Új Szó, 1983. december (36. évfolyam, 284-309. szám)

1983-12-22 / 302. szám, csütörtök

HATÉKONYABB MUNKÁVAL KÖZÖS CÉLJAINK ELÉRÉSÉÉRT £ÍJ SZÚ 5 1983. XII. 22. EREDMÉNYEK A végleges mérlegkészítés előtt Szlovákia mezőgazdasági üzemeiben jó alapot készítettek a jövő évi terméshez Tudományos-műszaki együttműködés a vegyiparban Az 1983. évi terv igényes fela­datokat tűzött a mezőgazdasági és élelmezésügyi ágazat elé, amelyek megkövetelték az irányí­tási munka színvonalának lénye­ges emelését, a mozgósítható tar­talékok hatékony kihasználását, s maximális gazdaságosságra volt szükség a gazdasági élet minden területén. Ezért az év végéhez közeledve már feltehetjük a kér­dést, hogy miként sikerült eleget tenni ezeknek a követelmé­nyeknek. Az eddig ismert eredmények alapján megállapíthatjuk, hogy az 1983-as év az időjárás kedvezőt­len alakulása ellenére a jobbak közé fog tartozni. Teljesítjük a bruttó mezőgazdasági termelés tervét, miközben az állattenyész­tési tervet 4,9 százalékkal túltelje­sítjük, a növénytermesztésben pe­dig 1,9 százalékkal elmaradunk a terv teljesítésétől. Figyelembe véve az év folyamán bekövetke­zett aszálykárokat, az elért ered­ményt pozitívan értékelhetjük. Az idén az eddigi legnagyobb gabo­natermést takarítottuk be. A gabo­natermelés tervét az aszálykárt szenvedett szemes kukoricával együtt 98,4 százalékra sikerült tel­jesíteni, s csupán 62 ezer tonna hiányzott a 3,8 millió tonnára ter­vezett feladat teljesítéséhez. A szocialista szektorban 4,47 ton­nás átlagos hektárhozamot értünk el, ezen belül a nyugat-szlovákiai kerületben 5,09, a közép-szlováki­ai kerületben 4,04, a kelet-szlová- kiai kerületben pedig 3,40 tonnát. A szárazság érezhetően csök­kentette a cukorrépa, a tömegta­karmányok, a késői burgonya és más termények hozamát. A felvá­sárolt cukorrépa átlagos cukortar­talma 15,2 százalékos volt, ami 1,5 százalékkal jobb, mint az el­múlt évben, s az utóbbi 10 évben elért legjobb aránynak számít. A cukorrépa betakarításához Szlovákiában először alkalmaztak tíz Kleine típusú gépsort, amelyek nagyon beváltak. A betakarítási veszteség mindössze 4 százalék­tól 7 százalékig terjedt, s a gépek óránkénti teljesítménye elérte az 1 hektárt. Az eddig alkaJmazott hatsoros gépeknél a betakarítási veszteségek a 17-25 százalékot is elérték, ami 8-10 tonnával csökkentette a répa hektárhoza­mát. Ezt tehát további tartaléknak tekinthetjük a cukorrépa termelé­sének a növelésében, amit már a legközelebbi években teljesen ki kellene használnunk. A burgonya az idén apróbb, de jobb minőségű. A kereskedelem igényeit étkezési burgonyából tel­jes mértékben sikerült fedezni, s elegendő piaci készlet áll rendel­kezésre. Az ültetőburgonya meny- nyisége is elegendő. Az ipari bur­gonya felvásárlási tervének a tel­jesítésében azonban 19 százalé­kos a lemaradás. A második félévben tapasztalt szárazság alapján számítani lehe­tett rá, hogy az idén kisebb lesz a tömegtakarmányok hozama. Ezért a nyitrai (Nitra) politikai-gaz­dasági aktívaértekezleten elfoga­dott határozatok hangsúlyozottan feladatul adták, hogy a mezőgaz­dasági vállalatok a tömegtakarmá­nyok mérleghiányát répafejjel és répaszelettel, szalmával és kuko­ricaszárral, illetve ezek tápértékét javító kezelésével pótolják. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériuma több melaszt és vegyszert utalt ki az említett takarmányok ízesítésére. Az említett intézkedéseknek kö­szönhetően a tömegtakarmány- mérleget Szlovákiában sikerült ki­egyenlíteni. Az idén nagyon jól sikerült a lu­cerna- és a vörösheremag terme­lése. Ez jó feltételeket teremtett az évelő takarmánynövények vetés- területének jövő évi 16-17 száza­lékos bővítéséhez, ahogy azt a CSKP KB 13. ülésének határo­zatai feladatul adták. Jó hozamokat sikerült elérni a hüvelyesekből és az olajnövé­nyekből. A napraforgó felvásárlási tervét 108,5 százalékra, a szójáét pedig 147 százalékra teljesítettük. A lenszár termelési tervének a tel­jesítése ugyan elmaradt, de a fel­vásárolt mennyiség még így is egyharmadával több, mint az elő­ző években, s minősége is nagyon jó. A zöldségfélék hozama az el­múlt évi szinten maradt, a gyü­mölcstermés azonban nem érte el a tavalyi mennyiséget. Szőlőből az idén csúcshozamot sikerült elérni, összesen 156 ezer tonna szőlőt vásároltak fel, ami a terv 126,3 százalékos teljesítését jelenti. Jó volt a szőlő minősége is, az átla­gos cukortartalom elérte a 18,2 százalékot. A jövő évi feladatok teljesítése már az őszi munkák során elkez­dődött. Az élelmiszerekből való önellátás növelésének stratégiai irányvonalából, valamint reális le­hetőségeinkből kiindulva a jövő évi terv a valóságban elért idei szinthez viszonyítva 0,9 százalé­kos növekedést irányoz elő a brut­tó mezőgazdasági termelésben. Továbbra is alapvető feladat lesz a növénytermesztés kiemelt, az állattenyésztést megelőző fejlesz­tése, valamint a növénytermesz­tés és az állattenyésztés színvo­nala közötti aránytalanságok meg­szüntetése. Az 1984. évi terv feladatai a mezőgazdasági termelés terüle­tén elsősorban két fő irányban igényesek - hatékonyabban kell mozgósítani a termelőképesség növelésének a forrásait, s ugyan­csak hatékonyabban kell felhasz­nálni á tervezett energiaforrásokat, műtrágyákat és vegyszereket. Mindezt elsősorban az egyes nö­vények technológiai termesztési rendszerének az érvényesítésével lehet elősegíteni. Kulcsfontosságú feladat lesz a 3,8 millió tonna gabona, vala­mint a szükséges mennyiségű és jó minőségű tömegtakarmány megtermelése. Ez alapvető felté­tele lesz annak, hogy növeljük a szemesekből való önellátás mértékét, s teljesíthessük az állat- tenyésztésben előirányzott felada­tokat. A terv irányzataival összhang­ban az őszi olajrepce vetési tervét 10,5 százalékkal, az őszi búzáét pedig 9,5 százalékkal túlteljesítet­tük. Az őszi vetések állapota aránylag jó a kelet-szlovákiai ke­rületben, ahol több volt a csapa­dék. Gyengébb a vetések minősé­ge a közép-szlovákiai kerület déli járásaiban, a nyugat-szlovákiai kerületben pedig csak 70-80 szá­zalékban kelt ki az elvetett mag. Pontosabb képet nyújt a növény­zet állapotáról a december elsejé­hez elvégzett biológiai leltár, amely már azt is kimutatta, hogy a tavasz folyamán hol kell na­gyobb gondot fordítani a táblák gondozására. Aránylag rosszabb a helyzet az őszi repce vetései­ben, ahol nagyobb mértékű ki­szántással is kell számolni. A pót­láshoz elegendő napraforgó vető­mag áll a termelők rendelkezé­sére. A mezőgazdasági üzemekben idejében befejezték az őszi mun­kákat - a terménybetakarítást, az ősziek vetését, az istállótrágya be- szántását, a szántóterületek me- szezését, valamint az őszi szán­tást, s ezzel jó alapot biztosítottak a jövő évi terméshez. JOZEF MUDROCH, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma növénytermesztési osztályának vezetője A hetedik ötéves tervidőszak harmadik esztendejének végéhez közeledve a járás mezőgazdasági szakemberei, földművesei és ál­lattenyésztői, valamint az illetékes párt- és állami szervek, s talán a kívülállók közül is sokan kíván­csian várják, mit mutat majd gaz­dasági mérlegünk, a járás évi „bi­zonyítványában“ milyen jegy sze­repel majd az egyik legfontosabb „tantárgy“, a mezőgazdasági ter­melés mellett. Hogy az idén a ta­valyi, vagy akár a tavalyelőtti ered­ményekhez képest talán nem alaptalanul számítunk jobbakra, azt több tény is igazolja: Itt van például a bruttó mező- gazdasági termelés mutatója: úgy tűnik, hogy ezen a téren az 1983- as tervünket 100 százalékra telje­sítjük - s ennek köszönhetően az ötéves tervidőszak első három esztendejére tervezett feladatun­kat 96,9 százalékra. A növénytermesztésben eddig a gabona és a szemes kukorica mérlege a legjobb, hiszen a gabo­nafélékből az idei tervünket 101,9 százalékra teljesítettük, s 3,69 tonnás hektárhozamot értünk el belőle, a szemes kukoricából pe­dig 111 százalékra teljesítettük a tervünket, és a hektáronkénti termésátlag 5,34 tonna lett. E két fontos növény termesztésében a járási mezőgazdasági igazgató­ság irányította tizenhét efsz és két állami gazdaság közül tizenegy teljesíti az ötéves tervből eddig reá háruló feladatot. A bodollói (Budu- lov), buzitai (Buzica), čaňai, csécsi (Čečejovce), družstevnái, kenyhe­A KGST-tagországok viszony­latában nagy jelentőségű a két- és sokoldalú egyezmények alapján folytatott együttműködés. A Szov­jetunió és hazánk vegyipara között több kooperációs és gyártássza­kosítási egyezmény született az egyes termékek vonatkozásában csakúgy, mint a kutatási progra­mokat illetően. Az egyezmények alapján folytatott együttműködés­ből Szlovákia vegyipari vállalatai­nak és kutatóintézeteinek mintegy a 70 százaléka veszi ki a részét. Különös jelentőséggel bír az egyes vállalatok közötti tudomá­nyos-műszaki és a kutatóintéze­tek közötti együttműködés egy­aránt. A tapasztalatok és az ered­mények bizonyítják, hogy az egyes szervezetek közötti közvet­len kapcsolatok hatékonyan ki­egészítik a kormányszervek szint­jén kötött együttműködési egyez­ményeket. A Púchovi Május 1. Gumigyár például a szovjetunióbeli jaroszla- vi gépkocsiabroncs-gyártó Kutató- intézettel működik együtt. E szo­ros kapcsolatuknak köszönhetően javult a gépkocsiabroncsok és -tömlők minősége. A gumiipari vállalataink közül a bratislavai Ma­tador vállalat is sikeres együttmű­ködésről adhat számot a szovjet­unióbeli testvérüzemével, a kijevi Krásznij Rezincsik üzemmel. A tudományos-műszaki fejlesz­tés egyéb területein is eredmé­nyes együttműködésről adhatnak számot különböző vegyipari válla­lataink, üzemeink. A bratislavai Slovnaft például a számítástechni­ka hatékonyabb kihasználásával, valamint a progresszív kőolajfel­dolgozási folyamatok fejlesztésé­vel kapcsolatban cseréli ki tudo­mányos-műszaki ismereteit a kremencsuki kőolajfeldolgozó üzemmel. A műszálgyártásban is eredmé­nyes együttműködés bontakozott ki a hazai és a szovjetunióbeli testvérvállalatok és -üzemek kö­zött. A humennéi Chemlon válla­lat, a csenyigovi Himvolokno üzemmel, a bratislavai G. Dimitrov Vegyipari Müvek pedig a kijevi Himvolokno üzemmel folytat szo­ci (Hraničná pri Hornáde), kece- rovcei, újbodvai (Nová Bodva), perényi (Perín), Sady pri Koši- ciach-i egységes földmüvesszö- vetkezetről, valamint a Szepsi (Moldava nad Bodvou) Állami Gazdaságról van szó. Ugyanakkor nem kell szégyen­keznünk a cukorrépa-termesztés­ben elért eredményeinkért sem, hiszen az utóbbi három évben összesen 5115 tonnával túlteljesí­tettük az. eladási tervünket. Számos tény igazolja azt is, hogy a járásban jó kerékvágásban halad az állattenyésztés. Az idei tejeladási tervünket - 46 millió liter - december 8-án teljesítettük, s úgy tűnik, hogy a legutóbbi járási pártkonferencia határozataival összhangban most elérjük az egy tehénre eső 3200 literes évi fejési átlagot - elsősorban a čaňai, a csécsi, a perényi egységes föld­művesszövetkezetnek és a Szepsi ÁG-nak köszönhetően. Ugyanak­kor teljesítjük húseladási tervünket is. összegezésképpen elmondha­tó, hogy járásunk mezőgazdasági termelésében sikeres esztendőt zárunk. Persze, becsületesen meg kell vallani azt is, hog ered­ményeink néhány esetben lehet­tek volna jobbak. Lehettek volna, mert igaz ugyan, hogy az aszály ellen nincs csodákra képes orvos­ságunk, viszont jobb munkaszer­vezéssel, a termőtalaj, valamint a gépek és műszaki berendezé­sek ügyesebb és gazdaságosabb kihasználásával, a szakszerűbb és lelkiismeretesebb állatgondo­ros együttműködést. Ennek kere­tében a müszálgyártás korszerű­sítésének kérdéseivel, a műszálak minőségének javításával a kör­nyezetvédelmi problémák megol­dásával és hasonló kérdésekkel foglalkoznak. A Bratislavai Papír- és Cellulóz­ipari Kutatóintézet a leningrádi és kijevi partnermunkahelyeivel a kombinált csomagolóanyagok fejlesztésében és az ágazatban alkalmazott minőségellenőrző mű­szerek fejlesztésében működik szorosan együtt. A párkány (Štú­rovo) Dél-szlovákiai Cellulóz- és Papírgyárnak is megvan a közvet­len kapcsolata szovjetunióbeli testvérüzemével. Az arhangelszki üzemmel való együttműködésük a cellulóz, a fluting és a karton gyártására terjed ki, az osziponi- cseszkoji üzemmel pedig a tetőfe­dő szigetelőanyagok gyártásában cserélik ki új, szakmai ismeretei­ket, tapasztalataikat. A jövőben az együttműködés bővítésével számolnak a polipro­pilén szálak gyártásában, ez a Slovchémia termelési-gazdasá­gi egység és a Szojuzhimvolokno társulás illetékes szervezetei kö­zött valósul majd meg. Ebbe az együttműködésbe bekapcsolódik majd a sviti Chemosvit vállalat az ugyancsak itt működó műszál-ku­tatóintézettel, valamint a bratisla­vai G. Dimitrov Vegyipari Művek­kel együtt. Persze, a felsorolás korántsem meríti ki hazai és a szovjetunióbeli vegyipari vállalatok, illetve kutató- intézetek együttműködési skáláját. Tény, hogy a kölcsönös kapcsola­tok vegyiparunknak csaknem min­den területén hozzájárulnak a ter­mékek minőségének javításához, a hatékonyság növeléséhez, csak­úgy, mint a testvérüzemek dolgo­zói közötti barátság elmélyülésé­hez. És ebben jelentős szerepet töltenek be a Csehszlovák-Szov­jet Barátsági Szövetségnek a szó­ban forgó szakágazatok vállalatai­nál, kutatóintézeteiben működő alapszervezetei is. JURAJ KRUPA mérnök, a Szlovák Tervbizottság vezető szakelőadója A Sviti Tatrasvit vállalatnál 14 nemzetközi csúcsszínvonalú kötőgépet helyeztek üzembe a múlt év novemberében. A kötőgépek vezérlése elektronikus és digitális technikával történik, előnyük pedig, hogy gyor­san beállítható, tehát változtatható is rajta a minta. A minta igényessége szerint egy gépen műszakonként 14-35 darab kötöttáru készíthető el, tehát évenként egy gépen mintegy 5000 darab. A korszerű gépeken készülő ruházati cikkek divatosak és azonosak az importból származók­kal. A felvételen Pavel Kostolník új mintát alkot az elektronikus berende­zésen. (Felvétel: ČSTK - Milan Krajňák) Összhangban a társadalmi elvárásokkal PROBLÉMÁK TAPASZTALATOK JAVASLATOK zással még jobb, szebb eredmé­nyeket érhettünk volna el. Az emlí­tett hiányosságokról azonban tu­dunk, s többek között azt is ismer­jük, hogy hol miként lehet kiaknáz­ni a rejtett tartalékokat, hol hogyan lehet és kell hasznosítani a tudo­mányos-műszaki haladás leg­újabb vívmányait, hol milyen új létesítményekre van szükség, mit kell tenni a jobb munkakörnyeze­tért, s hol mit kell tenni annak érdekében, hogy javuljanak a munkafeltételek és velük együtt a termelési eredmények. Mindezeket a többi feladattal egy­szerre igyekszünk majd ezután is az illetékes párt-, állami és gazda­sági szervekben, továbbá a koo­perációs körzetek tanácsaiban, az üzemek vezetőségeiben, a tagsá­gi gyűléseken, az üzemek ágazati értekezletein, és minden arra hi­vatott fórumon megtárgyalni, és - természetesen - teljesítésüket pedig értékelni. Ismervén a járás mezőgazda- sági vállalatait és dolgozóit, úgy érezzük, hogy a termelésben a je­lenlegi eredményeket ezután is tartani fogjuk, illetve néhol még növelni is, s így a társadalmi elvá­rásoknak a jövőben is eleget te­szünk. PETER KRIVDA, a Kassa (Ko- šice)-vidéki Járási Mező­gazdasági igazgatóság igazgatója BÖÖR GYULA, a járási mező­gazdasági igazgatóság igazgatóhelyettese

Next

/
Oldalképek
Tartalom