Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1983-02-25 / 8. szám
A prágai dolgozók Óváros téri nagygyűlése 1948. február 21-én, amelyen Klement Gottwald mondott beszédet SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA VASÁRNAPI KIADÁS 1983. február 25. XVI. évfolyam Q Ara 1 korona GYŐZD! A NÉP A csehszlovák kommunista mozgalom vezetői a dolgozó népnek 1948 februárjában aratott győzelme értékelésével kapcsolatban rámutattak arra, hogy ez a győzelem összefonódott az egész történelmi fejlődéssel a nemzeti és demokratikus forradalom kezdetétől. Klement Gottwald kiemelte azt a tényt, hogy Február megerősítette Csehszlovákia Kommunista Pártjának az előző években érvényesített politikai irányvonalának helyességét. Gustáv Husák a szlovák eseményeket értékelve hangsúlyozta, hogy a doígozó nép ereje és politikai fejlettsége tette lehetővé, hogy a Szlovák Nemzeti Felkelés örökségének szellemében 1948 februárjában eltávolítsák a politikai életből azokat, akik elárulták a felkelés és a népi demokrácia alapelveit. A fokozatosan elmélyülő differenciálódásnak, majd az ellentétes politikai koncepciók nyílt összecsapásának a csehszlovák politikai életben mély nemzetközi és belpolitikai gyökerei voltak. A nagyhatalmak fasisztaellenes koalíciója már röviddel a háború után töréseket szenvedett. A nyugati nagyhatalmak uralkodó köreinek egyes csoportjaiban egyre egyértelműbbé vált a kommunistaellenes és szovjetellenes irányvonal. A szövetségre, a barátságra, a kölcsönös respektálásra, az érdekazonosságra vonatkozó nyilatkozatokat fokozatosan új, nyíltabb szocialistaellenes megnyilvánulások szorították háttérbe. Világosan jelezték, hogy a háborús légkör által meghatározott akadályokat már leküzdötték és az egész nemzetközi politikában ismét nyíltan érvényesíteni kezdték az imperialista körök osztályérdekeit. Az uralkodó körök főleg az Egyesült Államokban az atomfölény pszichózisának hatása alá kerültek és önbizalmuk megnőtt. Mindez befolyásolta a burzsoázia állásfoglalását és gondolkodásmódját a népi demokratikus országokban is. Annak ellenére, hogy a fejlődés balra irányult, mégis a vállalatok és a nagybirtokok volt tulajdonosai, a megbüntetett árulók, a burzsoázia kompromittált, a politikai hatalomban részt vevő képviselői továbbra is erőszakos fordulatot szorgalmaztak a politikai erőviszonyok megváltoztatásában. így volt ez Csehszlovákiában is. A Kassai Kormányprogram a csehszlovák nemzeti és demokratikus forradalom programja volt, annak a forradalomnak a programja, amely a Szlovák Nemzeti Felkeléssel kezdődött meg. Elfogadásával befejeződött a forradalom jelentős szakasza és rögzítették addigi vívmányait. A Kormányprogram teljesítését szavatolta a forradalmi munkásmozgalom és a dolgozó nép képviselőinek részvétele a kormányprogram kidolgozásában, valamint az a tekintély, amelyet a cseh és a szlovák kommunisták a fel- szabadulás első pillanataitól kezdve jogosan élveztek. A köztársaság teljes felszabadulása után a Nemzeti Frontba tömörült nem kommunista pártok természetesen továbbra is jelentős hatást gyakoroltak nemcsak a kispolgári rétegekre, hanem bizonyos pozíciójuk volt a munkásosztályban is. (Folytatás a 3. oldalon) írta: Viliam Plevza akadémikus
