Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1983-02-04 / 5. szám
Földünk a „Terra-bolygö“ az egyetlen planéta, amelyen az emoen etsattz szuKs&ges reite- telek adottak. Az ember erre a környezetre született,' életfunkcióit itt tudja kifejteni, itt tud alkotni, fejlődni és itt képes az egyed az emberiség sorsát is előbbre vinni. Azonban a ma embere a technikai vívmányok egy részével nemcsak a természet erőit uralja, hanem az ipari termelés mellékjelenségeként a természetet is tönkreteszi, eredeti szépségét, üde tisztaságát elrontja, megkárosítja. Főleg a villamosenergia-termeiés, az iparosodás, a kemizólódás, a városiasodás és a közlekedés párosul ilyen kőmyezetszeny- nyezéssei. A nélkülözhetetlen életelemeinket képező levegő, víz, talaj állandó veszélyben vannak e tevékenységek zavaró mellékhatásaitól. Egyre rosz- szabbodó tulajdonságaikat alkalmazkodóképességünk már alig tudja követni. • Környezetünk jellemzőinek romlása azonban csak alkalmazkodóképességünk határain belül engedhető meg. Ez fennmaradásunk alaptörvénye. A Föld biológiai egyensúlyának felborulása esetén ugyanis az emberi faj ugyanúgy pusztulásra lenne ítélve, mint sok őskori állatfaj, amelyeknek ma már csak múzeumi csontvázak őrzik enwKeL ezen olyan tooszeru már ma elgondolkodni arról, hogy mit kellene tenni a környezetvédelem terén a jövő nemzeUCÍVCf tíl UvnCUd la Légszennyezés Tulajdonképpen tiszta levegő a Földön sohasem volt. Természetes szennyező anyagok, mint a kozmikus por, földfelszínről eredő por, erdőtüzek égéstermékei, vulkanikus kitörések gázai és más anyagok mindig voltak benne. A higiénia szempontjából a levegő minősége akkor elfogadható, ha emberre, növényre és állatra sem rövid, sem hosz- szú távon nincs káros, illetve kellemetlen hatással. Legjobb minőségű a kristály- tiszta levegő. Ezt ma már a nagyvárosi ember csak távol a füstölgő gyárkéményektől, a hegyvidéken szívhatja magába. A levegő minőségét leginkább a mesterséges szennyező anyagok, az égéstermékek (korom, pernye, szénmonoxid, széndioxid, kéndioxid stb.) rontják. Főbűnösnek tehát valóban Prométheusz tekinthető, aki a régi görögök hite szerint ellopta az égből a tüzet az emberek számára. Az istenek azonban hiába láncolták Prométheuszt a Kaukázus szikláihoz, mert az ember egyre nagyobb szerepet biztosított a tűznek, figyelmen kívül hagyva, hogy az égés légszennyezést okoz, bárhol megy is végbe: családi tűzhelyekben, üzemi kazánokban vagy gépjárművek robbanómotorjaiban. Az idők folyamán az ember életkörülményei gyökeresen megváltoztak, átalakult a környezetünk. Csupán egy tekintetben maradtak igényeink lényegében változatlanok: a létünk fenntartásához nélkülözhetetlen levegőből, vízből és élelemből gyakorlatilag ma is ugyanolyan fejadagra van szükségünk, mint egykor az ősembernek. A kultúrembernek viszont életszükségletévé vált az energia, amiből a korábbihoz képest egyre többet igénylünk és fogyasztunk. Az energia műszaki fejlődésünk hajtóereje, de ugyanakkor számos bajnak is forrása. Termelésének és felhasználásának melléktermékeivel súlyosan veszélyezteti a bioszférát, amelyben élünk. Az energia legnemesebb fajtáját, a villamos energiát előállító hagyományos energetikai berendezések - szén- és olajtüzelésű hőerőművek - naponta több száz tonna égésterméket képesek kibocsájtani a légkörbe. Ezeknek az égéstermékeknek nagy része széndioxid, kéndioxid és korom. Ha tekintetbe vesszük, hogy a vil- lamosenergia-fogyasztás tízévenként megkétszereződik, nem csodálkozhatunk, hogy az atmoszféra hatalmas hígító kapacitása ellenére is óriási szennycsatornává változott. Persze a légszeny- nyezéshez az energetika mellett más iparágak is hozzájárulnak, köztük legnagyobb mértékben a nehéz- és a vegyipar. Míg néhány évtizeddel ezelőtt a közlekedés szerepe a légszennyezés tekintetében nem volt túl jelentős, ma a fejlett ipari államokban a közlekedést az ipar mellett a legnagyobb szennyezőnek tartják. Ez főleg azzal magyarázható, hogy a gépjármüvek száma meghatványozódott. A közlekedés általában port, kormot, különféle szénhidrogéneket és származékait, kéndioxidot és széndioxidokat juttat a levegőbe. Ezeket a szennyezőket bocsájtja a levegőbe a gőzmozdony és a gőzhajó is, A Diesel-motorok kipufogógáza nitrogénoxidokban és kéndioxidban dús, míg a benzinmotorok kipufogógázai jelentős mértékben szénmonoxidot tartalmaznak. A kétütemű motorok több szennyező anyagot juttatnak a környezetbe a kevésbé tökéletes égés következtében, mint a négyüteműek. Egyre több közlemény számol be a repülőgépek jelentős levegőszennyező hatásáról. Ez főleg repülőterek közelében jelentkezik. Megemlíthetjük, hogy megvizsgálták már a rakéták hajtóművei által okozott levegőszennyezödést is, és jelentős mennyiségű szénoxidot és sósavat találtak a kilövés környezetében. a nevezett fő légszennyezőkön kívül vannak kevésbé jelentékeny légszennyezők is, például a háztartási fűtés és a mezőgazdasági tevékenység. A háztartási fűtés levegőszennyező hatásának fő oka a tökéletlen tüzelés. Az egységnyi tüzelőanyag lényegesen több szennyezést okoz, ha kis családi tűzhelyekben égetik el, mintha korszerű nagyüzemi kazánokban használják fel. Szén tüzelésekor keletkezik a legnagyobb mennyiségű és a legtöbb fajta szennyező anyag. Sokkal előnyösebb az olaj- vagy a gáztüzelés. Az utóbbinál szilárd szennyeződés gyakorlatilag nem keletkezik. A mezőgazdaság kemizálódásával egy sereg új műtrágyát alkalmaznak. Ezeknek pora, permete gyakran kerül a levegőbe, különösen amióta repülőgépeket használnak nagy területek permetezésére. Kellemetlen hatások A levegőt Szennyező anyagok kibo- csájtása a légkörbe általában háromféle nagyságrendű problémát okozhat: helyi, tájjellegű vagy világszintü (globális) problémát. Helyi jellegű környezetszennyezési problémák már az ipari forradalmat követően jelentkeztek. Sokszor „gyilkos kőd" nehezedett az iparosodásban vezető országok városaira. A köd a talaj közelében koncentrálta a különböző légszennyező anyagokat, ami főleg a szív- és légzőszervi betegségben szenvedőket támadta meg és okozta halálukat. Az iparosodás fejlődésével a helyzet egyre rosszabbodott. Londonban például a füst és a köd párosodásából született szmog homályosítja el gyakran az eget. Az 1952-es katasztrofális köd alkalmával a londoniak annyira „mellre szívták“ a sűrű füstködöt, hogy néhány nap alatt több mint 4000 ember pusztult el különböző légzöszervi és vérkeringési zavarok következtében. ■ Az autók elszaporodása városainkban is vezethet helyi jellegű, Los Angeles- szindróma néven ismert, környezetszennyezési problémákhoz. De egy város kellős közepén elhelyezett vegyi üzem (pl. a bratislavai Dimitrov Vegyiművek) is okozhat ilyen problémákat. A levegőbe kerülő kéndioxid a légköri nedvességgel egyesülve kénsavat képez. Köztudott, hogy ez aztán savas eső formájában megfertőzi a növényzetet, a talajt, az épületekben és a vasszerkezetekben pedig korróziót okoz. Napjainkban különösen a skandináv államokban sokat szenvednek a savas csapadék miatt, amit az angliai és a Ruhr-vidéki ipartelepek kéndioxid szennyezése vált ki. A szénsavas eső tehát a tájjellegű környezetszennyezés okozója. A civilizáció fejlődésével a Föld légkörének széndioxid tartalma annyira megnövekedett, hogy ez már az ún. „melegházi hatást“ váltja ki. Ez a probléma az egész emberiséget érinti, hiszen csökkenti a Föld visszasugárzó képességét az űrbe, ami napjainkban már a légkör középhőmérsékletének 1 -1,5°C-al való növekedését okozza. Ugyanakkor a vegetáció határai észak felé tolódnak el. A sarki jég olvadása következtében a tenger szintje 1900 óta több mint 13 centiméterrel emelkedett. Ha a légkör széndioxid tartalma a maihoz képest megkétszereződik, akkor ez kb 5 fokos hömérsékletemelkedést okoz. Ennek következtében a sarkköri jég olvadása a tengerek szintjét mintegy 70 méterrel megemelné, vagyis számos város, köztük New York, London és Rotterdam nagy része is víz alá kerülne. Küzdelem a légkör tisztaságáért A légszennyezés csökkentése már évszázadokkal ezelőtt foglalkoztatta az embereket. Az első levegövédelmi törvényt az iparosítással élenjáró Angliában fogadták el 1273-ban, I. Edward uralkodása idején. Ez a törvény megtiltotta a bűzös gázokat fejlesztő szén eltüzelését és kimondta, hogy az ellene vétők halállal büntethetők. A halálos ítéletet egy ízben, 1306-ban, végre is hajtották egy szénégetőn. Nem sokkal később a gazdasági szempontok győztek az egészségi követelmények felett. J. Evelyn oxfordi tanár 1661-bén egy környezetvédelmi tanulmányt írt. Ebben javasolta, hogy a mészégetők, a sör- és a szappanfőzők stb. költözzenek el Londonból messzire és ezzel majd megszűnik a főváros súlyos légszennyezése. Evelyn arra is rájött, hogy a londoniak által használt nagy kéntartalmú szén elégetésekor keletkező kéndioxid a légköri nedvességgel keveredve kénsavat képez. Napjainkban a levegőszennyezés elleni védekezés számtalan módja ismert. Ezeket ma már a világon sok helyen következetesen alkalmazzák. Környezet- védelmi törvényeket is elfogadtak, amelyek a- szennyezőket megrendszabályoz- zák. Az ipari füstgázokat mechanikus ciklonok és elektrosztatikus porleválasztók segítségével tisztítják és kéntelenítik. Az alkalmazott módszerek azonban távolról sem tökéletesek. Néhány évtizeddel ezelőtt a tüzelőanyagok alkalmazásában világszerte struktúraváltozás állt be. A viszonylag nagy kéntartalmú szénfajták helyett a csekély kéntartalmú olajat és földgázt részesítették előnyben. Sajnos ez okozta ezeknek az energiahordozóknak a gyors kimerülését. Ma már sok országban a kőolaj és a földgáz hiánya miatt fellendült a szénbányászat, amely a környezet- szennyezés további növekedését hozza magával. Ezen a területen csak egyetlen környezetvédő intézkedés segíthet: a legnagyobb szennyezők, a hagyományos széntüzelésű hőerőművek fokozatos felcserélése atomerőmüvekkel. Környezetre gyakorolt hatásuk jóval kedvezőbb a hőerőművekénél, ami annak köszönhető, hogy az atomerőműveknek nincsenek olyan égéstermékei, mint a hagyományos hőerőműveknek pl. szén- oxidokkal és kéndioxiddal egyáltalán nem szennyezik a levegőt. Természetesen, amíg hagyományos széntüzelésű hőerőművek is üzemelnek, addig tovább keil fejleszteni a füstgázt tisztító és kéntelenítő eljárások hatékonyságát. Az ipari üzemeknél olyan zárt technológiai körfolyamatokat kell megvalósítani, amelyeknél a szennyező anyagok nem juthatnak a környezetbe. A gépjármüveknél az üzemanyag tökéletesebb égésének biztosítása a fő feladat. Ma már világszerte kísérleteznek a teljesen villamos hajtású akkumulátoros gépkocsik kifejlesztésével is. Széles körű elterjedésükre azonban még várni kell. A családi tűzhelyek légszennyezését fokozatosan majd a távfűtés oldja meg. A mező- gazdaságban alkalmazott műtrágyák a légkörre káros hatásával egy új tudományág, a környezetméregtan foglalkozik. KOVÁCS ZOLTÁN A bratislavai Dimitrov Vegyiművek még néhány éve a város legnagyobb levegőszennyezői közé tartozott. A szakemberek fokozott erőfeszítései, a termelés koreredményeként jelentősen sikerült csökkenteni a levegőbe kerülő szennyező anyagok mennyiségét Képünkön: Zúza na H romoto- vá és Juraj Va- tovtt a gyár területén ellenőrző méréseket végeznek (CSTK felvétet) ÚJ szí 8 1983. II. 4. Gondolatok a környezetszennyezésről (I.) IMÜ —II—I LJ. __II____ ____ ML lMfl
