Új Szó, 1983. december (36. évfolyam, 284-309. szám)
1983-12-08 / 290. szám, csütörtök
ÚJ szú 3 1983. XII. 8. Befejeződött a csehszlovák-szovjet gazdasági kormányközi bizottság 24. ülésszaka (ČSTK) - Moszkvában szerdán befejeződött a csehszlovák-szovjet gazdasági és tudományos-mű- szaki együttműködési kormányközi bizottság 24. ülésszaka. A megbeszélések befejeztével a két küldöttség vezetője - Rudolf Rohlí- ček, a szövetségi kormány alelnöke és Nyikolaj Talizin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökSalvador A hazafiak politikai megoldásra törekednek (ČSTK) - A salvadori Farabun- do Nemzeti Felszabadítási Front és a Forradalmi Demokratikus Front képviselői a mexikói kormány képviselőivel folytatott megbeszéléseiken hangsúlyozták, hogy a hazafiak bármikor készek a válság politikai rendezésére. A salvadori hazafiak küldöttsége azzal összefüggésben látogatott Mexikóba, hogy/ a közeli napokban összeülnek a Contadora- áliamok külügyminiszterei és a közép-amerikai békés rendezésről fognak tárgyalni. Guillermo Manuel Ungo, a salvadori ellenzék vezetője kijelentette, hogy a forradalmi erők ideiglenes kormány létrehozását javasolják, s azt indítványozzák, kezdődjenek tárgyalások a salvadori válság lényegét alkotó katonai, politikai, gazdasági, szociális és külpolitikai problémákról. Repülőszerencsétlenség Madridban (ČSTK) - A madridi repülőtéren két spanyol utasszállító repülőgép ütközött össze tegnap délelőtt. Nem teljes adatok szerint a 121 utas közül körülbelül százan meghaltak. A katasztrófa akkor következett be, amikor az ibériai légiforgalmi társaság 84 utast szállító Madrid-Róma járata a sűrű ködben összeütközött az Aviaco légi- forgalmi társaság gépével, amelynek fedélzetén 37-en tartózkodtak. Mindkét repülőgép az összeütközés után kigyulladt. Tíz nappal ezelőtt ugyancsak a madridi repülőtéren egy kolumbiai utasszállító repülőgép zuhant le és 181 ember halt meg. helyettese - jegyzőkönyvet írt alá a tárgyalásokról. Az ülésszakon megvitatták a két ország 1985-ig szóló nép- gazdasági tervei egyeztetésének előkészületeit. Az ülésszakon jóváhagyták Csehszlovákia és a Szovjetunió 1985-ig szóló gazdasági együttműködésének feladatait, illetve a két ország népgazdasági tervei egyeztetésének előkészítését. Nagy figyelmet fordítottak a 2005- ig terjedő műszaki-tudományos együttműködés hosszú távú koncepciójának előkészítésére is. A tárgyalásokon napirenden szerepelt a gépipari és elektrotechnikai ipari szakosítás és kooperáció fejlesztése. A kormányközi bizottság értékelte az idei árucsere-forgalmi jegyzőkönyv teljesítését és megvitatta a jövő évre vonatkozó jegyzőkönyvet. Mongólia Tanácskozik a parlament (ČSTK) - Ulánbátorban tegnap megkezdődött a Nagy Népi Hurál ülésszaka. A mongol parlament képviselői megvitatták a 7. ötéves terv harmadik évének eredményeit, s egyhangúlag jóváhagyták az ország gazdasági és kulturális fejlesztési tervét, valamint állami költségvetését a jövő évre. Dumagin Szodnom miniszterelnök-helyettes beszédében rámutatott, hogy a jövő évi állami terv legfontosabb feladata a társadalmi termelés növelése. Ezáltal az idei évhez viszonyítva 6 százalékkal fog növekedni Mongólia nemzeti jövedelme. A törvényhozás, melynek tanácskozásán részt vesz Jumd- zsagin Cedenbal, Mongólia legfelsőbb párt- és állami vezetője, nyilatkozatot fogadott el. A dokumentum elítéli az amerikai rakéták nyugat-európai telepítését. A nyugatnémet rendőrség az utóbbi időben az amerikai rakéták ellen tüntetőkkel szembeni kegyetlen fellépéséről vált ismertté. A békés megmozdulások résztvevői ellen rendszeresen vet be vízágyúkat, könnygázgránátokat. A rendőrök leggyakrabban használt eszköze mégis a gumibot (képünkön egy hamburgi rakétaellenes tüntetés részvevőit ütlegelik a rendőrök). (Telefoto - ČSTK) SHULTZ ELÉGEDETT BONNI TÁRGYALÁSAIVAL NICARAGUA Konszolidáció - csatazajban Managuában a napokban olyan fontos intézkedéseket hoztak, amelyek az ország belső helyzetének konszolidációjáról tanúskodnak. A forradalom ötödik évében járó Nicaraguában megértek a feltételek a jelentős politikai változásokhoz: a forradalom intézményesítésének megkezdéséhez. Az államtanács két legutóbbi ren- delete - a választásokról és a részleges amnesztiáról - egyben kifogja a szelet azok vitorlájából, akik azzal vádolják a sandinista vezetést, hogy az országban tulajdonképpen nem alkotmányos a rend, s a politikai ellenzék mozgástere rendkívül szűk. Nos, a választásokról szóló rendelet értelmében január végén megkezdődhet a választási hadjárat, s az államtanács ugyancsak a jövő év elején hoz döntést az új választási törvényről. Addig eldől az is, hogy 1985-ben általános választásokat tartanak-e vagy a lakosság az alkotmányozó nemzetgyűlés összetételéről dönt-e. A másik rendelet kimondja, hogy 1984. február 21-ig szabadon visszatérhetnek az országba mindazok, akik a sandinista forradalom győzelme után hagyták el Nicaraguát. Ez az amnesztia természetesen nem vonatkozhat Somoza egykori nemzeti gárdájának tisztjeire, s hírhedt biztonsági szolgálatának tagjaira és a külföldön szervezkedő ellenforradalmi csoportok vezetőire. A rendelet azonban kiterjed az ellenséges propaganda által megtévesztett nemzeti gárdisták és ellenforradalmárok többségére, akik - ha visszatérnek - a választásokon is részt vehetnek. Nicaraguában ezentúl új pártokat is lehet alakítani. Felmerülhet a kérdés, vajon az új rendeletek nem veszélyeztetik-e a sandinista forradalmat, a nicaraguai nép nehéz körülmények között kivívott egységét? Hiszen a Somoza elleni fegyveres fpikplésben különböző rétegek vettek részt, amelyeket elsősorban a diktátor elleni gyűlölet kötött össze. A nagybirtokos és tőkés osztály s az egyház egyes képviselői is kivették ebből részüket. Nem lesz-e túl nagy a forradalmi vezetés ellenzéke, miután az ellenforradalmi csapatok is visszatérnek? A managuai vezetés egyértelmű válasza: nem, mivel úgy véli, az ország belső helyzete szilárd, a rendszer képes megvédeni önmagát. A Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front a konszolidációs folyamat keretében az öt jobboldali pártot és a szakszervezeteket párbeszédre szólította fel, s lépéseket tesz az állam és az egyház kapcsolatának javítására is. Az Egyesült Államokban a managuai erőfeszítéseket bizonyára Washington „szüntelen nyomásának“ eredményeként igyekeznek majd feltüntetni. Azonban egész másról van szó: az említett rendeleteket és intézkedéseket csak egy olyan állam engedheti meg magának, amely belülről erős, s amely a lakosság abszolút többségének támogatását élvezi. Nicaraguát nem belülről fenyegetik, hanem sokkal inkább kívülről. A konszolidáció, a demokratizálás további elmélyítése azonban nem választható el a külső békétől. Nicaragua e téren is nagy erőfeszítéseket tesz, sőt a kubai tanácsadók egy részének kivonásával megtette első egyoldalú lépését is a térség nyugalmának biztosítása érdekében. Managua hajlandó minden vitás kérdésről tárgyalni a szomszédos országokkal. Párbeszédet szorgalmaz az Egyesült Államokkal is, amely azonban - a napirenden levő ellenforradalmi támadások és a jelentős haderők összevonása a térségben legalábbis ezt bizonyítja - inkább a „grenadai forgató- könyv" következő fejezetén dolgozik. PAPUCSEK GERGELY (ČSTK) - George Shultz amerikai külügyminiszter Helmut Kohl nyugatnémet kancellárral és Hans-Dietrich Genscher külügyminiszterrel folytatott megbeszéléseit követően Bonnban tegnap sajtókonferenciát tartott. Megelégedését fejezte ki amiatt, hogy az NSZK kormánya feltétel nélkül támogatja Washington fegyverkezési terveit. A nyugatnémet vezetőkkel folytatott tárgyalásait rendkívül pozitívnak értékelte, mivel Washington és Bonn egyaránt támogatja a NATO rakétatelepítési döntésének végrehajtását. Shultz a sajtóértekezleten védelmébe vette az USA középamerikai és libanoni agresszióit is. Kijelentette, azért vannak amerikai csapatok Libanonban, hogy „segítsék a stabilitás és a függetlenség“ megőrzését. Csehszlovák felszólalások az ENSZ-ben (ČSTK) - Az ENSZ-közgyűlés jogi bizottságának keddi ülésén felszólalt Bronislav Kulawiec csehszlovák delegátus. A nemzetközi terrorizmus megakadályozására vonatkozó intézkedéseket magában foglaló csehszlovák határozati javaslattal kapcsolatban emlékeztetett rá, hogy idén márciusban az UNITA angolai kormányKommentárunk I lyen nézetazonosság-ínség még sohasem volt a Közös Piac házatáján, mint most. A kedden befejeződött háromnapos athéni csúcstalálkozón a tíz tagállam mindössze abban értett egyet, hogy egyetlen napirendi kérdésben sem értenek egyet. Az összhanghiány olyan szélsőséges méreteket öltött, hogy az állam- és kormányfők ezúttal az eddigi szokásos közös külpolitikai nyilatkozat elfogadására is képtelenek voltak, pedig korábba^ ha másban nem is, de ebben mindig megvolt a most teljesen hiányzó harmónia. E tekintetben ugyanis eddig a tízeket - a görög különvéleményt leszámítva - közös nevezőre hozta szovjetellenességük és rakétapártiságuk. Most viszont itt is disszonáns hangok hallatszottak, Görögország mellett különösen Hollandia és Dánia helytelenítette a már megkezdődött nyugateurópai rakétatelepítést. Athénban ezúttal nem a világ- politikai kérdések, hanem a közösség gazdasági ellentétei szerepeltek a fókuszban. Az előkészítő miniszteri eszmecseréken is ezek áthidalására fektették a hangsúlyt. Soha annyi előzetes konzultációt nem tartottak a fél- évenkénti gyakorisággal sorra kerülő csúcstalálkozók közötti időszakban, mint most. Egyesek úgy vélték, hogy ez az alapos előkészítés jele, a közöspiaci kulisszák mögötti heves viták ismerői viszont tudták: az, hogy a külügy-, a pénzügy- és mezőgazdasági miniszterek az elmúlt hat hónapban nem kevesebb, mint tizenegy alkalommal összeültek, nem annyira az alaposság, hanem főleg a nézeteltérések jele. A viták lényegének felvázolása végett vissza kell kanyarodni a legutóbbi stuttgarti csúcshoz, ahol körvonalazták a közösséggel kapcsolatos reformelképzeléseket, és feladatul adták az illetékes szakminisztereknek, hogy az athéni legfelsőbb szintű tanácskomeg, hogy gazdasági életükben az agrárszektor egyaránt kevésbé fontos szerepet játszik. Ezért érthetően berendezkednek az ellen, hogy a tagállamoknak a közösség kasszájába befizetett illetékeiből nem kevesebb, mint kétharmad részt a mezőgazdasági termelés szubvencionálására fordítanak. A közös költségvetési források ilyen elosztása kifejezetten a DélKözös Piac közös nevező nélkül zásig dolgozzák ki az egyes miniszteri tárcákat érintő változásokat. Csakhogy ennek a feladatnak sem a pénzügy-, sem pedig a mezőgazdasági miniszterek nem tudtak eleget tenni, még a külügyminiszterek segítségül hívásával sem. Ez a tervezett reform elsősorban a Közös Piac költségvetését és a mezőgazdaság támogatását érintette volna. A tagállamok egyrésze már évek óta ilyen irányú változtatásokat sürget. Természetesen mindegyikük saját nemzeti érdekeinek szem előtt tartásával. Ezért érthetően élesen ütköznek a vélemények és a viszálykodók nagyjából két táborra oszthatók. Az egyik csoport hangadója Nagy-Britannia és az NSZK. A Közös Piacon belül dúló, Észak és Dél vitájának is nevezett perpatvarban mindketten az Északot képviselik. A vitában követeléseiket eleve az szabja nek, az agrárexportjukról ismert franciáknak, olaszoknak és két évvel ezelőtti belépésük öta a görögöknek kedvez. A közösség zömmel déli tagállamaiban élő mintegy nyolcmillió kistermelőnek jár ki az a támogatás. Ez a támogatás a mai szorongató nyugati gazdasági helyzetben a pazarlással egyenlő, hiszen valójában inproduktiv kiadások ezek. A „tízek“ országaiban ugyanis olyan alacsony a mezőgazdasági termékek árszintje, hogy ezekből a bevételekből nem tudnák fedezni a parasztok az állandóan emelkedő termelési költségeket, ezért a Közös Piac úgy támogatja őket, hogy mesterségesen magas áron felvásárolja még a feleslegeket is. Ezek nagy része eladatlan készletként áll a raktárakon, s ezt a költséget is a közös kassza állja. Ésszerűnek látszik tehát az a bonni és londoni javaslat, hogy szabják meg az egyes országok mezőgazdasági termelési kvótáit, hogy elejét vegyék a túltermelésnek, melyet külföldön sem tudnak megfelelő áron értékesíteni. A hagyományos agrártermelők elvileg helyeslik ezt, ám arra egyikük sem hajlandó, hogy éppen ő csökkentse termelését. Ellenzik viszont, hogy a jövőben csökkentsék a mezőgazdasági szubvenciókat. Megoldásnak azt tartanák, ha felemelnék a tagországok befizetéseit az államkasszába, hogy így teremtsék elő az évente harminc százalékkal növekvő dotációkhoz szükséges pénzt. Megoldást mindenképpen gyorsan kell találni, hiszen pár hónapon belül kiürül a közös kassza. A britek és a nyugatnémetek nem hajlandók többet befizetni, úgy vélik, hogy már eddig is ók tartották el a déliek mezőgazdaságát. London épp ellenkezőleg, tagilletékének 1,7 milliárd ecu-s (közöspiaci elszámolási egység) csökkentését követeli. Megállapodás hiányában Thatcher brit kormányfő jóslata szerint három hónapon belül pénzügyi csőd áll elő. A thén tehát egyenlő a nyilvánvaló válsággal és a keserű csalódással - ahogy azt a francia elnök és a bonni kancellár mondta a csúcstalálkozó után. A közös nevező keresését tehát folytatni kell, mert ennek hiányában már a következő párizsi csúcsig beválhat a brit kői mányfő jóslata. P. VONYIK ERZSÉBET ellenes szervezet külföldi támogatással csehszlovák állampolgárokat rabolt el. Bár kiszabadításukért megtették a legnagyobb erőfeszítéseket, 20 csehszlovák állampolgár még nem nyerte vissza szabadságát. Az eset nem egyedülálló - jelentette ki a csehszlovák ENSZ-képviselő, s ezért a csehszlovák küldöttségnek az a véleménye, a világszervezetnek hatékony intézkedéseket kell hoznia a terrorizmus hasonló megnyilvánulásainak megakadályozására. Az ENSZ-közgyűlés kedden megkezdte az 1960-ban hozott dekolonizációs nyilatkozat teljesítésének vitáját. Az ezzel kapcsolatos határozati javaslat elismeri a gyarmati elnyomás alatt élő nemzetek jogát az önrendelkezésre, illetve azt, hogy minden eszközzel harcoljanak érte. Jiri Pulz csehszlovák képviselő felszólalásában többek között rámutatott, hogy a gyarmatosítás olyan probléma, amely növeli a nemzetközi feszültséget és veszélyezteti a világbékét. Kohl az athéni kudarcról (ČSTK) - Helmut Kohl kancellár tegnap felszólalt a Bundestag ülésén, amely a jövő évi állami költségvetésről folytat vitát. A kancellár külön nyilatkozatot tett az Athénben kedden befejeződött közöspiaci csúcsértekezlettel kapcsolatban. Kohl „csalódásának“ adott hangot, de beismerte, hogy az athéni találkozó kudarca a közösségen belüli hosszan tartó nézeteltérések eredménye. Azt a reményét fejezte ki, hogy a fiaskó „gyógyító hatással“ lesz a Közös Piacra. Leszögezte, hogy kormánya továbbra is a nyugat-európai integrációra fog törekedni, ám csökkenti hozzájárulását a közös költségvetéshez.
