Új Szó, 1983. december (36. évfolyam, 284-309. szám)
1983-12-15 / 296. szám, csütörtök
VILÁGGAZDASÁG Jk m || 1«# - * Az arany jövője A nemzetközi piacokon az új aranyról ma már úgy beszélnek, mint olyan viszonylagos hiánytermékről, amelynek forgalmát egyre inkább a nagy termelők és a nagyobb készlettartók szabályozzák. Az arany kínálata távlati alakulását nagymértékben behatárolja az is, hogy az államok milyen mértékben és ütemben hajlandók monetáris jellegű készleteiket kiárusítani az ipari felhasználás és a magánki ncsképzés számára. Az aranypiac 1968 óta vált szabaddá, amikor megszűnt világszerte az arany és a belföldi pénz- forgalom közötti kapcsolat. A tapasztalatok az elmúlt 15 évben azt mutatják, hogy az USA kivételével a jegybankok nem adtak el nagyobb mennyiségű aranyat. Ha ezt meg is tették, a vásárlók a jegybankok voltak, tehát a monetáris körből alig szabadult ki arany. így a központi bankok, a kereskedelmi bankok az arany- rudakat továbbra is gyűjtik, őrzik. Ez speciális helyzetet teremt az aranypiacon, mert a központokból lökésszerűen jelentkező eladások és vételek igen nagy mértékű árhullámzásokat okoznak. Az aranykínálat nagyarányú növekedésével az elkövetkező évtizedekben nem lehet számítani. Arra azonban igen, hogy a kitermelési költségek erőteljesen emelkednek majd. Ez összefügg az ércek fémtartalmának csökkenésével, valamint azzal is, hogy sok helyen az arany, mint kísérőfém jelentkezik, s ebben az esetben az elválasztás energiaigényes folyamat. Ezt a költségnövekedést azonban már a jelenlegi aranyszint fedezi, s az aranyár alakulása és a termelési költség alakulása között a jövőben sem lesz szoros a kapcsolat, s a termelők jelentős járadékjövedelmet élveznek. Az arany iránti kereslet legbiztosabb pontja az ipari felhasználás, amely évről évre nő. Ma az összes felhasználás 15 százaléka ipari jellegű. Van olyan év, amikor az ipari felhasználás meghaladja a termelés éves növekményét. Az arany iránti ipari kereslet növekedésében nagy szerepe van a mikroelektronikának, valamint az űrkutatásoknak. Továbbra is nagy igényeket támaszt a fogászat, s más orvosi célú felhasználás. Az ékszerek iránti kereslet függvénye a divatnak, a lakosság anyagi INNEN-ONNAN Az NSZK keleti kereskedelme Az NSZK az év első hét hónapjában 470 millió márka többletet ért el a szocialista országokkal folytatott kereskedelemben, az előző év hasonló időszakának I,018 milliárd márkás deficitje után - jelentette a wiesbadeni szövetségi statisztikai hivatal. A január és július közötti időszakban a szocialista országokba irányuló nyugatnémet kivitel értéke 12,575 milliárd márkára nőtt a tavalyi év hét hónapjában mért II,481 milliárd márkáról, a szocialista országokból származó nyugatnémet vásárlások értéke ugyanakkor 12,105 milliárd márkára csökkent az előző év azonos időszakában mért 12,499 milliárd- ról. (HVG) Fejlődő külkereskedelmi kapcsolatok Mongóliában A Mongol Népköztársaság több mint 300 külföldi céggel és vállalattal tart fenn kereskedelmi kapcsolatot. A kivitel távlati tervében nagy szerepet kapnak a vasérc- és bányaipari termékek, melyek ma az ország exportjának csak a 40 százalékát képezik. Külföldön jelenleg keresett. mongol árucikkek a szőnyegek, cserzett bőrök, bőrkabátok, bundák, kecske- és teveszőr készítmények. Számos mongol áru és termék nemzetközi áruminta-vásáron, kiállításon aranyérmet kapott. helyzetének, valamint a magán- kincsképzés és értékállandósági törekvéseknek. A kereslet előrejelzésének legbizonytalanabb pontja a kincsképzés (tezaurális) igénye, amely ösz- szefügg a nemzetközi pénzügyekben kialakuló mindenkori bizalmi és jövedelmezőségi állapotokkal; az egyes államok gazdaság- politikájával; a konjuktúra mindenkori alakulásával és a keletkező, gyümölcsözően be nem fektethető szabad tőkék mennyiségével; a spekulációs hullámok kialakulásával; az arany iránt jelentkező esetleges újabb monetáris igényekkel. Az elmúlt években egyre gyakrabban vetődik fel az arany reha- bilitásának gondolata, az az elképzelés, amely az új nemzetközi fizetési rend megteremtését az aranystandard valamilyen újszerű formában történő újjáélesztésében látja. A viták ekörül jelentősek, de már a gondolatfeltevés arra utal, hogy potenciális keresletként a jövőben ez is megjelenhet a piacon. Az elmúlt két évben az aranyár kisebb-nagyobb ingadozásokkal unciánként 400 dollár körül alakult' s ez lényegesen elmarad a korábbi rekord árszinttól, amely meghaladja az unciánkénti 800 dollárt. De a 400 dolláros árszint egy rohamosan javuló dollár mellett ment végbe, ami azt jelenti, hogy más valutákban az arany ára jelentősen javult, ha nem is érte el az említett rekordszintet. Az aranypiaci szakértők úgy vélik, hogy az elkövetkező években az arany ára tovább emelkedik, mert a kereslet és kínálat egyensúlya az említett okok miatt csak növekvő árak mellett valósulhat meg. Azok a kísérletek, amelyek az arany árának adminisztratív jellegű befagyasztását célozzák, eleve kudarcra vannak ítélve a mai erőviszonyok között, mert az arannyal dolgozó monopóliumok nem érdekeltek az árcsökkenésben. (Figyelő) Kevesebb gabona A világ gabonatermése a mostani mezőgazdasági évben 5 százalékkal kevesebb lesz, mint az 1982-1983-as idényben, s 1,6 milliárd tonnára csökken. A búzatermés ebből 481 millió tonnát, a rizstermés pedig 427 millió tonnát tesz majd ki. Az USA mezőgazdasági minisztériumának e hivatalos becslésével párhuzamban a nyugati sajtó közzétette az amerikai Conrad Leslie prognózisokat készítő vállalatnak az ország idei gabona- termésére és gabonakészleteire vonatkozó becslését is. E becslés szerint a kukoricatermés mintegy 104,14 millió tonnát tesz majd ki, ami 5 százalékkal kevesebb, mint a szóban forgó vállalat októberi előrejelzése, és 3 százalékkal kevesebb annál az előrejelzésnél, amit az USA mezőgazdasági minisztériuma tett közzé (108,18 millió tonna). A kukoricakészletek az országban az 1983/84-es idény végére 12,5 millió tonnára csökkenhetnek (az USA mezőgazda- sági minisztériuma októberben még 15,88 millió tonnáról beszélt). A fentiekből következik, hogy a takarmánygabona-piacon minden valószínűség szerint az egész idényben feszült lesz a helyzet, és magasabb árakkal kell számolni. Az elsó novemberi hét folyamán például a kukorica ára a chicagói börzén csak 1 százalékkal volt alacsonyabb, mint búzáé, ami eddig még nem fordult elő. A kukorica drágulását a csillapíthatatlan vásárlási láz is elősegíti, hiszen sokan attól tartanak, hogy az ára a jövőben tovább emelkedik. A jelek szerint a mostani magas ár egyáltalán nem tántorítja el a vásárlókat - sem az amerikai állattenyésztőket, sem a külföldi érdeklődőket. A feltételezések szerint az 1983-84-es idényben az USA kukoricaexportja jóval nagyobb lesz, mint ahogy azt a hivatalos amerikai körök gondolták, hiszen több mint 49 millió tonnát adnak- majd el a világpiacon. Más a helyzet a chicagói börzén a búza árával. A Nemzetközi Búzatanács ugyan 3 millió tonnával kisebbre becsülte a jelenlegi idény búzatermését és 483 millió tonnát jelöl meg, az USA mező- gazdasági minisztériuma azonban 481 millió tonnáról ad hírt, de még ez is azt jelenti, hogy az ország ugyanannyi búzát takarított be, mint tavaly. A börzemegfigyelők megjegyzik azt is, hogy főleg az USA-nak lesznek majd gondjai a világpiacon. Argentínában ugyanis javulnak a búzatermelés távlatai - a jövő évben 12,5 millió tonnás terméshozam várható - és ugyanez a helyzet Ausztráliában is, ahol a szakmai körök jelentése szerint 18,9 millió tonna termés várható, amely több mint kétszerese a legutóbbinak. Nehéz helyzetbe kerül az USA ezen a téren Kínával. A búza világpiacán ugyanis az amerikai Egyesült Államok legnagyobb konkurrensei a Közös Piac országai. Azok az országok, köztük Spanyolország, amelyek eddig az USA kereskedelmi partnerei voltak, most a Közös Piac tagállamaihoz fordulnak igényeikkel. A búza árának alakulására a Nemzetközi Búzatanács 1984-85-ös idényű vetésterületére vonatkozó prognózisa is nagy nyomással van. A jelenlegi idényben 3 százalékkal kisebb vetésterületről takarítottak be búzát, mint 1982-83-ban, ennek ellenére a termés ugyanolyan nagy, mint az említett szezonban. Az elkövetkezendő időszakban az USA kivételével az összes termelő ország számol a vetésterületek bővítésével, tehát minden valószínűséggel jelentős mértékben csökken majd a búza ára. A mostani időszakban (kedvező időjárási feltételek mellett) nincs kizárva a takarmánygabona árának csökkentése sem, de nem lesz olyan markáns, mivel a készletek nagyon alacsonyak. DANIELA MILCOVÁ Nevelő célzatú pártfeladatok A pártalapszervezetek túlnyomó többségében a kommunistákat és a tagjelölteket is konkrét feladatokkal bízzák meg. Felesleges bizonygatni, hogy ez mennyire célszerű, milyen mértékben növeli az egyéni felelősségérzetet, és ugyanakkor fokozza a pártmunka hatékonyságát, hiszen minél többen munkálkodnak az ügy érdekében, annál többet tudnak elvégezni. Különösen akkor, ha a pártfeladatok az egyének érdeklődési köréhez közelállóak, képességeikhez mértek, és teljesítésük ellenőrizhető, vagyis konkrét. Nem vitás, találhatók pártalapszervezetek, ahol a pártfeladatok adásában még vannak tartalékok. Előfordul például, hogy egy bizonyos feladattal rendszerint ugyanazokat az egyéneket bízzák meg. Csak azért, mert már többször bebizonyították ügyességüket, és személyük az új feladat teljesítésében is a siker záloga. így jön létre a feladatokkal túlterhelt és az „árral úgyszólván munka nélkül úszók“ csoportja, ami, bár első hallásra szinte hihetetlen, az utóbbiaknak sem válik egyértelműen az előnyére. Hiszen az, akit hosszú hónapokon, esetleg éveken át nem bíznak meg semmiféle pártfeladattal, annyira elvesztheti önbizalmát, hogy alkalomadtán már a legegyszerűbb gyakorlati feladatot sem képes önállóan teljesíteni. A fentinél még általánosabb jelenség, hogy a párttagoknak, tagjelölteknek olyan feladatot adnak, amely a kommunistának egyébként is kötelessége. így például, hogy magyarázza és terjessze a párt politikáját, példát mutasson a munkafeladatok és a vállalások teljesítésében, takarékoskodjon a takarmánnyal, energiával és az üzemanyaggal, esetleg vegyen részt valamelyik tömegszervezet munkájában. Ez, így megfogalmazva egyenlő a semmivel, könnyíti a „feladattal“ megbízott helyzetét, de ugyanakkor a feladatot adó munkáját is, hiszen nincs mit ellenőrizni, legyen bárhogy, nem kell azzal foglalkozni, hogy az illető miért nem teljesítette a megbízatást. * Persze azonnal más a helyzet, ha valakit azzal bíznak meg, hogy az adott takarmánymennyiséggel milyen súlygyarapodást érjen el a gondjaira bízott állatoknál, úgy gondozza traktorát és gépét, hogy ne lépje túl a megadott üzemanyagkeretet, vagy egy tömegszervezetben konkrét tartalmú mqn- kát végezzen. Valahogy úgy, ahogyan például a komáromi (Komárno) cipőüzemben fogalmazták meg az egyik tagjelöltnél: adott határidőre megszerzi az önellenőrzési jogot, és meghatározott területen bekapcsolódik a varróműhely faliújságának szerkesztésébe. A további, talán legáltalánosabb hiba a pártfeladatok adásában, hogy azokban csaknem mindig és egyedül az adott munka elvégzésének ténye játszik szerepet, s elenyésző a nevelő célzat. Helyesebben mondva ez utóbbi csak annyiban van jelen, amennyit a feladat elvégzése megkíván, hiszen minden megbízatás egyben nevelő hatású is. Esetenként azonban kívánatos, hogy éppen fordítva legyen, vagyis a munka elvégzésével szemben a nevelő célzat kapja az elsődleges szerepet. Néhány konkrét példa talán érthetőbbé teszi a gondolatot. Az udvardi (Dvory nad Žitavou) földmüvésszövetkezetben többször előfordul, hogy a taggyűlés bevezetésével a pártbizottság egy-egy tagját bízzák meg, még akkor is, ha a pártalapszervezet elnöke jelen van. Másutt arról tájékoztattak, hogy a taggyűlés előkészítésébe mindig bevonnak egy-egy tagot, vagy a pártcsoporton keresztül megbíznak valakit, hogy fogalmazza meg a határozati javaslatot. Az Agrozet komáromi üzemében a pártcsoportok már a tagjelöltségre kijelölt fiatalokat is felkérik, hogy mérjék fel az adott területet, és tapasztalataikat megfelelő fórumon ismertessék. A pártfeladat tehát mindig kapcsolódjon a munkahelyi problémához és legyen nevelő jellegű. EGRI FERENC TISZTELET A MUNKÁDNAK Mi WWiimmumx*« Déli szomszédaink Zalaegerszegen új vízderítót helyeztek üzembe, mely 150 millió forintos költséggel épült. A derítő 10 000 köbméter szennyvíz befogadására alkalmas. (Felvétel: ČSTK) Ez a címe Marta Vart íková könyvének, mely František Zupka életútját ismerteti és méltatja. S ez a PRAVDA Könyvkiadó gondozásában, Vércse Miklós sikeres fordítása nyomán magyar nyelven is megjelent kötet - bizonyítás. Részben annak a bizonyítása, hogy az elmúlt másfél évtizedben fellendülő munkásmozgalmi kutatás egyre mélyebbre hatolva dolgozza fel az osztályküzdelmek, forradalmi harcok történetét. Főleg pedig annak a bizonyítása, hogy elvhűsége, következetes internacionalizmusa, mely tetteit vezérelte, ma is példakép lehet. A szerző biztos kézzel válogatta ki a bőséges levéltári anyagból, a munkatársak visszaemlékezéseiből, a családi okmányokból mindazt, amivel gazdagíthatjuk múltunk megismerését, s egyúttal, ezzel párhuzamosan követhetjük František Zupka, a forradalmár életútját. A kötetet olvasva olyan hiteles képet kapunk öt évtizedről - a harmincas évektől a hetvenes évekig - amelyet történeti monográfia aligha tud visszaadni. Ezt a többletet a „kor levegője“ és az „életrajzi adatok“ megismerésében egyaránt, s ami nem mellékes: könnyedén ragadhatjuk meg. Tanulmányozva feltétlenül pontosan és hitelesen, de csak olvasgatva is sikerrel. Az életút állomásait minden esetben gondosan szemügyre vette a szerző. Kivándorolt Romániába a Zupka család, majd átmenetileg Gödöllőn telepedett le. Az ifjú Zupka 1919-ben a forradalmi láz hevületében önként belépett a Vörös Hadseregbe. Már maga az a tény, hogy tagja volt a Magyar Tanácsköztársaság fegyveres alakulatának, jelzi: milyen életúton indult el a 18 esztendős ifjú. A folytatást a könyvnek további fejezetei már részletezik: Elsők között a CSKP-ban, A füleki sztrájk, A Pankrácban, Túlélni a haláltáborokat! Természetesen, a szerző nem csak életrajzi ismertetésre vállalkozott, többre, s ennek megfelelően az életpálya egyes szakaszait mélyebben bontja ki, magyarázza meg. Még részletesebb és még színesebb ,,A távozás“ című fejezetben megírott életút. S ebből kitűnik: megalkuvás nélkül küzdött a szakszervezeti mozgalom feladatainak marxi-lenini értelmezéséért, akkor sem dramatizálta távozását, amikor emlékiratait írta. A „Pöstyénben“ című fejezetben nemcsak azt írja meg a szerző, hogy 1968-ban a Der Spiegel bocsánatot kért tőle az alaptalan támadásért, ő pedig a 10 000 nyugatnémet márka „kártérítést“-t a Nemzetközi Szolidaritási Alap címére utaltatta. Megmagyarázza a szerző, hogy a válságos években kikkel, miként küzdött meg elvhűsége, internacionalizmusa érvényesítésével. És fájdalmasan regényes az életút befejezése: a nevére kiállított 000119-es számú pártigazolványt már nem írhatta alá. Olvasmánynak is, történeti forrásnak is jelentős ez a könyv. HAJDÚ ANDRÁS ÚJ SZÚ 4 1983. XII. 15.
