fosztó kombájn dolgozik majd a déli körzetekben. Menet közben megoldják a háncs összegyűjtését is. Amint a mezőgazdasági üze­mek elnökei, gépesítöi és agronó- musai elmondották, a Herszonyec kombájnok után teljesen tiszta marad a kukoricaföld. A töréssel, fosztássíl egyidöben a gép fel­A korszerű palettás tárolási módszer a Tardoskeddi Efsz pa- lárikovói részlegén í-------------------------------­szecskázza a kukoricaszárat is, amelyet azonnal silózhatnak. A megtisztított csöves kukorica tárolásához két méretre gyártják a palettákat. Az egyik változat szélessége 120 cm, hosszúsága 160 cm, magassága 150 cm. Ja­vasolják, hogy három szintbe rak­ják a palettákat, így hat méter magas lesz, és könnyű elemekből készült hullámlapokkal takarják le. Ebben az esetben nincs szükség drága szín építésére. A gazdasági udvarok bármely részén könnyen elhelyezhetők a paletták, amelye­ket emelőgéppel mozgathatnak. A bemutató résztvevői megállapí­tották, hogy a palettákban tárolt kukorica jól megszáradt, és pené­szedésnek nyoma sem volt. A nap, levegő, a szél tehát meg­tette jótékony hatását, és eredmé­nyesen helyettesítette a drága fű­tőanyagot. A bemutató után két mezőgaz­dasági üzem vezetőitől kértünk véleményt e betakarítási és szárí­tási módszerről. Jozef Gubis mérnök, a Tardos­keddi Efsz elnöke elégedetten be­szélt a Herszonyec 200-as kom­bájn munkájáról. Gyorsan folyt a betakarítás és kevés volt a vesz­teség. Ezért az idén még egy kombájnt vásárolnak. Úgy terve­zik, hogy palettákban kétezer ton­na csöves kukoricát tárolnak. Mi­vel első tapasztalataik a szemek nedvességtartalmának csökken­tésében jók, a szárítást továbbra is a napra, a levegőre és a szélre bízzák. A módszer alkalmazásá­val nagyon sok fűtőanyagot takarí­tanak meg. Szövetkezetükben 1500 hektáron termelnek szemes kukoricát, és legalább hat tonnás hektárhozamra számítanak. Ilyen tömeg megszárításához bizony sok fűtőanyagra lenne szükség, és jelentősen megterhelné a pénz­ügyi gazdálkodást. Angyal János mérnök, a Tornó- ci (Trnovec nad Váhom) Állami Gazdaság igazgatója több éves tapasztalatait summázva tömören így értékelte a szárítási módszert: jó, mert energiatakarékos. Ók még olcsóbban oldották meg a tárolást és a szárítást, mint a tardoskeddiek. Dróthálóval bevont, összerakható rácsozatból készítették el a két szélső falat és a 80 cm-es széles tárolóblokkokat hu lladékdeszkával zárták le. A tetőzet is olcsó, a deszkát egyszerűen behúzták fóliaponyvával. Többször megem­lítette: az a fontos, hogy a blokkok 80 cm-nél ne legyenek széleseb­bek - így könnyen átfújja a szél az így tárolt kukoricát. Tapasztalataik szerint a górékba már 25 százalé­kos nedvességtartalommal berak­hatják a kukoricát, amiből gazda­ságukban 1800 tonnát tárolnak ilyen hagyományos módon. Labo­ratóriumi elemzéssel kimutaták, hogy az így tárolt kukorica beltar- talmi értéke nagyobb, mint a forró­levegővel szárítódé. A tervek szerint 1990-ig 50 000 hektárról - a termő terület 30 szá­zalékáról - takarítják be és tárolják a fent ismertetett módszerekkel a kukoricatermést. BÁLLÁ JÓZSEF Olcsóbb, de bevált a Tornóci Állami Gazdaság módszere is. (A szerző és Géci felvétele) Amire a társadalmi ellenőrzés rámutatott Energiagazdálkodási eredmények a Bratislavai Baromfitenyésztő Állami Gazdaságban Vállalatainkban, üzemeinkben az utóbbi hetekben társadalmi ellenőrzéssel mérik fel, milyen eredménye­ket értek el a tüzelőanyag-, energia- és üzemanyag­felhasználásban. Sort kerítettek erre a fontos ellenőr­zésre a Bratislavai Baromfitenyésztő Állami Gazdaság­ban is. Az ellenőrző bizottság tagjai a vállalat minden egyes részlegére ellátogattak és alaposan megvizsgál­ták azok energetikai berendezéseit, vezetékeit. Az alapos szemle és ellenőrzés eredményei alapján olyan intézkedések végrehajtását rendelték el, melyek hoz­zájárultak a tüzelőanyag- és energiaigényesség csök­kentéséhez, illetve a 02-es állami célprogram teljesíté­séhez. összesen 14 intézkedést foglaltak jegyzőkönyvbe, melyek közül nyolcnak a végrehajtásához nincs szük­ség beruházásra. A feladatok teljesítésének időpontját is pontosan rögzítették és kijelölték a megvalósításáért felelős személyt is. Az intézkedések végrehajtásáról pontos kimutatást készítenek, és kéthavonként ellenőr­zik, hol tartanak a feladatok teljesítésében. Az utólagos ellenőrzést a társadalmi ellenőrzéssel megbízott bizott­ság végzi majd ez év augusztusában. A szóban forgó állami gazdaság az energetikai berendezések karbantartására nagy figyelmet fordít, csakúgy, mint az energiagazdálkodás ésszerűbbé téte­lére. Az energiaigényesség csökkentésével kapcsola­tos feladatokat nem csupán teljesíti, hanem túl is teljesíti. Ez konkrét példákkal is bizonyítható. Míg 1977-ben az 1 millió korona értékű bruttó mezőgazda- sági termelésre számítva 117,5 tonna egyezményes tüzelőanyagot használt fel, két évvel később már csak 100,2 tonnát és tavalyelőtt csupán 82,8 tonnát. Ezek az adatok azt tükrözik, hogy a baromfitenyésztő állami gaz­daság az 1977-1981-es időszakban 29,5 százalékkal csökkentette az egymillió korona értékű bruttó mező- gazdasági termelésre eső egyezményes tüzelőanyag- szükségletét. Jó eredményeket értek el tavaly is, az e téren előirányzott feladataikat 173 százalékra teljesí­tették. A CSKP KB 4. ülésének beszámolójában egyebek között megállapították, hogy az energia- és főleg a tüzelőanyag-takarékosságban a legjárhatóbb utak közé tartozik a nem hagyományos források kihasználá­sa is. Többek között a napkollektorok, a hulladékhő, . a biogáz és egyéb, a mezőgazdaság speciális lehető­ségeinek kihasználásáról van szó. A bratislavai állami gazdaság e tekintetben is az élenjárók közé tartozik. Ezt bizonyítja az Ivánka pri Dunaji-i telepükön felépített szoláris rendszer, melyet a tehénistállókban szükséges víz melegítésére hasz­nálnak fel. Ezt a rendszert a múlt év júniusának végén helyezték üzembe, de az automatizációs éternek hiá­nya miatt november elején le kellett állítaniuk. Működé­sének 138 napja alatt 66 800 kilowattórát takarítottak meg, ami 0,85 terajoule villamos energiát tesz ki. A napkollektorok felülete 80 négyzetméter, s a napsu­gárzás hatására megközelítőleg 55 Celsius fokra heví­tette fel a vizet. Rendkívülien kedvező időjárás esetén a viz hőmérséklete a 60 Celzius fokot is elérte. A szoláris rendszer a nyár folyamán naponta annyi vizet melegített meg, amennyi 300 tehén fejéséhez szükséges. «« Ennek az akciónak a fő kezdeményezője Milan Plastiak, az állami gazdaság főenergetikusa, akinek ötletét az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma is támogatta. A szoláris rendszer műsza­ki terveit díjmentesen és idejében készítette el a Brati­slavai Földművelési Tervezőintézet egyik tervezöcso- portja, Vladimír Kujan mérnök vezetésével. A napener­giát hasznosító rendszer gyors felépítéséhez az állami gazdaság dolgozóin kívül eredményesen hozzájárult a kromérízi napkollektor-gyártó üzem, a regulációs műszerek gyártója, a prágai Kovopodnik, illetve a 2ili- nai Acélkonstrukció-gyártó Vállalát. A beruházási akciS költségei 338 ezer koronát tettek ki, ami 3,5 százalék­kal kevesebb a tervezettnél. Az energiagazdálkodást ellenőrző bizottság által készített jegyzőkönyvben szereplő feladatok között van az is, amelynek értelmében a főenergetikust azzal bízzák meg, hogy április végéig gondoskodjon a rend­szer automatikus irányításáról, mégpedig a rendszer egész évi kihasználása érdekében. A beruházást igénylő hosszú távra szóló intézkedé­sek keretében számolnak azzal, hogy gépesítőköz­pontjukban is felépítenek egy szoláris rendszert, továb­bá azzal, hogy innoválják a kazánjaikat és egyéb hasonló, energiamegtakarítást eredményező feladatot valósítanak meg. A Bratislavai Baromfitenyésztő Állami Gazdaságban a dolgozók alkotó kezdeményezése és az energiaigé­nyesség csökkentésében eddig elért számos ered­mény a szavatolója annak, hogy a célul tűzött feladatai­kat is sikeresen megvalósítják. Stefan kocian ÚJ SZU 6 1983. II. 25.

Next

/
Oldalképek
Tartalom